Bodajk a Magyar Kupa tükrében: Történelem és Emlékezet
Bodajk, a Fejér vármegye északnyugati részén elhelyezkedő, 4203 lakosú település, gazdag múlttal és jelentős sportsikerekkel büszkélkedhet, különösen a labdarúgás terén. A Móri-árokban, a Bakony és a Vértes hegység találkozásánál fekvő Bodajk nem csupán festői környezetével, hanem mélyen gyökerező történelmével is kiemelkedik, mely egészen a kőkorszakig nyúlik vissza.
Bodajk - A Történelmi Város és Zarándokhely
A település már a kőkorszak óta lakott terület, melyet az itt talált régészeti leletek is bizonyítanak. Kiváló közlekedési adottságai és karsztforrásai kedvező körülményeket biztosítottak az itt letelepedőknek. Bodajk első írásos említése 1193-ból származik, neve valószínűleg a "Bodok" hegy szóból ered, ami ma a Vértes hegyet jelöli. Bodajk hazánk egyik legrégebbi Mária-kegyhelye, melynek gyógyító erejű forrását egyes történészek szerint már a 9. században is tisztelték. A legendák szerint Szent István, Szent Imre, Szent Gellért és Szent László is felkereste a helyet.
A középkorban királyi birtok volt, majd a fehérvári keresztes lovagoké, később a Rozgonyi, majd a Nádasdy család tulajdonába került. 1543-ban, Fehérvár eleste után a törökök elfoglalták a területet, és a környező falvak, köztük Bodajk is elnéptelenedtek. A visszatelepítés a 18. század elején indult meg, az új földesúr, a Hochburg család vezetésével. A Mária-kegyhely gondozásával a kapucinus rendet bízták meg. A templom és a szent kút ma is országosan ismert búcsújáró hely. A 19. században karszttava miatt üdülőhelyként vált népszerűvé. 1774 és 1872 között mezőváros, a környék központja volt.
Szent István király idejében, a bodajki szent kút és a Szűzanya tiszteletére kápolnát építettek, amely később romokban hevert. A közelben, a település plébániai műemlékei barokk stílusban épültek a 18. században. A római katolikus templom 1728 és 1742 között épült. Szentképe zarándokok ezreit vonzza a Mária-napi búcsúra minden szeptemberben. A kapucinus apátság 1744-47 között épült a szent hely közelében, ma ez a római katolikus plébánia. A barokk Kálvária 1736-ból a település feletti dombon áll, gyönyörű kilátással a környékre. A Hochburg-Lamberg kastély, mely 1839-ben klasszicista stílusban épült, a Kálváriától keletre található. A bodajki református templom 1788-ban épült. A településen számos emlékművet állítottak jeles lakóinak emlékére, mint például Peske Géza és Spányi Béla festőművészek szülőházait emléktáblák jelölik, és Cserháti Károly doktor tiszteletére szobrot emeltek.
Az 1990-es években a bodajki egykori fürdőt tóvá építették át. Vizét mesterségesen táplálják, nem a bányászat miatt kiszáradt források. A település határában áll egy vízimalom, amely az egykor jellemző foglalkozás utolsó emléke. Bodajk emlékeit a történelmi kiállításon ismerhetjük meg. A környék is számos látnivalót kínál, itt éri el a Bakonyt az Országos Kéktúra, melynek egyik gyönyörű helye a Gaja-patak völgye. A város fölött sípálya is található sífelvonóval. A település legnépszerűbb programjai a búcsú és a Városnap.
Egy 2022-es régészeti ásatás során Bodajk Kálváriánál emberi csontváz-maradványokat fedeztek fel, melyek radiokarbon kormeghatározása szenzációs eredményt hozott. 95,4% valószínűséggel az vizsgált egyén 994 és 1028 között hunyt el, így Szent István király kortársa volt. Wilibald kapucinus szerzetes már a 17. század végén feljegyezte a helyi hagyományt, miszerint Szent István kápolnát alapított Bodajkon, ahová fiával, Imre herceggel hajón járt imádkozni. További radiokarbon vizsgálatok és tudományos elemzések még pontosabb betekintést nyújthatnak ebbe a rendkívüli kora Árpád-kori temetkezési helybe. Bodajk Magyarország legrégebbi zarándokhelyeként ismert, és a népszerű kegyhelyet régóta összefüggésbe hozzák Szent Istvánnal és Imre herceggel.
