A labdarúgás brutális szabálytalanságai és a fegyelmezési rendszere

A labdarúgás szabályai világosak, logikusak és mindenki által ismertek. Vagy mégsem? Bizony, rengeteg olyan pont volt, van és lesz is a szabálykönyvben, amelyekkel még a legtöbb játékos sincs tisztában. A legtöbb fanatikus futballszurkoló fejből vágja a játék főbb reguláit, de akármennyire sok időt is töltenek el a televízió előtt, a stadion lelátóján vagy amatőrként a pályán, valószínűleg sosem fogják megismerni szeretett sportáguk összes szabályát. Ez furcsának hangozhat, pedig igaz: a játékvezető-kurzusokon hónapokat töltenek a leendő bírók a szabályok teoretikus és gyakorlati elsajátításával. A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség szabályalkotó testülete (IFAB) minden évben kiadja a magyarul A labdarúgás játékszabályai névre hallgató hivatalos dokumentumát, amelyben az összes hivatalos szabály megtalálható, külön kiemelve az újonnan elfogadott pontokat, amelyeknek részletes magyarázata is szerepel a kiskönyvben annak érdekében, hogy a játékot irányító szakemberek a lehető legpontosabban tudják alkalmazni az újdonsült regulákat. Bárki, aki beleolvas a 216 oldalas magyar nyelvű verzióba, érdekes tudással gazdagodhat. Azoknak pedig, akik nem szeretnék a szaknyelv kibogarászásával fárasztani magukat, összeszedtünk néhány érdekes, furcsa szabályt az idei kiadványból, valamint a futballtörténelem korábbi időszakaiból.

A fegyelmezési rendszer: Sárga és Piros lapok

A sárga és a piros lapok a legszimbolikusabb jelzések a futballban, a játékvezető „fegyverei”. Noha a súlyos szabálytalanságokat már a lapok megjelenése előtt is büntették kiállítással, bevezetésükre egészen az 1970-es világbajnokságig kellett várni, így a professzionális futball első bő száz évében nem léteztek sárga és piros lapok. Az angol bíró kitalálta, hogy szükség lenne egy univerzális jelzésre a büntetések világosabbá tételének érdekében, hogy a jövőben elkerülhessék a hasonló félreértéseket. Ihletét hazafelé menet szerezte, amikor az autójából megpillantott egy jelzőlámpát. Otthon a felesége elé tárta ötletét, aki rövidesen egy kartonpapírból kivágott sárga és egy piros kártyával jelent meg Aston előtt, és így született meg az új szabály. Négy évvel később már a világbajnokságon is bevetették őket, a futballtól pedig több sport, mint például a vízilabda és a rögbi is átvette az ötletet.

A sárga lapok alkalmazása

Ha valamelyik játékos az alábbiak közül valamelyik szabálytalanságot követi el, a játékvezető a sárga színű kártyát mutatja fel neki, illetve szabad kezével rámutat. Majd a játékvezető elkönyveli a sárga lapot. Nem mutatható fel sárga kártya a kispadon hivatalosan tartózkodó, de sportszerűtlenül viselkedő személyeknek, például edzőnek, orvosnak, gyúrónak, technikai vezetőnek. A játékvezetőnek attól a pillanattól van joga fegyelmezési szankciók alkalmazására, amikor a játéktérre lép egészen addig, amíg elhagyja a játékteret a befejező sípszó után.

A "gondatlan" azt jelenti, hogy egy játékos az ellenfele megtámadásakor a figyelem és a megfontolás hiányát mutatja, vagy cselekedetében nincs óvatosság. Ebben az esetben fegyelmezés nem szükséges. A "felelőtlen" azt jelenti, hogy egy játékos teljesen figyelmen kívül hagyja ellenfelére nézve cselekedetének veszélyességét vagy annak következményeit. Ha egy játékos felelőtlenül játszik, akkor figyelmeztetni kell. Különböző körülmények esetén kell a játékost sportszerűtlen magatartásért figyelmeztetni. A játékvezetőknek mindenkor fel kell készülni azokra a játékosokra, akik következetesen megsértik a szabályokat. Különösen azt kell felismerniük, amikor a játékos különböző szabálytalanságokat követ el. Ilyenkor is figyelmeztetni kell, mert következetesen megsérti a szabályokat. Nincs megadva a szabálysértésekhez egy konkrét szám, amelyet a "következetesség" vagy előfordulások számának mintájaként neveztek ki.

