A Kézilabdázás Történelme és Kiemelkedő Születésnapok

A kézilabda mára európai szinten kifejezetten népszerű sportággá vált, törekvések pedig jelenleg is vannak arra vonatkozóan, hogy világviszonylatban is növeljék a játék népszerűségét. Mi pedig úgy gondoltuk, hogy a sportágra való intenzív odafigyelésünk nem is indulhatna méltóbb módon, mint hogy a legnagyobb mérföldkövek sorba vételével áttekintjük a kézilabdázás történetét. A kézilabda gyökerei tehát bár egészen az ókorig nyúlnak vissza, a sportág a tizenkilencedik, de még inkább a huszadik században kezdte elnyerni mai formáját.

Ókori Kezdetek, Középkori Folytatás

Talán meglepőnek hathat, de a sportág gyökerei egészen az antikvitásig nyúlnak vissza. Az ókori Görögországban bár kezdetben megnevezést nem kapott a játék, több írásos forrás is beszámolt egy olyan tevékenységről, mely során viszonylag kis pályán, kődarabokat, kézzel juttattak el egymáshoz a játékosok. Homérosz Odüsszeiájában uránia néven szerepel a játék, később a rómaiaknál harpastonként vagy expulsim ludere-ként jelenik meg, és főként a nők körében népszerű. Ugyanebben az időszakban elterjedt egy epyskirp nevű játék, amelyet bár tizenkét játékos játszott, főként lábbal, és jóval nagyobb pályán, mint azt a jelenlegi kézilabdázók teszik, de a mérkőzések során engedélyezett volt a kéz használata.

Ezt kisebb szünet követte a sportág történetében, a következő néhány évszázadban nem találunk említést a kézilabdáról, ennek oka valószínűleg a Római Birodalom bukása után tapasztalható antikvitással való szembe helyezkedés volt.

Az érett középkorban azonban már Franciaországban is feljegyeznek kézilabdára hasonlító sportágat, crosse vagy hoquet néven. Ezeket egyébként a gyeplabda és a jégkorong előzményének is tekintik, bár kézzel is továbbítható volt a labda. Ekkor már a gól fogalma is kezd kikristályosodni, hiszen a játék célja az volt, hogy a labdát egy kijelölt pontba (többnyire zászló, lyuk) juttassák. Ugyanebben az időszakban a német lovagköltő, Walther von der Vogelweide verseiben többször tesz utalást egy bizonyos Fangballspiel nevű sportágról (kapó, fogó labdajáték - szabad fordítás, a szerk.). Szintén erre az időszakra tehető egy kiemelten fontos változás a sportág történetében, a 12. század végén, 1198-ban ugyanis először játszottak tornacsarnokban mérkőzést (korábban ugyanis kizárólag szabadtéri játékról beszélhettünk). Minderre Halle városának egy oktatási intézményében került sor.

A Modern Kézilabdázás Alapjai és a Sokol Mozgalom

Ezt ismét néhány évszázados nyugvópont követte a sportág történetében. Az említett játékokat természetesen továbbra is űzték, azonban a kézilabda mai értelemben vett szabályozásának megalkotása még váratott magára. Több tényezőre is ki kell térnünk azonban, mielőtt eljutunk a modern kézilabdázás alapköveinek letételéhez. Az egyik a történelmi kontextus, mely a futball és úgy általában a mai sportágak kialakulását vizsgálva kiemelten fontos. Az ipari forradalom hullámai javítottak az emberek életszínvonalán, a gépesítés következtében megnőtt a szabadidő, így jelentős fejlődés következett mind a kultúra (a modernizmus megjelenése és elterjedése, a század végén a film feltalálása), mind pedig a sport terén. A kézilabda „reformkora” is ebben az időszakban indul el, azonban ennek tárgyalása előtt még egy szempontot meg kell említenünk.

