A Magyar Jégkorong Fejlődése és a Divízió I-es Világbajnokságok Története

Magyarország 1927. január 23-án nyert felvételt a Nemzetközi Jégkorong Szövetségbe, azaz az LIGH-be - akkor még a francia volt a szervezet hivatalos nyelve, ezért a ma már szokatlan rövidítés. Az azóta eltelt 90 év során számtalan magyar hokisikernek örvendhettünk. Egy szép kort megélt, küzdelmektől sem mentes, sikerekben gazdag, folyamatosan fejlődő és egyre jobban elismert sportág a mi szeretett jégkorongunk. Mint ahogy René Fasel, az IIHF (ezúttal már az ismert angol rövidítéssel) elnöke kiemelte a 2011-es budapesti világbajnokságon, „egy sportág sikeres jelenéhez és jövőjéhez nélkülözhetetlen a múlt ismerete”. Éppen ezért ismerjük meg a múltat, a magyar hoki 90 évét!

A magyar jégkorong gyökerei és az első nemzetközi szereplések

Abban az évben, amikor tagok lettünk, részt vettünk a bécsi Európa-bajnokságon. 1928-ban a St. Moritzban megrendezett téli olimpián szerepelt a magyar jégkorong válogatott Phil Taylor kanadai edző irányításával. Az akkori válogatott két kiválósága Minder Sándor és dr. Lator Géza volt. Utóbbi neve a Magyar Jégkorong Szövetség első elnökeként is ismert. Sokoldalúságát bizonyítja, hogy játékosként töltött éveit követően megbízták a válogatott szövetségi kapitányi posztjának betöltésével, valamint első nemzetközi játékvezetőnk is ő volt. Budapest első, saját rendezésű nemzetközi jégkorongeseménye az 1929. évi Európa-bajnokság volt, amelynek a Városligeti Műjégpálya adott otthont. 1933-ban Magyarország nyerte a Főiskolai Világbajnokságot az olaszországi Bardonecchiában. A csapat tagjai Jeney Zoltán, dr. Margó György, gróf Bethlen István, Szamosi (Sztoics) Ferenc, Miklós Sándor és Hircsák István voltak - Hircsákot egyébként az 50-es években Európa legjobb kapusának választottak.

Az első magyar bajnokság és a politikai nehézségek

Tíz évvel a nemzetközi színtéren történő debütálásunk után, 1937-ben rendezték meg az első magyar bajnokságot, amelynek győztese a BKE lett. A bajnoki küzdelmek a II. világháború miatt csak rövid időre szakadtak meg, 1945-ben ugyanis nem írták ki a bajnokságot, de a következő évben már igen, ráadásul tíz csapat vett részt a sorozatban. A nagy rivális Újpesti Dózsa jégkorong együttese négy évvel később, 1955-ben alakult meg. Az akkori politikai vezetés azonban nem tűrte, hogy hazánkban olyan úri sportot - pontosabban úrinak kikiáltott sportot - űzzenek, mint a jégkorong, ezért három évtizeden keresztül csak a „szinten tartás” lehetett a cél. Ennek megfelelően abban az időszakban nem is kapott sok támogatást a hoki. 1961-ben viszont átadták a Kisstadiont, amit a jeges sportok otthonának szántak. A pálya avatóján, a román válogatott elleni mérkőzésen Simon V. László két gólt szerzett.

Az utolsó téli olimpiai szereplés és a nemzetközi előrelépés

A fővárosi létesítmények száma 1964-ben bővült az Újpesti Dózsa Megyeri úti nyitott műjégpályájával. A központi sportvezetés - ideológiai okokból - kötelességének érezte, hogy a Szovjetunió mellett mi is ott legyünk, ezért - története során először - támogatást nyújtott a sportágnak. A válogatott játékosok Adidas korcsolyákat kaptak - erre azért volt szükség, hogy egyáltalán pályára léphessünk az olimpián. Az olimpián a következő játékosok vettek részt: Babán József, (Beszteri) Balogh János, Bánkúti Árpád, Bikár Péter, Boróczi Gábor, dr. Jakabházy László, Kertész József, Kouthny Lajos, Losonczy György, Lőrincz Ferenc, Orosz Károly, Raffa György, Rozgonyi György, Schwalm Béla, Vedres Mátyás, Ziegler János, Zsitva Viktor. A szövetségi kapitány Vlagyimir Kominek volt. 1964 tavaszán az új edzőgeneráció legígéretesebb alakja, Rajkai László - az akkoriban már háromszor bajnokságot nyert FTC edzője - vette át a kapitányi tisztet a csehszlovák szakembertől, és a következő évben a B csoportos vb-n szerzett 4. helyünkkel a világ 12. legjobb jégkorong válogatottja lettünk. Ez pedig a világbajnoki rendszerbe való újbóli becsatlakozásunk (1959) óta a mai napig legjobb vb-helyezésünknek számít.

