A budapesti labdarúgópályák helyzete, fejlesztése és jelentősége

Budapest erős történelmi hagyományai mellett jelenleg öt élvonalbeli klubnak ad otthont, ugyanakkor ennél is fontosabb a stratégiai tervezés során, hogy a kétmilliós főváros meghatározó szerepet tölt be a magyarországi lakosság egészséges, sportos életmódjának terjedésében. A labdarúgás elmaradott infrastrukturális állapotának fejlesztése több szinten valósul meg.

A hazai regisztrált játékosok közel egynegyede budapesti, nagy részük amatőr, vagy gyermekfutballista, és további több tízezren vannak, akik eddig megfelelő focipálya híján nem kerültek be a labdarúgás rendszerébe. Ezért kiemelten fontos a tömegsportot kiszolgáló fővárosi infrastruktúra fejlesztése, amelyet kormányzati döntések és programok biztosítanak.

A fővárosi pályák története és jelenlegi állapota

Az elmúlt évtizedekben Budapest pályáinak majdnem a fele szűnt meg. Míg az ötvenes években 273 futballpályája volt a fővárosnak, addig 2011-re csupán 145 maradt ezek közül. Ebből mintegy 110 pályán sportolhatnak az amatőr és a női csapatok játékosai.

A fővárosi pályahiányt egy másik statisztika is mutatja: az egész országban 2 439 futballpálya található, ennek a budapesti létesítmények csupán az 5,9 százalékát adják, vagyis az egész népesség 17,38 százalékára jut az összes futballpálya 5,9 százaléka.

Figyelemre méltó és a korabeli adatmegjelenítési módszerekhez képest kifejezetten látványos az a fővárosi pályatérkép, amely a Budapesti Labdarúgók Alszövetsége 1936-os évkönyvében jelent meg, a futballhelyszíneket jelölő fekete téglalapocskákból összesen 76-ot mutat - a fővároshoz közigazgatásilag csak 1950-ben csatlakozó külvárosokat is ábrázoló - a különleges kalauz. Két és félszer lefedné a Margitszigetet, ha egymáshoz illesztve kiterítenénk az összes futballpályát, amely valaha használatban volt Budapesten.

A fővárosi pályákról készült nyilvántartások alapján elkészült a nagy budapesti futballtérkép, amely helyszínek, sporttelepek szerint jelöli a város labdarúgóéletében szerepet játszó sportszíntereket. A Magyar Labdarúgó-szövetség Budapesti Igazgatóságától kapott hivatalos kimutatás 334 pályát tart nyilván a városi futball csaknem száz évéből - ezek közül természetesen nem mind működött párhuzamosan. Jelenleg a Puskás Arénától a városszéli hátsó földesig összesen 120 hitelesített nagypályán játszanak, további 38 pálya létezik anélkül, hogy versenyszerűen igénybe vennék (ide tartoznak például a honvédségi sportterek is).

Ami pedig a múltat illeti, a statisztika több mint beszédes: az 1990 előtti szűk évszázadban összesen 63 pálya szűnt meg, a rendszerváltás óta eltelt több mint három évtizedben viszont nem kevesebb mint 115.

A pályák terheltsége és kihasználtsága

Lovász Tamás István, az MLSZ budapesti igazgatója szerint: „A hitelesített pályák teljes statisztikája mutatja a professzionális bajnokságokban használt stadionokat és az NB I-es, NB II-es csapatok edzőpályáit is, az amatőr labdarúgás valós fővárosi mérkőzéshelyszíneit nyolcvan és kilencven közé tenném. Ebben a tekintetben a csúcsot az 1960-as, 1970-es évek 260-270-es pályaszáma jelentette.” Manapság budapesti szervezésben az U14-es korosztálytól a veterán szintig hetente körülbelül 360 bajnoki mérkőzést bonyolítanak, elosztva hétfőtől vasárnapig minden napra.

A 145 pályán összesen 360 csapat játszik: gyermek, ifjúsági, felnőtt, öregfiúk és old boys csapatok, azaz egy pályára átlagosan 2,5 csapat jut. A főváros egyes kerületeiben ennél is rosszabb az arány, vannak olyan kerületek, ahol 4-6 csapatnak kell osztoznia ugyanazon a pályán.

