A magyar labdarúgó-válogatott rendkívüli rekordjai és kihívásai a világbajnokságokon

Szerda reggelre teljessé vált a 48 csapatos észak-amerikai nyári labdarúgó-világbajnokság mezőnye. Marco Rossi csapata a vb-selejtezős csoportjában csak a harmadik helyen végzett, így a magyar válogatott lemaradt a pótselejtezőről, és már 40 éve nem járt a labdarúgás csúcseseményét jelentő tornán. Azonban nem csak a magyarok az egyetlenek, akik időtlen idők óta várnak egy foci-vb-n való szereplésre.

A világbajnokságok legnagyobb hiányzói

Magyarország neve ott szerepel azon a listán, amely annak a 20 válogatottnak a nevét tartalmazza, amelyek a leghosszabb ideje nem jutottak ki világbajnokságra. Az európai országok közül Észak-Írország és Magyarország 40 éve vár az újabb szereplésre. A magyar válogatott 1986 óta nem szerepelt labdarúgó-világbajnokságon. A legrégebb óta a kubaiak szenvednek, akik eddig csak egy világbajnokságon szerepeltek, az is 1938-ban volt.

A rangsor alján Szlovákia, Észak-Korea és Szlovénia található, ezek az országok 16 éve nem szerepeltek foci-vb-n. Közvetlenül felettük 20 évnyi „szenvedéssel” Trinidad és Tobago, Togo, Ukrajna és Angola áll. Írország és Kína válogatottja 24 éve nem vett részt világbajnokságon, míg Jamaica, Bulgária és Románia csapata már 28 éve hiányzik a vb-névsorból. A dél-amerikai országok közül Bolívia az egyetlen, amely bekerült a top 20-ba, 32 évvel az utolsó vb-szereplése óta. Közvetlenül felette az Egyesült Arab Emírségek, amely 36 éve nem szerepelt foci-vb-n. Kuvait és Salvador 1982 óta, Izrael pedig egészen 1970-ig visszamenőleg nem jutott ki a világbajnokságra.

A nyári foci-vb-nek lesznek nagy visszatérői is. Az európai országok közül Ausztria, Norvégia és Skócia először jutott ki a világbajnokságra 1998 óta. A Közel-Keletről Irak legutóbb 1986-ban szerepelt. Afrikából a Kongói Demokratikus Köztársaság, a Karib-térségből Haiti pedig 1974 óta nem vett részt foci-vb-n. Emellett vb-újoncként szerepel majd a Zöld-foki Köztársaság, Jordánia, Üzbegisztán és Curacao is.

A magyar válogatott történelmi rekordjai a világbajnokságokon

A magyar labdarúgó-válogatott ugyan 1986 óta nem szerepelt világbajnokságon, mégis mind a mai napig számos rekord köthető a csapathoz és játékosaihoz. A magyar nemzeti tizenegy idáig kilencszer szerepelt a labdarúgás legnagyobb ünnepén, amelyből kétszer ezüstérmet szerzett, háromszor pedig negyeddöntőt játszott. Összesen 32 mérkőzést játszottunk, amelyből 15 találkozót nyertünk meg, 14-et pedig elveszítettünk. A magyar labdarúgó-válogatott a futball-világbajnokság történetében a legnagyobb sikereit 1938-ban és 1954-ben érte el ezüstérmesként.

Az Aranycsapat és a gólrekordok

A legtöbb természetesen az Aranycsapat 1954-es szerepléséhez fűződik: a svájci tornán 27-szer volt eredményes az együttes, ez mérkőzésenként 5,4-es gólátlagot jelent. Ez azóta is megdönthetetlennek tűnő rekord, ahogyan az 5.4-es mérkőzésenkénti gólátlag is. Az Aranycsapat mellett egyedül az uruguayi együttesnek sikerült, hogy négy egymást követő világbajnoki mérkőzésen legalább négy gólt szerezzen, igaz, a dél-amerikai gárdának ez 20 év alatt - az 1930-as és az 1950-es vb-n - jött össze.

