Berkesi Judit és az MLSZ: Út a Női Labdarúgás Elismertségéért Magyarországon
Berkesi Judit, az M4Sport ismert riportere számára szívügy a női labdarúgás. Nyugodtan nevezhetjük a női futball egyik hazai élharcosának Berkesi Juditot. Az M4 Sport riporter-műsorvezetője nagyon sokat tett és tesz a női fociért. „A bizottság tagjaként is a női labdarúgás kommunikációját szeretném erősíteni” - fogalmazott, utalva az MLSZ Női Bizottságában betöltött szerepére.
Berkesi Judit egyébként a László Kórház egykori játékosaként bajnoki bronzérmesnek és kupaezüstérmesnek vallhatja magát, nyolc évig futballozott a női NB I-ben és NB II-ben. A női labdarúgás népszerűsítéséért lobbizik folyamatosan az M4 Sport riportereként és az MLSZ Női Bizottságának tagjaként is. Most éppen nagyköveti minőségben készül a legrangosabb európai kupasorozat, a Női Bajnokok Ligája döntőjére.

A Női Futball Történelmi Helyzete és a Változás Kényszere
A női labdarúgás Magyarországon hosszú utat járt be az elismerésig. „Pont abban az időszakban kezdtem el játszani, amikor már csak hallottunk róla, hogy volt valaha tévéképernyőn is a sportág - emlékszik vissza az M4Sport kommentátora. - Utólag azt gondolom, méltatlan volt az akkori helyzet.” Az emberek - egy szűk körön kívül - nem is tudták, hogy van női labdarúgás. Csak azért nem igaz, hogy lenézték a női focit Magyarországon, mert nem is tudták róla, hogy létezik.
„A gondolkodásunkra jellemző, hogy a női futball, mint termék még mindig kivált sok negatív reakciót - elemezte a helyzetet Berkesi Judit.” dr. A női foci sokak számára a mai napig egy olyan fogalom, amit nem igazán tudnak komolyan venni. Ez azonban egyre inkább csak az idősebb korosztályoknál figyelhető meg, és nem árt hozzátenni, hogy manapság már nem túl trendi ez a hozzáállás, ellentétben még akár a 2000-es évekkel is.
„Miközben az ügyes kislányokat kimondottan szeretik, azon még sokat kell dolgozni, hogy a férfi futballhoz szokott közeg magasabb polcra helyezze a női labdarúgó mérkőzéseket.” El kell szakadni a férfi focihoz való állandó és kényszeres összehasonlítástól. Előttünk lehet a kézilabda vagy a vízilabda példája. Berkesi Judit szerint „a női labdarúgás nem a férfi futball gyengébb alternatívája”.
Az MLSZ Stratégiai Irányváltása: Fejlesztés és Professzionalizálódás
A Magyar Labdarúgó-szövetség 2013-ban indította el fejlesztési programját. A folyamat része az is, hogy 2018 augusztusában női szakági koordinátort neveztek ki a multivilágból érkező Kukla Renáta személyében. Kukla Renáta, a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) új női szakági koordinátora azért dolgozik, hogy a női futball egyre elismertebb legyen idehaza is.
„Első hallásra merész vállalkozásnak tűnhet a részemről, hogy egy megbízható, jó állást hagytam ott egy multinacionális cégnél valami teljesen új kedvéért, de ez egyfelől hatalmas kihívás nekem, másrészt régi nagy álmom teljesült azzal, hogy a magyar fociért dolgozhatok" - mondta Kukla Renáta, aki hétévesen került először komoly kapcsolatba a labdarúgással. Nem ugrókötelezni vagy ugróiskolázni állt be a lányokhoz, hanem focizni a fiúkhoz egy Békés megyei kistelepülés iskolájában.
