A magyar labdarúgók fizetései megyei szinten: Amit tudni érdemes
A labdarúgók fizetése egy igencsak kényes téma hazánkban, ugyanis az átlagember számára szinte felfoghatatlan összegeket keresnek a játékosok a hazai profi bajnokságokban.
A 2024-es adatok alapján, amelyek a 2025-ös szezont vetítik előre, az NB I-ben a labdarúgók átlagos nettó fizetése havi 5 millió forint körül alakul, jelentős eltérésekkel a topklubok javára. Az UEFA jelentése szerint 2024-ben havonta átlagosan 4,5 millió forintot tesz zsebre egy futballista a magyar élvonalban. Ami vallóban szép pénz, kényelmesen el lehet éldegélni belőle - mondhatnánk, de azért ez a szám mégsem a valós képet mutatja Szabados Gábor szerint. Az ismert sportközgazdász állítja, nagyok a különbségek az első osztályban a fizetésekben.
Ferencváros (FTC): Az FTC magasan vezeti a fizetési listát, a játékosok becsült nettó havi átlagbére 14 millió forint körül mozog. Ez több mint a duplája a második helyen álló klubénak. Az NB I.-ből természetesen kiemelkedik a Ferencváros, ahonnan akár havi 25 millió forintot is hazavihet egy játékos.
Puskás Akadémia: A felcsúti klub a második helyen áll a fizetési rangsorban, nettó 6 millió forintos havi átlagbérrel. A felcsúti Sahab Zahedi gólöröme a labdarúgó OTP Bank Liga 25. fordulójában játszott Kisvárda-Puskás Akadémia mérkőzésen a kisvárdai Várkerti Stadionban 2023. április 1-jén Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
További klubok: Jelentős a szórás a mezőnyben. A Diósgyőr például 5,45 millió forintos nettó átlaggal a harmadik helyen állt, míg a bronzérmes Paks mindössze 2,94 milliós átlaggal érte el sikerét. Az NB I-ben jobban lehet keresni, mint a horvát (81 millió), a cseh (77 millió), a román (73 millió) és a szerb (63 millió) csapatoknál. Az évek alatt a magyar első osztályú Európa top 20 bajnokságába küzdötte fel magát, már ami a fizetéseket illeti.
Az NB II és NB III fizetési viszonyai
Az NB II-es játékosok nettó havi fizetése 2025-ben várhatóan 600 ezer és 1,3 millió forint között mozog. A 2024-es adatok alapján, amelyek iránymutatóak a 2025-ös szezonra, az NB II-es játékosok átlagos nettó havi fizetése jellemzően 600 ezer és 1,3 millió forint között mozog. A másodosztályban is jól meg lehet élni a fociból, ugyanis ebben a mezőnyben - bónuszokkal együtt - nem ritka az 1 milló forintos havi bér, de a nevesebb csapatok akár 6 millió forintot is kifizethetnek egy-egy játékosnak. Az NB II-ben is jól keresnek a magyar futballisták.
Az NB III-as játékosok nettó havi fizetése 2025-ben várhatóan 400 ezer és 1 millió forint között mozog. Az NB III egy átmeneti zóna a profi és az amatőr futball között, ami a fizetéseken is meglátszik. Félprofi státusz: Sok játékos a futball mellett civil munkát is végez, számukra a foci inkább jövedelemkiegészítés. Az NB III-ban sem kell feltétlenül dolgozniuk a futball mellett a játékosoknak. Ugyan az NB III már csak félprofi (vagy félamatőr) liga, de ott is előfordul az 1 milliós havi fizetés.
A megyei osztályok világa: Amatőrök és fizetéskiegészítések
A megyei osztályokban a játékosok szinte kivételként civil foglalkozással rendelkeznek, a futballból származó jövedelem "fizetéskiegészítésnek" számít. A megyei osztályok túlnyomórészt amatőr vagy félprofi szinten működnek. A vármegyei osztályokban a játékosok szinte kivétel nélkül civil foglalkozással rendelkeznek, a futballból származó jövedelem "fizetéskiegészítésnek" számít.