Figyelmeztetni kell azt a játékost, aki tiltakozik (szóban vagy másként) a játékvezető ítélete ellen. Sportszerűtlen magatartásért figyelmeztetni kell a játékost, amikor azért tartja vissza ellenfelét, hogy gátolja abban, hogy megszerezze a labdát, vagy előnyös helyzetbe kerüljön. Szintén figyelmeztetést von maga után, ha egy játékos szándékosan becsapja a játékvezetőt úgy, hogy amikor a labda játékban van, fejjel, mellel, térddel stb. odajátszhatja kapusához a labdát azért, hogy kijátssza a szabályt. Függetlenül attól, hogy a kapus érinti-e kézzel a labdát vagy sem, mert a szabálytalanságot a mezőnyjátékos követi el, aki ki akarja játszani a 12. szabály betűjét és szellemét. A játék közvetett szabadrúgással indul újra. Hasonlóan, ha egy játékos szándékosan becsapja a játékvezetőt úgy, hogy a szabály kijátszásával, a szabadrúgás végrehajtása során a kapusához játssza a labdát, a játékos figyelmeztetése után a szabadrúgást meg kell ismételni. Akkor is sárga lap jár, ha a lecserélt játékos késlekedik a játéktér elhagyásával, vagy összetűzést idéz elő úgy, hogy szándékosan megérinti a labdát, miután a játékvezető a játékot megállította.

A piros lap és a kiállítás

Ha valamelyik játékos egy szabálytalanság után már a második sárga lapját kapja, vagy súlyos szabálytalanságot követ el, piros lappal, azaz kiállítással büntetendő. A "túlzott mértékű erőbevetés" azt jelenti, hogy egy játékos messze túllépi a szükséges erőbevetést és az ellenfelének sérülésveszélyt okoz. Ha egy játékos túlzott mértékű erőbevetést alkalmaz, akkor ki kell állítani. Az, hogy valakit mikor állítanak ki, így már mindenki számára világos, azt viszont sokan nem tudják, hogy már a mérkőzés kezdete előtt is kiállítható egy játékos. A játékvezető már a pályaellenőrzés során kiállíthat egy játékost. A játékvezető kiállíthat egy játékost akár már a mérkőzés előtti pályaellenőrzéstől kezdődően, és ez esetben a kiállított futballista egy cserejátékossal helyettesíthető.

Súlyos szabálytalanságok

Egy játékos súlyos szabálytalanságban vétkes, ha egy ellenfél ellen túlzott mértékű erőbevetést vagy kegyetlenséget alkalmaz a labdáért vívott küzdelemben, amikor a labda játékban van. Azt a lábbal támadást, amely veszélyezteti az ellenfél testi épségét, súlyos szabálytalanságként kell büntetni. Bármely játékos, aki a labdáért vívott küzdelemben támadja ellenfelét elölről, oldalról vagy hátulról, használja egyik vagy mindkét lábát túlzott mértékű erőbevetéssel és veszélyezteti ellenfelét, súlyos szabálytalanságban vétkes. Súlyos szabálytalanságok esetén ne alkalmazzanak előnyszabályt, hacsak nincs ezután egy nyilvánvaló gólszerzési lehetőség. A játékvezető akkor állítsa ki a súlyos szabálytalanságban vétkes játékost, amikor a labda legközelebb játékon kívülre kerül. A súlyos szabálytalanságban vétkes játékost ki kell állítani, és a játékot közvetlen szabadrúgással kell újraindítani arról a helyről, ahol a szabálytalanság történt, vagy büntetőrúgással (ha a szabálysértés az elkövető büntetőterületén belül történt).

