Játékvezetők a reflektorfényben: botrányok, sérülések és a videobíró kihívásai a modern sportban

A sportmérkőzések izgalmát, feszültségét és gyakran a végkimenetelét is nagyban befolyásolja a játékvezetők munkája. Feladatuk rendkívül összetett, hiszen nemcsak a szabályok betartatásáért felelnek, hanem a játék biztonságos és sportszerű lebonyolításáért is. Ez a felelősség gyakran extrém nyomással, fizikai kihívásokkal és éles kritikákkal jár, különösen egy-egy vitatott ítélet vagy egy baleset után.

Fizikai behatások és váratlan események a pályán

A játékvezetők munkája nemcsak mentális, hanem gyakran fizikai megpróbáltatásokkal is jár. Az amerikaifutball-bajnokság egyik mérkőzésén a Navy Midshipmen vendégek irányítója, Keenan Reynolds az egyik akciónál rohanni kezdett a labdával, és miután nem tudta kikerülni, ellökte magától a játékvezetőt.

Nem ritka, hogy a nézők részéről is történnek incidensek. A csütörtöki botrányos Craiova-Budapest Honvéd labdarúgó Európa-liga-selejtezőn hanggránáttal dobták meg az északír bírót, aki ennek ellenére sem fújta le a meccset. A Honvéd 120 perc után 0-0-ra állt román ellenfelével szemben, majd a tizenegyesrúgásokban kikapott. Hasonlóan drámai eset történt 1994. október 1-én a Debrecen-Vasas NB I-es labdarúgó-mérkőzésen, amely azért szakadt félbe, mert egy szotyiszacskóval megdobták Márton Sándor partjelzőt.

Debrecenben már akkor elképedtek, amikor az MLSZ bíróküldő bizottsága Hartmann Lajost delegálta a Vasas elleni meccsre. Ugyanebben az idényben, augusztus 20-án a Debrecen-Vác meccsen Hartmann működése alaposan felbőszítette a közönséget, ráadásul a bíró feljelentette a Lokit. Ezek után került sor a Vasas elleni összecsapásra. A helyi közönség a meccs elejétől kezdve kórusban szidta a három bírót, az indulatok a 74. percben csaptak magasra. Ekkor Dombi Tibor a jobbösszekötő helyén becsapta Herczeg Zoltánt, a Vasas játékosa csak buktatni tudta Dombit. Mindez jóval a tizenhatoson belül történt, de Hartmann ekkor továbbot intett. Akik látták ezt a meccset, egyértelműen azt mondták, ez tiszta tizenegyes volt. A 85. percben a Vasas kapuja előtt folyt a játék. A fővárosi csapat nagy nehezen felszabadított, de ekkor Hartmann észrevette, hogy a túloldalon Márton Sándor lengeti a zászlaját. A bíró odament a partjelzőhöz, aki egy napraforgós zacskót adott át neki. Hartmann átvette a bűnjelet, majd lefújta a meccset.

Ekkor szabadultak el igazán az indulatok. Garamvölgyi Lajos, a Debrecen vezető edzője szerint "Egy ilyen eseményért a Fradi-pályán sok mérkőzést le lehetne fújni. Szándékosan nem akarom a játékvezetőket minősíteni, de igazán levehetnék már Dombi Tiborról azt a pecsétet, hogy feldobja magát." Horváth Béla, a DVSC csapatkapitánya a debrecen-ellenes hangulat kialakulását feltételezte. Vida János főrendező nem tartotta szerencsésnek Hartmann küldését. Holb Attila, a DVSC szurkolója szerint a zacskó csak a partjelző mellett esett a földre, és a labdaszedő adta oda ijedtében. A mérkőzés végén a bírói hármast a rendőrségnek egészen a hajdúszoboszlói vasútállomásig kellett menekíteni. Az MLSZ fegyelmi bizottsága nagyon gyorsan összeült, és három nappal később, 1994. október 4-én a meccset 3-0-s végeredménnyel a Vasas javára igazolta. A tárgyaláson az is kiderült, hogy a zacskót Gajdos Bálint dobta be a pályára.

Márton Sándor 1994. október 10-ig nem szólalt meg az üggyel kapcsolatban, ekkor adott interjút a Nemzeti Sportnak: "A második félidő 44. percében éppen visszafelé futottam, amikor éreztem, hogy a halántékomat valami eltalálja. Visszafordultam, és azt láttam, hogy egy szotyolászacskó hever a földön, amelyet a labdaszedő gyerek el akart tüntetni. Szóltam neki, hogy adja ide, majd középre futottam, és jeleztem Hartmann Lajosnak, hogy megdobtak. Néhány hete történt az NB II-ben, hogy az egyik partjelző kollégámat szotyival megdobták, ő azonban nem jelezte az esetet. Balszerencséjére videó is készült az esetről, amely a Játékvezetői Bizottság elnökének asztalára került. A kolléga egyéves eltiltást kapott. Erre nekem nincs szükségem, ezért sem bánom, hogy szóltam Hartmannak."