A hetvenes évek sikerei és a játékvezetői rekord

A hetvenes évek egyik kirobbanó sikerét az FTC csapata érte el azzal, hogy a Kisstadionban - telt ház előtt - legyőzte a német bajnok Füssent a BEK küzdelmei során, és a sorozat legjobb öt csapata közé jutott. A hetvenes években, első ízben érte meg magyar jégkorongozó, hogy századik alkalommal szerepelt a válogatottban - Bálint Attila nevéhez fűződik ez a szép jubileum. 1977-ben Schell László huszonkét világbajnoki mérkőzésen működött közre játékvezetőként, - a tokiói B-csoportos vb-ről hívták meg a bécsi A-csoportos seregszemlére is - ez azóta is rekord a nemzetközi jégkorong történetében. Egy évvel később a prágai vébén a Szovjetunió-Csehszlovákia döntőn vonalbíróként működött közre.

A nyolcvanas évek és az első hazai rendezésű világbajnokság

1980-ban a Ferencváros megszerezte sorozatban tizedik bajnoki győzelmét. Annak a csapatnak az első sorát a legendás Kereszty Ádám - Mészöly András - Havrán Péter trió alkotta. A következő évben avatta a magyar jégkorongsport első vidéki bajnokát, a Székesfehérvári Volán Sport Clubot. A csapat hálóőre az a Kovalcsik Péter volt, aki az 1983-as, első hazai rendezésű vb-n a válogatott kapuját őrizte. A következő évtől az Újpesti Dózsa sorozata következett, amelyet az örök rivális Ferencváros csak egyszer tudott megszakítani. A hat bajnoki cím megszerzéséből Szeles Dezső előbb játékosként, majd edzőként vette ki részét. Abban a csapatban is szerepelt egy legendás sor, Farkas József - Ancsin János (a XX. század legjobb magyar jégkorongozója) - Pék György, valamint az akkori válogatott oszlopos tagja, Kovács Csaba. 1983-ban Budapest C-csoportos világbajnokságot rendezett a Budapest Sportcsarnokban, ahol állandó telt ház mellett döntőnek is beillő mérkőzésen Kínát vertük 4:3-ra Palla Antal győztes góljával, amivel ismét a B-csoportban voltunk. A torna óriási közönségsikert aratott, a magyar csapat végig teltház előtt játszott, a pótlelátókra is elfogytak a jegyek. Boróczi Gábor szövetségi kapitány együttese már a felkészülés során is biztató eredményeket ért el, majd a vb-t a spanyolok 17-2-es legyőzésével kezdte. Következett a franciák elleni meccs, amelyet a védekezésre alapozva nyert meg a csapat 3-1-re, aztán kiütötte a Koreai NDK-t is. A mieink azonban fel tudtak állni, és a bolgárok elleni kötelező győzelem után jöhetett a feljutásról döntő csata Kína ellen. Hét évvel később ismét a BS-ben rendezték meg a harmadik vonal vb-jét, ám ez már nem hozott hasonló magyar sikert és eufóriát. A csapat jól kezdte a tornát, de két fölényes siker után Kína ellen 2-0-ról veszített, majd a hátralévő öt meccsből csak a románok ellen szerzett pontot. 1985 márciusában érkezett Dunaújvárosba Kercsó Árpád, aki azonnal megkezdte a helyi jégkorong teljes átszervezését, fiatalok képzését az 1973-ban átadott első vidéki műjégpályán. 1988-ban a Magyar Jégsport Szövetségből kivált a Magyar Jégkorong Szövetség, amelynek első elnöke Sárközy Tamás, főtitkára Studniczky Ferenc lett.

