Bíró Gyula: A Magyar Labdarúgás Elfeledett Legendája és Pályafutása
Bíró (Schweiger) Gyula (Budapest, 1890. április 25 - Mexikóváros, 1951. június 13.) kiemelkedő válogatott labdarúgó, fedezet, csatár és elismert edző volt, akinek életútja a sporttörténelem és a történelem sorsfordító eseményeivel fonódott össze.
Családi háttér és a név változása
A család 1900-ban, belügyminiszteri engedéllyel változtatta nevét Bíróra. Ezt követően felvették a katolikus vallást, és Bíró Gyula 1922-ben házasságot is katolikusként kötött. Érdekes részlet, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság nyilvántartásában, az 1912-es stockholmi olimpia kapcsán, születési időpontként 1890. május 10-e szerepel.
Játékos-pályafutás
Bíró Gyula az MTK színeiben kezdte el és építette fel játékos-pályafutását, majd a nemzeti csapat kulcsfigurájává vált.
Klubkarrier az MTK-nál
Klubunkban (az MTK-ban) kezdte pályafutását. 1905-ben, mindössze 15 évesen került az első csapathoz, eredetileg fedezetként, de később csatárrá képezte át magát. Fiatalkorában még az ifi csapatban kapus poszton is megfordult. Sikerekkel teli klubkarrier után 26 évesen vonult vissza az aktív játéktól.
Főbb klubszereplései és sikerei:
- Háromszoros magyar bajnok az MTK-val: 1907-1908, 1913-1914, 1916-1917.
- Háromszoros Magyar Kupa győztes az MTK-val: 1910, 1911, 1912.
A válogatottban
Az MTK 9/7. válogatott futballistája, a nemzeti csapat 47. tagja volt. A válogatottban 1906-ban Prágában, Csehország ellen (4-4) mutatkozott be, mindössze 16 éves és 5 hónapos korában. Csupán egy olyan játékos van (Horváth József - BTC), aki nála is fiatalabb volt (15 éves és 6 hónapos), amikor először szerepelt a nemzeti tizenegyben. A válogatottal részt vett az 1912-es stockholmi olimpián, ahol az 5. helyezést elért, vigaszdíj győztes csapat tagja volt.
Az első női műugróverseny - Stockholm, 1912-es olimpia
Játékstílusa és képességei
Bíró Gyula rendkívül jó állóképességgel bíró, és ragyogó technikai tudású labdarúgó volt. Mértani pontossággal, rendkívül ésszerűen, körültekintően és ötletesen játszott, "látott" a pályán. Magas fokú játékintelligencia, kifogástalan technika, kitűnő helyezkedés és okos erőbeosztás jellemezte a játékát. A védekezésben és a támadásban egyaránt nagyszerűen helytállt, és szívesen szerepelt a csatársorban is.
Edzői karrier
Játékos-pályafutása után edzőként folytatta sportolói munkáját, Európa számos országában és később Mexikóban is.
Edzői karrierjét a német 1. FC Nürnberg csapatánál kezdte 1920-ban. Ezt követően edzői pályafutását Lengyelországban folytatta, ahol a lembergi Hasmonea, majd a krakkowi Makabbi trénere volt. Lengyelországi időszakában érte el első komoly edzői sikerét, a Warta Poznannal kivívott bajnoki ezüstérmet. Majd egy újabb olimpiai részvétel következett, 1924-ben a lengyel válogatott másodedzőjeként. A németországi Saarbrücken és a Hanau edzéseit is irányította, majd az FC Liege következett.
Ezt követően hosszabb időre a nagybányai Phoenix csapatához szerződött (1932-1936). A Phoenix ekkor a román területi bajnokságban játszott. A nagybányiakkal az első évben feljebb lépett egy osztálynyit és a negyeddöntőig jutott a román kupában. Majd három egymást követő évben is megnyerték a második osztály küzdelmeit és harmadik nekifutásra az osztályzón is sikert arattak, így a Phoenix feljutott az első ligába. A legmagasabb osztályban azonban már Bíró nélkül szerepeltek a nagybányaiak.
Emigráció és a halál dátumának tisztázása
A második világháború előtt zsidó származása miatt Bíró Gyulának el kellett hagynia Európát, és Mexikóban telepedett le. Mesterüknek zsidó származása miatt menekülnie kellett. Az 1930-as évek végén két mexikói együttes, az Atlético Marté és az Espana mestereként is tevékenykedett.
Hosszas kutatás után Laszip Gábor és Pataki Gyula futball-történészeknek sikerült kideríteni halálának pontos időpontját. Az El Nacional című mexikói napilap 1951. június 15-i számában rövid cikkben közölte: Bíró Gyula 1951-ben hunyt el. Orth György, a Buenos Aires-i magyarság lapjában 1953 februárjában így nyilatkozott a Mexikóban töltött időszakról: „sokszor velünk volt Bíró Gyuszi is, az egykori válogatott jobbhalf. Szegény Bíró Gyuszi tavalyelőtt meghalt.” Az időpontot családja is megerősítette. Ez azt jelenti, hogy a korábban ismert 1961-es halálozási dátum téves volt. Bíró Gyula tehát 1951. június 13-án távozott az élők sorából, Mexikóvárosban.
Emlékezete
Annak ellenére, hogy élete utolsó szakaszát külföldön töltötte, Bíró Gyula emléke és eredményei nem merültek feledésbe. Hogy mennyire nem feledték el itthon, íme, egy csekély irodalmi értékű versike a Nemzeti Sport 1929-es számából, amely jelzi a játékos legendás státuszát: "Jobbhalf Bíró Gyuszi, Ki lehetne más?"
tags: #biro #gyula #valogatott #labdarugo