Még el sem ültek az ügy hullámai, amikor 1994. november 20-án a Sopron-Stadler (2-2) NB I-es bajnokin újabb szotyolászacskó repült a pályára, amely Juhos Attila partjelző hátán puffant. Juhos azt mondta, hogy nem érzett semmit, a játékvezető testület elnöke, Nagy Miklós pedig elfogadta ezt. Juhos arra is hivatkozott, hogy a nagy hideg miatt dupla öltözéket vett fel, minden bizonnyal ezért nem észlelte a hátán a puffanást. Stadler József, a vendégcsapat elnöke viszont nagyon ideges lett, és azt mondta: "Az MLSZ most vagy vonja vissza a Vasas 0-3-as győzelmét, vagy ha nem teszi, ezt a soproni meccset igazolja le nekünk 3-0-lal. Amúgy maximálisan megértem Juhos partjelzőt, hogy nem tette kockára az életét ebben a balkáni hangulatú stadionban."

Játékosok és játékvezetők sérülései

A sport fizikai természete miatt nemcsak a játékvezetők, hanem a játékosok is ki vannak téve sérüléseknek. A Romániában történt esemény, ahol egy súlyos sérülés után pályára érkező mentő elakadt az esőben, és a játékosoknak kellett betolni, jól mutatja, milyen váratlan helyzetek adódhatnak. A Galatasaray Bajnokok Ligája-visszavágója Liverpoolban valóságos horrorfilmmé vált: a török csapat nemcsak a továbbjutást bukta el, de két kulcsjátékosát is elveszítette súlyos sérülések miatt. Noa Lang ujjából ömlött a vér, miután beakadt egy reklámtábla és a fémkorlát közé, ami aztán csúnyán elvágta a felső ujjpercét. Lang ordított a fájdalomtól, láthatóan sokkos állapotba került. Victor Osimhen pedig olyan ütést kapott a karjára, hogy a meccs után kiderült, el is tört. A Borussia Dortmund 2-0-s győzelmet aratott a FC Augsburg ellen a Bundesligában, ám a találkozó egyik legemlékezetesebb jelenete nem egy gólhoz, hanem egy szerencsétlen balesethez kötődött, amelynek a bíró mellett Felix Nmecha volt a főszereplője. A játékvezető, Bastian Dankert összeütközött a dortmundi középpályással, Felix Nmechával. Az ütközés teljesen véletlenül történt: Nmecha a labdáért küzdve nem vette észre a játékvezetőt, és hátulról belerohant, olyan erővel, hogy Dankert a földre került. A bíró néhány pillanatig a gyepen maradt, majd rövid ápolás után folytatni tudta a mérkőzés vezetését.

A német válogatott középpályás a meccs után így reagált az esetre: "Nekem egyáltalán nem fájt. Szerintem inkább az ő hátának. Remélem, hogy rendben van." - mondta Nmecha, majd viccesen hozzátette: "A labdát viszont megszereztem volna…" Bár a játékvezető végigvezette a mérkőzést, az ütközés utóhatásai később jelentkeztek. A lefújás után már olyan erős fájdalmai voltak, hogy a dortmundiak csapatorvosa, Dr. Markus Braun próbált meg segíteni rajta a játékvezetői öltözőben. Az első diagnózis szerint a hátában néhány ideg becsípődhetett az ütközés következtében. A 45 éves bíró az éjszaka folyamán a fájdalmai miatt alig tudott aludni, a következő napokban pedig további orvosi vizsgálatok várnak rá. Nem kizárt, hogy emiatt ki kell hagynia a közelgő mérkőzéseket. A lefújás után Nmecha felkereste a játékvezetői öltözőt, és odaadta Dankertnek a mezét.

A technológia szerepe és a videobíró kihívásai

A játékvezetők munkáját a technológia fejlődése is forradalmasította, melynek célja a pontosabb és igazságosabb ítéletek meghozatala. Szabó Zsolt, aki két és fél éve vonult vissza, 321 élvonalbeli mérkőzést vezetett, és az örökranglistán csupán Kassai Viktor előzi meg egyetlen találkozóval, ma is naprakész a játékvezetés történéseit illetően. A videobíró hazai bevezetésének első számú szószólója, aki kendőzetlenül mesél a rendszer visszásságairól is. Sokan például a 2012-es Európa-bajnokság Anglia-Ukrajna mérkőzését emlegetik, amelyen Vad II István alapvonali asszisztensként nem észlelte, hogy a gólvonal mögé pattant a labda. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a FIFA és az UEFA azt mondta: ez így nem mehet tovább.

