A Rákóczi-szabadságharc Kincsesbányája: Károlyi Sándor Levelezése és Bercsényi Miklós Leveles Anyaga az Acta Rakóczianában

Történelmi családaink levéltáraiban a misszilisek (levelezések) képezik a történettudomány egyik legjelentősebb forrásanyagát. A levelezésekből ugyanis a mindennapi élet szerteágazó tevékenységeiről, hivatali és magánügyekről, gazdasági és hadügyekről, személyes és közérdekek intézéséről kaphatunk többé-kevésbé hiteles képet. A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában őrzött főúri levéltárak közül a nagykárolyi báró, majd gróf Károlyi család levéltára rendelkezik az egyik legnagyobb és leggazdagabb misszilis-gyűjteménnyel. A levélírók szerint rendezett sorozat (P 398) mellett önálló egységet alkot a szatmári békekötés körüli érdemeiért grófi címet nyert Károlyi Sándor kuruc kori iratanyaga, az Acta Rakocziana. Ez az egyedülálló gyűjtemény a Rákóczi-szabadságharc szinte minden problémakörét felöleli.

Károlyi Sándor, a Szabadságharc Kulcsfigurája

Károlyi Sándor (1669-1743) báró Szatmár vármegye főispánjaként már a 17. század végén kapcsolatba került a „bujdosók” mozgalmaival, mint a hegyaljai felkelés vagy a tiszaháti szervezkedések, melyeket Kis Albert thökölyánus hadnagy és Esze Tamás tarpai jobbágy vezetett. Amellett, hogy üldözte a rabló, fosztogató „szegénylegényeket”, megoldást is keresett a hatósági önkény és a súlyos adóterhek miatt törvényen kívüli életre kényszerült társadalmi csoport problémáira.

1703 tavaszán a tiszaháti felkelés hírére megyei csapatok és császári katonaság élén vonult a kurucok ellen, és június 7-én Dolhánál szétszórta a lázadókat. Ekkor Bécsbe sietett a zsákmányolt zászlókkal, részben hogy tisztázza magát a szegénylegényekkel ápolt kapcsolatai miatt támadt vádak alól, részben pedig hogy javaslatot tegyen a mozgalom lecsillapítását szolgáló intézkedésekre. Miután a császári udvarban hűvös fogadtatásra talált, s időközben a szabadságharc térnyerésével családja és birtokai kuruc kézre kerültek, 1703. október elején csatlakozott II. Rákóczi Ferenc fejedelemhez. Rákóczi azonnal tábornokká nevezte ki.

Károlyi több ízben állt a dunántúli, majd a tiszántúli és erdélyi kuruc csapatok élén, a szécsényi országgyűlésen pedig szenátorrá is megválasztották. Katonai téren minden előképzettség és hadi tapasztalat nélkül is tanulékony és ügyes seregvezetőnek bizonyult, kudarcaiért sem személyét terheli a felelősség, a szabadságharc végére pedig egyedül ő maradt aktív a kuruc tábornoki karból. Politikai téren magáévá tette a rendeknek az uralkodóval és az udvarral szembeni követeléseit, és 1707-ben, az ónodi országgyűlésen maga is fellépett a békepárti követelésekkel szemben. Nem csoda, ha elnyerte és mindvégig megtartotta a fejedelem bizalmát, aki 1711 elején a Lengyelországba távozott Bercsényi Miklós főgenerális helyett Károlyira bízta csapatai parancsnokságát, valamint az új császári főparancsnokkal, Pálffy Jánossal folytatandó béketárgyalások vezetését. Miután maga Rákóczi is külföldre távozott, és a katonai vereség biztos kilátása fenyegetett, Károlyi az egyetlen reális és kedvező megoldásként Pálffyval karöltve megkötötte a szatmári békét. A magyar rendiség és az uralkodóház kiegyezésével pont kerülhetett végre a jó másfél évszázados háborús időszakra. Károlyi még a katonáskodó parasztok kiváltságait is beépítette a szerződésbe.

A korszak fontos forrásaként számon tartott önéletrajzában Károlyi azzal ugrotta át az 1704 és 1711 közötti éveket, hogy a „Rákóczi hadakozási alatt való dolgok folyása egész históriát foglalna önnönmagában”, melynek megírására sem ideje, sem alkalma nincs, de fiára hagy „egy nagy fejér leveles-ládát, teli levelekkel”, melyek bőven megvilágítják ennek a kilenc esztendőnek a történetét.