A kilencvenes évek és az aranygeneráció

1996-ban a Dunaferr megnyerte első bajnokságát a BS-ben. Az akkori csapatban szerepelt Kercsó Árpád tanítványai közül Ladányi Balázs, Horváth András, Szélig Viktor, Tokaji Viktor és Tőkési Lajos, akik pár éve hagyták abba a játékot, de a sportágban maradtak. 1997-ben volt utoljára fővárosi csapat a bajnok, méghozzá az FTC - a következő évtől kezdve a két Fejér megyei együttes - a Dunaújváros és a Székesfehérvár - osztozkodott az első helyeken. A Dunaújváros három bajnoki címet gyűjtött be, a székesfehérvári (Alba Volán Fevita, Alba Volán, majd pedig SAPA Fehérvár AV19 néven) tizenegyszer végzett az élen. 1998-ban harmadszor rendeztünk C-csoportos vébét a BS-ben, amelyet meg is nyertünk Kercsó Árpád szövetségi kapitány vezetésével. Az évszázad magyar játékosa egy szebb emlékkel fejezhette be válogatottbeli pályafutását 1998-ban, a C csoportos vb-n. Ekkor Ancsin János már 16. Ifj. Ocskay Gábor, Palkovics Krisztián - aki 29 év után 2012-ben búcsúzott el az aktív játéktól -, Ladányi Balázs, Szuper Levente vették át a nagy öregektől a stafétabotot a válogatottban.

Az ezredforduló és a Divízió I-es világbajnokságok hazai rendezése

2001 a magyar jégkorong első nagy, nemzetközi, személyre szóló elismerésének éve. Dr. Pásztor Györgyöt, a magyar sportdiplomatát az IIHF-ben több évtizeden keresztül végzett kimagasló munkájáért beválasztották a torontói Hall of Fame tagjai közé. Az örökifjú Pásztor György a Vörös Meteor jégkorong csapatával több alkalommal is bajnoki címet szerzett, majd a Nemzetközi Jégkorong Szövetség Orvosi és Dopping Ellenőrző Bizottságának volt a vezetője. A magyar hoki komoly elismerése, hogy az elmúlt másfél évtizedben többször is világbajnokságot rendezhettünk. 2003-ban két kiugró eredményt is elértünk: válogatottunk felkészülési mérkőzésen az előző évi A-csoportos vb-n bronzérmes Szlovákiát győzte le, a Volán pedig megnyerte az Interligát. 2004-ben, 66 év után, Székesfehérváron ismét találkoztunk Kanada válogatottjával. A mérkőzésen nem vallottunk szégyent 5:4-es vereségünk ellenére sem. Ugyanabban az évben, a tengerentúli bajnokság szünetelése alatt, aktív NHL-játékosok szerepeltek magyar bajnoki meccseken a Ferencváros színeiben (R. Niedermayer és Strudwick). 2005-ben Debrecen adott otthont a következő hazai rendezésű Divízió I-es tornának, ezzel az eseménnyel új csarnok és új város kapcsolódott be a hazai hoki vérkeringésébe. Noha 1944-ben tizenhat csapat küzdött a bajnoki címért, amelyek közülük három Erdélyből érkezett, hatvankét évet kellett újabb erdélyi indulóra várni: az SC Csíkszereda a 2006-2007-es idényben bekapcsolódott a magyar bajnokságba. Székesfehérvár háromszoros Interliga győzelme után megrendezhette a Kontinentális kupa négyes döntőjét, amelyen a jóval erősebbnek kikiáltott mezőnyből a Milánó együttesét le is győzte. 2007 egy újabb mérföldkő: ekkor indult először az osztrák EBEL bajnokságban az Alba Volán csapata, válogatottunk pedig újra nagy skalpot szerzett, a telt házas BS-ben legyőzte az olimpiai és világbajnoki címvédő Svédországot!