Ép Testben Ép Lélek: A Sokol Mozgalom Hatása

Az 1840-től 1860-ig tartó időszakban kristályosodnak ki az alsó- és középfokú intézmények testnevelési alapelvei. Myroslav Tyrs (aki egyébként eredeti foglalkozását tekintve művészettörténész volt) Jindrich Fügner társaságában alkotta meg a Sokol mozgalmat. Ez egy igazán különleges kezdeményezés volt, jelmondatuk, az „ép testben ép lélek” máig ismert (bár eredetileg nem tőlük származik). Tyrs előéletére azért is volt fontos kitérni, mert a testmozgás szabályozásának is igyekezett intellektuális keretet adni. A Sokol ugyanis nyilvános viták és eszmecserék útján próbálta megalkotni az intézményes sport kereteit. Két igazán említésre méltó öröksége volt a mozgalomnak, a Sokol sletek (szabad fordításban sólymok rajzása), amelyek hatalmas tömegrendezvények voltak, ahol különböző előadások, performanszok kíséretében került sor edzésekre, a másik pedig, hogy Tyrs megalkotta a „testképzés abécéjét”, mely egységesítette a tanulók testnevelésének irányelveit.

A Kialakuló Nagypályás Játékok: Hazena, Haandbold, Torball

A Sokol mozgalom ismertetése azért volt lényeges, mert a modern kézilabdázás teoretikusai is a Tyrs-hez közeli szellemi körből kerültek ki. A hazena nevű cseh játék (ma is így nevezik a nyelvükön a sportágat) ugyanis már szinte kísértetiesen hasonlított arra, amit ma kézilabdának hívunk. Ennek a szabályrendszereit két cseh testnevelőtanár, Václav Karas és Antonin Kristof dolgozta ki. A játék először a cseh fővárosban, Prágában debütált, majd az ország többi nagyvárosában is hatalmas sikert aratott. A keretek ekkor már majdnem teljesen megegyeztek a mai kézilabdáéval. A pálya mérete 48*32 méter volt, a kapu előterét ugyanúgy egy 6 méter alakú félkör szegélyezte, a kapu 2 és 2,4 méteres oldalakkal rendelkezett, a játékidő pedig 50 perc volt, melyet már ekkor is két félidőben, szünettel játszották. A hazena egységes, mindenhol elfogadott szabályrendszerének megalkotása is erre az időszakra tehető, maga a játék 1905-ben alakult ki, míg a szabálykönyvet 1908-ban hozták nyilvánosságra.

Szintén ezekben az években kezdődött el a sportág újbóli előretörése Skandináviában és Németországban. Előbbi helyen a dán haanbold (a megalkotó Holger Nielson volt), utóbbi országban pedig a torball (Hermann Bachmann szellemi terméke) tett szert nagy népszerűségre. Volt tehát a sportág történetében egy igen rövid, ám annál fontosabb időszak, mikor a három „ősjáték” fejlődése szinte párhuzamosan haladt. Fontos kiemelni, hogy mindhárom szabályrendszere már kísértetiesen hasonlított a mai kézilabdáéra. Így tehát arra kérdésre, hogy pontosan hol fektették le a mai kézilabda alapjait, nem lehet egyértelmű választ adni. Ráadásul, hogy földrajzilag még tovább tágítsuk a spektrumot, a huszadik század legelején Oroszországban és a balkáni területeken is kurrensen fejlődött a kézilabda (szinte már ekkor kezdenek kikristályosodni a mai kézilabda-hatalmak). Ennek egyébként a hazenához volt köze, ugyanis az akkor cseh területen tanuló orosz diákok beleszerettek a játékba, és később hazatérve sem feledkeztek meg róla. Az iskolákban elterjedté vált a hazena oktatása, 1915-ben, Harkovban tizennégy csapat részvételével rendeztek nagyszabású tornát. A sportág fejlődése aztán az 1917-es bolsevik hatalomátvétel és a radikális paradigmaváltás miatt megszakadt.

A Szabályok Egységesítése és a Kézilabda Fejlődése

A három sportág tehát nagyjából egyforma ütemben fejlődött, azonban a szabályrendszerekben voltak olyan apró, ám mégis fontos különbségek, melyek miatt lehetetlen volt egységes tornákat rendezni. A három alapjáték összefésülése a német Karl Schelenz nevéhez fűződött, aki 1917-ben, Berlinben hozta nyilvánosságra az új szabálykönyvet. Az 1917-ben megalkotott egységes szabályok alapján űzött nagypályás kézilabdát 11-11 játékossal a szabadban, futballpályán kezdték el játszani, és a sportág hat csapattal bemutatkozhatott az 1936-os berlini olimpián.

