Mérkőzésmanipuláció a portugál futballban: A Benfica-botrány árnyékában
Bunda a sportban, jelentése: csalás, a mérkőzés eredményéről előre kötött megállapodás, valamilyen haszonszerzés céljából. Eredete: „a bunda alatt intéz” kifejezés. Amióta élsport létezik, jelen vannak a manipulált mérkőzések. Az internet és az elektronikus fogadási lehetőségek terjedésével napjainkra jelentősen megnőtt a gyanús sportesemények száma.
Nem csak a foci világában él a bunda, mint fogalom. Az amerikai profi baseball liga 1919-es döntőjéről szóló Nyolc-nulla című filmet mindenkinek ajánlom figyelmébe.
A bundázás feltételrendszere és típusai
Nyilvánvalóan az egyéni sportágakban is megtalálható a bundázás, de a szereplők száma annyira alacsony, hogy sohasem fog kiderülni, hogy például valamelyik teniszező eladja a mérkőzését. Ezért a feltételrendszert csapat sportágaknál állapítom meg:
- Teljesen mindegy mindkét csapat számára, hogy mi lesz a találkozó kimenete. A barátságos találkozók, különféle kitalált felkészülési kupák, bajnokik, de akár lényegtelen BL, EL csoportmeccsek, világbajnoki selejtezők, VB, EB csoportmeccsek könnyű préda a manipulálók számára. Mennél alacsonyabb szintű, kis érdeklődéssel kísért, kupáról, vagy utánpótlás találkozóról van szó, annál rejtettebben, s biztosabban szerezhet pénzt a „befektető”.
- Előre jól látható, hogy az adott találkozón milyen eredményre van szüksége a céljait elérni kívánó csapatnak. Példa: 1978. 06. 21-én játszott Argentína-Peru világbajnoki mérkőzés.
- Megegyezéses találkozók. Ezt nem is direktben bundának, inkább megegyezéses találkozónak mondanám. Példa: 2008. 11. 25-én a Villareal-Manchester United találkozó. A BL csoportkör ötödik fordulójában egy döntetlennel mindkét együttes a legjobb 16-ba került volna.
- A játékoskeret jellemzői. Ha a játékoskeret többsége a harmincas évei felé közelít, s láthatóan nem fognak kifutni nagy karriert a tagok (nem válogatottak, topligába esélyük sincs szerződni, a nemzetközi kupa porond elérése esélytelen), akkor nyitottak a bundára. Külön érdemes figyelni azokat a csapatokat, amelyeknél hosszú ideje fizetési gondok vannak.
- Klubdinamika. Kis költségvetésű csapat bennmaradási tervekkel szezon elején sorra nyeri a meccseket. Az extra teljesítményt nem tudja a klub honorálni, s elkezdik leadogatni a pontokat. A másik véglet, ha egy nagy csapat betlizik és a kieső zónában szenved az első tíz forduló után, pedig eredetileg a nemzetközi kupaporond lett volna a cél. Elkezdenek venni a meccseket, nyeregetnek, a játékosoknak visszajön az önbizalma, megerősítik a keretet és a végére csak odaérnek.
Amikor kategorizálni akarjuk a manipulált mérkőzéseket, többféle szempontrendszer szerint gondolkozhatunk. Rendkívül gyakori eset, hogy azok a csapatok, akik úgy állnak a bajnokságban, hogy megtehetik, vagy pénzügyileg állnak úgy, hogy szükséges számukra, saját maguk ellen fogadnak. A játékvezető megvesztegetése egy újabb szempontrendszer. Többnyire maguk a játékosok nem is tudnak róla. A játékvezetőnek és asszisztenseinek külső megrendelésre produkálniuk kell az adott kimenetelt. Klubvezetők, alkalmazottak, edzők, ritka esetben játékosok. Az eddig leírt feltételek és típusok rendszerint összemosódnak. A zavaros helyzet létrehozása konkrét célja a bundázóknak. Sok esetben csak a mérkőzés végén derül ki, mi volt a bunda fő célja. Annyira sok a variációs lehetőség a különféle irodáknál, hogy bármire irányulhat a manipuláció.
Két fő típust különböztethetünk meg a manipuláció irányát tekintve:
- Előre látható kimenetelre irányuló manipuláció. Szüksége van az egyik csapatnak a pontokra bizonyos okokból, miközben a másiknak nem (a feltételek 2-es és 5-ös pontja is teljesül). Példa: 2013. 08. 24. Pápa-Diósgyőr 0:1. Ragyogóan kezdte a bajnokságot a Pápa, miközben a botrányoktól és a rossz szerepléstől harsogott egész Borsod. Le kellett nyugtatni a kedélyeket egy önbizalom-növelő győzelemmel, miközben a Pápának nem kellett jelenlegi helyzetében a pont. Ebben az esetben, ha elég bátrak vagyunk, köthetünk nagy odds-ra fogadást.
