A Jégkorong Szakosztályvezető Sokrétű Feladatai és Felelőssége

A jégkorong szakosztályvezetője vagy csapatmenedzsere kulcsfontosságú szerepet tölt be egy sportklub életében, felelőssége kiterjed a szakmai munkától a logisztikai feladatokig, a pénzügyi menedzsmenttől az utánpótlás-nevelésig. Ezen pozíciók betöltői gyakran évtizedekig állnak a klub szolgálatában, a legnehezebb időszakokban is támogatva azt. A közelmúltban ért súlyos veszteségek, mint például Pap Gábor, az FTC jégkorong-szakosztályának csapatmenedzserének váratlan halála, rávilágítanak ezen tisztségek fontosságára és az emberi tényezőre a sportvezetésben.

A Szakosztályvezetői és Csapatmenedzseri Feladatkör

Egy jégkorong szakosztály sikeres működtetése számos teendővel jár, amelyek közül a csapatmenedzseri szerep is kiemelkedő. Pap Gábor kedden este lett rosszul, infarktust kapott, és már nem tudták megmenteni az életét. „Évtizedekig volt velünk, a legnehezebb időszakokban is. Felfoghatatlan, hiszen minden nap beszéltünk, találkoztunk” - tette hozzá Hudák Gábor szakosztályvezető az MTI-nek szerdán elmondta. Ez a szomorú esemény is jól mutatja, mennyire szorosan összefonódik a klubvezetés a mindennapi operatív munkával és a csapat életével.

A csapatmenedzser feladatai között szerepel a logisztika és a szervezés. Például, az FTC csütörtökön utazik Belgrádba, ahol a Kontinentális Kupában, a nyolc közé jutásért zajló második körben érdekelt, a csapatvezető Pap Gábor lett volna. Ez a feladatkör a nemzetközi utazások koordinálásától a mérkőzések előkészítéséig terjed.

A szövetségi kapcsolatok ápolása is elengedhetetlen. Pap Gábor tagja volt a magyar szövetség (MJSZ) elnökségének is, és több bizottság munkájában vett részt. Ez a részvétel biztosítja a klub érdekeinek képviseletét és a sportág egészének fejlődéséhez való hozzájárulást.

Szakmai Vezetés és Utánpótlás-nevelés

A szakosztályvezető egyik legfontosabb feladata a szakmai stáb összeállítása és felügyelete, különös tekintettel az utánpótlás-nevelésre. A klubok folyamatosan keresik a megfelelő edzőket, akik a jövő játékosait nevelik ki. A nyáron hozzánk került finn Risto Kurkinentől meg kellett válnunk az ősz folyamán. A helyére mindenképpen olyan edzőt kerestünk, akinek a személye biztosíték volt arra, hogy az addig folyó szakmai munka folytatódik.

Gyakran előfordul, hogy külföldi szakemberek érkeznek, akik értékes tapasztalatokkal gazdagítják a hazai jégkorongot. Ravil Hajdarovot ajánlották Szuper figyelmébe. „Hajdarov egyből jelezte, hogy néhány napra eljönne feltérképezni az itteni viszonyokat - már ez szimpatikus, profi hozzáállás volt tőle. Kiváló munkát végez, persze ezt is várjuk el tőle.” Az edzők kiválasztásakor a szakmai tudás és a játékosok motiválásának képessége egyaránt fontos.

A vezetőedzők és szakosztályvezetők feladata az is, hogy a fiatal játékosoknak profi körülményeket biztosítsanak a fejlődéshez. „Szerettük volna az ifiknek megadni azt a lehetőséget, hogy profi munkát végezhessenek.” Az utánpótlás-nevelés a magyar jégkorongsport egyik alappillére, ahogyan Kercsó Csaba munkája is mutatja, aki december óta több korosztályos együttessel foglalkozik a Vasasban. Kercsó Csaba 2005 után dolgozik ismét Magyarországon. Edzőként 1977-től kezdve tíz éven át a romániai Gyergyószentmiklóson dolgozott az utánpótlás-nevelésben, összesen hét alkalommal nyert korosztályos bajnokságot különböző csapataival. Kint zömében az utánpótlással foglalkoztam, az előkészítőtől kezdve az ifjúságiig valamennyi korosztállyal. A munkámnak a nyolcvan százalékát ez tette ki, a maradékban felnőtt csapatokat edzettem. A gyermekek munkára vágynak, és az edzők értük és velük dolgoznak.