Vármegyei I. osztály: A negyedik vonalban nyilván ennek a töredéke jut a játékosoknak, ami nem elég ugyan a megélhetéshez, de munka mellett, egyfajta fizetéskiegészítésnek megfelelő összegeket zsebre lehet tenni amatőrként is. Baranya vármegyei I. osztályban, azaz a negyedosztályban Baranyában 70 ezer forint a havi átlagkereset. A vármegyei első osztályban, azaz a negyedosztályban Baranyában 70 ezer forint a havi átlagkereset. A vármegyei I. osztályban egyáltalán nem ritka a havi fizetés, az aláírásért járó pénz vagy a meccsprémium, ami a győztes találkozók után jár. Úgy tudjuk, az osztályban van olyan gárda, ahol néhány játékos egy összegben 3 millió forintot tehet zsebre, ha öt évre aláír. Nyilván ehhez még hozzájön a győzelmek utáni meccspénz, vagy a célként kitűzött helyezés eléréséért járó összeg. Az osztályban nem ritka a kölünböző kiegészítésekkel (ide tartozhat az utazásiköltség-térítés, vagyis a benzinpénz is) elért 300 ezer forintos havi jutattás, de hallani 600 ezres, sőt, 1,2(!) millió forintos fizetésről is.
Vármegyei II. osztály: A labdarúgók körülbelül 80-90 százaléka pénzért focizik. Ebben a mezőnyben is bevett szokás a pontpénz (kb. 3000 forint), de akár már az edzésen való részvételért is járhat pár ezer forint. A ligában a fix fizetések átlagosan 30-tól akár 60 ezer forintig is terjedhetnek. Van olyan csapat, ahol 6 hónapra kifizetnek egy játékosnak 100-150 ezer forintot, és ezen felül mindenki, akinek szerepel a neve a jegyzőkönyvben, 20 ezer forintot kap meccsenként - ponttól és pályára lépéstől függetlenül. Ez egy csapatra levetítve mérkőzésenként 300 ezer forintos kiadás, ami évi 30 meccsnél 9 millió forintot jelent. Egy-egy önkormányzat évente körülbelül 3-4 milliós támogatást ad a település csapatának, tehát a büdzséből még hiányzik 5-6 millió. Sokak számára meglepő lehet, de a labdarúgók 80-90 százaléka a vármegye kettőben is pénzért focizik. Sokszor 3000 forint körüli pontpénzzel igyekeznek motiválni a játékosokat, viszont vannak, akik eredménytől függetlenül megkapják a havi 30-60 ezer forintos járandósságukat. Ebben az osztályban maximum 150 ezer forintért focizik néhány játékos. Van, ahol havi béreket osztanak, de van olyan klub is, ahol csak meccspénz jár, ami nagyjából 10-15 ezer forint személyenként és nyilván győzelmekként.
Vármegyei III. osztály: A játékosok 20-30 százaléka már itt is hozzájuthat egy kis zsebpénzhez. A „legjobbak” akár 20-40 ezer forintot is kereshetnek egy hónapban. A vármegye háromban talán a kívülállók azt hiszik, mindenki a foci szeretetéért játszik csupán, ám ez távol áll a valóságtól. A jobbak 20-40 ezer forintért lépnek pályára havi szinten. A vármegyei III. osztályban van olyan egyesület, ahol egy játékosnak egyszeri 700 ezer forintot fizettek aláíráspénzt. (Ez nyilván extrém eset, úgy tudni, rutinos, magasabb osztályt megjárt labdarúgóról volt szó.) Ehhez jött hozzá a kocsifutás és a gólprémium, utóbbi 10 ezer forintot jelentett. Van klub, ahol havi 40 ezer forint, plusz gólpénz jár, de nem minden játékosnak. Persze akad olyan csapat is, ahol „csak” a győztes mérkőzések után fizetnek 10-15 ezer forint prémiumot.
Fischer Norbert színész, énekes a vármegye kettes Hímesháza színeiben rúgja a bőrt. Azt mondta a lap számára, hogy a vármegyei osztályokban focizó labdarúgók 80%-ának örülnie kellene, hogy van csapata és futballozhat valahol. “Akik pedig ezért pénzt adnak, azok teljesen tönkrevágják az amatőrfocit. Már az is fizetést kér, aki kezére húzza a sportszárat. Himesházán jó a pálya, jó a közösség és minden mérkőzés után van kaja-pia. Erről kellene szólnia máshol is a történetnek."
Mi befolyásolja a magyar focisták fizetését?
A magyar labdarúgók különösen előnyös adózási feltételekkel rendelkeznek az Egyszerűsített Közteherviselési Hozzájárulás (EKHO) révén. Ez a rendszer 2025-ben is 15%-os összesített adóterhet jelent, ami jelentősen magasabb nettó bért eredményez a bruttó fizetésből, mint az általános adózás esetén. Ez az adóelőny komoly versenyképességet biztosít a magyar kluboknak a nemzetközi játékospiacon, mivel ugyanakkora bruttó bérköltség mellett magasabb nettó fizetést tudnak ajánlani, mint sok nyugat-európai versenytárs.