- Előre nem látható kimenetelre irányuló manipuláció. Csak akkor jó, ha valahonnan kapunk egy fülest, másképp a fogadók rémálma. Ha sikerül kiszúrnunk az ilyen mérkőzést, s nem fogadunk rá, akkor már jól járunk.
Bundabotrányok a világban: múlt és jelen
A szocializmus alatt elzárva a külvilágtól csak a susmus ment az 1960-as 70-es évek elcsalt magyar bajnoki mérkőzésekről. Érdekesség, hogy a nagy büntetések után - kizárták a Milant és a Laziót - 1982-ben világbajnok lett a nemzeti válogatott az amnesztiát kapó Paolo Rossi vezérletével. A történelem ismételte magát 2006-ban. A VB előtt borult a bili, s a Juventust fosztották meg a 2004/2005-ös bajnoki címétől, mert a 38 mérkőzésből 29-en feltételezhető volt a manipulálás.
A magyarországi 1988-as bundabotrányban bukott ki az évtizedek óta vezetett „nagy könyv” elve. A klubok vezetői nyilvántartották, hogy csapatuk melyik csapatnak hány ponttal tartozik, és kik azok, akik nekik tartoznak. Azaz bajnoki szerepléstől függően adták-vették a pontokat az együttesek, kinek mikor mennyire volt szüksége céljainak eléréséhez. Fordulónként két-három „sáros” mérkőzés mindig akadt. A lebukás akkor jött, amikor pénzért kezdték adni-venni a meccseket a játékosok-edzők maguk között. Gyerekként 12 évesen 1988-ban egy Kaposvári Rákóczi - Debrecen mérkőzésen láttam először bundát. Melis Béla mesterhármasával nyert a DMVSC. Aztán robbant a bomba, válogatott focisták kerültek börtönbe.
Az 1980-as évek hatására vezették be a bajnoki mérkőzéseken, hogy a győzelemért ne kettő, hanem három pont járjon. Emlékszem olyan bajnoki idényre - 1988/89-, amikor a döntetlennel végződő találkozók után 11-es rúgások következtek az NB1-ben. A győztes kettő, a vesztes egy pontot kapott.
A távol-keleti fogadóirodák döntően képesek manipulálni a piacot. Valóságos odds tőzsde alakult ki, melyekben a csapatok, nézők, sportfogadók egyaránt az átverés részesei. Megállapítható, hogy az élsportot egy globális üzletág sikerrel manipulálja. Nem számít, hogy U19-es focimeccsről, vagy szerb első osztályról van-e szó.
A portugál futball bundabotrányai
A portugál Benfica csapata körül újabb botrány tört ki. A klub állítólag egy fiktív cégen keresztül informatikai szolgáltatásként feltüntetve nagy pénzeket fizetett ki egy játékvezetőnek, Bruno Paixao-nak, aki évekig segítette ítéleteivel a csapatot. A portugál Benfica csapatát csalással és bundázással vádolják - derült ki a portugál Publico oldaláról. A Kék Zsák nevet kapó rendőrségi nyomozás kiderítette, hogy a klub létrehozott egy informatikai cégnek álcázott kifizetőhelyet. Ezen a fantomcégen keresztül fizettek Bruno Paixão-nak, aki bíróként többször csalt a Benfica javára. A vád szerint a Benfica ezzel a módszerrel fizette ki a játékvezetőt, aki a meccseken hozott kétes ítéleteivel próbálta segíteni a csapatot.
Egy ízben 1,9 millió eurót utaltak a cég számlájára, amit a tranzakciókat bonyolító pénzintézet gyanúsnak vélt, és jelentette a rendőrségnek. Bruno Paixão már korábban is megpróbálta a pályán "segíteni" a portugál klubot. A visszavonult játékvezető segítségével rendre kétes körülmények közt nyert a Benfica a bajnokságban. Egy 2018-ban lejátszott Feirense elleni meccsen a Benfica ellenfele már két góllal vezetett, de a videóbírózás után Bruno Paixão lesnek ítélte meg az egyik találatot. Később kiderült, hogy szabályos góltól fosztotta meg a Feirense csapatát. Sőt, később egy jogtalan tizenegyest is megítélt a Benfica javára, akik végül megnyerték a meccset. A rivális FC Porto csapata már 2017 augusztusában azzal vádolta a bírót, hogy szoros kapcsolatban van a Benficával, és pénzt kap tőlük. Bruno Paixao több meccsen is segítette ítéleteivel a Benficát.
ESPANYOL–REAL MADRID ÉLŐBEN | ROADMOVIE a ¿Qué Pasa? csapatával és Tihanyi Petivel!
