A Chelsea Címerének Jelentése és A Klub Története

Ha egy internetes keresőbe beírjuk egy futballcsapat nevét, az első találatok között egészen biztosan láthatjuk az adott egyesület címerét is. Nem véletlenül: a címer ugyanis fontos eleme, meghatározója a klubok identitásának. Így nem véletlen, hogy egy-egy csapat címere sokszor több jelentéstartalmat is hordoz. A címerből szinte minden esetben kiderülnek az adott csapat színei, és gyakran megtudhatjuk azt is, hogy milyen régi klubbal van dolgunk, mivel sokszor az alapítás évét is feltüntetik benne. Többnyire felfedezhetünk a címereken jelképeket és szimbólumokat is, amik vagy az adott városra, térségre utalnak, vagy pedig az alapítókra.

A Chelsea FC Alapítása és Korai Évek

A Chelsea Football Clubot 1905. március 10-én alapították a Rising Sun Pubban (mai nevén The Butcher’s Hook), a Fulham Roadon, a mai stadion bejáratával szemben. Ekkor május 29-én a csapat helyet is kapott a Division 2-be, ami akkor a volt. A korábban atlétikai pályaként használt Stamford Bridge-en játszották a hazai mérkőzéseiket, az első játékosok a környék többi klubjától igazoltak a csapathoz. 1905. szeptember 2-án lejátszották első mérkőzésüket, az ellenfél a Stockport County volt.

A Chelsea Címereinek Története és Jelentősége

A klub megalakulása óta ötféle címert használt, bár mindegyik keresztülment kisebb változtatásokon.

1905 - Az első címer: A Chelsea Nyugdíjas

1905-ben a legelső címeren egy Chelsea nyugdíjas (Chelsea pensioner) volt látható, amiről a csapat az egyik becenevét is kapta: Pensioners, vagyis Nyugdíjasok. Habár sosem jelent meg a mezeken (viszont a programfüzeteken igen), a címert fél évszázadig használták, egészen 1952-ig. Ez a címer mélyen gyökerezett a klub helyi identitásában, utalva a közeli Royal Hospital Chelsea intézmény lakóira.

1952 - Átmeneti megoldás

Ted Drake 1952-ben menedzser lett, és átformálta a klub imidzsét; eltávolíttatta a régi címert a programfüzetekből, és egy teljesen újat szeretett volna bevezetni. Amíg az új címer kész nem lett, a csapat egy átmeneti címert használt: a pajzs alakú kék címerben a C.FC betűk voltak láthatóak. Ez csupán egy évig volt használatban.

1952-1986 - Ted Drake Oroszlános Címere

Drake új címerében egy hátranéző, álló kék oroszlán volt, és egy pálcát tartott, körülötte vörös rózsák és focilabdák voltak. Az oroszlánt gróf Cadogan címeréből vették, ő volt akkor a klub elnöke. A pálca a Westminsteri apátságot jelképezi, a rózsák Anglia nemzeti szimbólumai. Ez a címer már a mezeken is látható volt, és ikonikussá vált a klub története során.

1986-2005 - Az Egyszerűsített Oroszlán

1986-ban új címerre váltott a csapat, mikor a klubnak új tulajdonosa lett. Az új címerben megmaradt az oroszlán, de ez már sokkal egyszerűbb és életszerűbb volt, valamint a CFC felirat is látható volt kék helyett sárga vagy piros változatban. Kisebb variációk is léteztek az oroszlán ábrázolásában.

2005-től napjainkig - A Centenáriumi Címer

A 2005-06-os szezonban a klub fennállásának századik évfordulóját ünnepelte, a jubileum tiszteletére új címert vezettek be. Ebben visszatértek a Ted Drake által terveztetett címerhez, a kék pálcatartó oroszlánhoz és a körülötte lévő rózsákhoz, labdákhoz. Ezek a szezon elején arany, a szezon végén ismét vörös színűek voltak. Ez a címer a klub gazdag történelméhez való visszatérést jelképezte, miközben modern megjelenést biztosított.

A Klub Színei

Kezdetben a jelenleginél világosabb árnyalatú kék mezt hordtak, a maival ellentétben fehér nadrág és sötétkék zokni tartozott a felszereléshez. A színt a klub akkori elnökének, Earl Cadogan-nak a lovaglóruhájáról mintázták. A világoskék mezt 1912 körül felváltotta a királykék változat. Tommy Docherty az 1960-as évek eleji menedzseri kinevezését követően ismét megváltozott a mez: a nadrág kék, a sportszár fehér színű lett. Ezek a színek egyedülállóvá tették a csapatot, mivel egy nagy klub sem használta ezt a színösszeállítást.