Bár a pályabérleti díjak alapján nagy a szórás, jellemzően a város központi területein található pályák a legnépszerűbbek, itt gyakori a 80 százalékos terheltség. A Siketek- vagy Goldball-pályaként ismert helyszínen például a két műfüves terepen hétvégénként reggeltől estig, péntek este hat órától vasárnap este kilenc óráig folyamatosan futnak a mérkőzések.

Fejlesztési programok és kezdeményezések

„A rendszerváltás utáni időszakban sok fővárosi pálya megszűnt, az elmúlt tíz évben az MLSZ Budapesti Pályafejlesztési Programja segítségével javult a helyzet, bővült a pályák köre, de még messze állunk az ideális állapottól” - mondta Lovász Tamás István.

Budapesti Pályafejlesztési Program (Budapest-program)

A 2018-ig tartó Budapesti Pályafejlesztési Program két célterületet foglal magában. Egyrészt a meglévő régi, elhanyagolt és elhasználódott pályáknak és a nem megfelelő öltözőállománynak a felújítása történik meg, másrészt az indokolt mértékben új, nagyméretű futballpályák létesülnek. Míg korábban az MLSZ Országos Pályaépítési Programja keretében országosan mintegy 400 kisméretű pálya épült, addig a most induló Budapesti Pályafejlesztési Program (Budapest-program) a tervek szerint több mint 30 új, nagyméretű futballpálya létrehozását célozza meg, miközben a használatban lévő százegynéhány pálya korszerűsítésére is sor kerül.

A Budapest-programot 90%-ban állami forrás, 10%-ban pedig a pályák tulajdonosától (jellemzően önkormányzatok) származó önrész finanszírozza. A sportszakmai szempontok megfelelő érvényesítése alapvető cél a program végrehajtása során, ezért a program irányítását közvetlenül az MLSZ látja el.

MLSZ Pályaépítési Programok és felújítások

Az Országos Pályaépítési Program keretében elkészült pályák egy része mostanra megérett a felújításra. Az MLSZ a pályák felújítása kapcsán igyekszik segíteni a pályákat üzemeltető önkormányzatoknak és sportegyesületnek. A pályák karbantartásának ellenőrzését végző cégek évenként felmérik azokat a helyszíneket, amelyek már elmúltak 7-8 évesek és javaslatot tesznek a felújításra vonatkozóan. Az önkormányzatoknak és sportegyesületeknek a teljes felújítási költség 10%-át kell vállalniuk, 90%-ot az MLSZ TAO-forrásból tesz hozzá. A pályafelújításokat az MLSZ megbízásából a Nemzeti Sportügynökség Zrt. bonyolítja.

A Magyar Labdarúgó Szövetség és a Belügyminisztérium közös Pályaépítési Programja 2019-ben indult és az első ütemben felépült 50 különböző típusú pálya kapcsán számtalan pozitív visszajelzést kaptunk az érintett településektől. A program keretében évente 30 db rekortán kispálya építésére kerül sor a leghátrányosabb helyzetű településeken. A rekortán pályák multifunkcionálisak, a labdarúgáson kívül kézilabdázásra és kosárlabdázásra is használhatók.

A program célja a hátrányos helyzetű térségek, települések felzárkóztatása, a lakosság (elsősorban fiatalok) bevonása a sport- és szabadidős tevékenységbe, sportolási lehetőség biztosítása minden korosztály számára. Az érintett önkormányzatok önrész biztosítása nélkül juthatnak hozzá a pályákhoz oly módon, hogy a Belügyminisztérium biztosítja a teljes beruházási költség 20%-át, 80%-át pedig az MLSZ TAO-forrásból teszi hozzá. A pályaépítéseket az MLSZ megbízásából a Nemzeti Sportügynökség Zrt. végzi.

A pályafelújításokon és pályaépítéseken kívül az MLSZ további infrastruktúra-fejlesztésekkel igyekszik segíteni a sportegyesületeket és önkormányzatokat. 2024-ben ismét lesz Sporttelep Felújítási Program a megyei igazgatóságok bevonásával, valamint terveink szerint négy futsalcsarnok építésére is sor kerül.

Futballpályák méretei és előírásai

A játéktér általános jellemzői

Játéktér: az a hasznos terület, ahol meghatározott szabályok szerint a két csapat a játékot játssza. A játéktér hossza 90-120 méter lehet - két egyenlő méretű térfélre osztva - nemzetközi mérkőzésen ez a méret 100-110 méterre változik. Szélessége 45-90 méter, nemzetközi mérkőzésen 64-75 méter.