Magyarország által rendezett Divízió I/C-csoportos Jégkorong Világbajnokságok

Ismét a világ legjobbjai között: A feljutások és a szurkolói láz

A válogatott szempontjából nagyon jó döntés volt, hogy a csapat gerincét adó Alba Volán a több fokozattal gyorsabb és keményebb osztrák bajnokságban készülhetett a 2008-as szapporói világbajnokságra, Pat Cortina irányításával. Meg is lett az eredménye, hiszen a seregszemlét megnyerte a csapat, így a következő évben, 70 év után ismét a világ legjobbjai között szerepelhetett: feljutott az A csoportba. Kijelenthető, hogy akkora örömöt magyar jégkorongszurkoló még nem élt meg, mint amit a magyar hokisok (Szuper Levente, Hetényi Zoltán, Tokaji Viktor, Horváth András, Szélig Viktor, Sille Tamás, Svasznek Bence, Kangyal Balázs, Ennaffati Omár, Ifj. Ocskay Gábor, Palkovics Krisztián, Vaszjunyin Artyom, Vas Márton, Peterdi Imre, Ladányi Balázs, Gröschl Tamás, Holéczy Roger, ifj. Kovács Csaba, Benk András, Majoross Gergely, Fekete Dániel, Vas János, és a szakvezetők, Pat Cortina, Énekes Lajos és Diego Scandella) szereztek. A magyar jégkorong-válogatott körül korábban nem látott médiafelhajtás alakult ki. 2009. március 24-én, hajnalban hatalmas kár érte a magyar jégkorongot: szívelégtelenség következtében elhunyt a válogatott oszlopa, ifj. Ocskay Gábor. „Kiscsicsó” így már nem lehetett ott az A-csoportban, a világ elitben, ahova mindig is igyekezett - és ahova valójában mindig is tartozott. A svájci Klotenben rendezett A-csoportos világbajnokságon nagyon nehéz csoportban vitézkedtünk, több, mint 4000 magyar szurkoló támogatását élvezve. Még a Kanadától elszenvedett kilencgólos vereség után is közel negyven percig ünnepelték kedvenceiket a drukkerek - nem is nagyon tudták ezt hová tenni a juharlevelesek - a világ legszerethetőbb csapata maradt alul ellenük. A magyar jégkorong fejlődése és az utóbbi évek sikerei meghozták a nagyszámú szurkolóközönséget, amelynek legmarkánsabb bizonyítéka a hetedik hazai világesemény, a Papp László Budapest Sportarénában megrendezett 2011-es jégkorong Divízió I-es világbajnokság, ahol minden mérkőzés telt ház előtt zajlott. A világbajnoksággal egyidőben az Aréna melletti Sportmúzeumban megrendeztük a magyar hoki történeti kiállítását, a kanadai Hall of Fame múzeum utazó gyűjteményével együtt. Szűk egy évvel később pedig a magyar jégkorong visszatért oda, ahonnan indult: a Városligeti Műjégpályára, a magyar hoki bölcsőjébe. 2012-ben, Ljubljanában a válogatott megint a harmadik helyen végzett a vébéjén, utána a 2013-as hazai rendezésű tornán is egy góllal lemaradtunk a feljutásról. A 2014-15 szezonban a komoly változások a magyar hoki további fejlődését eredményezték a MOL Ligától kezdve a Fehérvár EBEL-rájátszást érő helyen történő alapszakaszos szereplésén keresztül a válogatottunk felkészüléséig. 2015. április 25., Krakkó: Egy új mérföldkő a magyar hokiban, mert jégkorong-válogatottunk másodszor jutott fel az elit osztályba, a 16 legjobb csapat világbajnokságára. Ekkorra Magyarországon már 19 szabványméretű pálya üzemelt, Szapporó előtt ez a szám nem érte el a tízet. A MOL Ligában, a 2015-16-os idényben új csapatokkal frissített mezőny mutatkozott be, szerepelt már a MAC Budapest és a Fehérvár AV19 is. 2016-ban másodszor szerepeltünk a világelit csoportjában, Szentpéterváron, ahol válogatottunk tisztesen helytállt a játékosokat elkísérő magyar szurkolók támogatásával. A magyar szurkolók ismét fantasztikus hangulatot teremtettek a Papp László Budapest Sportarénában, buzdításuk óriási segítséget jelentett a csapatnak. Az átlagos nézőszám a magyar válogatott meccsein 7500 volt. A világbajnokság többi találkozójára is sokan voltak kíváncsiak. A nem magyar mérkőzéseken átlagosan 1500 drukker volt jelen. Akiknek nem jutott belépő, azok a szurkolói faluban izgulhatták végig a közvetítéseket. Itt mérkőzésenként átlagosan több mint 1500-an követték a magyar csapat meccseit, de a többi találkozón is kint volt rendszerint 500-1000 drukker. Az utolsó mérkőzés után nagyjából ezren köszöntötték a színpadra álló válogatottat. Sok kilátogató gyermek életében először járt jégkorongmérkőzésen. A legmenőbb szurkolói osztály felhívásra összesen 76 pályázat érkezett szerte az országból. Ebben a gyerekek azt írták meg, hogyan szurkolnának a vb-n, és sok ötletes rigmus született. A nagykőrösi Kossuth Lajos Általános Iskola 1. A osztálya az olaszoknak drukkolt, mivel egy kettős állampolgárságú tanuló is jár hozzájuk. "Egy nagyon kedves, jól nevelt kisfiú, akit nagyon szeretnek a társai, és akit nagy csodálattal hallgatnak, amikor időnként olaszul énekel, vagy beszél. Így nem kérdés, hogy az olasz csapat biztatása teljes szívből szólna a gyerekek szájából" - írták a tanárok. Szintén az olaszokat választották a szentmártonkátai Arany János Általános Iskola 5. B-sei, akik egy szinte embernagyságú hokijátékos képét alkották meg úgy, hogy az mini, zöld-, fehér- és pirosszínű jégkristálymintákból állt össze. A vésztői Szabó Pál Általános Iskola 3. C osztályos tanulói a kazahokra voltak kíváncsiak, és pompommal a kézben, arcukra az ázsiai ország zászlóját festve érkeztek. Több ezer látogatója volt "A hoki mindenkié" című színvonalas tárlatnak a Sportmúzeumban, ahogy rengeteg szurkolót vonzott a legendák dedikálása is a harmadszünetekben. Népszerű volt a vb-re készített, "Pengék a jégen" csomagolású ropi, valamint sokan letöltötték a Hokipont elnevezésű applikációt is. A világbajnokság szervezése mintegy félmilliárd forintos költségvetésből valósult meg. Az elszámolások folynak, de várhatóan minimális veszteséggel zárja az MJSZ a rendezvényt. A Nemzetközi Jégkorong Szövetség minden idők legprofesszionálisabb szervezésű Divízió 1/A világbajnokságának titulálta a budapesti versenyt. Az IIHF főtitkára felvetette egy budapesti társszervezésű A csoportos vb ötletét is. Noha a javaslat nagyon megtisztelő, de ez inkább egyfajta dicséret, mint reális felvetés. A jelenleg érvényes előírások szerint az az ország, amelynek a nemzeti válogatottja még nem töltött párhuzamosan két évet az A csoportban, nem pályázhat a szervezésre. Arról nem is beszélve, hogy ma sajnos nincs Magyarországon olyan sportlétesítmény, amely meg tudna felelni az A csoportos vb követelményeinek.