A klub előző elnöke, Luís Filipe Vieira jelenleg is házi őrizetben van. A Benfica egykori elnöke a klub ellen folyó nyomozati anyagokhoz titkos hozzáférést kapott az Igazságügyi Minisztérium szerverén keresztül, és minden ellenük felhozott vádpontról pontos információkhoz jutott egy adminisztrátor, Domingos Soares de Oliveira segítségével. A 2020 nyarán zajlott nyomozások kiderítették, hogy a klub pénzét saját ingatlanbizniszükbe csatornázták. A lisszaboni önkormányzat fillérekért eladta nekik a nagy értékű ingatlanokat, és itt segítséget kaptak a Benfica-szurkoló főpolgármestertől.
A Benfica több korábbi meccsén is felmerült a bundagyanú, főleg a kisebb klubok elleni találkozókon próbáltak megvesztegetni bírókat. Egy etikus hacker, Rui Pintó törte fel a Benfica levelezéseit, és nyilvánosságra hozott néhány ilyen ügyet. A hackert Budapesten fogták el később. A Benfica közleményben reagált a vádakra, és tagadják, hogy megbundázták volna a mérkőzéseket. A klub azt is cáfolta, hogy bármilyen kapcsolatban állt volna Bruno Paixão játékvezetővel. Ha igaznak bizonyulnak a vádak, akkor a Benficát kizárhatják az első osztályból.
Hivatalosan vádat emeltek a Portugál Labdarúgó Liga elnöke, Valentim Loureiro ellen, akit korrupcióval és 23 rendbeli csalással gyanúsítanak. A vezetőt négy nappal ezelőtt vették őrizetbe, majd a kihallgatás után - 250 ezer eurós óvadék fejében - távozhatott a rendőrségről, de nem hagyhatja el lakóhelyét és rendszeresen jelentkeznie kell a hatóságnál. A vizsgálatok lezárultáig nem gyakorolhatja ligaelnöki tevékenységét. A bundabotrány - alig két hónappal a június 12-én kezdődő Európa-bajnokság előtt - a hét elején rázta meg Portugáliát. Loureirót azután tartóztatta le a rendőrség, hogy felmerült a gyanú: bírókat vesztegetett meg. Rajta kívül további 15 személyt vettek őrizetbe, köztük a játékvezetői bizottság elöljáróját, Antonio Pintode Sousát és több sípmestert, illetve klubelnököt is. A nyomozók átkutatták a labdarúgó-szövetség (FPF) központját, továbbá mintegy 60 lakást. Az "aranyfütty" fedőnevű műveletet egy szóvivő szerint már hetekkel korábban eltervezték. Egyelőre nem ismeretes, hogy mely osztály mely mérkőzései kapcsán cseréltek gazdát a kenőpénzek, de annyi biztos, hogy a harmadik ligás FC Gondomar érintett az ügyben.
További nemzetközi példák
Újabb fordulatot vett a török labdarúgást megrázó fogadási botrány, amely október végén robbant ki. Az akció összesen 11 tartományt érintett. A hatóságok 14 labdarúgót is elfogtak, valamint Erden Timurt, a Galatasaray korábbi alelnökét. Az ügyészség szerint a játékosok fogadásokat kötöttek azért, hogy befolyásolják a mérkőzések kimenetelét. A botrány korábban már súlyos következményekkel járt. A török labdarúgó szövetség 149 játékvezetőt és asszisztenst függesztett fel, akik 8 és 12 hónap közötti eltiltást kaptak. Ezt követően 102 első- és másodosztályú játékost tiltottak el ideiglenesen. Az élvonalban 25, a másodosztályban 77 futballistát sújtottak szankciókkal, amelyek 45 nap és egy év között mozogtak. Eren Elmalira, a Galatasaray válogatott játékosára 45 napos eltiltást szabtak ki. December 9-én további húsz embert vettek őrizetbe.
A Honvéd 1987-es Panathinaikosz elleni UEFA-kupa mérkőzése is felvetett bundagyanút. Az első meccsen a magyar csapat idehaza 5-2-re nyert, ám az athéni visszavágón 5-1-re kikapott, ezzel kiesett. A mérkőzés után Fitos József kapott piros lapot, majd később a Panathinaikoszhoz igazolt, ami megnövelte a gyanút. Fitos egy 1995-ös interjúban beszélt arról, hogy a görögök felkeresték őt a meccs előtt 20 ezer dollárral, ha beszél a többiekkel. Azt is elmondta, hogy a csehszlovák bírót a görögök kivitték a lóversenyre, ahol nyert egy kalap pénzt. Azon a meccsen kaptak lesgólt, jogtalan büntetőt, és Fitos is kiállították. Az egykori játékostársak, Sallai Sándor és Kovács Kálmán is gyanús jelekről számoltak be, de konkrét ajánlatról nem tudtak. Fitos József később nem akart nyilatkozni az ügyről.
