A fiatal játékosok szerepe és szabályozása az európai és magyar labdarúgásban

A magyar labdarúgásban a fiatal tehetségek felkutatása és fejlesztése kiemelt fontosságú. A szövetség céljai változatlanok: a magyar futball csak akkor lehet sikeres, ha egyre több minőségi fiatal magyar labdarúgó kap lehetőséget a szereplésre. Abban talán mindenki egyetért, hogy a magyar futball fejlődésének egyik kulcsa az lenne, ha a környező országokhoz hasonlóan egyre több magyar játékos futballozna és fejlődne a legerősebb európai bajnokságokban.

Ezért fontos, hogy beszéljünk az akadémiákon nevelkedő fiatalok átigazolási lehetőségeiről, valamint a hazai és nemzetközi szabályozásokról, amelyek a fiatal játékosok beépítését ösztönzik.

Az MLSZ szabályozásai és ösztönzői a magyar labdarúgásban

A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) folyamatosan vizsgálja és alakítja a fiatal játékosok szerepeltetését érintő szabályozásokat, hogy minél több tehetség kaphasson lehetőséget. A szövetség úgy ítéli meg, hogy a fiatalok játéklehetőségét az elmúlt években támogató úgynevezett „fiatal-szabály” jó irányba tett lépés volt, de az első osztályban nem minden profi klub számára jelentett valódi ösztönzést.

A produktivitási pontszám rendszer

Jelentős változásokról döntött kedden az MLSZ elnöksége. A fiatal játékosok szerepeltetését célzó közvetlen ösztönzés helyébe a kizárólag objektív eredményességen alapuló produktivitási pontszám lép. A nyártól élesben induló rendszerben az egyesületek annak figyelembevételével jutnak hozzá a működési alapforrásokhoz és kiegészítő támogatásokhoz, hogy képzésük során hány professzionális labdarúgót nevelnek ki.

Alaptámogatásban részesül a TAO rendszeren keresztül valamennyi utánpótlás-neveléssel foglalkozó sportszervezet. Ennek mértéke igazodik a sportszervezet méretéhez és szintjéhez (csapatok bajnoki osztálya). Ezzel szemben produktivitási támogatásban kizárólag azon sportszervezetek részesülnek majd, amelyek érdemi mértékben részt vettek profi és/vagy utánpótlás és felnőtt válogatottban szereplő játékos nevelésében.

Megmarad ugyanakkor a közelmúltban bevezetett és sikeresnek bizonyult nevelési költségtérítési rendszer, amelyben a klubok egymás felé fizetik a nevelési költségtérítést a profi szerződéssel nem rendelkező játékosok átigazolása során.

Hazai játékosok szerepeltetése és a 4+1-es ajánlás

A férfi NB I jövő évi versenykiírása is tartalmazza a korábbi években különböző mértékben alkalmazott, hazai játékosok szerepeltetésének támogatását: az előírás szerint egy csapat legfeljebb tíz külföldi kerettag versenyengedélyét válthatja ki. A Magyar Labdarúgó Szövetség korábban is fiatalpercekhez kötötte a szponzori bevételek (eddig 325 millió forint) visszaosztását az NB I-ben, ám a 2025/26-os évadtól emelt az elvárásokon.

Míg azelőtt elegendő volt, ha mérkőzésenként egy csapatban átlagosan 45 percet játszottak az U21-esek, a júliusban rajtolt bajnokságban már egy 2005. január 1-je után született futballistának folyamatosan a pályán kell lennie. Igaz, a szabály nem helyes kifejezés, ugyanis nem kötelező - például az Újpest az első fordulótól kezdve nem veszi figyelembe, és nem sújtotta pontlevonással, pénzbírsággal a szövetség. Az ajánlás be nem tartásának ódiuma, hogy a klub nem kapja meg az évi 500 millió forintos támogatást (szponzori visszaosztásból).