Stamford Bridge - A Kékek Otthona

A stadion 1877-ben nyitotta meg a kapuit, de az első 28 évben szinte kizárólag a London Athletic Club használta atlétikai versenyekre. 1904-ben a Mears testvérek megvásárolták a területet, futballcsapat alapítása céljából. A stadiont eredetileg a Fulham számára ajánlották fel, de ők visszautasították. Ekkor került a képbe az akkoriban éppen megalakult Chelsea FC. Az eredeti arénát Archibald Leitch tervezte.

A Stamford Bridge névnek régi története van. A mai East Stand mögött futó vasútvonal helyén régen egy Stanford Creek nevű patak csordogált. A patakot pedig két kis híd keresztezte a közelben: a Sanford Bridge és a Stanbridge. Valószínűleg ezek összegyúrásából és egy apró betűcserével alakult ki a stadion mostani neve. Az első komolyabb építkezés a híres Shed End 1930-as felhúzása volt. Érdekes volt, hogy teteje a teljes lelátó legfeljebb egyötödét fedte le. A hatvanas évektől kezdve a Shed-ben gyűlt össze az úgynevezett kemény mag, valamint itt születtek a szurkolói dalok. Nevének eredete ismeretlen, és csak később kapta. A Shed utolsó meccse az 1994. május 7-i, Sheffield Utd elleni volt. 1939-ben épült a North Stand, eltérő szerkezete révén teljesen más volt, mint a lelátó már álló részei. 1975-ben átépítésre került sor. A mai Stamford Bridge 42 522 néző befogadására alkalmas, és Európa egyik legkorszerűbb stadionja.

Sikerek és Hanyatlás - A Klub Történelme Röviden

A Chelsea FC, Anglia egy régi labdarúgó csapata 1905-ös alapítása óta a klubnak volt számos kudarcban és sikerben is része. Az első bajnoki címet az 1954/55-ös szezonban nyerték meg, ezzel ünnepelvén meg a jubileumi évfordulót. 1955 őszén indult el a BEK kupasorozat, de az angol labdarúgó szövetség arra hivatkozva, hogy a csapat nem tudna koncentrálni az angol bajnokságra, nem engedte indulni a klubot.

A hatvanas években alakult ki az a stílusos, elegáns focit játszó csapat, ami a csúcsra juttatta a csapatot a hetvenes években. Ekkoriban igazi felkapott sztárcsapat lett a Chelsea, remek játékosok alkották a keretet. Az 1964-1972 közötti években élte a klub az aranykorát. 1967-ben ismét bejutott az FA-kupa döntőjébe, de a Tottenham legyőzte őket. 1970-ben viszont sikerült elhódítani a díjat. A Leeds ellen a döntő első mérkőzése a Wembley-ben 2-2-es döntetlennel zárult, később az Old Traffordon megismételték a mérkőzést, ahol 2-1-re nyert a Chelsea. Az FA-kupa-diadalnak köszönhetően Európában is bemutatkozhatott a csapat, a következő évadban a KEK-ben kaptak besorolást. A Chelsea ekkor vált hagyományosan jól szereplő kupacsapattá, 1971-ben megnyerték a klub fennállásának első európai kupáját. A Real Madrid elleni, athéni KEK-döntő is két mérkőzésen dőlt el. Az első meccs 1:1-re végződött, utána az újrajátszáson 2-1-re nyert az angol csapat.

A klubvezetést megrészegítették a hirtelen jött sikerek. Teljesen fedett új stadiont akartak építeni a Stamford Bridge-t, ám a pénz lassan elfogyott. A csapatnak meg kellett válnia a legjobb játékosaitól, a sikercsapat ezután szétszéledt. A stadionból csak az East Stand készült el, ráadásul az elszámított költségvetés is teljesen tönkretette a klubot. Nemhogy csapat, de még új stadion se lett. Az eladósodott klub stadionját megvásárolta egy ingatlanfejlesztő-iroda. Az 1974/75-ös szezonban kiesett a csapat a legfelsőbb osztályból, és közel tíz évig az első és másodosztály között liftezett. A „divatos és elegáns” Chelsea már a múlté lett, a csapatot ennek ellenére is sokan elkísérték. Ekkoriban bontakozott ki igazán Angliában a futball-huliganizmus, ebben sajnos a Kékek tábora is élen járt. A hírhedt Headhunters (Fejvadászok) nevű szurkolói csoport volt, amit a legkeményebb bandának tartottak egész Nagy-Britanniában, ekkoriban a Chelsea neve összefonódott a balhékkal.