A női jégkorong felemelkedése és a hazai rendezésű világbajnokság

1990 elején, még soha nem látott számban lepték el a jégpályákat a lány korisok. A női jégkorong nem újkeletű sport. Valójában több mint száz éve cseleznek, száguldanak és lövik a gólokat a jégen. A Kanadai Jégkorongszövetség adatai szerint az első bejegyzett női mérkőzés 1892-ben, Ontarioban zajlott. Az NHL hivatalos enciklopédiája szerint pedig 1889-ben, Ottawában zajlott az első ilyen meccs, a Rideau és a Government House csapata között. A századfordulóra már számos női csapat játszott Kanada-szerte. A női jégkorong először az 1920-as, 1930-as években csúcsosodott ki, ekkor már Kanada minden régiójában voltak csapatok, ligák és tornák, és az Egyesült Államok területén is egyre több helyen jelentek meg hokis lányok. A legjobb kanadai csapatok évente találkozót rendeztek, ahol összemérhették tudásukat és nemzeti bajnokot hirdettek. A második világháború után a szervezett női jégkorong megszűnt, 1950 és 1960 között inkább csak érdekességként tartották számon. A hoki a férfiak kiváltságává vált, ezt a megítélést támasztja alá Abby Hoffman története, aki 1956-ban, 9 évesen csatlakozott az ontarioi, csak fiúkból álló csapathoz. 1960-ban kezdődött ismét a felemelkedés. A legtöbb lányt, aki fiúcsapatban akart játszani, még mindig elutasították, de a női hokisok lassan egyre több jégidőt kaptak, a felnövekvő generáció pedig követelte a főiskolákon és egyetemeken is a lehetőséget a játékra. A nemzetközi áttörést az 1990-ben, nyolc ország között megrendezett első Női Jégkorong Világbajnokság jelentette. A következő évtizedben jelentősen megemelkedett a sport iránt érdeklődők száma. Napjainkban a női csapatok és ligák száma még soha nem látott méreteket öltött. Gyakoribbak a kevert együttesek is, főleg a fiatalabb korosztályokban. Néhány nő, köztük Manon Rheaume és Edin Whitten játszottak férfi utánpótlásban, Manon pedig a mai napig az egyetlen nő, aki az NHL-ben is bemutatkozhatott. Bár sokan támogatták, Wickenheiser sikere sokakban kétséget ébresztett. Voltak, akik azt vallották, az elit női hoki sosem lesz magasszintű, ha a legjobb játékosok a férfi csapatokhoz csatlakoznak. „Nem értem miért kellene fenyegetve éreznie magát bárkinek is” - mondta Teemu Selanne, az NHL csillaga, aki a Salamat társtulajdonosa volt. „A legjobb női játékosról beszélünk, és csak róla. Talán lesznek még olyan játékosok, mint Wickenheiserers, de a legtöbb nő számára a jövő a női csapatokban van. A két ország dominanciája mellett nincs könnyű helyzetben a többi nemzet, ha fel akar érni a nemzetközi jégkorong szintjére. Svédország hatalmas lépést tett előre, amikor 2006-ban ezüstérmet szerzett az Olimpián, igencsak feldühítve ezzel az amerikaiakat. Emellett számos szép eredményt írhatunk női klubcsapatok javára is: az EWHL-ben bajnok lett a KMH Budapest, majd megnyerte az EWHL Supercupot is. Láthatjuk tehát, hogy a női jégkorong az egyik leggyorsabb ütemben fejlődő sportág a világon. Könnyen lehet, hogy a jövő szurkolói úgy hivatkoznak majd a mostani időszakra, mint amikor még gyerekcipőben járt ez a híres és népszerű sport, mi azonban örülünk minden sikernek és szurkolunk, hogy egyre jobbak és jobbak legyünk!