„A fiúk szerettek volna megkímélni a kemény belépőktől, fizikai kontaktoktól, így beállítottak a kapuba, erre mi történt? Egy lövés úgy fejen talált, hogy hanyatt estem tőle... Ez sem tudta azonban elvenni a kedvem a focitól, sőt egyre inkább a sportág rajongója lettem." Az MLSZ megkeresése persze nem a semmiből jött: Renáta már az egyetemi évek alatt olyan ösztöndíjakat pályázott meg, melyekkel „futballőrült" helyszíneken (elsősorban Spanyolországban) tanulhatott, majd elvégzett egy sportriporterképző iskolát, és - Dr. Borbély Zoltán korábbi MLSZ-szóvivő és jogi igazgató patronálásával - a szövetségnél gyakornokoskodott. Főállása mellett hat éven át segítette az MLSZ munkáját különböző projektekben, mígnem eljött az igazi váltás ideje.
Kukla Renáta egyenesen úgy fogalmaz, hogy át kellett, illetve kell törni az üvegplafont, megmutatni a szurkolóknak, hogy a női foci egy önálló szakág, amely versenyképes lehet nemcsak a férfi futballal, hanem a többi csapatsportággal is. Török Gábor, a női bizottság vezetője mondta annak idején, hogy nehéz megkedveltetni valamit, amiről az emberek nem tudnak. Berkesi Judit is tagja az MLSZ női bizottságának, ezzel is segítve ezt a munkát.

A Fejlesztési Program Eredményei: Tömegesítés és Népszerűsítés
Az öt évvel ezelőtt indult fejlesztési programnak már tisztán láthatóak a jelei. Az új szakági koordinátor kiemelte: a legfőbb cél az elmúlt években ennek megfelelően a női labdarúgás népszerűsítése és tömegesítése volt, és ezen a téren vitathatatlan eredmények születtek. A 2018/19-es Bozsik-programban rekordnak számító több mint 30 ezer lány vesz részt, vagyis nagyjából minden negyedik, a projekt keretében focizó gyerek kislány. A tömegesítés tehát jól halad.
Ami pedig a népszerűsítést illeti, az M4 Sport televíziós csatorna heti rendszerességgel jelentkezik női magazinműsorral, a női válogatott hazai mérkőzései rendre képernyőre kerülnek, akárcsak a magyar bajnoki döntő összecsapásai, a Magyar Kupa-döntő, illetve további NB I-es találkozók. A közelmúltban például a Diósgyőr-Ferencváros rangadón kiváló hangulat uralkodott, az egyes ultracsoportok is jelen voltak, a meccs nézettsége pedig az M4-en meghaladta a 100 ezer főt. „Az embereket érdeklik ezek a mérkőzések, a Diósgyőr-Fradi rangadó nézettsége abszolút felveszi a versenyt a legtöbb csapatsportág találkozóival, a férfi focimeccseken kívül legfeljebb a nagyobb kézilabdaderbik előzik meg e tekintetben.”
„A tömegesítés és a népszerűsítés már komoly szintre jutott nálunk.” Kukla Renáta szerint pár éve elképzelhetetlen lett volna egy magyar női bajnokit a városi stadionban megrendezni, kis túlzással jó, ha a hátsó füvesen sor kerülhetett rá. Most viszont már a vadonatúj, modern miskolci létesítményben bonyolítják le a mérkőzéseket. A következő lépés a minőség irányába történő elmozdulás.

Nemzetközi Sikerek és Példaképek: Marozsán Dzsenifer és Jakabfi Zsanett
Kukla Renáta rávilágított, hogy az elmúlt 8-10 évben nemzetközi szinten hihetetlen fejlődésen ment keresztül a női labdarúgás, és az MLSZ is igyekszik lépést tartani ezzel a tendenciával. Egy évtizede még megmosolyogták a női meccseken látott megoldásokat, ma viszont egy profi női mérkőzésen ugyanúgy ámulhatunk a bombagólokon, parádés cseleken, trükkökön.
A „plafontörésben" elévülhetetlen érdemeket szerzett a négyszeres magyar válogatott Marozsán János lánya, Marozsán Dzsenifer, aki bár Budapesten született, de mivel édesapja Németországban légióskodott, majd dolgozott, már ott nőtt fel. Bár a most 26 éves labdarúgó a német válogatottal szerzett olimpiai és Európa-bajnoki címet, emellett pedig az 1. FFC Frankfurttal és az Olympique Lyonnal Bajnokok Ligája-trófeákat, a magyar drukkerek szemében az ő tevékenysége jelentette talán a legnagyobb áttörést a női futball elismertségében.
