Gödöllői Röplabda Club

A Honvéd Kosárlabda Sportéletének Fejlődése a Magyar Katonai Sportrendszerben

2026.05.30

A Budapesti Honvéd SE megalakítása előkészítése idején, és megalakítása után megkezdődött az egész országban, a helyőrségek és a katonai alakulatok bázisán kialakított Honvéd sportegyesületi rendszer kiépítése. A honvédségnél folyó sportmunka hatására a helyőrségekben, a katonai alakulatoknál növekedett a versenyzési igény, amely szakosztályok, egyesületek alakítását vonta maga után. A parancsnokok, a hivatásos és polgári állomány szervező munkája eredményeként, a párt és KISZ szervezete, és az elöljárók támogatásával egymás után alakultak meg a honvéd sportegyesületek. Kezdetben minden honvéd egyesület piros-fehér egyesületi színben alakult meg, és címerében a futó katona alakot használta. A honvéd sportegyesületek megalakulásának dinamizmusát csak az 1956-os forradalom és szabadságharc törte meg. A forradalom leverése után ugyanolyan lendülettel folytatták, vagy szervezték újjá az egyesületek a munkájukat. Több egyesület az ez utáni időszakban alakult meg.

A helyi kapcsolatok további erősítése érdekében támogatták a honvéd sportegyesületek helyőrségi tömegsport-egyesületté szervezését, vagy a közös sportegyesületek létrehozását. Noha a Budapesti Honvéd SE központi szerepet játszott ezen országos rendszer kialakításában, a rendelkezésre álló anyag a Budapesti Honvéd kosárlabda szakosztályának specifikus történetét nem részletezi. Ehelyett más honvéd egyesületek kosárlabda tevékenységén keresztül mutatja be a sportág fejlődését a katonai sport keretében.

A Honvéd sportegyesületek címereinek fejlődése

A Honvéd Sportegyesületek Névváltoztatásai és Megszűnése

A honvéd sportegyesületek történetét a névhasználat változása is jellemezte. 1967-től nem a településnév hozzátéve a Honvéd szóval jelentek meg a csapatok a sajtóban és a bajnokságokban, hanem különböző neveket adtak a kluboknak. A sajtóban csak évek múltával követték, illetve használták az új elnevezéseket. 1990-től visszatért a "régi elnevezése a csapatoknak, vagyis a településnév, ahol a székhelye volt az adott klubnak, kiegészülve a Honvéd névvel. A fenntartók megszűnése, a honvéd sportegyesületek anyagi biztonságának megromlása vezetett a nagymúltú szervezetek megszűnéséhez.

A Kaposvári Honvéd Táncsics SE Kosárlabda Szakosztályának Eredményei

1957-ben alakult meg az egyesület labdarúgó, kosárlabda, kézilabda, röplabda és sportlövő szakosztállyal. A 60-as évek elején Kaposvári Honvéd SE néven szerepelt az egyesület, majd a névadási hullám keretében kapta újra a Honvéd Táncsics SE nevet. A 70-es években a Kaposvári Honvéd Táncsics SE kosárlabda-csapata volt a város első számú csapata, amely mindig az NB-II. élmezőnyében végzett. Az állandóan változó összetételű csapatot Györke István edző vezetette.

A csapat a 80-as években többször szerepelt a nemzeti élvonalban is, így a somogyi megyeszékhely akár két csapattal is szerepelt az NB-I-ben. 1986-ban az élvonalbeli csapat edzője Kertész István lett. 1989-ben 105 fős taglétszámmal dolgozott az egyesület. Elnöke Cserhalmi Mihály ezredes, gazdasági vezetője Tapaszti Sándor nyá. törzszászlós a sportegyesület ügyintézője -1995-ig.

A Kaposvári Honvéd Táncsics SE neves játékosai és edzői

Számos tehetséges kosárlabdázó erősítette a Kaposvári Honvéd Táncsics SE csapatát pályafutása során:

  • A 70-es években itt játszott: Magyarfi László, Rab Gyula, Hoffmann Gábor, Hosszú Béla, Stickel Péter, Gálosi Ferenc.
  • A 80-as években itt kosarazott többek között: Gosztonyi Gábor.
  • Kovács Nándor élvonalbeli kosárlabdázó is katonaideje alatt 1983-85 között a Táncsics csapatát erősítette, ahonnan a másik kaposvári csapathoz, a SÁÉV-hoz igazolt, majd 1991-ben egy évet újból a katonacsapat keretei között játszott.
  • Szita Károly Kaposvár későbbi polgármestere, aki gyermekkora óta sportolt, kosarazott az NB II-es Keszthelyi Gazdász, majd a szintén másodosztályú Kaposvári Gazdász csapatában is, erősítette egy ideig az NB I-es Táncsics SE csapatát.