A jelenlegi magyar női válogatott és a hazai Divízió I/A Világbajnokság

Vasárnap a Franciaország elleni mérkőzéssel elkezdi a magyar női jégkorong-válogatott a divízió 1/A-s világbajnokságot a Vasas Jégcentrumban. A mieink felkészüléséről és a világbajnokság várakozásairól a szövetségi kapitány, Delaney Collins beszélt lapunknak. „A fiatalosságban. Fiatalabb a keret, mint egy évvel ezelőtt, és ezzel más is lett a csapat. Minden játékos egy kicsit más, a világbajnokságon majd kiderül, mennyire vagyunk erősek ebben a kiegyensúlyozott mezőnyben.” Legutóbb, 2019-ben szerencsét hozott a Vasas Jégcentrum, bár a hazai pálya időnként nyomást is jelenthet, a magyar válogatott az előnyére szeretné fordítani a budapesti környezetet. Az biztos, hogy az öltözőre nem lesz panasz, hiszen a válogatott mellett dolgozó stáb otthonossá dekorálta ki a csapat „otthonát”. „Nagyon profi az öltözőnk, inspiráló, hihetetlen munkát végeztek a szervezők, körbenézek az egész csarnokban, és minden világszínvonalú. A hazai pályának előnyünkké kell válnia. Ha most valaki megkérdezi, hogy hol szeretnénk inkább világbajnokságon jégre lépni, Budapesten vagy külföldön, egyértelmű a válasz, Budapesten. Ezt pozitívumként kell megélnünk, nem nyomásként. Természetesen a nyomás rajtunk lesz, de bárhol játszanánk, így lenne, hiszen mindenki győzni szeretne, ez elvárás is valahol. Élni szeretnénk a hazai pálya előnyével.” A felkészülés hajrája jól sikerült a magyar csapatnak, Kínát és Olaszországot is legyőzte az elmúlt napokban, ráadásul kapott gól nélkül. A mieink sorrendben Franciaországgal, Kínával, Szlovákiával, Olaszországgal és Norvégiával csapnak össze a világbajnokságon, az első helyezett jut fel az A-csoportba. „Az utolsó napokban törekedtünk arra, hogy a lányok jól érezzék magukat és pozitívan készüljünk az előttünk álló feladatokra. A stábbal együtt mindig azon dolgozunk, hogy a játékosok napról napra jobbak legyenek, ez nem volt másképp most sem, minden edzésen arra kérem őket, hogy javuljanak. Ami a riválisokat illeti, nehéz megjósolni a végkifejletet. Minden ellenfelünk a legjobb formáját akarja majd hozni a következő napokban, ahogy mi is. Egy biztos, ebben az erős mezőnyben minden mérkőzéssel jobbá fogunk válni, hiszen jó csapatok ellen lépünk jégre, nagyon várjuk a vasárnapi kezdést.” Gallyas Gabriella, a magyar válogatott erőnléti edzője szerint a mieink készen állnak a kihívásra. „Speciális a világbajnoki felkészülés, hiszen nagyjából két hét állt a rendelkezésünkre. Az idény közben azonban folyamatosan tartottam a kapcsolatot a lányokkal, tájékozódtunk az edzettségi állapotukról, nem értek nagy meglepetések. Akiknek korábban befejeződött a klubidényük, azokkal már előbb is elkezdtem a munkát, majd ehhez a maghoz csatlakoztak folyamatosan a többiek. Nagy lemaradást senkinek sem kellett behoznia, hiszen ebben a sűrű idényben edzésben volt mindenki, készen állunk a tornára. A világbajnokság alatt nagy hangsúlyt fektetünk a regenerációra, ezt komolyan kell vennie minden játékosnak. Figyeljük, hogyan alszanak, minden reggel foglalkozunk azzal, ki milyen állapotban van, próbáljuk ehhez igazítani az aznapi terhelést.”