Természetesen a támogatás mértéke függ attól, hogy mennyi játékidőt kapnak a korosztályos futballisták - az összesítésbe nemcsak a bajnokságban, hanem a nemzetközi kupákban (a BL-ben és az EL-ben kettes, az EKL-ben másfeles szorzóval), illetve a negyeddöntőtől a Magyar-kupában szerzett játékpercet is beszámíthatók. A magyarországi élvonalban tehát a 4+1-es ajánlásra érdemes koncentrálnunk, valamint meg kell jegyezni, hogy az NB II-ben két 2006. január 1-je után született játékosnak kell a pályán lennie.

Az akadémiák szerepe és állami támogatása

Magyarországon jelenleg kilenc államilag elismert labdarúgó-akadémia van, ebből hétnek (DVSC, DVTK, ETO, FTC, Kisvárda, MTK PAFC) az élvonalban, kettőnek (Budapest Honvéd, Vasas) pedig a másodosztályban szerepel az első csapata. Ezeknek a többnyire állami támogatásokból fenntartott kiemelt akadémiáknak a működését az NSMI felügyeli, a kifizetések egy részét pedig a produktivitási feltételek teljesítéséhez köti.

Az államtitkár elmondása szerint az akadémiák állami támogatása két részre, egy üzemeltetési és egy sportszakmai egységre bontható. Előbbit a rendszer 2023-as indulásától kezdve minden szezon elején megkapják az akadémiák, ebben pedig most sem történt változás. Utóbbi esetében az indulás évében előzetesen a támogatási összeg 70 százalékát kapták meg, a produktivitási rendszer teljesítésének függvényében pedig további 30-at.

A sportállamtitkár elmondta, a kiemelt akadémiai címnek egyetlen „belépő” és egyben kötelező alapfeltétele van jelenleg: eszerint az élvonalbeli kluboknak minden bajnoki mérkőzésen öt magyar labdarúgót végig a pályán kell tudniuk. Ez egy olyan szabályzó, amit egyáltalán nem kell mindenkinek betartania, viszont egy ilyen szintű támogatás óriási segítség a kluboknak. Ebből viszont az következik, hogy az akadémia és az első csapat fenntartását játékosértékesítésből és folyamatos európai kupaszereplésből lehet elérni.

Jelenleg tehát a produktivitási rendszer lényege, hogy az MLSZ-ajánlása mellett a kiemelt akadémiával rendelkező kluboknak egy előzetesen az NSMI-vel egyeztetett fiatalpercet is el kell érniük minden szezonban. Ezt (a mostani idényre nézve) kisebb részben a 2004-es születésű játékosokkal, nagyobb részben pedig 2005-ös vagy azutáni születésű játékosokkal kell elérni. Játékperceket azonban nemcsak a bajnokságban, hanem a nemzetközi kupában és a Magyar Kupában (a legjobb nyolcban rendezett meccsektől kezdve) is lehet gyűjteni. Az NSMI-nek viszont nincs olyan megkötése, hogy egyszerre hány fiatalnak kell a pályán lennie, azaz dönthetnek úgy az edzők, hogy az egyik meccsen nulla, míg egy másikon mondjuk három fiatalt is pályára küldenek - éppen ezért a 3+2-es ajánlás nem pontosan írja le az ösztönzőt.

Kérdések és kihívások az átigazolások kapcsán

Számos nyitott kérdés merül fel a fiatal játékosok átigazolása és karrierútja során. Mi történik, ha egy fiatal előbb egy nem kiemelt akadémiára igazol és onnan meg egy másik kiemeltre vagy külföldre? Mennyi időnek kell eltelnie a két klubváltás között? Milyen szabályok vonatkoznak arra az esetre, amikor a családfő külföldön vállal munkát és a család el is költözik Magyarországról, hiszen jelen gyakorlat szerint az amatőr játékos külföldi átigazolásánál nincs szükség az átadó hozzájárulására, nemzetközi versenyengedélyt előbb-utóbb kiadja a szövetség akkor is, ha nem járul hozzá az átadó sportszervezet.