Adminisztratív Kihívások a Szakmai Stáb Esetében

A szakmai stábbal való munka során adminisztratív akadályok is felmerülhetnek, különösen a nemzetközi engedélyek terén. „Sajnos a kispadra még nem ülhet le vezetőedzőként, mert a nemzetközi engedélyét nehezen akarják itthon elfogadni. Harminc éve ismerik őt itt Magyarországon, az eredményeit, a kvalitását - ezt a hercehurcát inkább nem kommentálnám.” Ez a helyzet rávilágít a szakosztályvezetők feladatára, hogy a klubvezetés feladata az, hogy a papírmunkát elvégezze a szövetséggel. A hosszú távú célok között hozzá hasonló edzőkkel felálló stáb szerepel.

A Jégkorong Alapjai és Szabályai: A Szakosztályvezető Sportági Ismeretei

Ahhoz, hogy egy szakosztályvezető hatékonyan tudjon irányítani egy jégkorongklubot, elengedhetetlen a sportág mélyreható ismerete. A jégkorong (köznyelvben: jéghoki, hoki) két csapat által, jégpályán, ütővel és koronggal játszott csapatjáték. A játékot jellemzi a nagy ütközések, gyors iram és taktikai elemek kombinációja. Évszázados múltú az északi országokban a jéglabda vagy bandy néven ismert csapatjáték, ennek szabályai már a 18. században kialakultak, ezt a játékot vették át az európai országok is. Az 1850-es évektől már gumikoronggal játszották és a montreali McGill egyetem két diákja, W. F. Robertson és R. F. Smith kidolgozta a játék kezdeti szabályait. Az első beltéri mérkőzést 1875-ben Montreálban játszották.

A Játék Menete és a Csapatfelépítés

A jégkorongcsapatok általában 20 mezőnyjátékosból és 2 kapusból állnak, ebből 1 kapus és 5 mezőnyjátékos lehet egyszerre a jégen. Egy csapat 6 játékosból áll: kapus, jobbhátvéd, balhátvéd, jobbszélső, középcsatár, balszélső. Mivel a jégkorong egy nagyon gyors és intenzív játék, az 5 játékosból álló úgynevezett sorok általában 45 másodpercenként váltják egymást a jégen. A mérkőzés megkezdésekor egy csapatnak 17 beöltözött játékosa lehet, akik közül kettő kapus. Játék közben egyszerre csak hat játékos lehet a pályán, a többiek a palánkon kívül, a cserepadon foglalnak helyet. A játékosok a cserepadról bármikor cserélhetők. A játék célja, hogy a korongot az ellenfél kapujába juttassák, lehetőleg többször, mint az ellenfél. A játékosok egy ütő segítségével irányítják a korongot a jégen. Érvényes gólt az ütővel lehet szerezni, valamint akkor, ha a korong bármely testrészről a kapuba pattan. A mérkőzések tartama 3 X 20 perc tiszta játékidő.

Felszerelés és Játéktér

A palánkkal körbekerített jégpálya legnagyobb mérete 60 X 30 méter, legkisebb mérete 56 X 26 méter. A pálya rövidebb oldalain elhelyezett palánkoktól legalább 300 cm, de legfeljebb 400 cm távolságban a pálya egész szélességében, párhuzamosan a palánkkal, egy 5 cm széles piros vonalat kell húzni. Ez a vonal a kapuvonal. A kapuvonal közepén kell a kapukat elhelyezni: a kapufák átmérője 5, a kapu magassága 122, szélessége 183 cm. Az ütőket fából, vagy a nemzetközi szövetség által engedélyezett anyagból kell készíteni. Az ütő maximális méretei : a külső saroktól a nyél végéig 135, a külső saroktól az ütőtoll végéig 37 cm. Az ütőtoll legfeljebb 7,5 cm széles lehet. A korcsolyák mintáját a nemzetközi szövetség írja elő. Gyorskorcsolya és műkorcsolya nem használható, mert sérüléseket okozhat.

