Beregi Péter – A magyar színművészet sokszínű karakterszínésze
Azt mondják, az ember akkor válik felnőtté, amikor a szülei meghalnak. Beregi Péter korán elvesztette édesanyját és édesapját is, ám ő még mindig egy nagy gyerek, és nem is tagadja ezt Fodor Jánosnak, a Negyedik negyed legújabb epizódjában. Ez a hozzáállás egész pályafutását végigkísérte, amely során sokszínűségével és humorával lopta be magát a közönség szívébe.
Életútja és pályakezdése
Beregi Péter Budapesten született 1945. június 12-én. Családi háttere már korán bevezette a színművészet világába, hiszen édesapja, Beregi János szintén színész volt, aki emellett egy kávézót is üzemeltetett. Azonban a történelem árnyékában, a zsidótörvények miatt elvették tőle vállalkozását. Beregi Péter gyermekkorát tragédia árnyékolta be: édesanyja fiatalon elhunyt, ezért intézetbe került.
A nehéz kezdetek ellenére a színpad vonzása hamar megmutatkozott. Annak ellenére, hogy a színművészeti főiskolára nem vették fel, a kitartása meghozta gyümölcsét. 1962-től a Vígszínházban szerepelt a Rómeó és Júlia című előadásban, ami már egy komolyabb színpadi munkát jelentett. Pályafutását hivatalosan 1967-ben kezdte az Állami Déryné Színházban, ahol megalapozta színészi alapjait.
Színházi pályafutása és ikonikus szerepei
Beregi Péter pályája során számos jelentős színházban megfordult, alakítva ezzel a magyar színjátszás arculatát. 1976-tól a Népszínház, a Nemzeti Színház, a Józsefvárosi Színház, a Budapesti Kamaraszínház és 1994-től megszűnéséig a Mikroszkóp Színpad tagja volt. Játékában a karakterszerepek domináltak, legyen szó klasszikus színművekről, énekes vagy táncos darabokról.
Kiemelkedő szereplést nyújtott a Sas kabaréban Sas József társaként, mint Sajó. Ők ketten Sas Józseffel 2000-től Hacsek és Sajó megtestesítőivé váltak, örökre beírva magukat a magyar humor történetébe.
Rejtő Jenő: Rézrúd. (Beregi Péter, Gelecsényi Sára, Karsai István.)
Válogatott színpadi szerepek
| Szerző / Mű | Szerep |
|---|---|
| Coward: Forgószínpad | Perry Lascoe |
| Bertolt Brecht - Weil: Koldusopera | Bicska Maxi |
| Tersánszky Józsi Jenő: Szidike lakodalma | Kakuk Marci |
| Molnár Ferenc: Liliom | Liliom |
| Schiller: Ármány és szerelem | von Valter |
| Bíró: Sárga liliom | Dr. Peredy Jenő |
| Schwajda György: Kakukktojás | Főkönyvelő |
| Eisemann Mihály: Én és a kisöcsém | Zolestyák |
| Arisztophanész: Lysistrate | Kinésias |
| Prokofjeva: Tanúk nélkül | Férfi |
| Lope de Vega: A kertész kutyája | Octavio |
| Mrożek: Mészárszék | A Filharmónia igazgatója |
| Csiky Gergely: Buborékok | Csupor Aladár |
| George Bernard Shaw: Szent Johanna | La trémouille |
| Dumas-Plancho: A három testőr | Athos |
| Shakespeare: Athéni Timon | Festő |
| Molière: Tartuffe | Cleante |
| Brandon Thomas: Charley nénje | Stephen Spittigue |
| Breffort-Monot: Irma, te édes | Bob |
Mikroszkóp Színpad - Főbb produkciók
- Ádám és Éva
- A Mikroszkóp fantomja
- Sasazértis
- Vigyázz NATO, jön a magyar!
- Az élet lapos oldala - Bajor-kabaré
- Csak semmi duma!
- Kelet ez nekünk?
- Zsebrepacsi
- Valakit visz a vicc
- Ügynökök kíméljenek!
- Türelmes zóna
- Le vagytok szavazva!
- Leggyengébb láncszemek
- A tenor háza
- Szakíts, ha bírsz!
- Széllel szembe...
- Hogy volt?
- Nyerünk vagy nyelünk
- Röhej az egész (író, konferanszié)
- Mikor lesz elegünk?
- Magasztár?
- Közös bűnnek túrós a háta
- Kihajolni veszélyes!
- Hopp, te Zsiga!
Filmes és televíziós szereplések
A színházi szerepek mellett Beregi Péter számos játékfilmben és tévéfilmben is megmutatta tehetségét, valamint hangját adta népszerű animációs és élőszereplős produkcióknak egyaránt.
Játékfilmek
- Soha, sehol, senkinek (1988)....ÁVH-tiszt
- Mielőtt befejezi röptét a denevér (1989)
- Csapd le csacsi! (1992)
- Sose halunk meg (1992)
- Verdák (2006)....Rusty hangja
- Macskafogó 2: A sátán macskája (2007)....Cook hangja
Tévéfilmek és szinkronszerepek
- Nyolc évszak 1-8.
- Éless-Szín Alkotó- és Előadóműv. Kész Kabaré!
- Világszám!
- A sebhelyesarcú: Omar Suarez - F.
- Egyszer volt...
- Csengetett, Mylord?
- Némó kapitány: első tiszt (Robert J.)
- Így add tovább!
Elismerések
A magyar kulturális életben nyújtott kiemelkedő munkásságáért Beregi Pétert több rangos díjjal és kitüntetéssel is jutalmazták:
- Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt (1997)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (2004)
- Érdemes művész (2010)
- Zugló díszpolgára (2017)
Személyes gondolatok és család
Beregi Péter életfelfogása nem mindennapi. Ahogy ő maga is mondja, a haláltól nem fél. „Úgy van az ember ezzel a halállal, hogy igazából a legnagyobb mázlink az, hogy nem tudjuk, mi lesz utána” - mondja kis félmosollyal, majd nevetve hozzáteszi, apósa szerint aki nem hisz abban, hogy a túloldalon van valami, nagyon meglepődhet, ha mégis.
Bár a haláltól nem tart, attól van néha lelkifurdalása, hogy nem elég tartalmasak a napjai. Pedig azok, hiszen élete során sokaknak okozott örömet és elgondolkodtató pillanatokat művészetével. Magánéletéről annyit tudni, hogy két gyermeke van.