Az 1954-es vébén nem kevesebb, mint 27 találatot jegyzett Magyarország, s ezalatt mindössze tizet kapott. Döbbenetes rekord, de az 1954-es magyar válogatott az egyetlen, amely egymást követő két mérkőzésen legalább nyolc gólt rúgott. Magyarország rendelkezik a legmagasabb ELO ranggal (2166 pont), amit az 1954-es vb elődöntőjében Uruguay 4-2-es legyőzésével értek el 1954. június 30-án. Szintén a magyarok rendelkeznek a második legmagasabb pontszámmal (2156), amit 1956-ban állítottak be.

A magyar labdarúgó-válogatott az 1950-es években 31 mérkőzésen át maradt veretlen. Ezzel Magyarország a harmadik leghosszabb veretlenségi sorozatot tudhatja magáénak, amit 1950. május 14. és 1954. július 4. között sikerült beállítania. Magyarország tudhatja magáénak az egy világverseny alatt felmutatott legminőségibb támadójátékot. A magyar válogatott 22 különböző ország ellen lépett pályára az eddigi kilenc világbajnoksága alatt, a legtöbbször Argentínával mérkőzött meg, mérlege egy döntetlen, két vereség. Ha a dél-amerikaiak ellen nem is sikerült nyernie, a huszonkét országból tizenhárom ellen igen, a legtöbbször - kétszer - Brazília és Bulgária legjobbjait győzte le.

Gólzáporos győzelmek

Magyarországé az egy csapat által szerzett legtöbb gól rekordja a labdarúgó-világbajnokságok történetében. Az 1982-es Magyarország-Salvador csoportmérkőzésen a Mészöly Kálmán szövetségi kapitány vezette magyar nemzeti együttes 10-1-es győzelmet aratott. A találkozó az 1954-es Magyarország-Dél-Korea (9:0) és az 1974-es Jugoszlávia-Zaire (9-0) összecsapásokkal együtt a legnagyobb különbségű győzelem rekordját is tartja. Az 1982-es világbajnokság nyitó mérkőzésén Magyarország 10:1-es győzelmet aratott El Salvador válogatottja felett. A legnagyobb gólkülönbségű győzelem tekintetében holtversenyben vezetünk Jugoszláviával egyetemben.

Érdekesség, hogy az 1982-es Magyarország-Salvador 10-1-es végeredményű meccs a világbajnokságok történetében az egyetlen mérkőzés, amelyen egy csapat két számjegyű gólt szerzett.

Egyéni teljesítmények

Az 1954-es vb-n 11 találatával gólkirály Kocsis Sándor a Svájcban nyújtott teljesítményével örökre beírta magát a történelemkönyvekbe: a „Kocka” becenévre hallgató támadó egymást követően négyszer duplázott a tornán. Kocsis Sándor a mai napig ő az egyetlen, aki négy egymást követő világbajnoki mérkőzésen legalább két gólt szerzett. Egyedülálló teljesítményét jól mutatja, hogy azok is mindössze hárman vannak, akik négy különböző találkozón legalább duplázni tudtak. Franciaországból Just Fontaine (1958), Brazíliából Ronaldo (1998-2006), Németországból pedig Miroslav Klose (2002-2010) mondhatja el ezt magáról. Gerd Müller (1970) mellett ráadásul Kocsis Sándor az egyetlen, aki két egymást követő vb-meccsen triplázott. Kocsis két mesterhármast ért el a tornán, ráadásul csak a legendás német Gerd Müller volt arra képes, hogy a magyar támadóhoz hasonlóan ezt két egymást követő mérkőzésen tegye meg.