Az Acta Rakocziana: Szerkezet és Főbb Tartalom

Károlyi Sándor nem csupán megőrizte, hanem a békekötés után lajstromozatta és alapvetően időrend szerint rendeztette is a szabadságharc alatt keletkezett iratait. Az Extractus Literarum címet viselő vaskos kötetbe ezen levelei jelentős részének tartalmi kivonatát bejegyezték, és a lajstromozással párhuzamosan hónapok szerinti fascikulusokba rendezték az iratokat. A levelek számától függően hónaponként egy-négy, számmal és betűvel jelzett fascikulust alakítottak ki, a csomókon belül többnyire újrakezdődő sorszámozással.

A Misszilis Sorozatok

Az iratanyag két fő sorozatra oszlik, amelyek a Rákóczi-szabadságharc időszakának (1703-1711) gazdag levelezését tartalmazzák:

• Ser. I. - Missiles diversorum ad Alexandrum Károlyi: Ez a sorozat a Károlyi Sándorhoz írott, változatos eredetű leveleket gyűjti össze. Eredetileg a fejedelem levelei is itt szerepeltek, az adott hónap első fascikulusának elején, önálló számozással.
• Ser. II. - Missiles Francisci Rákóczi ad Alexandrum Károlyi: Rákóczi leveleit utóbb kiemelték a Ser. I-ből, és bekötve önálló sorozatba rendezték, ezzel is kiemelve azok különleges jelentőségét.

Bercsényi Miklós Leveles Anyaga Károlyi Sándor Archívumában

A fejedelem levelei után rend szerint Bercsényi Miklós leveleit kivonatolták a lajstromozók. Ez a tény is aláhúzza Bercsényi központi szerepét a szabadságharcban és Károlyi Sándorral való szoros kapcsolatát. Károlyi maga is rend szerint sajátkezűleg írta leveleit a fejedelemhez, Bercsényi Miklóshoz és tábornok társaihoz, ám ezek fogalmazványait vagy másolatait csak elvétve tartotta meg. Bercsényi Miklós levelei tehát az Acta Rakocziana Ser. I. sorozatának szerves részét képezik, és rendkívül fontos források a szabadságharc főgenerálisának tevékenységére és a kuruc vezetés belső kommunikációjára vonatkozóan.

További Jelentős Levéltípusok és Levélírók

A Bercsényi-levelek mellett számos más fontos küldemény is megtalálható Károlyi archívumában. A magasabb rangú, illetve Károlyival szorosabb (rokoni) kapcsolatban álló tábornokok, mint Forgách Simon, Esterházy Antal, id. Barkóczy Ferenc, Palocsay György, valamint családtagok, például Károlyi Sándorné Barkóczy Krisztina és özv. Barkóczy Györgyné Koháry Judit levelei következtek. Az iratanyag további részéből az alacsonyabb rangú (Károlyi parancsnoksága alá beosztott) katonatisztek (pl. Sennyey Ferenc, Jósika Dániel, Perényi Miklós, Esze Tamás, újvárosi Szőcs János, Bóné András, Krucsay János brigadérosok és ezredesek), a hadellátást irányító szakemberek (Orosz György, Krucsay Márton és Eötvös Miklós hadbiztosok) jelentéseit emelhetjük ki.

Jelentősek továbbá a tiszántúli főkapitánysághoz tartozó vármegyék és települések vezetőinek levelei, így Debrecen főbíráinak (Dobozi Istvánnak, Diószeghy Sámuelnek és Komáromi Csipkés Györgynek), valamint a Károlyi főispánsága alá tartozó Szatmár vármegye tisztségviselőinek (pl. Klobusiczky György és Kende Zsigmond alispánoknak) misszilisei. A levelek mellett más irattípusok is szép számmal akadnak az Acta Rakocziana első sorozatában. Ilyenek például a különböző összeírások (katonák, hadifoglyok névjegyzékei, alakulatok létszámtáblázatai), számadások, elismervények, vizsgálati jegyzőkönyvek, instrukciók stb.

