A Birmingham City FC Története és Jelentős Eseményei
A Birmingham City Football Club egy angol futballcsapat Birminghamben.
A csapatot 1875-ben alapították Small Heath Alliance néven, 1877-től kezdve a Muntz Street volt az otthonuk. 1885-ben kapták meg a profi státuszt, három évvel később pedig vállalattá váltak és felvették a Small Heath FC nevet. Az 1889/90-es szezonban a Labdarúgó-szövetségben szerepeltek, ami párhuzamosan működött a Labdarúgó Liga mellett. 1892-ben a Small Heath a Szövetség többi csapata mellett csatlakozott a Liga újonnan létrehozott másodosztályához. Rögtön bajnokok lettek, de nem kerültek fel az élvonalba, mert a tesztmérkőzésüket elvesztették. Ekkor az volt a szokás, hogy a másodosztály bajnokának próbameccset kellett játszania a First Divison utolsójával a feljutásért. A következő idényben másodikak lettek és ezúttal a tesztmeccset is megnyerték a Darwen ellen, így feljutottak a legjobbak közé. 1905-ben felvették a Birmingham FC nevet, egy évvel később pedig beköltöztek a St Andrew's-ba, mely máig az otthonuk. 1906 óta a St Andrew's a gárda otthona.
A háború után Frank Wormack csapatkapitánnyal és a kreatív skót válogatott csatárral, Johnny Crosbie-val a Birmingham az 1920/21-es évadban megnyerte a másodosztályt. 1920-ban, 19 évesen mutatkozott be a csapatban Joe Bradford, aki 445 meccsé klubrekordnak számító 267 gólt szerzett. Emellett 12-szer az angol válogatottba is bekerült. 1930-ban Leslie Knighton menedzser irányítása alatt történetük során először bejutottak az FA Kupa döntőjébe, de 2-1-es vereséget szenvedtek a West Bromwich Albiontól. Sorozatban 18 évet töltöttek el az élvonalban, de a legtöbb szezonjukban szenvedtek és a kiesés ellen küzdöttek. Harry Hibbs kapust megbízhatósága emblematikussá tette és megnövelte Bradford góljainak értékét.
1943-ban került használatba a klub mostani neve, a Birmingham City FC. 1945-ben Harry Storer irányítása alatt megnyerték a háború alatti, nem hivatalos bajnokság déli csoportját. Az FA Kupa újraindulása után rögtön a sorozat elődöntőjéig meneteltek. Két évvel később harmadszor is megnyerték a Second Divisiont, 42 meccs alatt mindössze 24 gólt kapva. Storer utódja, Bob Brocklebank képtelen volt megmenteni a Kékeket a kieséstől 1950-ben, de ezt követően kezdődött a csapat legjobb időszaka.

1954 novemberében Arthur Turner lett az új menedzser, aki bajnok lett a gárdával a másodosztályban. A feljutást követően nemhogy szenvedtek volna, egyenesen remekeltek és a hatodik helyen végeztek, ami máig a legjobb bajnoki helyezésük. Az FA Kupa fináléjába is bejutottak, de 3-1 arányban kikaptak a Manchester Citytől. 1956. május 15-én a Birmingham lejátszotta első csoportmeccsét a Vásárvárosok Kupájában, ezzel ők lettek az első angol csapat, mely részt vett valamilyen európai kupasorozatban. Végül az elődöntőig jutottak, ahol 4-4-es döntetlent játszottak a Barcelonával, majd a visszavágón 2-1-re kikaptak. 1960-ban szintén ők voltak az első angolok, akik döntőt játszhattak egy nemzetközi kupában (ismét a Vásárvárosok Kupája), itt ismét a Barcelonával néztek farkasszemet, akik összesítésben 4-1-re nyertek. 1961-ben újra döntősök voltak, de nyerniük most sem sikerült, az AS Roma diadalmaskodott 4-2 arányban. Utóbbi menetelésük alkalmával azonban otthon és idegenben is megverték az Intert, ezt sokáig nem tudta megismételni egy angol csapat sem.
1963-ban éppen nagy riválisuk, az Aston Villa ellen léptek pályára a Ligakupa döntőjében és 3-1-re győztek, máig ez az egyetlen komoly trófeájuk. A Birmingham City kabalája, Beau Brummie.