Majd egy évtizeddel később, 1928-ban pedig megszületett a sportág első nemzetközi szervezete, az Amatőr Kézilabdázók Nemzetközi Szervezete (FIHA), melyet 1946-ban, Koppenhágában neveztek át Nemzetközi Kézilabda Szövetségre (IHF). Az első kézilabda szövetséget 1928-ban alapították Németországban, és 1929-ben megszületett az első hivatalos szabályokat tartalmazó kézilabda szabálykönyv.

Olimpia és Világesemények: A Teremből a Szabadtérre és Vissza

Hatalmas jelentőséggel bír a játék történetében az 1936-os olimpia, a berlini játékokon ugyanis bemutatósportágként szerepelt a kézilabda is. A kereteket ekkor huszonkét játékos alkotta, akik közül egyszerre tizenegyen voltak a pályán. A mérkőzéseket szabad téren játszották, a tornán hat csapat vett részt. Az aranyérmet Németország csapata szerezte meg, mellettük Ausztria és Svájc állhatott még dobogóra, a magyar válogatott pedig a negyedik helyen végzett. A nemzeti válogatottunkban ekkor a legtöbb játékos az Elektromos MSE csapatát erősítette, őket hét sportoló képviselte, míg az Újpestből öt kézilabdázó érkezett.

Ezt követően néhány évtizedes szünet következett a kézilabda olimpiai történetét tekintve, azonban egy fontos változás ebben az időszakban is történt. Az 1940-es években, Dániában indult a modern kézilabda csarnokokba költözése, úgy tartották ugyanis, hogy így egy szélesebb közönséget érhetnek majd el. 1966-ig beltéren és szabadtéren is játszották a kézilabdát, ezt követően azonban csak a sportág benti formája maradt fenn. Egy ideig mindkét méretű pályán rendeztek világbajnokságokat, az idő múlásával azután a kispályás vagy teremkézilabda a maga sebességével, változatosságával és lüktető ritmusával fokozatosan háttérbe szorította a lassúbb, nagypályás kézilabdázást. 1966-tól már csak kispályán és csak teremben rendeznek világbajnokságot.

A férfi kézilabda aztán az 1972-es müncheni olimpiától kezdődően a játékok állandó sportága lett, négy évvel később, Montrealban pedig a hölgyek is csatlakoztak. A férfiak legeredményesebb nemzete Franciaország, akik két arany mellett egy ezüstöt és egy bronzot is szereztek, a nők listáját a háromszoros győztes Dánia vezeti.

A világbajnokságok története 1938-ban kezdődött, ekkor a győzelmet az olimpia után ismét Németország szerezte meg, ezt követően azonban a következő seregszemlére csak 1954-ben került sor, majd három, illetve négy évente követték egymást a világbajnokságok (az utóbbi évtizedekben, 1993 óta pedig két év telik el az egyes események között). A legeredményesebb csapat ebben a tekintetben is a francia válogatott. A hölgyek első világbajnokságának 1957-ben Jugoszlávia adott otthont, itt még rapszodikusabbak voltak az időpontok, 1993 óta azonban itt is állandósult a kétévenkénti rendezés. A legtöbb aranyérmet Oroszország (illetve korábban a Szovjetunió) szerezte.

A Modern Kézilabda Játékszabályai

A szabályok egyszerűek és a kezdők számára is könnyen megtanulhatók. A játéktér magába foglalja a két alapvonal elé rajzolt, 6 méter sugarú kapuelőteret, valamint az azok között elhelyezkedő mezőnyt. A kapu 3 méter széles és 2 méter magas stabil váz, tartozéka a belülről felfüggesztett háló. A 14 játékost magába foglaló csapatból egyszerre 7 játékos - 6 mezőnyjátékos és egy kapus - tartózkodhat a pályán, de a cserelehetőségek határtalanok, így mindenki, a kispadon kezdők is kivehetik részüket a játékból.

A 2 × 30 perces mérkőzést 2 játékvezető irányítja, munkájukat a zsűriasztalnál egy jegyzőkönyvvezető és egy versenybíró segíti. A nézők szá­mára rendkívül élvezetes a támadás és védekezés állandó változásával, lüktető ritmusával, sebességével, sok góllal és látványos technikai elemekkel tarkított mérkőzés.