A FIFA által meghatározott nemzetközi átigazolási szabályok szerint ugyanis egy sportszervezet jogi eszközzel nem tudja visszatartani a külföldi bajnokságba vágyódó játékost. Nem tisztázott, hogy kit és milyen felelősségre vonás terhel, ha egy külföldi klub mégis kérvényezi a nemzetközi szövetségnél, a szokásos módon egy 15 és 19 év közötti magyar akadémista szerződtetését, és megtagadhatja egy játékos, pláne egy amatőr játékos játékengedélyének kiadását az MLSZ a törvényrendelet alapján?

Magyarországi váltás esetén nem egyértelmű a szülők lakóhelyváltozásának igazolására vonatkozó előírás, hiszen az akadémiai rendszer egyik lényege, hogy egy tehetséges gyerek adott esetben a szülei lakóhelyétől távol is futballozhasson, ha felfigyel rá az ország valamelyik akadémiája. Az utánpótlásképzés tervezhetőségének szempontjából valóban üdvözítő, ha az egyik akadémia nem csalná el a másik akadémia legjobb játékosait. A játékosok egyenes irányú fejlesztése ugyanis leginkább egy akadémia hosszú távú munkája révén valósulhat meg. Az nem szerencsés, ha egy fiatal az utánpótlás évei alatt több csapatnál is megfordul, mert megszakad az elkezdett képzési folyamat.

Nehéz állást foglalni abban a kérdésben, hogy fiatal labdarúgók 16-17 évesen nekivágjanak-e a kvázi profi karrierjüknek egy másik országban. Ahhoz a szakmai szempontok mellett mentálisan, pszichésen és fizikailag olyan szinten kell lenniük, hogy reális lehetőségként vetődjön fel, éveket el tudnak tölteni külföldön, ahol jó eséllyel profi szerződést is kaphatnak. Azt is látni kell, hogy a külföldi fogadó klubnak is beruházást jelent egy másik országból érkező fiatal átigazolása, hiszen az iskoláztatását, étkeztetését és a szállását biztosítani kell.

Az elmúlt öt évben 20 éves kor fölött az NB I-ből közvetlenül a top 20 európai bajnokságba igazolók névsora: Bobál Gergely (ZTE-ből Nacional, Portugália), Varga Kevin (DVSC-ből Kasimpasa, Törökország), Windecker József (Újpest - Levadiakosz, Görögország), Bobál Dávid (Bp. Honvéd - Nacional, Portugália). Jól látszik, hogy ha az idén nyáron váltó Bobál Gergelyt és Varga Kevint nem számoljuk, már csak öten játszanak külföldön, tehát a nemcsak az utánpótlás-játékosokra, hanem a felnőttként külföldre szerződőkre is igaz, hogy a többség nem tud hosszú távú külföldi karriert építeni a legerősebb európai bajnokságokban. Ugyanakkor az is látható, hogy a felsorolt 13 játékosból csak hárman - Nagy Ádám, Lang Ádám és Kleinheisler László - tudtak 20 éves koruk betöltése után az NB I-ből egyenesen a top öt európai bajnokság valamelyikébe szerződni. Ezért lehet kiemelten fontos már az utánpótlás-játékosok hazai kiválasztásában is a megfelelő scouting.

Nemzetközi példák és UEFA előírások

Az európai szövetség, az UEFA a saját sorozataiban nyolc hazai („homegrown”) futballistát ír elő; az a játékos felel meg ennek a kritériumnak, aki 15 és 21 éves kora között legalább három évet töltött az adott nemzeti szövetség égisze alatt szereplő kluboknál. A szabály célja, hogy minden országban erősödjön az utánpótlás.