Szabó Zsolt szerint a futball természetesen sport, de egy óriási üzlet is. Nem mindegy egy labdarúgócsapatot irányító cégvezető tárgyalási pozíciója abban az esetben, ha bajnok a csapat, vagy „csak” a második helyen végzett. Egy szponzor jellemzően a győzteseket akarja támogatni. A technikai újításokat éppen azért vezették be, mert folyamatosan fejlődik a foci, fizikálisan egyre jobbak a labdarúgók, ezáltal egyértelműen gyorsabb lett a játék. A videobíró bevezetésének is vannak magyar vonatkozásai. A közelmúltban két magyar vonatkozású találkozón is "nekünk kedvezett" a videobíró. A Molde-Ferencváros BL-selejtezőn előbb nem ítéltek meg a norvégoknak egy büntetőgyanús szituációt, majd rögtön utána a Fradi rúghatott 11-est egy kétes esetet követően.

Szabó Zsolt szerint "nem kedvezett nekünk a videobíró, hiszen ezek voltak a helyes döntések. Ez tehát nem egy kedvezmény volt, nem a szimpátián múlt, hanem nyugodtan kijelenthető, hogy mindkét esetben helyes döntés született." A Fradi kezezésénél - Igor Haratin kezét érintette a labda - azért nem kellett büntetőt ítélnie a spanyol játékvezetőnek, mert a ferencvárosi játékos felkarját érintette a labda, és a 2020 nyarától életbe léptetett szabálymódosulások értelmében ez nem szabálytalan. Mivel a videóbíró rászólt a játékvezető fülére, hogy a biztonság érdekében kontrollálja az esetet, megnézte a spanyol kolléga. Az eddigi statisztikai adatok alapján ilyenkor - az esetek többségében - ezután megváltoztatják az ítéleteiket a játékvezetők, Del Cerro Grande ezt nem tette, helyesen. A másik eset már nem volt ilyen egyszerű, bevallom, magam is többször visszajátszottam a szituációt. Először én is úgy láttam, hogy a hazai játékos jobb kezét érintette a labda, majd újra és újra megnézve jöttem rá, hogy a bal keze előrébb volt a testénél, és azt találta el, ezért is csapódott hátra. A játékvezető ezt tökéletesen észlelte, s ezért ítélt büntetőt a Ferencváros javára.

A Bulgária-Magyarország mérkőzésen a lengyel Marciniak előbb büntetőt ítélt a hazaiak javára, majd a videobíró segítsége után visszavonta. Szabó Zsolt szerint "Nem az a lényeg, hogy mennyi idő alatt születik meg, hanem hogy helyes legyen egy döntés." A szabálytalanságról annyit, hogy az a büntetőterületen kívül történt, ezért szólt a videobíró a lengyel kollégának. Ilyen esetekben nem kell kimenni megnézni az esetet, mert ez nem szabályértelmezésbeli probléma volt, hanem egy teljesen egyértelmű dolog. A Barcelona-Ferencváros Bajnokok Ligája-mérkőzésen Tokmac lesgóljánál azért is bosszankodhattunk, hiszen több másodperces késéssel jelzett az asszisztens, majd a második játékrészben a hazaiaknál is volt egy hasonló szituáció. Nagyon helyesen jártak el a játékvezetők. Ugyanis az a protokoll, hogy mindegyik akció menjen végig, s ha van egy gyanús szituáció, akkor azt a videoszobában megtekintik. Addig nem indulhat újra a játék, amíg nem dől el, hogy történt-e szabálytalanság egy gyanús szituáció előtt.

A videobíró beavatkozási protokollja

A videobírós rendszer ellenzői, kritikusai elsősorban azt kifogásolják, hogy a játékvezetők nem egyformán ítélnek meg bizonyos szituációkat. Szabó Zsolt szerint soha nem fogják teljesen kiküszöbölni a vitatott eseteket. Négy esetet kell mindig vizsgálnia a videobírónak:

1. A megadott gól előtt történt-e szabálytalanság?
2. A harmadik szituáció már a kiállításokkal foglalkozik; rosszul bírált, értelmezett-e a játékvezető egy szabálytalanságot vagy esetleg a háta mögött történt-e súlyos vétség.
3. A negyedik esetben pedig akkor avatkozik közbe a videobíró, ha a kolléga esetleg rossz játékosnak mutat föl sárga, netán piros lapot.
4. A büntetők, tizenegyesek megítélése.