„Dzsenifer mellett pedig mindenképpen ki kell emelni Jakabfi Zsanett nevét is, aki 2009-ben az MTK-tól került a Bundesliga egyik sztárcsapatához, a VfL Wolfsburghoz, amellyel kétszer is BL-győztes lett.” Nekik is köszönhető, hogy a német bajnokságban ma is több magyar játékos szerepel, hiszen miután többszörösen bizonyítottak, megnőtt a női futballistáink respektje.

Neves Magyar Női Labdarúgók Nemzetközi Sikerei
| Név | Csapatok | Jelentős Eredmények |
|---|---|---|
| Marozsán Dzsenifer | 1. FFC Frankfurt, Olympique Lyon | Olimpiai bajnok, Európa-bajnok (német válogatottal), BL-győztes (3x) |
| Jakabfi Zsanett | VfL Wolfsburg | BL-győztes (2x) |
A Nők Szerepe a Labdarúgásban: Szurkolóként és Szakemberként
Nagyon fontos feladat volt idehaza a feltételrendszer és a sportszakmai háttér megteremtése. Egyre több női edző vesz részt a különböző tanfolyamokon, a csúcskategóriának számító UEFA Pro Licencet pedig már ketten is megszerezték: a magyar válogatott szövetségi edzője, Markó Edina és az U17-esek trénere, Schumi Dorottya.
Az MLSZ-nek nem csak az az eltökélt célja, hogy sok lány focizzon, a szövetség ennél szélesebb spektrumban gondolkodik. A lényeg, hogy minél több nőt bevonjanak a sportágba. A családi programokat általában a nők határozzák meg. Gondoljunk bele: ha egy hölggyel megkedveltetjük a futballt, mondhatni bekerül annak bűvkörébe, akkor szívesebben viszi le a gyermekét, akár a lányát is focizni. Stratégiai gondolkodásra van szükség, nagyon sok nőt be lehet még vonni a labdarúgásba szurkolóként, szülőként is. Ne ragadjunk le a sztereotípiáknál, hogy vannak tipikus női, illetve kifejezetten férfi programok. A foci ugyanúgy lehet női hobbi, szenvedély, akár hivatás is.
Berkesi Juditnak nőként a sportriporteri pályán boldogulni sem volt egyszerű. „Először azon kell sokaknak túllépniük velünk kapcsolatban, hogy nők vagyunk, és csak ezt követően jön az, hogy mit is tudunk. Nem akarok persze mártírt csinálni magunkból, pláne azért, mert ma már abszolút előnyét is érzem annak a munkámban, hogy nő vagyok. A női empátiának, megközelítési módnak szerintem ebben a szakmában is vannak előnyei. Ha például fiatal sportolók jönnek a stúdióba, akik még soha nem ültek kamera előtt és meg vannak szeppenve, igyekszem mindig segíteni őket abban, hogy minél kevésbé feszengjenek.” Berkesi Judit hálás, hogy végigjárhatta a ranglétrát, kezdte gyakornokként, interjúkat vágott, figyelte a forgatásokat. Ez adott egyfajta magabiztosságot, és bízik benne, hogy a nézők is elsősorban a felkészültségéért, a stílusáért jegyzik meg.
A Magyar Válogatott Helyzete és Jövője Markó Edina Irányításával
Bár egy fejlődési folyamatban a válogatott szereplése tulajdonképpen csak egy a sok láncszem közül, a nemzeti csapat teljesítménye mégis mindig nagyon fontos az adott sportág vagy szakág megítélése szempontjából. Tisztában van ezzel Markó Edina szövetségi kapitány is, aki a saját példáján tudja összehasonlítani a korábbi és a mostani állapotokat. „Ahhoz képest, amikor én játszottam, még a 90-es években, a 2000-es évek elején, ma már összehasonlíthatatlanul jobbak a feltételek.”