Különböző ligák megközelítései

• Premier League (Anglia): Sokáig az UEFA szabályozását követte, azonban az angol liga a 2025/26-os idényben egy apróbb változtatást eszközölt. A 25 fős keretben továbbra is minimum nyolc „homegrown” játékosnak kell szerepelnie, de ezen felül minden mérkőzésre nevezett keretben kötelező legalább egy U21-es hazai nevelést is feltüntetni. A liga ezzel a változtatással válaszolt azokra a korábbi kritikákra, miszerint a homegrown-kvóta a gyakorlatban nem biztosít elég lehetőséget a fiatal angol tehetségeknek.
• Serie A (Olaszország): Az olasz Serie A is az UEFA elveit követi: a 25 fős keretben nyolc hazai nevelésű játékosnak kell lennie, közülük négynek klubon belül nevelkedettnek. Olaszországban nincs külön fiatalszabály, de a külföldiek regisztrációját szabályozzák: egy idényben maximum két új EU-n kívüli labdarúgót lehet szerződtetni, a harmadik játékos megszerzéséhez már egy EU-n kívüli játékosnak távoznia kell.
• Bundesliga (Németország): A német Bundesligában a nevezett keretben minimum tizenkét olyan futballistának kell lennie, aki német nevelésűnek számít. Az U21-esek szerepeltetése itt sem kötelező, de a klubok többsége tudatosan építi be a saját utánpótlásából kikerülő tehetségeket, részben anyagi megfontolásból, részben a tradíciók miatt.
• La Liga (Spanyolország): A spanyol La Ligában nincs sem hazai, sem fiatal kvóta, a liga mindössze a nem EU-s futballisták számát korlátozza: egy keretben legfeljebb öt, a meccsnapi keretben pedig három nem EU-s labdarúgó szerepelhet.

A környező országok és Svájc szabályozásai

Kíváncsiak voltunk, a környező országokban milyen fiatalszabályokat, szövetségi előírásokat alkalmaznak annak érdekében, hogy helyzetbe hozzák az ifjú ígéreteket. Ahogyan az a fenti példákból látszik, nincs két egyforma szabályozás vagy ajánlás, országonként eltérő, hogy a szövetségek mit várnak el az első- vagy másodosztályú kluboktól a fiatalok beépítése terén.

Romániában még ennél is szigorúbb szabályt vezetett be a Román Labdarúgó-szövetség (FRF). Az élvonalbeli bajnokik 75 százalékán legalább öt román labdarúgónak kell játszania csapatonként. Ha ezt egy klub nem teljesíti, akkor 150 ezer eurós pénzbírság vár rá. Némi könnyebbség, hogy a szabály U21-es játékosokkal is teljesíthető: egy fiatal labdarúgó két felnőtt román játékosnak számít, így három U21-es futballista pályán tartása már elegendő az előírás betartásához.

Szerbiában azonban nemrég szigorú fiatalkvótát vezettek be: az élvonalbeli mérkőzéseken végig legalább két, 2004. január 1-je után született játékosnak a pályán kell lennie. A lejátszott fordulók jegyzőkönyvei alapján a csapatok eddig betartották a szabályt.

Talán nem túlzás kijelenteni, hogy a régióban messze kiemelkedik a horvátok utánpótlás nevelése. Délnyugati szomszédunk az elmúlt évtizedekben olyan világklasszisokat nevelt ki, mint az aranylabdás Luka Modric, Ivica Olic, Mario Mandzukic, Mateo Kovacic, Ivan Rakitic és még sorolhatnánk. A horvátoknál sokáig nem volt érvényben semmilyen fiatalokra vonatkozó szabályozás, a klubok pusztán stratégiai szempontból koncentráltak a fiatalok kinevelésére. Azonban a Horvát Labdarúgó-szövetség úgy látta, hogy az elmúlt években visszaesett a felbukkanó fiatal tehetségek száma, ezért 2026. július elsejétől új szabályozást vezet be. Az előírás szerint az élvonalbeli csapatoknál legalább egy U21-es játékosnak folyamatosan a pályán kell lennie a mérkőzés teljes ideje alatt. A másodosztályban ennél szigorúbb a szabály: ott két U21-esnek kötelező végigjátszania a találkozót. Az első osztályban csak jövőre vezetik be az új rendszert, a másodosztályban azonban már jelenleg is érvényben van.