Fontos megjegyezni, hogy a sima, mezőnybeli szabálytalanságoknál sosem avatkozik be a technikai segítség. A legnagyobb haszna a videobírós rendszernek, hogy abszolút szükséges fejlesztésként pontosabb és igazságosabb döntések születhetnek, ami a játék gyorsulásával és fizikai igénybevételével egyre inkább elengedhetetlen.

Vitatott ítéletek árnyékában: Danny Makkelie esete

Danny Makkelie a stuttgarti Eb-meccs után rengeteg kritikát kapott, amiért Németország vezető gólja előtt nem fújta le Ilkay Gündogan szabálytalanságát a magyar válogatott védőjével, Willi Orbánnal szemben. Marco Rossi, a magyar válogatott szövetségi kapitánya úgy vélte, a pályán a bíró volt a legrosszabb, mert kettős mércével fújta a sípot. Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) azonban szombat délelőtt arról tájékoztatott, hogy a holland bíró mégis kap még mérkőzést az Európa-bajnokságon: a csoportkör harmadik fordulójában a hétfői olasz-horvát meccsen ő fújja a sípot.

Az Egyesült Államok egyik legismertebb lapja, a New York Times is megjelentetett egy cikket Danny Makkeliéről az Európa-bajnokság idején. Ebben kiemeli, hogy Makkelie civilben rendőrként dolgozik Rotterdamban, fiatalkorában pedig labdarúgás mellett kosárlabdában is játékvezető volt. 2011-ben lett nemzetközi játékvezető, 2020-ban vezetett már Európa-liga-döntőt, a mostani pedig már a második Eb-je.

A mérkőzések körülményei és a szurkolói élmény

A labdarúgásban a versenynaptár zsúfoltsága és a rövid téli szünetek is komoly terhelést jelentenek. Míg az elmúlt harminc évben az első és az utolsó meccs között átlagosan 309 nap telt el, addig 2019-ben mindössze 287. Ez akkora terhelés, hogy azt már bírni nem lehet.

A téli szünetek hossza a magyar labdarúgásban (nap)

Ez a táblázat rávilágít a téli szünetek drasztikus rövidülésére az utóbbi években, ami komoly terhelést ró a játékosokra. A meccsen való részvétel azonban a szurkolók számára egyedi élményt nyújt, még ha a körülmények nem is mindig ideálisak. Az utolsó őszi fordulóban a Honvédnak fontos mérkőzése volt, és sokan már nagyon várták a téli szünetet.

Jégkorong: gyorsaság és hideg

A jégkorong egy másik sportág, ahol a "hideg mérkőzés" szó szerinti értelmet nyer. Az egyik legszembetűnőbb dolog egy hokimeccsen, hogy a játékosok folyamatosan váltják egymást, és az arénában valóban hűvös van. Marty Turco, egy volt NHL-es kapus is csodálkozva nyilatkozta egy Székesfehérváron játszott meccs után, hogy látszott a lehelete. A játékosokon hatalmas védőfelszerelés van, nem azért, mert fáznának, hanem mert a több mint 100 kilométer perórás sebességgel süvítő korong nagyon nagyot tud ütni. A jégkorongpályán, bármily meglepő, hűvös van. Emögött az állhat, hogy a víz ritkán marad szilárd halmazállapotú szobahőmérsékleten.

A jégkorongban nem labdával, hanem koronggal játszanak, a játékosok futás helyett korcsolyáznak, és gólt nem rúgnak, hanem lőnek. Bár, ha nem tudatos mozdulat előzte meg, akkor korcsolyával is lehet érvényes gólt szerezni, vagy éppenséggel mellel (ahogy Benk András is tette). Nincs sárga és piros lap sem, helyette van viszont kiállítás, ami többnyire kétperces. Súlyosabb bűnökért adhatnak 2 + 2, 5, 10 percet, és esetenként végleg leküldhetik a vétkest. Itt is van les, csak nem a védőkön múlik, hanem a támadón (az a szabályos, ha először a korong megy be a kék vonallal jelzett támadó harmadba, és csak utána a játékos). Bárki hozzáérhet kézzel a pakkhoz, ha el tudja kapja a levegőben, bár nem rohangálhat korcsolyázhat vele, csak leteheti maga elé a jégre. A kapus dédelgetheti hosszabban, de azután meg buli következik. Így hívják, mikor a pályán látható körök egyikébe beáll egy-egy játékos, és a bíró közéjük vágja, aki kapja marja alapon.

tags: #biro #hideg #merkozes #utan

Népszerű bejegyzések:

• Fedett pályás nyílt szenior úszó országos bajnokság és Duna Kupa
• EAE városai és emírségei
• az A-csoportbeli rangadó
• A német jégkorong kihívásai a VB-n
• Utánpótlás-nevelés Bag községben: út a profi karrierhez