Néhány alapvető szabály pontokban összefoglalva:

• Játékosok: Minden csapat 7 játékossal játszik, 6 mezőnyjátékossal és 1 kapussal.
• Idő: A játék két 30 perces félidőből áll, amelyek közötti szünet 10-15 perc lehet.
• Szabálytalanságok: Számos szabálytalanság lehetséges a játék során, mint például a szabálytalan fogás, lökés, blokkolás, lábbal a labdához érés stb.
• Gól: Egy gól számítása csak akkor érvényes, ha a labda áthalad a kapu vonalán és a kapuban.
• Kapus: Egy kapusnak a kapu területén belül kell maradnia, és nem léphet ki rajta.

Ezek az alapvető szabályok, amelyeket minden kézilabda játékosnak és edzőnek ismernie kell.

A Kézilabda Világszerte

Azóta a sportág egyre népszerűbbé vált, és ma már világszerte több mint 180 országban játszanak kézilabdát. A kézilabda világszerte elterjedt sportág, és sok országban számít népszerűnek. Európában például a kézilabda nagyon népszerű sportág, különösen Skandináviában, Franciaországban, Spanyolországban, Németországban, Magyarországon és Romániában. Emellett a kézilabda népszerű sportág a Balkán országaiban is, például Szerbiában, Horvátországban és Montenegróban, valamint Oroszországban és Izraelben is. Jelenleg európai szinten egy kifejezetten népszerű sportágról beszélünk, azonban az évtizedek során konszenzus alakult ki azzal kapcsolatban, hogy szintet csak akkor léphetne a kézilabda, ha angol nyelvterületen is növelné a jelentőségét. Ezirányú törekvések vannak, a fejleményeket pedig kíváncsian figyelhetjük.

A Magyar Kézilabda Sikerei és Jeles Évfordulók

A Magyar Kézilabda Szövetség 1933-ban alakult. Kézilabdában (leginkább a nőiben) ott vagyunk a világ élvonalában, aranyérmeket szereztünk már olimpián, világbajnokságon és Európa-bajnokságon is, ezüstöt és bronzot még többet. A sportág utánpótlás-nevelése is fontos: 6-7 éves korban el lehet kezdeni a kézilabdával ismerkedni. 8-9 éves korban zajlik az alapok lerakása, majd kezdődhet a korosztályos versenyzés, egészen a felnőttekig. És tovább, szenior ill. master korcsoportban.

Az SZKKA és a Szombathelyi Kézilabda Fejlődése

A 10 éves születésnapunkat szeptember 16-án, vasárnap délután, az SZKKA - Kozármisleny meccsen ünnepeltük! A Lipóti Pékség Kft. születésnapi tortája nagyon ízlett minden kedves szurkolónknak. 1999-ben Szombathelyen, az akkori Sportiskola keretein belül megalakult a kézilabda szakosztály Debreczeni György irányításával. Ez időszak előtt szervezett keretek között a Tanárképző Főiskolán volt kézilabdázásra lehetőség. A város történetében előtte a Pamut Sportegyesület volt említésre méltó közösség, ahol ezt a nagyszerű csapatsportot gyakorolhatták.

Aztán 2008 júniusában megalakult a Student Comfort utánpótlásnevelésre szakosodott egyesület. Itt a legkisebb szombathelyieknek volt lehetősége arra, hogy a szivacskézilabdával megismerkedhessenek a sportág alapjaival. Egyre nagyobb volt az igény arra, hogy felmenő rendszerben, szakmai összefogással kiépüljön a kézilabdásport Szombathelyen. Egyre sikeresebbek lettek a fiatal kézilabdázók. 2011-ben a Sportiskola már Szombathelyi Sportközpont néven működött, a Student Comfort vezetői, szakedzői pedig 20x40-es pályákat kerestek a városban. Akkor három ilyen helyszín-lehetőség volt. Ezek közül a Haladás akkori Munkacsarnoka kínálta a legjobb alkalmat, illetve lehetőséget, így Pintér Zoltán elnökhöz fordultak azzal a kéréssel, hogy alapítsák meg a HVSE keretein belül a kézilabda szakosztályt. Pintér Zoltán örömmel fogadta a kezdeményezést, hiszen olyan szakemberek tették le a női kézilabda alapjait, akik bizonyítottak már.