A népszerűen 16-osnak nevezett büntető területnek 16,5 méterre kell lennie az alapvonaltól és a gólvonaltól, hossza 40,32 méter, a büntetőpontnak pedig 11 méterre. 9,15 méter a sugara a kezdőkörnek és a 16-os előtti félkörnek. A kapu előtti tér a gólvonaltól 5,5 méterre végződik, szélessége 18,32 méter. Az alapvonalat, az oldalvonalat, a gólvonalat, a kezdőkört, a 16-os előtti körszeletet, az „öt és felest”, valamint a büntetőpontot fehér mészporral jelölik meg.

A kapu belső szélessége pontosan 7,32 méter, belső magassága pedig 2,44 méter. (Ezek a méretek Angliából származnak, ahol a szélesség 8 yard, a magasság pedig 8 láb.) A kapufákat és a felső lécet hálóval is kiegészítik. A szögletzászlók magassága 1,5 méter. A szögletek negyedkörének sugara 1 méter. A vonalak és kapufák vastagsága maximum 0,12 méter lehet.

A FIFA (Nemzetközi Labdarúgó-szövetség) és az UEFA (Európai Labdarúgó-szövetség) nemzetközi mérkőzésre hitelesített füves, műfüves játékteret fogad el.

MLSZ előírások a pályákra

Center pálya (első osztályú futballpálya)

• Természetes füves talajú pálya, melynek paraméterei:
  • Hosszúsága: 105 m
  • Szélessége: 68 m
• Az infrastruktúra fejlesztésével minden NB I-es sportszervezet stadionjában természetes fűvel ellátott centerpályát kell kialakítani.
• A pályagyepnek meg kell felelnie a FIFA licencének, a nemzeti hatályos jogszabályok követelményeinek.
• A játéktér felületének zöldnek kell lennie, fehér vonalazással.
• A játéktér alatt olyan vízelvezető rendszernek kell lennie, amely biztosítja, hogy a pálya özönvízszerű esőzés során sem válik játékra alkalmatlanná.
• A játéktér alá olyan fűtési rendszert kell építeni, amely biztosítja, hogy a pálya mérkőzés lebonyolítására alkalmas legyen az UEFA által meghatározott egész szezon valamennyi játéknapján.
• A játéktér felett semmilyen tárgy nem lóghat be 21 méteres szint alá.

Kiegészítő infrastruktúra

• Kispadok: Azonos oldalon, a játéktér és a belső kerítés között, a felezővonal közelében. Az oldalvonaltól a kispad eleje közti távolság legalább 2 m legyen.
  • Mérete: hossza legkevesebb 13 fő részére elegendő legyen, szélessége (lefedettsége) legalább 1,5 m; magassága legalább 2,2 m.
  • Kialakítása: fedett a nézőtér felé lejtéssel, hátfala a nézőtér felőli oldalon, az oldalvonallal párhuzamos, a két oldalfala merőleges az oldalvonalra, a játékos kijáró felőli oldalakra pedig „HAZAI”, ill. „VENDÉG” feliratok kerülnek; a „HAZAI” felirat helyett a hazai sportszervezet neve is használható.
• Technikai zóna: A mérkőzés alatti szabad edzői mozgás biztosítására edzői jelzővonalat kell felfesteni; A kispadok oldalaitól 1-1 méterre oldalirányban, a játéktér oldalvonalától 1 m-re; A vonalazást kb. 1,4 m hosszúságú megszakításokkal kell kijelölni.

Másodosztályú futballpálya méretei

• Stadion vagy fő pálya: Természetes füves vagy az MLSZ engedélyével rendelkező műfüves talajú pálya.
• Paraméterei:
  • Hosszúsága: 105 m (elfogadható eltérés: 102 - 105 m)
  • Szélessége: 68 m (elfogadható eltérés: 62 - 68 m)

Harmad - hatod osztályú futballpálya méretei

• Stadion vagy fő pálya: Természetes füves vagy az MLSZ engedélyével rendelkező műfüves talajú pálya.
• Paraméterei:
  • Hosszúsága: 105 m (elfogadható eltérés: 95 - 110 m)
  • Szélessége: 68 m (elfogadható eltérés: 60 - 75 m)

Hogy egy futballpálya használati engedéllyel rendelkezzen, a fentieken kívül még több előírásnak is meg kell hogy feleljen, osztályba sorolástól függően. Ezek vonatkoznak a biztonsági előírásokra (pl. kerítés), a beléptetésre, a kiegészítő helyiségekre, mint például a játékos és bírói öltözőkre, zuhanyzókra, mellékhelyiségekre, az eredmény jelzésére, hangosításra, világításra, orvosi szobára.