Erőszakos cselekedet

Egy játékos erőszakos cselekedetben vétkes, amikor egy ellenfél ellen túlzott mértékű erőbevetést vagy kegyetlenséget alkalmaz nem a labdáért vívott küzdelemben. Akkor is erőszakos cselekedetben vétkes, amikor egy csapattársa vagy bármely más személy ellen túlzott mértékű erőbevetés vagy kegyetlenséget alkalmaz. Az erőszakos cselekedet esetén ne alkalmazzanak előnyszabályt, hacsak nincs ezután egy nyilvánvaló gólszerzési lehetőség. A játékvezetőnek akkor kell kiállítania az erőszakos cselekedetben vétkes játékost, amikor a labda legközelebb játékon kívülre kerül. Emlékeztetjük a játékvezetőket, hogy az erőszakos cselekedet gyakran tömegjelenethez vezet, ezért aktív közbeavatkozással meg kell próbálni ezt megelőzni. Ki kell állítani azt a játékost, cserejátékost vagy lecserélt játékost, aki erőszakos cselekedetben vétkes. Ha a labda játékon kívül volt, akkor a játék az előző ítéletnek megfelelően indul újra. Ha a játékos már a játéktéren kívül volt, és ott követi el a szabálytalanságot, akkor a játék labdaejtéssel indul újra arról a helyről, ahol a labda a játék megszakításakor volt.

A kiállítás procedúrája és következményei

A kiállított játékosnak el kell hagynia a játékteret, a kispadot, majd be kell vonulniuk az öltözőbe. A játékvezető felmutatja a piros kártyát a vétkező játékosnak, majd szabad kezével először a vétkesre, majd az öltözők felé mutat. A játékvezető elkönyveli a kiállítást is ugyanúgy, mint a sárga lapot. Ha a fegyelmezés még a mérkőzésre nevezendő játékoskeret leadása előtt történik, az adott futballistát már egyáltalán nem nevezheti klubja erre a mérkőzésre. Ha már leadták a névsort, de még nem történt meg a kezdőrúgás, a kiállított játékost helyettesíthetik egy benevezett cserejátékossal, és a csapat cseréinek a száma nem változik. Így furcsán hangozhat, de valóban van olyan, hogy egy kezdőjátékost kiállítanak, a csapat azonban nem kerül emberhátrányba!

2017-től kezdve egyes ifjúsági és öregfiúk bajnokságokban, a fogyatékkal élők mérkőzésein, valamint bizonyos grassroots meccseken bevezették az ideiglenes kiállítást. Ebben az esetben a nemzeti labdarúgó-szövetség, a kontinentális szövetség vagy a FIFA jóváhagyásától függően helyet kaphat a pálya mellett egy úgynevezett büntetőpad, amelyen a sárga lapot kapó játékosoknak a mérkőzés teljes játékidejének 10-15 százalékának megfelelő időt - azaz egy 90 perces találkozón tíz, egy 80 percesen nyolc percet -a padon kell tölteniük. A szokatlannak tűnő szabály célja, hogy a vétkes játékos azonnali büntetése pozitív hatást gyakoroljon annak későbbi viselkedésére.

Brutális szabálytalanságok és a büntetések

A játékvezető feladata, hogy a játékot a szabályok szerint irányítsa, és a szabálytalanságokat megfelelően szankcionálja. Az alábbi táblázat összefoglalja a leggyakoribb szabálytalanságok típusait és az azokért járó büntetéseket a súlyossági fokozatuk szerint:

Szabadrúgások és büntetőrúgások

A közvetlen szabadrúgást az ellenfél arról a helyről végzi el, ahol a szabálytalanság történt. Szabadrúgást csak álló labdával lehet elvégezni. Az ellenfél játékosainak - akár egyénileg, akár sorfalban - legalább 9,15 méterre kell állniuk a letett labdától. Ha a védekező csapat kap a saját 16-osán belül szabadrúgást, a labdának el kell hagynia a büntetőterületet. Ha közvetett szabadrúgásból a labda közvetlenül az ellenfél hálójába kerül, akkor kirúgást kell ítélni.