Debreceni György, aki ma is az SZKKA utánpótlás nevelője, Horváth János, aki most Ikerváron, a Győr egyik utánpótlás csapatát irányítja, dr. Woth Péter, aki a Szombathelyi Egyetemen 19 éven át tanított és vezette az NBI/B-s női kézilabdacsapat edzéseit. Haladásban ekkor Pődör Zoltán lett a szakosztályvezető, egészen 2013. július 4-ig, ekkor ügyvezető elnöknek választották meg. A 2010-11-es szezonban még nem volt hivatalos együttműködés, de a dr. Woth Péter által vezetett szakmai összefogás segítette a munkát. A fejlődés látványos és nagy volt. 2011-ben robbanásszerű eredményeket hoz a szakosztály. Az NB II-ben második helyet érnek el, a gólkirály pedig 126 góllal szombathelyi játékos, Pukler Glória lett. Ugyanebben a szezonban veretlenül nyerték a junior bajnokságot!

A 2012-13-as szezont a Celldömölk visszalépése miatt már az NB I/B csoportjában kezdték. Ekkor a középmezőnyben végeztek. A 2013-14-es szezonban már az NB1/B-ben is látványos előrelépés történt. 2014-15-ben negyedik lett a felnőtt csapat. A bejelentés Szombathely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalában történt, ahol Puskás Tivadar polgármester, Koczka Tibor alpolgármester, dr. A 2015-16-os idényben felnőtt csapatunk vállalta, hogy alacsonyabb osztályban újra kezdi a menetelést. Minden meccset megnyerve újra feljutottunk az NB1/B-be. 2016-17 ben 2 ponttal maradtunk le az NB I-be való feljutástól, így ezüstérmesek lettünk. Mivel a HVSE keretein belül megszűnt a kézilabda szakosztály, így a Haladás Sport Kft. az Érd csapatának megvásárolt jogán indult el ebben a bajnokságban. A mesterségesen létrehozott csapat magját nem szombathelyi játékosok alkották, akik ki is estek a bajnokság végén. Boldog születésnapot, SZKKA! 2022.

Görbicz Anita: Egy Kézilabda Legenda Pályafutása

Görbicz Anita a XXI. század elejének egyik legnagyobb hatású női kézilabdázója. Befutott sportolók, világsztárok is felnéztek rá, értékelték, hogy vele (vagy éppen ellene) játszhatnak, sokuknak gyerekként ő volt a példaképe. Generációk nőttek fel úgy, hogy Görbe miatt kezdtek edzésre járni, olyanok akartak lenni a pályán, mint ő. Mára a Görbicz-mitológia részévé vált az a történet, amely szerint Róth Kálmán figyelmét egy kollégája hívta fel a garázskapura lábbal lövöldöző kislányra. Hiába fociról volt szó, Róth - vagy ahogy a tanítványai hívták, Kálmán bá’ - hamar felfedezte a tehetséget a tízéves gyerekben.

„Azonnal kitűnt, hogy Görbe mindenben, kidobózásban, fogóban is vezéregyéniség. Szervezte a játékot, megmondta, ki hova álljon, persze magát tette a kulcspozícióba. Hihetetlenül elkötelezett volt a kézilabdázás iránt, egyetlen edzést, mérkőzést ki nem hagyott, az idősebbek összes korosztályos meccsén is ott volt. Teljesen belehabarodott a sportágba. Nem volt könnyű kezelni, hogy a látásmódja, a helyezkedése, a megoldásai messze túllépték a társai tudását. „Szinte az egész pályafutásomat neki köszönhetem, tőle kaptam az alapokat” - jelentette ki Róth Kálmánról Görbicz Anita még egy 2006-ban készült Magyar Narancs-interjúban. Kálmán bá’ egyébként osztályfőnöke is volt Görbének: a Balázs Béla Általános Művelődési Központ a kézilabda-utánpótlás országosan is kiemelkedő helyszíne volt akkoriban, olyan sztárok nevelkedtek itt, mint Pálinger Katalin vagy az Iváncsik-fivérek (akiktől cunderezni tanult Görbe).