A magyar női válogatott kerete

Kapusok: Németh Anikó, Takács Noémi Zoé (mindkettő MAC Budapest), Tóth Zsófia (HKB)

Hátvédek: Faragó Luca (Ajka/BJA), Hajdu Lili, Kiss-Simon Franciska, Koncz Boglárka, Mayer Fruzsina (mind HKB), Lippai Isabel, Németh Bernadett (mindkettő MAC), Odnoga Lotti (Skelleftea, svéd)

Csatárok: Báhiczki-Tóth Boglárka, Polónyi Petra (mindkettő NAHA, amerikai), Dabasi Réka, Huszák Alexandra, Seregély Míra (mindhárom HKB), Hiezl Réka Effi (Shattuck St. Mary’s, amerikai), Jókai-Szilágyi Kinga (Sabres, osztrák), Kreisz Emma (University of Minnesota, amerikai), Leidt Madeline (Linköping, svéd), Metzler Regina (Mercyhurst University, amerikai), Pázmándi Zsófia (Lindenwood University, amerikai), Weiler Krisztina (OHA, kanadai)

Női Divízió 1/A Világbajnokság, Vasas Jégcentrum mérkőzések

• Vasárnap: Kína-Szlovákia, 12.30. Olaszország-Norvégia, 16. MAGYARORSZÁG-Franciaország, 19.30 (tv: M4 Sport).
• Hétfő: Szlovákia-Olaszország, 12.30. Norvégia-Franciaország, 16. MAGYARORSZÁG-Kína, 19.30 (tv: Duna World).
• Szerda: Norvégia-Kína, 12.30. MAGYARORSZÁG-Szlovákia, 16 (tv: M4 Sport). Olaszország-Franciaország, 19.30.
• Péntek: Franciaország-Kína, 12.30. MAGYARORSZÁG-Olaszország, 16 (tv: M4 Sport). Szlovákia-Norvégia 19.30.
• Szombat: Kína-Olaszország, 12.30. Szlovákia-Franciaország, 16.

Jövőbeli kilátások és rendezési tervek

Jövőre április 10. és 16. között Magyarországon játsszák a jégkorong Divízió I-es világbajnokság egyik csoportjának mérkőzéseit. Erről Prágában, az A csoportos vb színhelyén döntött a nemzetközi szövetség. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a debreceni Főnix-csarnok, Székesfehérvár, Dunaújváros, avagy Budapest valamely jégkorongarénája adhat otthont a rangos eseménynek. Magyarország ezzel négy éven belül harmadszor rendezheti meg a Divízió I-es vb-t: 2002-ben Székesfehérvárott és Dunaújvárosban, míg egy évvel később a Budapest Sportarénában bonyolították le a találkozókat. A magyar válogatott az élvonalból most búcsúzott Japánnal, valamint Norvégiával, Lengyelországgal, Nagy-Britanniával és Kínával szerepel együtt.

tags: #budapesti #divizio #1 #a #vilagbajnoksag #jegkorong

Népszerű bejegyzések:

• A győri kézilabda sikerei
• Fejlesztés játékos módszerekkel
• Focis meglepetések az Allee-ból
• Az olasz bajnokság részletei
• tudj meg többet az Ural és a Kubany közötti labdarúgó-mérkőzésekről