A világbajnokságok történetének leggyorsabb mesterhármasa is egy magyar játékos nevéhez fűződik: Kiss László 1982-ben a Salvador elleni összecsapáson a 69., a 72. és 76. percben volt eredményes. Kiss László teljesítménye a tekintetben is unikum, hogy csereként beállva ő az egyedüli triplázó a vb-ken. Fontos kiemelni a magyar csapatból Kiss Lászlót, a világbajnokságok során ő az egyetlen, aki csereként három gólt szerzett, ráadásul a három gólja között mindössze 8 perc telt el, ami szintén rekordnak számít azóta is. A Vasas-csatár még nem is tudta, hogy egyetlen világbajnokságon két olyan csúcsot fog felállítani, amit 36 évvel később sem döntött még meg senki. Kiss azonban kihasználta az alkalmat és mesterhármast lőtt, nem is akárhogy: a magyar csatár a 69., a 72. és a 76. percben talált a kapuba, ezzel minden idők leggyorsabb triplázójává vált a torna történetében.

A világbajnokságokon kilenc játékosnak sikerült egy tornán csapata összes mérkőzésén gólt szereznie: 1938-ban Sárosi György ötször, míg Bene Ferenc 1966-ban négyszer volt eredményes négy fellépésen. Az 1938-ban rendezett, ezüstéremmel zárult világbajnokságon Sárosi György a nyolcaddöntőben Holland-India ellen duplázott, majd góllal vette ki a részét a negyeddöntőben Svájc, az elődöntőben Svédország legyőzéséből, és a döntőben Olaszországtól elszenvedett 4:2-es vereségből. Bene Ferenc 1966-ban a csoportkörben Portugália, Brazília és Bulgária, a negyeddöntőben a Szovjetunió ellen szerzett gólt.

A magyar válogatott 87 gólt szerzett eddig világbajnokságon, a legtöbbet az 1954-es tornán (27), a legkevesebbet (2) harminckét évvel később, Mexikóban. Pölöskei Gáboré a 75. magyar vb-gól. A csatár hetedszer ölthette magára a válogatott mezt, amikor kezdőként kivonult az 1982-es világbajnokság Salvador elleni csoportmérkőzésére. A csapat Nyilasi Tibor góljával már 1-0-ra vezetett, amikor Pölöskei a 11. percben a bal oldalon becsapta védőjét, egyedül száguldott a kapu felé, és a tizenhatoson belülre érve ballal a bal alsó sarokba lőtte a labdát.

Edzői és játékos rekordok

Százhét alkalommal ült szövetségi kapitányként a magyar válogatott kispadján Baróti Lajos, és ezalatt az 1958-as, 1962-es, 1966-os és az 1978-as világbajnokságon is részt vett a csapattal. A listát magyar futballistákra szűkítve Sipos Ferencet és Mátrai Sándort találjuk az élen, mindketten alapembernek számítottak az 1958-as, 1962-es és 1966-os tornán a nemzeti együttesben. Kiemelkedő védőjátékukra a magyar válogatottban is nagy szükség volt, és ez Sipos Ferencről ugyancsak elmondható, korának két meghatározó labdarúgója egyaránt tizenkét világbajnoki összecsapáson lépett pályára.

A labdarúgó-világbajnokság története és fejlődése

Már a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) 1904. évi alakuló ülésén határozat született arról, hogy kizárólag ez a szervezet jogosult arra, hogy tornát rendezzen a világ legjobb labdarúgó válogatottjai számára. Az első labdarúgó világbajnokságra 1930-ban került sor. Az olimpiákhoz és az első alkalommal 1960-ban megrendezett labdarúgó Európa-bajnokságokhoz hasonlóan a világbajnokságok atyja is egy francia férfiú volt. Jules Rimet-nek (1873-1956) a FIFA harmadik, s ez ideig leghosszabban, 1921-től 1954-ig hivatalban lévő elnökének meggyőződése volt, hogy a sport a nemzetek közötti megbékélés kiváló eszköze.