A Magyar Kupa Története - Egy Nemzeti Futballhagyomány
A Magyar Kupa létrehozásának ötlete - természetesen angol példa nyomán - Steiner Hugótól és Minder Frigyestől származik. A kupát, mint örökös vándordíjat közadakozásból alapította az MLSZ, s a bajnokság melletti versengés nyomban igen népszerű is lett - bár érdekesség, hogy a trófea csak 1923-ban készült el. A Magyar Kupa első mérkőzésére 1909. november 21-én került sor, a Litográfia 2-1-re győzött a Vívó AC ellen. A Magyar Kupa a két világháború, valamint különböző kül- és belpolitikai események miatt többször is szünetelt, a II. világháború után, 1951-ben pedig a neve is megváltozott: Magyar Népköztársasági Kupa néven indult újra. 1990-től ismét Magyar Kupának hívják a sorozatot, az idei a 67. kiírás. A Kupa sosem nyerte el igazi rangját a magyar focivalóságban. Az 1933-as 11:1 eredményt hozó Fradi-Újpest mindenki számára ismert, azonban nem lehet elfelejteni azt sem, hogy amikor a magyar labdarúgás épp a csúcson volt, akkor alig-alig lézengtek a döntő mérkőzéseken a nézők. Telt házat később is csak egy-egy vidéki fellegvár esetleges fináléja hozott.
Az Elveszett és Megtalált Trófea Esetete
1973-ban a címvédő Ferencváros klubházából ellopták a győztesnek járó serleget, ami azóta sem került elő. Az FTC-nek az alapszabály értelmében új kupát kellett készíttetnie, s a győztesek ma is ezt kapják meg. 36 évvel az eltűnése után, 2009 augusztusában azonban egy sajtótájékoztató keretében Kisteleki István beszámolt arról, hogy visszavásárolták az elkallódott serleget. Egy relikvia-gyűjtő online aukciós oldalon talált rá a kupára, és értesítette az MLSZ-t. A hírek szerint személyesen Kisteleki István elnök úr vásárolta meg, majd adományozta a szövetségnek. A most visszavásárolt serleget eredetileg az MTK kapta 1923-ban, azzal az indokkal, hogy korábban ők és a Ferencváros nyertek csak Magyar Kupát, viszont ezért díjat nem kaptak. A 2009/2010-es kiírásnak ismét úgy futnak neki a csapatok, hogy a győztes újra az eredeti Magyar Kupa serlegét veheti majd át a döntő után. Jelenleg négy serleg van forgalomban: egy a Ferencvárosnál (másolat 1923-ból), egy a Budapest Honvédnál (másolat 1973-ból, címvédő jogán), egy az MLSZ birtokában (másolat 1923-ból), valamint az eredeti, amiről korábban semmit sem tudtak.
A Magyar Kupa Győztesei - Az Eredményességi Sorrend
A legtöbbször az FTC (20) hódította el a kupát. Az MTK 12, az Újpest 8, a Honvéd pedig 7 sikernél tart jelenleg. Néhány ma már egzotikusnak tűnő gárda is eredményes tudott egyszer-egyszer lenni a finálékban. Az alábbi táblázat az eredményességi sorrendet mutatja be:
| Helyezés | Csapat | Győzelmek száma | Elveszített döntők száma |
|---|---|---|---|
| 1. | Ferencvárosi TC | 20 | 8 |
| 2. | MTK (Hungária, Bp. Bástya, MTK-VM, MTK Hungária) | 12 | 2 |
| 3. | Újpest FC (Újpesti Dózsa, Újpesti TE) | 8 | 6 |
| 4. | Budapest Honvéd (Kispesti AC, Bp. Honvéd, Kispest-Honvéd) | 5 | 9 |
| 5. | Vasas SC | 4 | 3 |
| 6. | Győri ETO FC (Vasas ETO, Rába Vasas ETO, Rába ETO) | 4 | 2 |
| 7. | Diósgyőri VTK | 2 | 3 |
| 8. | Debreceni VSC (DVSC-Epona) | 2 | 1 |
| 9. | FC Fehérvár (Videoton, Videoton FCF) | 1 | 2 |
| 10. | Pécsi MSC | 1 | 2 |
| 11. | Békéscsabai Előre | 1 | 0 |
| 12. | Bocskai FC | 1 | 0 |
| 13. | III. Kerület | 1 | 0 |
| 14. | Matáv Sopron | 1 | 0 |
| 15. | Siófoki Bányász | 1 | 0 |
| 16. | Soroksár | 1 | 0 |
| 17. | Szolnoki MÁV | 1 | 0 |
A Bodajk SE Helytállása a Magyar Kupában és a Szabad Föld Kupában
Az 1947-ben alakult Bodajki Bányász jogutódja - a bányász jellegre a fekete-fehér szerelés utalt - a Bodajk SE 1995-ben, hosszú szenvedés után jutott fel a megyei I. osztályba. A csapat neve egybeforrt a küzdelmes, ám emlékezetes kupaszereplésekkel.