Budapest futballélete: klubok és amatőr bajnokságok

A XIX. század utolsó éveitől kezdve virágzó, eleinte szinte kizárólagos helyzetben lévő, 1907-ig a városi bajnok révén országos bajnokcsapatot adó és az élvonalat 1926-ig látványosan uraló budapesti futballélet a harmincas évek közepén már másfélszáz együttest tartott fenn. A második világháborús nehézségek után sem tört meg a növekvő tendencia a kommunista hatalomátvétellel - mi több, az 1950-es évek elején az üzemi, gyári és más kérészéletű munkásgárdák már-már kényszeres szervezésének köszönhetően megfigyelhető egyfajta nagy csapatalakítási bumm -, az 1970-es országos és budapesti bajnokságokban már összesen 203 fővárosi résztvevőt találunk.

Óriási törést jelentett a rendszerváltás időszaka, az amatőr sport hátteréül szolgáló szocialista állami rendszer hirtelen összeomlása, a gyárak bezárása, a hagyományos egyesületi struktúra felbomlása mélyrepüléshez vezetett, amelyből az adatok alapján az ezredfordulóra lábalt ki a budapesti futball, kisebb változásokkal azóta is őrizve a 130-145 közötti számot a felnőtt férficsapatok vonatkozásában.

A kilencvenes években kezdtek kialakulni az amatőr sportélet új keretei, mozgatórugói, a korábbi üzemi, önkormányzati (tanácsi) vagy klasszikus egyesületi szerveződés helyett és mellett egyre több esetben baráti társaságok indítottak nagypályás csapatot, amint arról a nevek is árulkodnak: Jóbarátok SE, Rúg-6, Tintahalak. Az utóbbi években több nagy múltú klub is feltámadt (33 FC, Budai 11, BAK), és ami egyedülálló budapesti sajátosság, a felnőttszint felett összesen tíz bajnokságban küzdenek egymással az idősebbek az öregfiúk- (34+), az old boys- (44+) és a veterán- (54+) korosztályban.

„Az öregfiúk- és idősebb korosztályokat különösen tisztelem, mert látszik rajtuk, mennyire szeretik a futballt - mondta Lovász Tamás István. - Felmennek a pályára, és egy pillanat alatt gyerekek lesznek, ott minden meccs élet-halál kérdése. Ez a világ és a BLSZ III, BLSZ IV szintje már valóban Minarik Ede futballja. Itt a sportolók tagdíjat fizetnek, hogy játszhassanak, az egyesület általában valamelyik csapattag lakására van bejelentve, és a legtöbb helyen az a kérdés, kit tudnak rávenni a társak közül arra, hogy a meccsek szervezését, az egyesülettel járó papírmunka elvégzését magára vállalja.”

Budapest Kupa döntő a Budafoki MTE Stadionban

Az MLSZ Budapesti Igazgatóság 2026. április 29-én 17:00-tól a Budafoki MTE Stadionban rendezi meg az 50. Budapest Kupa döntőjét. A döntőben a TFSE - Csepel UFC találkozón dől el a trófea sorsa. 2026. április 14-én rendezték meg a Budapest Kupa második elődöntőjét, amelyen bár egészen a mérkőzés végéig úgy tűnt, hogy a Flotta lesz a korábban fináléba jutott TF ellenfele, a Csepel UFC bravúrosan jutott a 90. percben a döntőbe.

tags: #budapesti #labdarugo #palyak

Népszerű bejegyzések:

• Liam McLeod elemzése az Aberdeen nyári felkészüléséről
• A „Rába-parti Bozsik” története
• Rendszerindítási sorrend optimalizálása
• Leány U13 II. Osztály részletei
• Super Bowl győzelemtől a jövő építéséig: A Seahawks sztori