A résztvevők számának alakulása

Az első világbajnokságon mindössze 13 ország válogatottja szerepelt, amelyből 9 amerikai csapat volt, Európa képviseletében Belgium, Franciaország, Jugoszlávia és Románia vett részt a küzdelmekben. Az első labdarúgó világbajnokság hivatalos plakátja. A legelső világbajnokságon és az 1950. évi, brazíliai rendezésű vb-n 13 válogatott mérte össze az erejét. A 16 csapat számára kiírt torna 1938-ban is foghíjas volt, 15 ország válogatottja vett részt rajta, miután Németország a vb kezdete előtt nem egész három hónappal bekebelezte a szereplés jogát már korábban kiharcoló Ausztriát. 1954 és 1978 között aztán a mezőny folyamatosan 16 csapatból állt, 1982 és 1994 között viszont már 24, 1998-tól pedig 32 csapat számára nyílik lehetőség a megmérettetésre.

Domináns nemzetek és egyéniségek

A mundiálok történetében a legtöbb, szám szerint öt világbajnokságot Brazília nyerte meg, s így a legeredményesebb nemzetnek tekinthető. Brazília az egyetlen ország a világon, amely mind a tizennyolc idáig megrendezett vb-n képviseltette magát. 1930 és 2006 között 92 vb-mérkőzést játszott, Németországgal holtversenyben a legtöbbet. A világbajnokságok történetében a legeredményesebb labdarúgó, az idén hetven esztendős Édson Arantes do Nascimento, vagy közismertebb nevén Pelé, aki a világ egyetlen háromszoros labdarúgó világbajnoka. Pelé legnagyobb sport-pályafutásbeli sikerét kétségtelenül a megnyert világbajnoki címek egyedülálló száma jelenti, de a nevéhez több más rekord is kapcsolódik. Így például ő volt a világbajnokságok történetének legfiatalabban gólt szerző és világbajnokká vált játékosa.

A játékosok közül a legtöbb világbajnokságon a magyar válogatott egykori szövetségi kapitánya, Lothar Matthäus, valamint egy mexikói kapus, a mindössze egyetlen győztes mérkőzésen pályára lépő Antonio Carbajal szerepelt. Mindketten öt világbajnokságon vettek részt. Matthäus egyébiránt a legtöbb világbajnoki mérkőzésen szereplő játékos címével is rendelkezik, a mundiálok történetében összességében 25 alkalommal ölthette magára a Nationalelf mezét. Az egy mérkőzésen elért legtöbb gól az orosz Oleg Szalenko nevéhez fűződik, aki 1994-ben ötször talált a kameruniak hálójába.

A világbajnokságok helyszínei és látogatottsága

A mérkőzések helyszínéül szolgáló városok száma az első vb-n volt a legalacsonyabb, amelynek során mindössze Montevideóban pattogott a labda, bár a város három stadionjában is. A legtöbb város pedig a 2002-es világbajnokság megrendezésébe kapcsolódott be, amikor is tíz dél-koreai és tíz japán város lehetett aktív részese a világ legnagyobb futballünnepének. A nézőátlag az 1994. évi egyesült államokbeli világbajnokságon volt a legmagasabb (69 ezer fő), amelynek kialakulását a nagy befogadóképességű rögbi-stadionok tették lehetővé. A legnagyobb látogatottságú mérkőzés azonban nem az egyesült államokbeli, hanem az 1950-es, brazíliai rendezésű vb-hez kapcsolódik. A hatvan évvel ezelőtti világbajnokság utolsó találkozóján Brazília és Uruguay mérte össze erejét, s a mérkőzésen 173 850 néző gyűlt össze a Rio de Janeíró-i Maracana stadionban.