A 2000-es Év Kupa-Menetelése
A 2000-es év különösen sikeres volt a Bodajk SE számára. A kupasorozatban kiválóan teljesítettek, olyan nagynevű ellenfelekkel szemben is helytállva, mint a Kispest, amellyel 1:1-es döntetlent játszottak, és a Dorog, amellyel 0:0-át értek el. A Százhalombattát 3:2-re legyőzték, bizonyítva erejüket. A 32 között a végállomás az Újpest volt, amely 3:0-lal állította meg a bodajkiak menetelését. A csapat kiváló teljesítménye a Magyar Kupában elismerést hozott, és megnyitotta az utat a Szabad Föld Kupa döntőjébe.
A 2000-es Szabad Föld Kupa Döntője: Bodajk SE - Tápiószentmárton SE
A Szabad Föld Kupa döntőjébe egy Fejér és egy Pest megyei csapat jutott, Bodajk és Tápiószentmárton. A Tápióságban igazi futball-láz tombolt, mivel Szentmárton hatalmasat menetelt a Magyar Kupában, a megyei bajnokságban szereplő együttes a legjobb négy közé verekedte magát, ami páratlan volt az elmúlt negyven év során. Fejős Pál edző fiait végül a Vasas állította meg, de a félidő ott is 1:1-re állt. A Szabad Föld Kupa döntőjét a Népstadionban rendezték 1500 néző előtt. A mérkőzés végeredménye 1:1 (1:0) lett, tizenegyesekkel 4:5 arányban a Tápiószentmárton SE győzött.
A bodajkiak kezdtek jobban, technikás, ügyes játékuk meg is hozta az eredményt: a 33. percben Pálfi remek labdával ugratta ki Cs. Nagyot a baloldalon, a védő éles szögből ballal lőtt, és a labda a kapufáról vágódott a szentmártoni hálóba, 1:0. A második játékrészben a tápiószentmártoniak uralták a pályát, ráadásul ekkor történt, hogy a bodajkiak rutinos védője, László Csaba megsérült, de folytatta a játékot. (Kiderült, hogy eltörött a lábujja és ennek a későbbiekben jelentősége lett!) A mezőnyfölény aztán góllá érett, az 52. percben Gulácsy középen indította Tóth Imrét, aki rávezette a labdát a kifutó Hegedűsre, majd egy lövőcsellel elfektette a kapust és közelről egyenlített, 1:1.
Aki rendszeres szurkoló volt az elmúlt Szabad Föld Kupa döntőkön, az már sejthette, hogy ismét a büntető rúgások tesznek majd igazságot - s úgy is lett. Jöttek a tizenegyesek, és csak nem akart hibázni senki! László Csabára került a sor és az ő törött lábujja hozta ezúttal a hibát… Győzött és örömmámorban úszott a Tápiószentmárton. Torgyán József, a fővédnök helyett személyi titkára adta át a vándorserleget. A tápiósági csapat Tóth János polgármester, társaságában éjjel egy órakor vitte körbe a faluban a trófeát, amit addig már Tápióbicskén, a Vadász vendéglőben felavattak. Úgy érezték a fiúk, hogy a Magyar Kupában való helytállásért feltétlenül kijárt nekik a Szabad Föld Kupa.
A 2002/2003-as Magyar Kupa Szezon és Bodajk Útja
A 2002/2003-as Magyar Kupa kiírásban a Bodajk FC is szerepelt, és emlékezetes eredményeket ért el. A legjobb 32 közé jutásért a Tárnok KSK ellen léptek pályára, és idegenben 2:1-re győztek (0:1). A legjobb 16 közé jutásért a Győri ETO FC-t fogadták hazai pályán, és egy magabiztos 2:0-ás győzelemmel (0:0) léptek tovább. A nyolccaddöntőben (azaz a legjobb 8-ba jutásért) a Péccsel mérkőztek meg, ahol ismét 1:0-ra diadalmaskodtak, ezzel bejutva a negyeddöntőbe. Bár a negyeddöntős eredmény már nem szerepel a rendelkezésre álló adatokban, a Bodajk ezzel a meneteléssel bizonyította erejét a nemzeti kupában.