Alapvető Játékszabályok és Büntetések

A jégkorong játékot a Nemzetközi Jégkorong Szövetség (IIHF) által négy évente kiadott szabálykönyv alapján játsszák. A játékvezetőnek minden bedobásnál sípolnia kell. A legfontosabb szabályok és büntetések:

1. Les: A támadócsapatnak előbb kell a korongot a támadó harmadba juttatni, mint ahogy egy játékosa oda belépne. Ha úgy juttatják a korongot a támadó harmadba, hogy azt megelőzően már tartózkodik ott játékosuk, akkor beszélünk lesről.
2. Tilos felszabadítás (túlütés): Ha a támadócsapat a saját térfeléről az ellenfél alapvonala mögé üti a korongot. A tilosan felszabadító csapat nem cserélhet.
3. Kiállítás: Lehet kisbüntetés, nagy büntetés vagy fegyelmi. Ezek tételei 2, 5 illetve 10 perc vagy végleges kiállítás. A vétkes játékos a büntetésnek megfelelő időtartamra elhagyja a játékteret. Csapata ez idő alatt emberhátrányban játszik. A kisbüntetés lejár, ha az emberelőnyben játszó csapat a kapuba talál.
4. Ütővel ütés: A legsúlyosabb vétség. Az ellenfél testére azonban nem szabad ütni.

Az alábbi táblázat összefoglalja a jégkorong néhány alapvető paraméterét:

A Magyar Jégkorong Fejlődése és a Szakosztályvezetők Szerepe

A jégkorong sport az 1920-as évek közepén került hazánkba. Az addig egyeduralkodó bandyt gyorsan kiszorította és egyre népszerűbbé vált. Magyarország első alkalommal 1927-ben szerepelt a Nemzetközi Szövetség (akkori nevén LIHG) által rendezett tornán, az Európa Bajnokságon Bécsben. A magyar válogatott első mérkőzést január 24-én játszotta Ausztria ellen, melyen 6-0-s vereséget szenvedett el. Az 1937-re végül sikerült útjára indítani az első magyar bajnokságot. A szereplést három gárda vállalta. Az esélyes BKE, a BBTE és a Ferencváros. Az FTC végül visszalépett, mert kanadai légiósát, Staplefordot nem nevezhette be. Helyére a BKE II. csapata indulhatott. A bajnokságot a BKE csapat nyerte, amely 1944-ig két alkalom kivételével -ekkor a BBTE lett a bajnok- mindig megszerezte az elsőséget.

Fellendülések és Kihívások

A háború után a sportág egyetlen hazai bázisának -a városligeti Műjégpályának- rendbehozatala után rögtön újra indult a jégkorong élet is. De hamarosan kiderült, hogy a játék közel sem kapott a korábbihoz hasonló szerepet. A külföldi csapatok elleni szereplés lehetősége 1956-ig minimálisra csökkent, olyan szezon is előfordult, amikor egyetlenegy ilyen összecsapásra sem került sor. 1961-ben elkészült a sportág új központja a Kisstadion, a válogatott mellé csehszlovák kapitány érkezett és a csapatok száma is stabilan nyolcra emelkedett, amelyek közül az FTC, az Újpesti Dózsa, a Vörös Meteor és a BVSC volt harcban az érmekért. A hatvanas évekbeli fellendülés után újra csökkent a hoki bázisa. Szinte évről évre jelentette be egy-egy szakosztály a megszűnését. Így tűnt el tíz év alatt a jégkorong térképéről a Spartacus, a Postás, az Építők, a Vörös Meteor és végül a BVSC csapata. Helyükre új csapatként a KSI utánpótlás korosztályból kikerülő játékosaira épített Bp. Volán került.

Modern Kor és Nemzetközi Szereplés

A pályagondok enyhítésére elsőként a fehérvári jég kerülhetett fedél alá, amely sokáig az egyetlen maradt. A bajnokságban az 1990-es évek első felében újra a Fradi korszaka következett, melyet a Dunaferr nagy generációja szakított meg majd hozzájuk csatlakozott az Alba Volán, akik a 2000-es évek domináns csapatává váltak. A felnőtt válogatott egyre jobb szereplését megnehezítette, hogy a szovjet utódállamok vagy Szlovákia rutinos csapatai rendre az útjukat állták. 1998-ban végre sikerült a nagy álom, ismét hazai közönség előtt kivívta a csapat a B csoportos indulás jogát. Majd a kiesés után ismét az első helyet szerezték meg 2000-ben. A világbajnoki rendszer 2001-es átszervezése óta a csapat stabil tagja volt a divízió I. selejtező csoportoknak. A magyar jégkorongsport sokat fejlődött az elmúlt évtizedben, a létszámot, a létesítményeket és a versenyeket tekintve mindenképp.

tags: #jegkorong #szakosztalyvezeto #kotelessege

Népszerű bejegyzések:

• Kossuth Lajos Általános Iskola: Események és eredmények
• A Vidi – Loki rangadó részletei
• Málta helyett Izrael? A magyar válogatott felkészülése
• Kispesti labdarúgás: hagyomány és jövő
• Tatabánya sportéletének központja