Görbicz Anita Játékstílusa és Sikerei

Görbe különleges jelenség volt a pályán, törékeny testalkatával kitűnt a megtermett átlövők közül. Bár azt is rögtön tegyük hozzá, a törékenység ebben az esetben azért relatív: élsportolóként Anita természetesen rendkívül atletikus volt. „Hosszú alkarja van, különleges, robbanékony, gyors izomzattal rendelkezik, amivel a lövéseknél, hajító mozdulatoknál óriási előnyben van. A szakember szerint még két tényező emeli Görbét az átlag fölé ebben a sportágban. Egyrészt az, hogy remekül tájékozódik a pályán, kimagasló a periferikus látása és az improvizációs készsége, valamint gyorsan képes jó döntéseket hozni. Másrészt az intuíció, a rendkívüli „előérző” képessége az, ami sokat nyom a latba. Anita több nyilatkozatában beszélt arról, hogy a méret- és erőbeli hátrányait fineszes megoldásokkal, különböző trükkökkel, illetve a lövőrepertoárja folyamatos bővítésével igyekezett ellensúlyozni. Összességében élvezte a közönség előtti szereplést, élesben is törekedett arra, hogy megmutassa, mit tanult. Görbe játéka nemcsak eredményes volt, hanem szórakoztató is, sőt, kifejezetten esztétikus. De mit is jelent a szépség a sportban? A mozdulok eleganciáját? A társakkal való összhangot? Vagy azt, hogy valaki mélyen rezonál a mérkőzés ritmusára, és váratlan húzásokkal pillanatok alatt képes tempót váltani?

A Győri ETO és Görbicz Anita Nagy Pillanatai

2001 nyarán kézilabdalázban égett a város. Pápával és Győrújbaráttal közösen olyan kaliberű utánpótlás-eseménynek adott otthont Győr, amire korábban nem igazán volt példa. Addigra már hallottam Anitáról. Apukám orvosként közreműködött a helyi sportéletben, eljárt ügyelni különböző rendezvényekre, sok emberrel beszélgetett. Lehetett tudni, hogy van itt egy kimagasló tehetség, akitől sokat várnak, akire külön érdemes odafigyelni. Hihetetlen élmény volt élőben, a kapu mögül követni a lányok menetelését. Lendületesen küzdöttek, és meg sem álltak a döntőig. Ott aztán volt egy jókora megtorpanás, a 44. percre már 24:15-re vezettek az oroszok. Ekkor azonban (újra) feltüzelték magukat Görbiczék, és hősies módon feljöttek 28:27-re. Végül sajnos nem tudtak egyenlíteni, az ellenfél dobta az utolsó gólt.

Görbe alig húszévesen, 2003 nyarán már vezéregyénisége volt a horvátországi világbajnokságon ezüstérmet szerzett magyar csapatnak, ráadásul a torna legjobb irányítójának választották. Bár mai fejjel visszatekintve azt is tudjuk, ez lett Anita legfényesebb érme a válogatott színeiben, kezdetben nehéz volt örülni az eredménynek. A lefújás előtt kábé hat perccel ugyanis 26-20-ra vezettek a lányok Franciaország ellen, de a hajrára teljesen elfáradtak. Anita az utolsó magyar támadásnál lőtt ugyan egy szabályos gólt (ezt később a franciák is elismerték!), a bírók mégsem adták meg találatot. Görbe ezután eladta a labdát, és hetest, illetve piros lapot érő módon szabálytalankodott. Szerencsétlen dolog volt, és Anita, aki az egész tornán remekelt, mindent megtett a sikerért, illetve a legfontosabb gólt is belőtte (amit érvénytelenítettek), eleinte vigasztalhatatlannak tűnt, legalábbis a róla készült fotókon, amelyek bejárták a sajtót. De a nagy sportolók egyik ismérve, hogy felállnak a hibák, kudarcok, igazságtalanságok után.

Görbicz két olimpián is szerepelt: 2004-ben Athénban és 2008-ban Pekingben. És hát milyen érdekes a sport, mennyit számítanak az előzetes elvárások… Míg az athéni ötödik hely a zágrábi ezüst után csalódást jelentett, addig a pekingi negyedik helyet a szurkolók nagy része már bravúrként élte meg. Ehhez képest Görbe két számmal nagyobb cipőt húzott, és fantasztikusan játszott rögtön az első meccsen, a svédek ellen. Egyszerűen semmi sem állíthatta meg, hétszer is betalált a kapuba! Én 22 éves voltam ekkor, emlékszem, a barátaimmal nyaraltam a Balatonon, és vagy nem feküdtem le buli után, vagy hajnalban keltem, hogy buzdíthassam a csapatot.