Az egyes klubok pénzügyi ereje alapvetően meghatározza a fizetési szinteket. A magyar labdarúgásba áramló jelentős, gyakran állami hátterű vagy kormányközeli vállalatoktól származó szponzori támogatás drasztikusan megnövelte a klubok, különösen az NB I-es csapatok költségvetését. A Ferencváros (FTC) például olyan költségvetéssel gazdálkodik, amely lehetővé teszi, hogy lényegesen magasabb fizetéseket adjon, mint hazai riválisai. Ez a modell, amely erősen támaszkodik a külső támogatásokra a piaci bevételekkel (pl. UEFA-bevételek, jegyeladások) szemben.
A fix alapfizetéseken túl a teljesítményhez kötött bónuszok is a javadalmazás gyakori részét képezik, különösen az NB II-ben és az alacsonyabb osztályokban. Ezek az ösztönzők jellemzően a csapat sikeréhez (pl. győzelmek, bajnoki helyezés) vagy az egyéni teljesítményhez (pl. gólok, gólpasszok) kapcsolódnak.
A magasabb képzettségű, nemzetközi tapasztalattal rendelkező vagy elismert hazai múlttal bíró játékosok értelemszerűen magasabb fizetési kategóriába tartoznak. Szabados Gábor sportközgazdász szerint még mindig sokan kíváncsiak itthon a labdarúgásra Fotó: MTI/Lakatos Péter
A fizetések, különösen az élvonalban, folyamatosan nőttek az elmúlt években, amit elsősorban a megnövekedett állami és szponzori támogatások tettek lehetővé. A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) 2025-től életbe lépő új, ötéves stratégiája jelentősen befolyásolhatja a fizetési struktúrákat.
Kémkeringő a Tisza Pártban – Pikk Bayerrel és Ambrózyval
Az Újpest lehet a Fradi kihívója az NB I-ben. A tulajdonosváltás után, a Molnak köszönhetően most az Újpestnek lesz lehetősége a zöld-fehér szintjére jutni, bár Szabados szerint ez nem fog gyorsan menni.
Régiós összehasonlításban kifejezetten magasak a labdarúgók bérei minálunk, a környező országok közül csak a lengyel (115 millió euró) és az osztrák (157 millió euró) kluboknál jobbak a fizetések. Az NB I-ben jobban lehet keresni, mint a horvát (81 millió), a cseh (77 millió), a román (73 millió) és a szerb (63 millió) csapatoknál.
A bama.hu viszont úgy döntött, hogy még mélyebbre ás a futballtérképen, és utánajár, hogy a baranyai amatőr ligákban mennyi pénzt vághat zsebre egy futballista. Az, hogy már ilyen alacsony szinten is fizetnek a klubok a játékosoknak, többek véleménye szerint az amatőr foci halálát vetíti előre. A kérdés, hogy miből van pénze erre a csapatoknak, és hogy mit tehetnek azok a klubok, amelyek „csak” jó társasággal, meccs utáni sörrel és babgulyással tudnak szolgálni.
A játékvezetők sem panaszkodhatnak, igaz ők, hivatalosan kapják a fizetésüket. A vármegyei I. osztályú meccsekért a játékvezetők 34 ezer, az asszisztensek 20 ezer forintot, plusz benzinpénzt kapnak. A vármegyei II. osztályban 26 ezer és 17 ezer forint, míg a vármegyei III. osztályban is jár javadalmazás.
| Liga | Átlagos fizetés | Legjobban keresők |
|---|---|---|
| NB I | 5 000 000 | Akár 25 000 000+ (FTC) |
| NB II | 600 000 - 1 300 000 | Akár 6 000 000 |
| NB III | 400 000 - 1 000 000 | Akár 1 000 000 |
| Vármegye I. | ~70 000 (átlag Baranya) | Akár 1 200 000 (kiegészítésekkel) |
| Vármegye II. | 30 000 - 60 000 (fix átlag) | Akár 150 000 (egyedi esetekben) |
| Vármegye III. | 20 000 - 40 000 (legjobbak) | Akár 700 000 (aláírási pénz, extrém eset) |
tags: #blsz #csapatok #kinalnak #fizetest