Jelentős személyiségek a Kaposvári Honvéd Táncsics SE kosárlabda szakosztályában

Az alábbi táblázatban összefoglaltuk a Kaposvári Honvéd Táncsics SE kosárlabda csapatához köthető neves személyiségeket és szerepüket:

Név Szerep Időszak Megjegyzés
Györke István Edző 70-es évek Az állandóan változó összetételű csapat vezetője
Kertész István Edző 1986-tól Az élvonalbeli csapat edzője
Magyarfi László Játékos 70-es évek A Kaposvári Honvéd Táncsics SE kosarasa
Rab Gyula Játékos 70-es évek A Kaposvári Honvéd Táncsics SE kosarasa
Hoffmann Gábor Játékos 70-es évek A Kaposvári Honvéd Táncsics SE kosarasa
Hosszú Béla Játékos 70-es évek A Kaposvári Honvéd Táncsics SE kosarasa
Stickel Péter Játékos 70-es évek A Kaposvári Honvéd Táncsics SE kosarasa
Gálosi Ferenc Játékos 70-es évek A Kaposvári Honvéd Táncsics SE kosarasa
Gosztonyi Gábor Játékos 80-as évek A Kaposvári Honvéd Táncsics SE kosarasa
Kovács Nándor Játékos 1983-85, 1991 Élvonalbeli kosárlabdázó, a Táncsics csapatát erősítette
Szita Károly Játékos Ismeretlen Későbbi kaposvári polgármester, NB I-es Táncsics SE játékos
A Kaposvári Honvéd Táncsics SE kosárlabda csapatának felállása

A Marcali Honvéd SE Kosárlabda Szakosztálya

A marcali honvéd egyesület hivatalosan 1958. szeptember 29-én alakult meg. A Kozma-utcai sportbázist a helyi alakulat hozta létre 1960-ban, így az egyesület saját atlétikai, kézilabda, kosárlabda, röplabda és labdarúgó pályával rendelkezett. Az egyesület elsősorban a labdajáték szakosztályokat helyezte előtérbe. A labdarúgó, asztalitenisz, kézilabda, röplabda és kosárlabda szakosztályának versenyzői a megyében meghatározó szerepet játszottak. Később a megalakult sakk szakosztály versenyzői is eredményesen működtek. A tekepálya megépítését követően teke szakosztály alakult. A legnépszerűbb szakosztály a futball volt. 1989-ben 127 fős létszámmal dolgozott az egyesület. Elnöke Kovács József alezredes, ügyvezető elnöke Smitch István alezredes, gazdasági vezetője Légrády Zoltán főhadnagy volt ekkor.

A Honvéd Szőnyi Márton SE (Taszár) Kosárlabda Szakosztálya

Az egyesület 1957-ben alakult Honvéd Szőnyi Márton SE néven. A megalakuláskor két szakosztályt (labdarúgó és kézilabda) működtetett. Ez a későbbiekben kiegészült a tömegsport, kosárlabda, sportlövő és röplabda szakosztállyal. A következő tíz évben a kosárlabda szakosztály megszűnt, a sportlövő, labdarúgó, röplabda és kézilabda szakosztály megerősödött. 1989-ben 500 fős taglétszámmal dolgozott az egyesület. Elnöke Karancz István alezredes, titkára Majdanics Imre alhadnagy, gazdasági vezetője Majláth Kálmánné kinevezett polgári alkalmazott volt ekkor. 1991-93 között Taszári Honvéd Egyetértés SE néven működött. Az egyesület 2005 végéig a Taszárra települő katonai szervezetek bázisán működött, de tevékenységét a katonai szervezet megszűnése után is tovább folytatta, tagsága megmaradt. Az egyesület 6 szakosztállyal valamin egy "Tömegsportnak" nevezett csoporttal működik.

tags: #budapesti #honved #kosarlabda #sportegyesulet

Népszerű bejegyzések:

GRC