Az alábbi táblázat összefoglalja az Acta Rakocziana főbb levelezési sorozatait és a bennük kiemelkedő levélírókat:

Az Acta Rakocziana Forrásértéke és a Történeti Kutatás

Mindent összegezve megállapíthatjuk, hogy Károlyi Sándor kuruc kori misszilisei és azok mellékletei együttesen a Rákóczi-szabadságharc majd minden problémakörét felölelő, egyedülállóan gazdag forrásegyüttest alkotnak. A korszakra nézve csupán két irategyüttes, A Rákóczi-szabadságharc levéltára (Magyar Országos Levéltár, G szekció) és Thaly Kálmán kuruc kori okmánygyűjteménye (Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára, Folia Hungarica 1389.) vetekedhet az Acta Rakocziana forrásértékével. Amíg azonban az előbbi kettő részben vagy egészben gyűjteményes jellegű, addig Károlyi iratai szerves egységet alkotnak.

Az iratok jelentőségét korán felismerték a korszakkal foglalkozó történészek. Thaly Kálmán egyenesen úgy fogalmazott Károlyi Önéletírása elé írt bevezetőjében, hogy a Károlyi-levéltár 20-25 000-re tehető kuruc kori misszilis-anyagának „használata nélkül Rákóczi-korszakra vonatkozó valamirevaló munka megírása alig képzelhető”. Már Szalay László is használta az irategyüttest, maga Thaly Kálmán pedig első munkáinak egyikeként adta közre Bercsényi Miklós leveleit (1868), utóbb pedig Bottyán János (1883) leveleit. Nem sokkal utóbb (1890) Széll Farkas publikálta Bessenyey Zsigmond kuruc ezereskapitány jelentéseit Károlyihoz. Őt követte Géresi Kálmán, aki a család megbízásából a Károlyi-oklevéltár V. kötetében számos 1705-1707 közötti iratot rendezett sajtó alá (1897), és csak sajnálhatjuk, hogy az okmánytár megszakadásával a szabadságharc utolsó éveinek gazdag forrásanyaga sokáig kiaknázatlan maradt.

Rákóczi fejedelemnek Károlyihoz írott leveleinek hiányzó részét (1708-1711) Lukinich Imre adta ki az Archivum Rákóczianum XII. kötetének függelékében. Balogh István a debreceni főbíró, Dobozi István Károlyihoz címzett leveleit publikálta, Bánkúti Imre pedig számos kuruc kori forrást adott közre különböző helytörténeti jellegű publikációkban, például Károlyi 1704. január--áprilisi dunántúli hadjáratára, Gyula 1705. évi ostromára vagy Kecskemét városának, illetve Pest-Pilis-Solt vármegyének teljes kuruc kori történetére vonatkozóan. Mészáros Kálmán számos kisebb adatközlés mellett az Esze Tamás kuruc brigadérosra és gyalogezredére vonatkozó iratokat, valamint Károlyi Sándor és Ebergényi László császári altábornagy 1711. évi levelezését adta közre. Seres István is több helytörténeti és életrajzi munkájában adott ki fontos dokumentumokat ebből az iratanyagból, amely Károlyi Sándor készülő itineráriumának is fontos forrásbázisát képezi.

Modern Hozzáférés és Digitalizáció

Az újabb publikációk jelentős része levéltári kiadványokban, főként a megyei levéltárak évkönyveiben, önálló köteteiben láttak napvilágot. A Magyar Országos Levéltár 2011-ben kiadta DVD-n az Acta Rakocziana sorozatban összegyűjtött iratok digitális másolatait, közel 30 000 felvételen, a szatmári békekötés 300. évfordulója alkalmából. Az iratok kutatását kereshető adatbázis is segítette.

Az egyes iratokról készült adatbázis rekordok viszonylag gyorsan kikerültek az online térbe (Adatbázisok Online), sajnos az iratok digitális másolatai nélkül. A levéltár munkatársai az utóbbi időben revízió alá vették az iratokhoz készült rekordokat és a képi állományt, melynek eredményeképpen elkészült az iratanyag véglegesített nyilvántartása, illetve a képekkel történő összekötése. Ezekkel a lépésekkel a kutatók már egy komplex, pontos információval ellátott képi állományhoz férhetnek hozzá az MNL elektronikus szakrendszerein keresztül. A képek segítségével a világ bármely pontján otthonról, a szoba kényelméből nyerhetnek betekintést a Rákóczi szabadságharc során történt, Károlyi család által rögzített eseményekbe.

tags: #bercsenyi #miklos #valogatott #levelei

Népszerű bejegyzések:

• A Real Madrid legújabb átigazolási hírei
• Technika, Erőnlét és Sérülésmegelőzés
• Tájékoztató a Magyar Kupa közvetítéseiről és adatkezeléséről
• A ferencvárosi szurkolói kultúra mélységei
• A Mortal Kombat 2 folytatás részletei