A büntetőrúgást pontrúgásnak nevezik. A büntetőt rúgó játékos a 11-es pontra helyezi a labdát. Régen egyből lőnie kellett, nem állhatott meg a nekifutásban, manapság nincs érvényben ez a tilalom. A szabály módosításához nagy mértékben hozzájárult Luis Figo, világhírű portugál labdarúgó, aki a rúgás végrehajtása közben rendszeresen cselezett, azaz mozgását megtörte egy pillanatra, remélve, hogy ezzel a kapust megtéveszti. A játékvezetők egyszerűen nem törődtek ezzel a „szabálysértéssel”. Mivel egyre több neves játékos kezdte alkalmazni ezt a taktikát, a nemzetközi szabályalkotó, a Board jónak látta módosítani a szabálypontot. A kapusnak a gólvonalon kell állnia a labda elrúgásának pillanatáig, lába nem mozdulhat el előrefelé, de a gólvonalon mozoghat, integethet, hogy zavarja a rúgó játékost. Ellenkező esetben, amennyiben a büntetőrúgásból nem születik gól, a 11-est meg kell ismételtetni.

A többi játékosnak a büntetőterületen és a büntetőköríven kívül, a labda (a büntetőpont) vonala mögött, a játéktéren kell tartózkodnia, de a labda elrúgásának pillanatától már bemozdulhatnak az esetlegesen hárított labdára, támadók és védők egyaránt indulhatnak. Ha büntetőrúgás következik, és az alábbi szabálytalanságok történnek, függetlenül attól, hogy a büntetőből gól születik vagy sem, közvetett szabadrúgást kell ítélni az ellenfél javára: ha nem a kijelölt játékos végzi el (ebben az esetben sárga lapot is kell adni!); ha hátrafelé végzik el a büntetőt; ha a büntetőt elvégző játékos meg nem engedett módon cselez (ebben az esetben sárga lapot is kell adni!), például közvetlenül a rúgás előtt megtorpan. Ha a kapus szabálytalanságot követ el (például előrefelé elmozdul) és kimarad a büntető, ebben az esetben sárga lapot is kell adni és a büntetőrúgást meg kell ismételni. Értelemszerű: ha a büntetőt értékesítik, a gól meg kell adni és nem kell semmilyen fegyelmezést alkalmazni.

Világbajnokságon először 1982-ben került tizenegyes-párbajra, mégpedig az NSZK-Franciaország elődöntőt követően. Előtte, a 19. század végétől kezdve többféle megoldással is próbálkoztak a döntetlennel végződő találkozók esetén, köztük az extrém hosszúságú hosszabbítással, a mérkőzések újrajátszásával és a sorshúzással is. A büntetőpárbajban csak olyan játékos vehet részt, aki a mérkőzés lefújása pillanatában a játéktéren tartózkodott. Ilyenkor a két kapuson és a 11-est lövő játékoson kívül minden játékos a kezdőkörben várakozik az egyik asszisztens felügyeletével. Mindkét csapat először 5-5 büntetőt rúg, majd ha ez alatt nincs meg a döntés, felváltva addig folytatják a büntetőrúgást, amíg valaki be nem rúgja és a másik csapat ki nem hagyja.

További szabálytalanságok és érdekes szabályváltozások

A kapusra vonatkozó szabálytalanságok

Nem megengedett, hogy a kapusok a kezükben 6 másodpercnél tovább birtokolják a labdát. Úgy tekintjük, hogy a kapus birtokolja a labdát amíg a labda a kezei között vagy a keze és bármilyen felület (pl. talaj) között van, illetve amíg pattogtatja talajra vagy feldobja a levegőbe. Nem támadhatja ellenfele a labdát kezével birtokló kapust. Akkor tekintjük, hogy a kapus felügyeli a labdát, ha a kezének vagy karjának bármely részével érinti, kivéve, ha az véletlenül lepattan róla, például egy védése után. A labda birtoklásába az is beletartozik, amikor a kapus szándékosan hárítja azt. Szabálytalanság, ha egy játékos akadályozza a kapust, hogy megszabaduljon a kezében tartott labdától. Azt a játékost, aki megrúgja vagy megkísérli megrúgni a labdát, amikor a kapus éppen megszabadul attól, büntetni kell, mert veszélyesen játszik. Szabálytalanság a kapus mozgását korlátozni sportszerűtlen feltartóztatással, például a szögletrúgás elvégzésekor. Ha kézzel érinti a labdát, miután azt közvetlenül az egyik játékostársa bedobása után kapta, közvetett szabadrúgással büntetendő.