Ekkor érkezett a klubhoz egy gazdag üzletember, Clifford Coombs, aki átvette az elnöki széket és kinevezte Stan Cullist menedzserré. Cullis alatt látványosan játszott a csapat, 1967-ben a Ligakupában, 1968-ban pedig az FA Kupában jutottak el az elődöntőig, de a jobb bajnoki eredményekhez új mesterre volt szükség. Freddie Goodwin vette át a City irányítását és a mutatott játék hamarosan kreatívvá és agresszívvá vált, aminek meg is lett az eredménye feljutás és egy FA Kupa-elődöntő képében. Két évvel később eladták Bob Latchfordot az Evertonnak brit rekordnak számító 350 000 fontért. Hiába a sok pénz, a birminghamiek nem tudták pótolni a csatár góljait, így szenvedni kezdtek a bajnokságban. 1978-ban Jim Smith lett az új menedzser.
Mikor a kiesés már biztossá vált, eladták Trevor Francist a Nottingham Forestnek és ő lett az első 1 millió fontos játékos. A Kékeknél 329 meccset játszott és 133 gólt szerzett. Smith visszajuttatta a Birminghamet a First Divisionba, de az 1981/82-es szezon rosszul kezdődött, így mennie kellett. Helyére az a Ron Saunders érkezett, aki bajnoki címig vezette az Aston Villát. A híres mester alatt is nagyon kevés gólt szerzett a csapat és 1984-ben kiesett. Az 1984/85-ös szezonban a Leeds United ellen bebiztosítottak a feljutást, de nem volt ünneplés, mivel egy fiúra ráborult a stadion egyik fala és meghalt. Teljesítményük hullámzó volt és Saunders lemondott, miután hazai pályán az FA Kupában kikaptak a ligán kívüli Altrinchamtől. 1989 áprilisában a Kumar testvérek vásárolták fel a klubot. Nagyon gyakoriak voltak ebben az időben a menedzserváltások és egyre több játékos döntött úgy, hogy nem hosszabbítja meg szerződését. Az Associate Members Kupa megnyerése sovány vígasz volt, bár pályára léphettek a Wembley Stadionban.

Terry Cooper volt az, aki végre feljuttatta a Kékeket a másodosztályba, de a BCCI bank összeomlása után a Kumar fivérek eladósodtak, a klubnál pedig csődeljárás vette kezdetét. David Sullivan volt a megmentő, aki 700 000 fontért megvette a csapatot. A szezon utolsó napján a City megmenekült a kieséstől, de az 1993/94-es idényt gyengén kezdték, így Coopernek mennie kellett, hogy átadja a helyét Barry Fry-nak. Így sem sikerült elkerülniük a kiesést, de Fry azonnal kiharcolta a visszajutást, sőt a Football League Trophy-t is megnyerte csapatával. Francis élvonalbeli tapasztalatokkal rendelkező játékosokat igazolt, leghíresebb a Manchester United legendája, Steve Bruce volt közülük. A csapat eredményei egyre javultak, kezdetben csak közel kerültek a rájátszáshoz, majd el is értek azt, de ott kikaptak.
2001-ben ismét bejutottak a Ligakupa fináléjába, ahol a Liverpool volt az ellenfél. A Birmingham sokáig hátrányban volt, de a rendes játékidő utolsó percében egyenlítettek. A hosszabbítás nem hozott döntést, a büntetőpárbajt pedig a Vörösök nyerték. 2001 októberére Francis pozíciója bizonytalanná vált, mivel a csapat a kezdeti sikerek után nem mutatott komolyabb fejlődést. A mester közös megegyezés alapján távozott egy Manchester City elleni 6-0-s Ligakupa-vereség után. Christopher Dugarry jó teljesítményének is köszönhetően a Kékek feljutásuk után a tabella közepén végeztek. A 2003/04-es szezonban az egyik kölcsönjátékos, Mikael Forssell 17 bajnoki gólt szerzett, ami segített a csapatnak a 10. helyen végezni. Ezt követően több válogatott játékos is érkezett a St Andrew's-ba, de többek között Forssell sérülése miatt is szenvedett a gárda a 2004/05-ös idényben, végül a 12. helyen zártak. A 2006/07-es szezonban másodikak lettek, így automatikusan feljutottak. A visszajutást követő szezon közben Bruce távozott, hogy átvegye a Wigan Athletic irányítását.
A 2007/08-as szezonban 19-ek lettek a Premier League-ben, így kiestek, de első próbálkozásra visszajutottak, majd a 2010-11-es szezonban a 18. helyen végeztek, ami ismét kiesést jelentett.
Az évtized kék góljai
Legnagyobb riválisuk az Aston Villa, hiszen földrajzilag ők vannak a legközelebb hozzájuk. A két csapat közötti meccset Birmingham derby-ként emlegetik.

tags: #birmingham #utolso #meccs