Érdekes megnézni azt a folyamatot, miként vált az ETO a kézilabdázás fellegvárává - nemcsak hazai viszonylatban, hanem világszinten is. Az 1980-as években még csak döcögött a női szakosztály, amelyet Vanyus Attila leleményes módokon igyekezett életben tartani. Ő volt a műjégpályát, a vidámparkot, a Magvassy-csarnokot és az állatkertet is működtető központ vezetője. „Jó lehetőséget kínált erre az állatkert, az utazásainkat rá tudtuk terhelni. Például a jászberényi állatkertnek kormoránokat szállítottunk, a városból igazoltuk le Kiss Csillát a jobb szélre, majd visszafelé barnamedvét hoztunk a furgonban. Berakás előtt elaltatták, de Budapesten, a Lánchíd közepén felébredt, és elkezdte rázni a rácsot. Kétségbe voltunk esve, hogyan érünk így haza, végül kibírta hazáig. Gyerekkorától kezdve az ETO volt az élete, soha nem játszott máshol.

Fontos fejlemény volt a régióban, hogy 1993-ban megalapították az Audi AG magyarországi leányvállalatát, amely 2009-re a világ legnagyobb motorgyára lett. Ez a növekedés nemcsak a gazdaságra volt komplex hatással, hanem más szektorokra is, köztük az oktatásra vagy a sportra. Az autógyár sok más korábbi és későbbi szponzorral együtt beszállt a klub támogatásába, ami hozzájárult ahhoz, hogy a 2000-es évek elején megismert „csikócsapat” idővel ütőképes, profi, nemzetközi - köztük nyugat-európai! - sztárokat is felvonultató alakulattá váljon.

Az ETO 1959 után 2005-ben hódította el először a magyar bajnoki címet, és azóta is domináns szerepet tölt be a hazai élvonalban: 15-szer nyert az NB I-ben, és ugyanennyiszer lett magyar kupa győztes. Ezek közül hat döntőn Görbe is szerepelt. A Bajnokok Ligájában is elképesztő számokkal zárt: 186 meccsen nem kevesebb mint 1016 gólig jutott. Volt olyan szezon (2011/2012), amikor 16 mérkőzésen 133 gólt dobott. Ez találkozónként 8,31-es gólátlagot jelentett a klubcsapatok legerősebb sorozatában! Csak a Final Fourokon (a BL négyes döntőiben) 57-szer volt eredményes. Semmit sem mondanak arról, hogyan érte el Görbe ezeket a találatokat. Az adatok hallgatnak a csodálatos cunderekről, a szemtelen egészpályás gólokról, a talpról eleresztett bombákról vagy a magabiztos hetesekről. Semmit nem árulnak el azokról a bravúros megoldásokról sem, amikor, mondjuk, ziccerben ejtette át a kapus feje fölött a labdát, alulról indítva a mozdulatot. Olyan pillanatok voltak ezek, amikor még a sokat látott férfi kommentátorok hangja is el-elcsuklott. Ráadásul a gólerősség - bár gyakran hivatkozunk rá -, közel sem minden, pláne egy irányító esetében. Sokszor passzolt úgy, hogy direkt másfelé nézett, vagy a saját háta mögött adta át a labdát.

2002-ben az Ikast, 2004-ben a Viborg hozta el előlünk az első helyet, 2005-ben óriási meglepetésre kikaptunk a Cornexitől, egy évre rá a KEK-döntőben a Buducsnoszttól. 2009-ben ismét a Viborg győzött, ekkor már a BL-ben, 2012-ben pedig idegenben lőtt több góllal a Buducsnoszt. Ilyen előzmények után nem nehéz elképzelni, mekkora katarzist jelentett a csapatnak és a szurkolóknak egyaránt a 2013-as siker, amikor pár nappal Görbe 30. születésnapja előtt, a norvég Larvik kétszeri legyőzésével Európa legjobbja lett az Ambros Martín vezette csapat! Valószínűleg ez lendíthette át akkor is, amikor az irányító pozícióból a szélre került.

Anita hamarosan új keretek között segítheti a fiatalokat: idén áprilisban sportigazgatónak választotta meg az ETO közgyűlése, júliustól a 14 év alatti korosztály nevelésével foglalkozó egyesület elnöke lesz. Görbicz Anitával és Vincze Ottóval 2018-ban D. Tóth Kriszta is beszélgetett az Elviszlek magammalban, az epizódot ITT tudod megnézni.

