Bocsák Miklós: A Ferencváros krónikása és a magyar futball sötét titkainak feltárója
Hosszú, súlyos betegség után 2025. október 23-án elhunyt Bocsák Miklós sportújságíró, a Sport plusz főszerkesztője. A Nemzeti Sport értesülését a család megerősítette. Bocsák Miklós 1947. szeptember 20-án született Újpesten, és haláláig fáradhatatlanul dolgozott a magyar sportújságírásban. Pályafutása során tucatnyi sportkönyvet írt, és gyakran választott olyan témákat, amelyek "parázslottak", kötelező volt róluk szólni. Különösen a Ferencvárossal kapcsolatos, kényes kérdéseket feszegető írásai váltottak ki nagy visszhangot.
Az újságírói pályafutás és az emblematikus kötetek
Bocsák Miklós 1971 és 1978 között a Népsport munkatársa volt, majd a Magyar Ifjúság sportrovatának vezetőjeként dolgozott. 1987 és 1989 között az ÁISH (Állami Ifjúsági és Sporthivatal) sajtófőnöke volt. Harminchat éve, 1989. január elsejétől a Sport plusz főszerkesztőjeként tevékenykedett, haláláig szerkesztette a hetilapot. Munkássága során olyan emblematikus köteteket írt, mint a több százezer példányban megjelent Kocsis és Czibor (1983), A Császár és utána a sötétség (1984), a Mundial '86 (1986), a Pszt, jön a totókirály! (1987), a Hozsanna néked régi-új kapitány! (1988), a Futballsztár Erdélyből (1988) és a Vargazoli (1997) is. A Sport plusz hetilap főszerkesztői feladatait információink szerint Bocsák Miklós végakaratának megfelelően Andics Gábor veszi át.
A Fradi titkai: „Mit tettek a Fradival?”
Bocsák Miklós nem félt a kényes témák boncolgatásától, és ez a hozzáállás jellemezte a Ferencvárossal kapcsolatos írásait is. A 13. könyvéből, a „Mit tettek a Fradival?” című kötetéből is per lesz? A Ferencváros vezetősége is megsértődik? Bántani fogja őket, ha arról írnak, hogy tönkrement az egyesület? Durcásak lesznek, mert nem lehetett e mellett szó nélkül elmenni? Megsértődnek, mert felmerül, mi lett mintegy 700 millió forint sorsa? Bocsák Miklós ezúttal is olyan témát választott, amelyről kötelező szólni, amely parázslik.
Ez a könyv nem az első alkalom volt, hogy Bocsák írása peres ügyet eredményezett. Legutóbbi, 12. könyvéért dr. Laczkó Mihály, az MLSZ akkor volt elnöke perelte Bocsákot. Sérelmezte, hogy Bocsák sérelmezte: miért lett a Kábel Művek üdülője - MLSZ-székház? Pedig milyen jó üzlet volt! Ha úgy tetszik, Laczkó Mihály MLSZ-elnök - némi áttétellel - megszerezte Laczkó Mihály Kábel Művek vezérigazgatótól az ingatlant. Ez a történet is jól mutatja, hogy Bocsák Miklós sosem riadt vissza a hatalommal való konfrontációtól, ha az igazságot kereste.
A sötét múlt árnyékai: Besúgók a Fradiban
Az egyik legmegdöbbentőbb témát a „Ki Volt a Fradi Besúgója?” című kötetében tárta fel. A Történeti Levéltár dokumentumaiból kiderült, hogy a rendszerváltásig mind a Ferencvárosnál, mind a magyar labdarúgó válogatottnál legalább két-három III/III-ashoz beépített ügynök játszott. A szerző ebben a kötetben Nemere nyomába indult.
Orbán három héttel a bukása után a legmélyebb pontra jutott
Miért választotta ezt az utat a kor egyik legismertebb magyar labdarúgója? Első célszemélyként Albert Flóriánt jelölték ki számára, utána Lakat Károlyt kellett figyelnie, sok egyéb feladata mellett. Nemere egyre buzgóbban jelentett. Jutalma: válogatottság lett. Őt a III/III-as helyezte vissza a válogatottba. Nemere jót is tett. Bundák tömkelegét jelentette a III/III-as focsoportügynökségnek.
A leleplezések mélyen érintették a sportvilágot és a személyes kapcsolatokat. Lakat T. Károly így kommentálta a történteket: "Össze vagyok törve. Apám a fiaként szerette, én a bátyámként. És most tudtam meg, hogy ő a Nemere..." A riporter akár úgy is közvetíthette volna a magyar labdarúgó válogatott mérkőzését a szovjet válogatott ellen: "Forgács fedőnevű ügynök a Jászsági fedőnevű ügynöknek passzol, aki a Nemere fedőnevű ügynökhöz továbbít."
A klubvezetés és a szurkolók szembenállása
Bocsák Miklós nem csak a múlt titkait tárta fel, hanem a jelen problémáira is érzékenyen reagált. Ankétot tartott a múlt héten az Albert-stadionban az FTC 2011-ben. Ennek kapcsán sok szurkoló kereste őt. Szinte mindegyik azt kérdezte: mi történt Kubatov Gáborral, hogy mást mond, mint eddig? Akadt, aki számonkérte tőle, miért tett többször is hitet az FTC-vezér mellett, miközben szerintük nála is elkezdődött a ködösítés, a mellébeszélés. Elmondta: változatlanul hisz Kubatov Gábor tisztességében. És ez a korrekt, tisztességes ember augusztusra eljutott odáig, hogy már esze ágában sincs felelősségre vonást emlegetni. Mert meghalt „a Simi”.
Bocsák Miklós munkamódszere és a Fradi ifjúsági csapatának emlékei
Bocsák Miklós sosem érezte úgy, hogy egy témáról csak akkor írhatna hitelesen, ha az érintettekkel személyesen beszél. "Miért kellett volna nekem Varga Zoltánnál beszélnem ahhoz, hogy megírjam róla a könyvem? - kérdez vissza a kiváló író. - Hány életrajz született Napóleontól Hitlerig anélkül, hogy Napóleonnal és Hitlerrel beszéltek volna?” Milyen igaz! Más kérdés, hogy Napóleon és Hitler már régen halottak voltak, amikor történetüket papírra vésték.
Mélyen kötődött a Ferencvároshoz, már gyermekkorától kezdve. Bennem ugyan egy másik kép él elevenen, amint Kocsis hátrahúzva, ollózva betalál a Wacker hálójába. Akkoriban, amikor az Üllői úton töltöttük a vasárnapok egy részét, a „nagyok” előtt az ifik játszottak. A beavatottak sasszemmel figyelték őket. Jóslatok hangzottak el, ki lesz a nagyok méltó folytatója. Egy-két tévedéssel ma is fel tudom sorolni az akkori csapatot: Pamuki - Teket I., Dalnoki - Anda, Földes, Dékány, Guba - Kocsis, Schnitt, Csoknyai, Teket II. Dalnoki, Dékány, Csoknyai… Ők maradtak. Mindenki esküdni mert volna, hogy Schnitt méltó utóda lesz Deáknak. Nem lett. Ez a személyes hangvételű emlék is mutatja, milyen közelről ismerte és mennyire szerette a Ferencváros világát, annak minden fényével és árnyékával együtt.
tags: #bocsak #miklos #mit #tettek #a #fradival