Svájcban az idén a fiatalok első és másodosztálybeli szerepeltetését összesen 1,6 millió svájci frankkal támogatja a szövetség. Az élvonalban a három legtöbb fiatalpercet teljesítő csapat között arányosan 500 ezer frankot oszt szét. A második ligában azok az együttesek kapnak 60 ezer frankot, amelyekben legalább 6000 percet játszanak a 2004. január 1-je után születettek.

Ha a régió északi országait vesszük górcső alá, azt láthatjuk, hogy Csehországban, Szlovákiában és Ukrajnában sincs érvényben fiatalszabály.

A különböző szabályzatokat böngészve számos véleménnyel is lehet találkozni, amelyek zöme amellett érvel, hogy ha nem megfelelő mértékű a pénzügyi ösztönző a gazdagabb, sikeresebb csapatok egyszerűen nem tartják azt be, hiszen piaci alapon, játékosok értékesítéséből élnek, és nem a szövetségi támogatásra alapozzák a működésüket.

Szakemberképzés és utánpótlás-bajnokságok fejlesztése

Az MLSZ elnöksége keddi ülésén az utánpótlásképzés javítására irányuló fontos kérdésekkel foglalkozott. Az elnökség áttekintette és elfogadta az MLSZ felnőttképzési intézetének hároméves programtervezetét, valamint a felvétel, az oktatás és a vizsgáztatás rendjét. A szakemberképzés szélesítésének fontos új eleme a sportigazgatók, valamint klub-ügyvezetők, továbbá a videoelemzők és játékosmegfigyelők számára összeállított képzési program, amelyeket nemzetközi szakemberek és szakanyagok bevonásával bonyolít majd le a felnőttképzési intézet.

Miután meghallgatták a beszámolót a közelmúltban zárult sportigazgatói és akadémia igazgatói képzésekről, megtárgyaltak egy intézkedési csomagot, amely arra irányul, hogy a legtehetségesebb fiatal játékosok minél többet játszanak a profi bajnokságokban. Az akadémia igazgatói és sportigazgatói képzés a Double Pass tanácsadó cég szervezésében, nyugati klub- és akadémiai sportszakemberek bevonásával valósult meg. A hallgatók a legmodernebb sportmenedzseri ismeretek megszerzése mellett, konkrét helyzetgyakorlatokon keresztül, interaktív módon fejleszthették sportirányítási, sportszakmai ismereteiket. A képzés keretében a hallgatók meglátogatták a belga bajnok FC Genk akadémiáját is.

Az új kooperációs szerződés keretein belül az NB I-es csapatok tehetséges fiatal játékosai (21 év alattiak), ha nem, vagy csak minimális időt játszanak az adott hétvégén a felnőtt csapatukban, akkor az NB II-ben is játszhatnak mérkőzést. Természetesen azt, hogy ki és hol játszhat, illetve hány ilyen játékos lehet, a játékosok fejlődését és az NB II-es klubok érdekeit is szem előtt tartva részletesen meghatározzák a szabályok.

Másik lényeges kérdés volt az utánpótlás-bajnoki rendszerek átszervezése. Mind a résztvevő csapatok, mind a szakmai bizottság szorgalmazta a rendszer átalakítást, annak érdekében, hogy erősödjön a mérkőzések intenzitása, javuljon a bajnokság minősége, valamint az eredménycentrikusság helyett a játék színvonala, az egyének fejlődése kapjon prioritást. Ezt szolgálja egy rugalmasabb bajnoki rendszer bevezetése, valamint az a döntés, hogy minden évfolyam besorolását csak az adott évfolyam eredményei határozzák meg (nem számítják össze a különböző korosztályok eredményeit).

tags: #fiatal #jatekos #szabaly #uefa

Népszerű bejegyzések:

• Sportolási lehetőségek a II. kerületben
• Átfogó sportinformációk a zsebben
• Focimeccs jegyek vásárlása és Ticket Express információk
• A magyar röplabda és Takács Péter
• A magyar vízilabda sikereinek titka