„2018-ban válogatott játékosnak lenni már nemcsak rang és elismerés, ami persze nálunk is természetes volt, hanem egzisztenciálisan is komoly lehetőség, jó befektetés.” A körülmények kiválóak, a legjobbak jó pénzeket kereshetnek. Az 55-szörös válogatott játékost 2014 februárjában nevezték ki a kapitányi posztra, és a szakmai fejlődés mellett fontosnak tartotta, hogy a játékosokat tudatosabbá formálja. „Az a pár nap, amit egy-egy hónapban én és a stábom együtt tölt velük, önmagában nem elég a nemzetközi szint eléréséhez, nagyon lényeges, hogy a mindennapokhoz is profi módon álljanak hozzá.”
Ezért kell figyelniük többek között az étkezésre, a táplálék-kiegészítőkre, a pihenésre, a pszichológiai felkészítésre is. Ezen a téren is egyre markánsabban lépnek előre. Ami az eredményeket illeti, az előző Eb-selejtező sorozatban hajszál híján odaértünk a pótselejtezőre, a cél az, hogy a következő próbálkozásra legalább odáig eljusson a válogatott. A nemrég véget ért vb-selejtezőn nem sok esélyünk volt, de a férfiakhoz képest a nőknél még nehezebb a világbajnokságra való kijutás, hiszen csak kilenc európai csapat kvalifikálhat. Éppen ezért ezt a sorozatot inkább afféle felkészülésnek, sok-sok fiatal játékosunk beépítéséhez használtuk fel, és a jövő ősszel induló Európa-bajnoki selejtezőig is ezt a folyamatot kell tovább vinnünk. Az együttes átlagéletkora is rendkívül alacsony, a csapatkapitány Csiszár Henrietta csupán 24 éves, többen 20 év körüliek, sőt a 19 éves Turányi Lilla már stabil alapembernek mondható. Az a cél tehát, hogy minél inkább összeérjen a társaság, és ütőképesek legyünk a 2021-es Eb-ért zajló harcban.

A 2019-es Női Bajnokok Ligája Döntő Budapesten: Mérföldkő
Berkesi Judit, az M4 Sport riportere népszerűsíti nagykövetként a május 18-án Budapesten sorra kerülő női labdarúgó Bajnokok Ligája-döntőt. „Mérföldkő a női labdarúgásban, hogy első alkalommal rendeznek önállóan, a férfi sorozattól elkülönülve BL-döntőt, ezzel önmagában is nagyobb figyelem irányul a női szakágra, s bízom benne, hogy ebből a magyar női futball is profitálni tud" - fogalmazott a magyar szövetség (MLSZ) honlapján Berkesi. Berkesi Judit hangsúlyozta, szerinte sokan érdeklődnek majd a budapesti finálé iránt. „Magyarországon a női szakágnak még ki kell vívnia a megfelelő figyelmet és ismertséget, a Bajnokok Ligája-döntő részben erről is szól majd számunkra.”
„Aki személyesen kilátogat a mérkőzésre, vagy televízión megnézi, láthatja, hogy óriási sportteljesítmény van a női futballban.” „Biztos vagyok benne, hogy ha ezt itthon is felismerik, az nagyban növeli a női foci hazai elismertségét" - emelte ki Berkesi. Kifejtette, a BL-döntő presztízsét tekintve ugyanazt az értéket képviseli, mint a férfiak fináléja. „Ezért is reménykedem benne, hogy magyar résztvevője is lesz a mérkőzésnek.” Jakabfi Zsanett és a német válogatott színeiben szereplő Marozsán Dzsenifer egyaránt bizakodhat abban, hogy ott lesz csapatával a döntőben. Minden jegy elkelt a szombati Lyon-Barcelona döntőre. A Lyon ugyebár a címvédő, ott játszik a magyar származású Marozsán Dzsenifer. Bár Németországban nőtt fel, Budapesten született, ezért a szívének nagyon kedves, hogy itt játszhatja a döntő mérkőzést. „Hatalmas megtiszteltetés, hogy a női BL döntő nagykövete lehetek.” Egy picit tehát Magyarországot is képviselem, ez a kommunikációs feladatok egyik része, a másik pedig, hogy itthon népszerűsítsem az eseményt, a csapatokat.