A játék újraindításával kapcsolatos szabálytalanságok

Les esetén a szabálytalanság helye az a pont, ahol az érintett játékos aktívvá válik a játékban. A lest követő szabadrúgást arról a helyről kell elvégezni, ahol a leshelyzet aktívvá vált - tehát a leshelyzet utáni szabadrúgást már el lehet végezni akár az ellenfél térfeléről is. A kezdőrúgást bármelyik irányba el lehet végezni, ezt eddig csak előre lehetett megtenni. Kirúgás esetén, ha a kapus vagy a mezőnyjátékos közvetlenül a saját kapujába rúgja a labdát úgy, hogy az előtte játékba került, szögletrúgás kell ítélni. Kirúgás esetén, ha az ellenfél játékosa a büntetőterületen belül tartózkodik, addig nem érhet a labdába vagy nem harcolhat érte, amíg azt egy másik játékos nem érintette.

Egyéb szabálytalanságok és szabálymódosítások

Ha egy cserejátékos, csapatvezető vagy egy kiállított játékos beavatkozik a játékba, közvetlen szabadrúgást vagy büntetőt kell ítélni. Ha egy külső személy, de nem egy játékos (például egy pályára rohanó néző) a kapuba tartó labdát érinti, de nem tudja megakadályozni, hogy az a kapuba jusson, a gól megadható. Sárga vagy piros lapot érő szabálytalanságot követően a sértett játékost körülbelül 20-25 másodpercig lehet ápolni a játéktéren, ezt követően pedig nem muszáj kötelező jelleggel elhagynia a játékteret. E szabályváltozással az illetékesek azt akarják elérni, hogy ha valakit felelőtlen vagy túlzott erőbevetéssel történő szabálytalanság után kell ápolni, a vétlen csapat még rövid ideig se kerüljön emberhátrányba.

Ha a játékvezető egy kiállítást maga után vonó szabálytalanság esetén előnyszabályt alkalmaz, és a kiállítandó játékos ezután játékba avatkozik, azonnal meg kell szakítani a mérkőzést és ki kell állítani a vétkest. Ha egy gáncsolás a büntetőterületen kívül, és ugyancsak nyilvánvaló gólhelyzetben történik, akkor továbbra is kiállítással kell büntetni a játékost. A tripla büntetés eltörlése nem vonatkozik azokra az esetekre, ha a védő egyértelműen visszahúzza vagy löki ellenfelét, magyarul: nem a labda megjátszására tesz kísérletet vagy nincs lehetősége erre. Ezekben az esetekben a játékvezetőnek a jövőben is minden esetben piros lapot kell adnia!

A gól indokolt ünneplése megengedett, de nem támogatandó a megkoreografált gólöröm gyakorlata, amely túlzott időhúzást eredményez, és a játékvezetőket utasítást kapnak, hogy az ilyen esetekben avatkozzanak közbe. Figyelmeztetni kell azt a játékost, aki a gól ünneplésekor maszkkal vagy más, hasonló tárggyal eltakarja a fejét vagy az arcát. A gólöröm közben a játéktér elhagyása önmagában még nem egy figyelmeztetendő szabálytalanság, de lényeges, hogy a játékosok térjenek vissza a játéktérre, amint ez lehetséges.

tags: #brutalis #labdarugas #szabalytalansagok

Népszerű bejegyzések:

• Szabó Ákos, a feltörekvő tehetség
• A sportág dinamikája
• Az elismerés Szabó Rolandnak
• Élő eredmények a Leverkusen–Bayern derbiről
• a két játékos korábbi összecsapásai