A jövőbeli világbajnokságok: bővítés és kritikák

A 2026-os lesz az első 48 csapatos labdarúgó-világbajnokság, kis túlzással a glóbusz minden negyedik országa részt vehet a sportág csúcstornáján, a futball legrangosabb seregszemléjén. A közösségi média egyre fokozódó térnyerésével a vb körüli felhajtás is egyre nagyobb lesz, ez nem kérdés, de vajon a látványcirkusz képes lehet elfedni a Mundial megkopó patináját?

Mert ne legyen szemernyi kétségünk sem, már a bővítésről szóló döntéshozatal pillanatában csorba esett a világbajnokságon, amelyet a futball globális fejlődése épp csak kezdett utolérni - a 32 csapatos lebonyolításhoz mérten. Egy világbajnokságon a világ legjobbjainak volna a helye, ez a legtöbb sportágban hellyel-közzel így is van, a kontinentális kvóták azonban - elsősorban a labdajátékoknál - garantáltan hígítják a mezőnyt. Ha a színvonal lenne az elsődleges szempont, még mindig 24 ország részvételével zajlana a futball-vb is, ahogyan 1982 és 1994 között.

Már a 32 csapatos rendszer is indokolatlanul korán került bevezetésre, ugyanakkor azt nem lehet elvitatni, hogy mára elfogadhatóvá vált. A labdarúgásban persze nincsenek ekkora kontrasztok, és a hagyományos európai és dél-amerikai elitre történő felzárkózást az is gyorsítja, hogy a futballban elmaradottabb kontinensek legjobbjai egyre nagyobb létszámban játszanak Európában. A FIFA a sportág globális fejlődésével és az elmaradottabb térségek gyorsabb felzárkóztatásának igényével érvel, ami bár nem teljesen alaptalan, mégis fals indoklás. A verseny pedig attól nem lesz kiélezettebb, hogy töltelékcsapatokkal szórjuk meg a világbajnokságot.

Pénzügyi érdekek és a minőség kérdése

A valódi ok a pénz, a lehető legtöbb pénz kisajtolása a világ legnépszerűbb sportágából. Több meccs, több helyszín, több résztvevő, hosszabb torna: ez garantáltan exponenciálisan növekvő bevételekkel jár - ezzel bátran kalkulálhat a nemzetközi szövetség, és ez is az egyetlen valódi oka a létszámemelésnek. 64 helyett 104 mérkőzést rendeznek, csak csoportmeccsből több lesz (72), mint eddig összesen. A közvetítési jogokból 4.3, a szponzori bevételekből pedig 2.8 milliárd dollár folyhat be, a jegyeladásból és a vendéglátásból származó bevételek terén legalább 200%-os növekedés várható.

A teljes 2023-2026-os pénzügyi ciklusra 13 milliárd dolláros bevételt irányzott elő a FIFA, ami az előző ciklushoz képest (7,5 milliárd dollár) 73%-os növekedést jelent. Ehhez képest a csapatoknak kiosztott pénzdíj (871 millió) kerete csupán 15%-kal nő. A valódi haszonélvező a FIFA és a multinacionális cégek, a globális nagytőke képviselői, és nem a labdarúgás. A játék és a mérkőzések színvonala egyébként már Katarban is egészen kiábrándító volt, optimizmusra semmi ok - de azért egy jó hírünk van: annál rosszabb talán már nem lehet. A négy újonc (Zöld-foki Köztársaság, Curacao, Jordánia, Üzbegisztán), az 52 év után újra kijutó Kongói DK és Haiti, a 40 év után ismét kvalifikáló Irak majd biztosan odateszi magát, küzd-hajt becsülettel, ebben biztosak lehetünk. Csak éppen semmi keresnivalójuk nem lenne egy labdarúgó-világbajnokságon.

tags: #a #magyar #bajnoksag #adja #a #legtobb

Népszerű bejegyzések:

• Mészáros János sokoldalú pályafutása
• Részletek a brazil labdarúgó-bajnokságról
• A magyar futball ikonikus himnusza
• Profi profil: Amine Harit
• Sportteljesítmény növelése kézilabdában