Pick Szeged: A Klub Története és Jubileumai

A mai napon ünnepli 63. születésnapját Szeged férfi kézilabdaklubja, amely 1993 óta szerepel Pick Szeged néven. 1961. december 16-án indult el hódító útjára a szegedi férfi kézilabda. A december különleges és jelentős a szegedi kézilabda számára, két születésnapot is ünnepelnek a Kékek és szurkolótáboruk: december 9-én a Pick Aréna harmadik születésnapját, ma pedig a klub megalakulását.

Az első bajnoki címet ünneplő gárda. 1961. december 16-án dr. Bérczi Mihály, a Tisza volán főkönyvelője, majd igazgatóhelyettese és Ludányi Márton testnevelőtanár alapították a Csak Előre csapatát, a Pick Szeged jogelődjét. A következő évtől már a városi bajnokságban szerepelt a csapat, ahol rögtön az első helyezést érte el, majd nem találtak erősebb csapatot az 1963-as megyei bajnokságban sem, így két év alatt az NB II-be jutott a klub. 1970-től Szegedi Volán néven szerepelt a Szeged, majd 1975-ben ezen a néven jutott fel az NB I-be. 23 éven át a Szegedi Volán nevet viselte a csapat. 1976-ban, ha nehezen is, de sikerült megőrizni NB I-es tagságát a csapatnak. Egy évvel később a szegedi együttes könnyedén bent maradt az NB I-ben, és elhódította a Magyar Népköztársasági Kupát is.

1993-tól a Pick Szeged néven szerepelt az egyesület. Ebben az évben megnyerték a Magyar Kupát, és harmadikok lettek a bajnokságban. Három évvel később Skaliczki László vezetésével bajnoki címet szerzett a csapat. Első Bajnokok Ligája indulása során a Pick Szeged egészen a negyeddöntőig jutott, ahol is az FC Barcelona állta útját a menetelésnek. 2006-ban ötödik alkalommal hódította el a Magyar Kupát a Pick Szeged, majd egy évvel később a klub a történetének második bajnoki címét szerezték a Kékek.

A 2006-os kupagyőztes szegedi csapat. A 2007-es bajnoki döntő negyedik mérkőzése, a Veszprém elleni 25-23-as győzelem, az eufória pillanatai:

A 2008-as évben sem maradtak trófea nélkül a szegediek, sorozatban a harmadik szezonban. Az MKB Veszprém elleni, 27-22-es győzelemmel záruló finálé itt teljes egészében megtekinthető:

2013 nyarától nagy változások történtek a csapat háza táján: klub nem hosszabbította meg Skaliczki László mesteredző szerződését, helyette Juan Carlos Pastor lett az edző. A Pick Szeged megnyerte a 2013-2014-es férfi EHF-kupát, ezzel története első nemzetközi kupasikerét aratta.

A Pick Szeged történetének máig egyetlen nemzetközi sikere a 2014-es EHF Kupa győzelem. 2018. május 12-én hazai pályán négy góllal győzte le riválisát a Szeged, majd május 20-án a veszprémi visszavágón egy gólt sikerült megőriznie előnyéből, így tizenegy év elteltével újabb bajnoki címet ünnepelhettek a Tisza-partján. A 2018-2019-es szezonban tizenegy év elteltével sikerült újra megnyernie a Magyar Kupát a Pick Szegednek, miután 2019. április 7-én a Debrecenben rendezett négyes döntő fináléjában 28-27-re legyőzte az örök riválist. Juan Carlos Pastor vezetésével egy hosszú kupa-aszály szakadt meg. 2021-ben és a rákövetkező szezonban ismét bajnoki címet ünnepelhetett Szeged. Ilyen végjátékot írni sem lehet!

Kiemelkedő Magyar Kézilabda Eredmények Összefoglalása

Az alábbi táblázatban összefoglaltuk a Győri Audi ETO KC és a Pick Szeged férfi kézilabda csapatának legfontosabb eredményeit, amelyek hozzájárultak a magyar kézilabda hírnevéhez és a szurkolók öröméhez.

tags: #boldog #szuletesnapot #kezilabda

Népszerű bejegyzések:

• minden, amit az Arsenal és a Manchester City összecsapásáról tudni érdemes
• A magyar zsidó sportélet központja
• A SZKS története és jövőképe
• Mérkőzésinformációk: Újpest – DVTK
• a párbajtőrvívás világbajnokáról