Lehetséges megoldások és a sportfogadók szerepe
Miközben a FIFA, az UEFA és a különféle nemzetek legkülönbözőbb sportági szövetségei rendszeresen ítélik el a bundázókat, lényegében nem történik semmi. Az üzlet azonban folytatódik tovább. Csak a szereplők változnak folyamatosan, hogy minél követhetetlenebb legyen a pénz vándorlása. A különféle sportágak irányítói folyamatosan szabadkoznak. Igazából a hülyét játsszák! Mégis előfordulhatnak olyan mérkőzések (2002-es labdarúgó-világbajnokság Dél-Korea-Spanyolország), melyeken nyilvánvaló az idegenkezűség, nem történik beavatkozás.
Mi lehetne hát a megoldás? A kérdés megválaszolása egyszerű, de fájdalmas. Elrettentő példa a 2013-as szerbiai női kézilabda-világbajnokság csoportköre, ahol döntően olyan mérkőzéseket rendeztek, amelyek teljesen érdektelenek és tét nélküliek voltak. Kinek jó ez? Nem mondom, hogy nincs manipulált találkozó a ligában, de a számuk rendkívül minimális.
Az amerikai foci szabályrendszere és az NFL lebonyolítási rendje egy külön cikket mindenképpen megérdemelne. A fő cél a rájátszásba kerülés, amelyet 12 csapat érhet el. Az európai sportágaknál is kulcsszám lehetne a 12-es. Próbálkoztak hazánkban is, az NB1-ben ezzel, de olyan „beteg” 33 fordulós rendszerrel, hogy az hamar megbukott. Azonban ha két csoportban 12-12 csapatos mezőnyt raknánk össze, kialakulhatna egy NB1 „A” és egy NB1 „B”. Az őszi szezonban le lehetne tudni 22 fordulót - főleg ha a manipulálható ligakupát beszüntetnék - és a legjobb nyolc tavasszal játszhatna egy 14 fordulós bajnokságot. A középső csoport bajnokságát is hasonló módon kellene tisztává tenni úgy, hogy az „A” csoport utolsó négyese ne adogathassa le következmények nélkül a legjobb nyolcnak az őszi mérkőzéseket. Elsőre ez komplikáltnak tűnhet, de az NFL lebonyolításához képest egyszerű. A tömegek számára vonzó mérkőzések száma megnőne, de a kis csapatok számára is maradna esély a nagy pénzosztó közelébe keveredni 2-3 év alatt. Kit zavarna, hogy nincsenek ilyen mérkőzések: 2010. 02. 21. Koltai Róbert zseniális filmje 1993-ban került a mozikba. Gyuszi bácsi a lóverseny rabja, civilben vállfa árus. Megkapja a tuti befutó sorrendjét az egyik - 2, 9, 11 - és mindenét ráteszi.
Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy mi, szurkolók, sportfogadók kis emberek nem szólhatunk bele a világ dolgaiba. Ez nem így van. Ha a saját pénzünket különféle irodákban a sporteseményre feltesszük, akkor is mi fizetünk. Lenyeljük közben a reklámokat, vagy utazunk rossz időben a helyszínre, közben időt és pénzt áldozunk. A sporteseményeket a nézőknek rendezik! Szervezzenek nekünk olyan lebonyolításban mérkőzéseket, amely garantálja azok tisztaságát. Sok esetben a nézők is hibásak. Ha kiderül a csapatukról, hogy elcsaltak egy mérkőzést, nem történik semmi. Még olyat nem láttam, hogy szurkolói csoportok kifeszítik a „Légy szíves, ne csaljatok” feliratú drapériát. Esetleg zártkapusak lehetnének egy bundázó csapat mérkőzései egy szezonra, vagy nem közvetítené az egyesület találkozóit a televízió. De még csak szurkolói bojkott sem történik, és a fogadóirodák sem veszik le kínálatukról a csapat mérkőzéseit. A sportfogadó a tiszta mérkőzéseket szereti. Ha a fogadó szakértelemből, rutinból, megérzésből eltalál egy jó kimenetet, és azzal pénzt keres, az öröm leírhatatlan. Különösen fájó, ha kiderül, hogy elcsalt mérkőzésen veszítünk. Veszélyes üzem, mert vádaskodássá fajulhat. Nehéz különbséget tenni valódi meglepetések, bravúrok és a bunda között. Ezért a fórumon indított „Bunda volt?” témában megvitathatóvá tesszük első körben a napi eseteket. Különösen magas szorzójú kimeneteleket, érvekkel alátámasztott indoklásokat várunk. A cikk szempontrendszere szerint kategorizáljuk az eseményeket.
tags: #bunda #a #portugal #bajnoksagban
