A magyar sport hőskora és Bodor Vilmos játékvezető kontextusa

Bodor Vilmos játékvezető életútjának és pályafutásának részletes leírása a rendelkezésre álló történelmi feljegyzésekben sajnos nem található meg. Azonban ahhoz, hogy megértsük egy játékvezető szerepét és jelentőségét a magyar sport fejlődésében, érdemes megvizsgálni azt a korszakot, amelyben tevékenykedhetett. A XIX. század végén és a XX. század elején alakult ki a szervezett sport Magyarországon, és ezzel együtt a szabályok, a versenyrendszer, valamint a sportvezetés is, ami elengedhetetlen volt a játékvezetők munkájához.

A magyar sportmozgalom kezdeti lépései

Kezdetben vala a Nemzeti Torna Egylet (NTE), amely a hazai sportmozgalom úttörőjének számított a XIX. század második felében. Az NTE, csakúgy mint a korszak többi - ekkor még csekély számú - magyar sportegylete porosz mintára szerveződött. 1888 kora őszén néhány „rebellis” NTE tag forradalmi lépésre szánta el magát: szabadtéri sportversenyt rendeztek. Ez már önmagában is szentségtörésnek számított, de ezt tetézték azzal, hogy a német torna helyett angol mintára atlétikai versenyt készítettek elő.

A viadalt 1888. szeptember 10-én a Freudiger Villa udvarán tartották meg. A főrendező tisztét Donáth Sándor töltötte be, a versenyzők között találjuk többek között Totis Arnoldot és Lajost, Kohn Arnoldot, Horner Ármint, Sachs Lipótot, Leitner Ármint, Klauber Izidort. A kortársak szerint remekül szervezett verseny volt, nyomtatott műsorfüzettel, belépőjegyekkel, sőt totalizatőrrel, ahogy akkor a fogadást hívták. Azonban a versenyt követően a rendezők és a versenyzők súlyos fejmosást kaptak Bockelsberg Ernőtől, az NTE művezetőjétől. A letoláson kívül a művezető határozottan megtiltotta, hogy a fiatalok a jövőben hasonló versenyeket rendezzenek az NTE színeiben. Ez a konfliktus vezetett az új egyesület, az MTK megalakulásához, amely jelentős szerepet játszott a magyar sportszabályok és a versenyrendszer kialakításában.

A versenyrendszer és a szabályok egységesítése

A XIX. század végén a magyar sport versenyrendszere meglehetősen idegen volt a mai kor embere számára. Nem volt még olimpiai bizottság, hiszen talán Coubertin báró álmaiban sem szerepelt még az olimpia terve. Nem voltak sportági szakszövetségek sem. Csapatok is csak alig. A pályák nem voltak szabványosítva, ez különösen az uszodák esetében volt érdekes. Ma már nevetségesnek tűnő távokon voltak versenyek, például 44 méteren. A szabályok sem voltak egységesek.

Ilyen körülmények között az egyesületek házi versenyeket rendeztek saját tagjaik részére, illetve úgynevezett nyílt versenyek is voltak, ahol más egyletbeli versenyzők is elindulhattak. Nem voltak hivatalos országos bajnokságok, nem voltak hivatalos csúcsok. Az újonnan alakult MTK számos sportág szövetségének megalakulásánál bábáskodott, több esetben részt vett az egységes szabályok kidolgozásában is. Ez a formalizálódás alapvető volt ahhoz, hogy a játékvezetők munkája is keretek közé kerülhessen.

Az MTK első versenyei és eredményei

Már az MTK alakulásának első évében, 1889. április 21-én megrendezte első versenyét az Orczy-kertben. A kor szokásának megfelelően több sportágban is összemérhették erejüket az atléták. Magasugrásban (győztes Sachs Lipót), 1000 méteres gátfutásban (győztes Müller Dávid) és korláttornázásban (győztes Müller Dávid) zárt, azaz házi verseny volt, míg 6 km-es síkfutásban, 100 méteres síkfutásban (győztes Leitner Ármin), 12 kg-os súlydobásban, 2 angol mérföldes gyaloglásban (győztes Kohn Arnold), távolugrásban (győztes Totis Lajos) és 50 kg-os súlyemelésben nyílt versenyt rendeztek. Ez a két verseny hagyományt teremtett, eztán hosszú ideig az MTK minden évben megrendezte tavaszi és őszi viadalát.

Sportvezetés és infrastruktúra fejlesztése

Az egyesület elnökévé Nagybudafalvy Vermes Lajost választották, aki a korszak egyik legismertebb sportolója, de még inkább sportvezetője és mecénása volt. Palicsi birtokán a kornak megfelelő legmagasabb színvonalú sportpályákat tartotta fenn, ahol évente lebonyolításra került a korszak legjelentősebb magyarországi sporteseménye, a „Palicsi Olimpia”. Az elnökkel egyidejűleg alelnököt is választottak, e posztot Kükemezey Árpád nyerte el.

Az edzéslehetőségek hiánya kezdetben komoly nehézséget okozott az MTK számára, amely nem rendelkezett tornateremmel. Azonban ez a probléma hamarosan megoldódott: 1891-től a Ferenciek terén bérelt helyiséget az MTK. Ez volt az első saját - bár meglehetősen szerény - otthona az MTK-nak. Az új terem lehetőségeit kihasználva újabb sportágakkal kezdett el foglalkozni az MTK, megjelentek az egyesületben a birkózók, vívók és súlyemelők is.

Az első edzők és a szakmai irányítás

Az MTK első ismert művezetője Grabovieczky Leó volt, aki 1891-től vezette a tréningeket. Ő szervezte meg az MTK első dísztornáját 1891. december 31-ére. Egy - mint utóbb kiderült - nagy jelentőségű személyi változás is történt a klubnál: új művezető vette át az edzések irányítását Bockelberg Ede személyében, akit a korszak legkiválóbb szakemberének tartottak. Az ő vezetése alatt valószínűleg a játékvezetők is egyre inkább bekapcsolódtak a versenyek korrekt lebonyolításába.

Rekordok és bajnoki címek korszaka

Sportolóink 1889 és 1894 között összesen több mint két tucatnyi országos rekordot állítottak fel, melyek még nem tartoztak a hitelesített csúcsok közé. Az első hitelesített országos csúcsunkat Malcsiner Gyula érte el két angol mérföldes síkfutásban 10 perc 50,4 másodperccel 1894 májusában. Ugyancsak 1894-ben született meg az első hivatalos MTK világcsúcs. Ezt is Malcsiner Gyula érte el 1000 méteren 2 perc 43 másodperces idővel.

Az MTK első országos bajnoka Deutsch Gyula volt, aki 1894. szeptember 10-én 2000 méteres távon lett Magyarország úszóbajnoka. Alig pár nappal később, szeptember 24-én Rottenbiller János szerezte meg kerékpárosaink első magyar bajnokságát (egy angol mérföldes távon). Ezek a bajnoki címek és rekordok a szabályok és a versenyek egyre inkább elfogadottá válását jelzik, ami egyúttal a játékvezetők szerepének megerősödését is magával hozta, hiszen ők voltak hivatottak a szabályok betartatására és a fair play biztosítására.

tags: #bodor #vilmos #jatekvezeto

Népszerű bejegyzések:

• Sportesemények Komlón
• Országos Bajnokságok Magyarországon
• Livescore futball
• A PSG kapusának karrierje
• McGregor-Mayweather mérkőzés elemzése