A kétezres évek elejére a klub a folyamatos túlköltekezés miatt közel 90 millió fontos adósságot halmozott fel. A külföldi sztárok fizetése mellett a stadionépítés és az aréna mellé épített hotel fenntartása komoly pénzbe került. Ranieri edzőssége alatt, 2003 nyarán vásárolta meg a klubot Roman Abramovics. Érkezésével megoldódtak az anyagi problémák, és az adósság törlesztése mellett több új sztárjátékost is a klubhoz igazoltak. 2004 nyarán Ranierit menesztették, és az elmúlt években feltűnt, friss BL-győztes portugál José Mourinho ült le a kispadra, aki hozott magával egy kis portugál különítményt. A „légiós-Chelsea” képe lassan a múlté lett, az alapemberek között számos angol játékos kapott helyet. A klub 2005-ben lett 100 éves, a klubvezetés a következő, 2005/06-os idényt nevezte ki Centenáriumi Évnek. Ötven év után a klub 2005-ben ismét bajnok lett. 2006-ban megvédte címét a csapat. 2005-ben és 2007-ben begyűjtötték a Ligakupát, 2007-ben az FA-kupát is elhódították a Kékek. Mourinho 2007 őszén közös megegyezés után távozott a Stamford Bridge-ről. Utódjával, az izraeli Avram Granttal 2008-ban először sikerült bejutni a Bajnokok Ligája döntőjébe. 2009-ben már Guus Hiddinkkel lett FA-kupa-győztes a csapat. Gyors edzőcserék után 2009 nyarán valószínűleg hosszútávra szerződtette a klub Carlo Ancelottit, a BL-győztes olasz menedzsert.

Nevezetes Edzők és Játékosok

A Chelsea történetében eddig 30 edző játszott szerepet. A legelső edző John Robertson volt, aki 1905 és 1906 között irányította a gárdát. A klub a csúcsra először Ted Drake vezetésével ért fel, aki 1952 és 1961 között volt a gárda vezetője. Számos híres játékos is magára öltötte az oroszlános mezt a klub fennállása során.

A Chelsea eddigi edzői (válogatás)

• John Robertson (1905-1906)
• David Calderhead (1907-1933)
• William Birrell (1939-1952)
• Ted Drake (1952-1961)
• Tommy Docherty (1962-1967)
• Dave Sexton (1967-1974)
• Claudio Ranieri (2000-2004)
• José Mourinho (2004-2007)
• Carlo Ancelotti (2009-2011)

Híresebb játékosok (válogatás)

• Peter Bonetti (angol)
• Charlie Cooke (skót)
• John Hollins (angol)
• Peter Osgood (angol)
• Ray Wilkins (angol)
• Pat Nevin (skót)
• Bobby Tambling (angol)

A Chelsea FC eddig hat alkalommal lépett pályára magyar csapat ellen, barátságos mérkőzéseken. 1906 májusában európai túrán vett részt a Chelsea FC, három mérkőzést játszottak Budapesten. A BTC ellen 4-0-ra, a MAC ellen 6-0-ra, míg az FTC ellen 3-1-re nyertek. Először 1954 decemberében látogatott a Stamford Bridge-re a Vörös Lobogó (MTK). A meccs 2-2-re végződött, a gólokat Stubbs, Bentley, illetve Hidegkuti és Palotás lőtték. A Chelsea FC felnőtt csapatában eddig még nem szerepelt magyar játékos.

Chelsea Ladies Football Club

A Chelsea Ladies Football Club, vagy más néven Chelsea Ladies a Chelsea FC félprofi angol női labdarúgó csapata. 2002-ben alapították. 2005 óta az angol női labdarúgásban az első osztályban szerepelnek a Premier League National Division-ben. 2010-ben tagja volt annak a nyolc alapító csapatnak, akik létrehozták a Women’s Super League-t, az első szezonját 2011-től kezdte meg. 2004 júniusában kérték fel a Chelsea FC vezetőségét, hogy a klub vegye az irányítása alá a női csapatot, a pénzügyeivel együtt. A klub vállalta azzal a kikötéssel, ha a csapat megnyeri a Southern Division-t, ennek a csapat eleget is tett. A 2007-08-as szezon közbeni átigazolási időszak alatt a világbajnok Lorrie Fair - aki a világ egyik legjobb női középpályása - csatlakozott a csapathoz.

A Chelsea FC Legfontosabb Statisztikái és Rekordjai

A klub hosszú és gazdag történelme során számos emlékezetes pillanattal és rekorddal gazdagodott.

tags: #chelsea #cimer #jelentese

Népszerű bejegyzések:

• Hosszú ujjú Nike rögbi pólók
• Németország 4–0 Ukrajna
• A Kisvárda-DVSC NB I-es meccs elemzése
• Kövesse kedvenc angol csapatait valós időben
• Az epikus Djokovic-Nadal döntő