A Birkózás Gazdag Története Magyarországon és az 1968-as Országos Bajnokság Körülményei
A Birkózás Eredete és Fejlődése
A birkózás a legősibb sportok egyike, amelyet az emberi önvédelmi ösztön hozott létre. Ez az ösztön később virtussal és szertartási játékokkal ötvöződött, amit már az i. e. 7. évezredből származó leletek is igazolnak.
Az egyik ilyen első lelet Mongóliából, a neolitikus korszakból származik, ez egy falfestmény, amely két meztelenül küzdő férfialakot ábrázol, akik ezen tevékenységüket ráadásul nagy tömeg előtt végzik, mai kifejezéssel versenyeznek. Későbbi lelet, az egykori Mezopotámia területéről származó szobrocska, amely a mai Irakban került elő, keletkezését i. e. 2600-ra teszik. Ez a szobor küzdelem közben ábrázol két birkózót. Később a sumérok is rendeztek birkózó versenyeket, a Gilgames-eposzban is birkózik egymással a király és Enkidu, az agyagból és nyálból gyúrt vadember.
A birkózással kapcsolatos leletek az ősi Egyiptomból is nagyon gazdagok. Körülbelül négyezer éves az a közel kétszáz birkózójelenetet megörökítő falfestmény, amelyet a Beni Hasan temető 15. sírkamrájában találtak. Ezek a képek már mozgássorokat ábrázolnak, sőt a birkózást földharcban is megjelenítik.
Az ókori görög testkultúrának is alapvető része volt a birkózás, ami ráadásul kiválóan szolgálta a harci képzést is. Egyáltalán nem a véletlen műve, hogy a birkózás szerepelt az ókori olimpiák műsorán, ahol először i. e. 708-ban jegyezték fel. Ekkor még nem voltak súlycsoportok és időben sem korlátozták a küzdelmet. A középkor század a maguk képére formálták a birkózást.
Az ókori görög birkózás hagyományának egyik felelevenítője a XV. században iskolát alapító humanista pedagógus, Vittorino da Feltre volt, akinek a mantovai iskolának nevezett szabálykönyvét idővel egész Itália átvette. Ugyancsak a XV. századra alakultak ki a népi birkózás különböző fajtái is és a lovagkornak köszönhetően ekkor jelent meg a lovagi birkózás.
A birkózás a XVIII. és XIX. században Európában a cirkuszok porondjaira szorult, az ott tartott bemutatók fejlesztették tovább az ókori hagyományokat. A mai, modern birkózás kialakulása a franciák érdeme. Az ő hivatásos díjbirkózóik a XIX. század elejétől rendszeres fellépői voltak Európa cirkuszainak, az általuk képviselt stílus vált a kötöttfogású szakág alapjává. Ilyen előzmények után nem lehet csodálkozni azon, hogy a birkózás már az első újkori olimpiai játékok műsorán is szerepelt.
A Magyar Birkózás Gyökerei és a Korai Egyesületek
A birkózás magyar vonatkozásai ugyancsak a régmúltba nyúlnak vissza. Anonymus Gestájában és a Képes Krónikában is felbukkan a Botond-monda, mely szerint a X. században élt egy köpcös magyar vitéz, Botond, aki miután buzogányával betörte Bizánc érckapuját, birokra kelt egy óriás termetű görög bajnokkal és őt is a földhöz teremtette. Már-már a sportág előzményének tekinthető a Mátyás király udvarából, az 1470-es évekből származó történet, amely szerint Galeotto Marzio, a neves tudós - aki jó ismerője volt a már említett mantovai birkózóstílusnak - egy ízben kiállt egy Alesius nevű erőművész ellen, és bravúros győzelmet aratott felette.
Aztán a XIX. században Magyarországon is megjelentek a francia birkózómesterek. Az első bemutatóra, Jean Dupuis fellépésére 1835-ben, a budai Horváth-kertben került sor. Később, az 1860-as években az egyleti dísztornák alkalmával is rendeztek birkózó-mérkőzéseket. Végül az 1875-ben alapított Magyar Athletikai Club (MAC) 1883-ban birkózó szakosztályt is létrehozott. 1893-ban megalakult a MAC birkózó szakosztálya, majd rövidesen elkezdtek birkózni az olyan jelentős fővárosi klubokban, mint a Budapesti Torna Club, az MTK, a III. kerületi TVE vagy a BBTE.
Egyre nőtt a versenyek száma és a sportág népszerűsége. A viadalok eleinte súlycsoportok megjelölése nélkül zajlottak, nem voltak egységes szabályok sem, de az már nyilvánvalóvá vált, hogy a kötöttfogású (görög-római) birkózás végképp kiszorította a XIX. században még sokak által művelt, ún. szabadfogású stílust. Az önálló Magyar Birkózó Szövetség megalakulása 1920. szeptember 25-én történt meg.
A Ferencvárosi Torna Club birkózásának virágkora az 1960-as években
Az FTC birkózó szakosztálya 1912. november 24-én alakult meg. A MÁV-gépgyári birkózók tömegesen léptek át az FTC-be 1918-ban, ami nagy lendületet adott a szakosztálynak. Ekkor érkezett Péter Rezső is, aki az FTC első országos bajnoki címét nyerte kötöttfogásban, középsúlyban. A háború utáni újjáéledést követően az 1960-as években megint a Fradi dicsekedhetett az ország egyik legjobb és legeredményesebb birkózó gárdájával.
A szakosztály kiemelkedő teljesítményeit az akkori vezetőedző, dr. Papp László irányítása alatt érte el, aki 1949-től egészen 1970-ig vezette az FTC birkózó szakosztályát. Emellett 1950 és 1955 között a magyar birkózó válogatott keretedzője is volt. Dr. Papp László maga is kiemelkedő birkózó volt, kétszeres Európa-bajnok és olimpiai ezüstérmes, hétszeres magyar bajnok.
A szakosztály Papp László vezetésével mindkét fogásnemben kitűnő versenyzőket nevelt. Az edzéseket is kíváncsi szurkolók tömegei látogatták. Az eredmények magukért beszéltek: 1966-ban a különböző versenyeken például 164 első, 113 második és 94 harmadik helyezést értek el a sportolók. 1967-ben a szakosztály kiemelkedő eredményének tekinthetjük, hogy véglegesen elnyerték a Szalay-Imre vándordíjat.
Az 1968-as Országos Birkózó Bajnokság és Fodor Imre Eredményei
Az 1960-as évek Magyarországon a birkózósport egyik fényes időszakát jelentették, számos tehetséges sportolóval és erős klubbal. Az Országos Birkózó Bajnokságok ebben az időszakban kulcsfontosságú eseményei voltak a hazai sportéletnek, ahol a legjobb birkózók mérték össze erejüket a nemzeti bajnoki címekért.
Ugyanakkor az átadott anyagok nem tartalmaznak specifikus információkat az 1968-as Országos Birkózó Bajnokság részletes eredményeiről, sem Fodor Imre konkrét szerepléséről és eredményeiről ezen a bajnokságon. A szöveg általános jelleggel taglalja az FTC birkózóinak a '60-as évekbeli kiemelkedő teljesítményeit és Dr. Papp László edzői munkásságát, melyek a korabeli magyar birkózósport magas színvonalát mutatják. A magyar birkózás ekkoriban a nemzetközi mezőnyben is jelentős sikereket ért el, ami a hazai bajnokságok erejét és a versenyzők felkészültségét is fémjelezte.
tags: #birkozo #orszagos #bajnoksag #1968 #fodor #imre
