Cristiano Ronaldo és a Futballkártyák Világa: Gyűjtés, Érték és Történelem
A koronavírus-járvány miatt egy évvel elhalasztott labdarúgó-Európa-bajnokság hiánya különösen fájó pont a hazai focirajongóknak, részben mert még a Puskás Arénában sem mindennapos, hogy világsztárokat nézhetünk testközelből. Ez a cikk most mégsem rólunk vagy a fociról szól, hanem néhány olyan papírdarabról, ami valamiért boldoggá teszi az embereket.
Kivételesen nem a pénzről van szó, hanem néhányszáz forintos kis csomagocskákról, amik időről-időre feltűnnek az újságárusoknál és amik komoly felnőttekből is előcsalogatják a gyereket. A sportkártyák története a képrögzítési eljárások fejlődésével és terjedésével, valamint a legkülönfélébb sportágak népszerűvé válásával kezdődött. Igazából ez a sztori is a reklámról szól.
A sportkártyák hajnala: Dohányzás és Reklám
Az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában nagyjából egyszerre, az 1880-as évek végén jöttek rá, hogy ha már ott van ez a szabad felület, a kártyákra akár reklámot is lehetne nyomtatni. A felismerés pedig pont kapóra jött, hiszen a cigarettagyártó gép 1881-es feltalálásával, majd a tömeggyártás megindulásával rohamosan nőni kezdett a dohánytermékek iránti kereslet. Mivel már nem kézzel kellett sodorni a cigarettákat, az előállítás költségeinek csökkenésével a forgalom is teljesen átalakult, már luxuscikknek sem számított a használatra kész cigaretta.
Az Egyesült Államokban az Allen and Ginter nevű cég élénk érdeklődést mutatott a cigarettagyártó gép iránt, és közben kitalálták azt is, hogy ezekre a kis reklámkártyákra a néhány soros reklámszövegen túl akár igényes tartalmat is lehetne tenni. Ez a richmondi vállalat, valamint a bristoli W.D. & H.O. Wills jelenik meg a legtöbb hivatkozásban, ahol az első cserélgethető, gyűjtögethető kártyák eredetét mutatják be.
A századfordulóra a cigarettagyártó vállalatok száma megsokszorozódott, a kártyák pedig megindultak hódító útjukra. A dohányboltok előtt gyerekek tucatjai várták, hogy a vásárlók odaadják nekik a kártyát a dobozukból, amiken először használati tárgyak, városok rajzai, természeti csodák és igen, sport témájú képek is helyet kaptak.
A gyártók ekkor már rájöttek, hogy ezeknek a kártyáknak a cigarettás dobozokon kívül is helyük lehet; a legkülönfélébb termékek mellett jelentek meg, de önálló termékként is elkezdték forgalmazni őket. A különválás bejött, a második világháború utáni korlátozott erőforrás-készletek a papír felhasználásának módjait is megváltoztatták, a cigarettás dobozokból végleg kikerültek a kártyák, de addigra már mindenhol máshol elterjedtek ezek a kis, gyűjthető papírdarabok.
Az 1933-as nagy gazdasági világválságot követően már teljes sorozatok, életrajzi és sportstatisztikai adatokat is tartalmazó kártyák jelentek meg, de még nem voltak direkt erre a célra gyártott gyűjtőalbumok, úgyhogy a kollekciók rendszerezése és az utókornak való megőrzése még messze nem volt olyan, mint most. Amikor 1935-ben feltalálták a modern, öntapadós papírt (amit a rögzítéshez már megnedvesíteni sem kellett, mint a bélyegeket), a sportkártyák megszerzése és cserélgetése mellett egy új hobbi is megjelent a gyűjtők körében: a ragasztgatás. Ezzel együtt a vásárlók köre is kibővült, a matricák jóval alacsonyabb árral és nagyobb mennyiségben érkeztek meg a piacra, ezáltal a kevésbé tehetős gyerekeknek is lehetőségük nyílt beszállni a gyűjtögetésbe.
Az első futballkártyák és a sportágak fejlődése
Mindeddig az 1898-ban kiadott „Marcus - Football Clubs & Colours” sorozatot tartotta mindenki a valaha volt legelső fociskártyasornak, melyről mi is írtunk már korábban. Ez - ha a sorozatokat tekintjük - továbbra is megáll, ám a legelső focistát ábrázoló sportkártya terén trónfosztás történt.
A dolog egyetlen szépséghibája, hogy nem futballistaként, hanem a 100 yardos futás amatőr bajnokaként, bár csapata, a Darlington neve szerepel rajta (a "Play Up" pedig olyasmi rigmus lehetett, mint korábban a Tempó, vagy manapság a Hajrá a magyar pályákon). A feljegyzések szerint csupán 10 másodperc alatt futotta le a távot, amivel amatőr világcsúcsot tartott. Akkoriban teljesen megszokott volt, hogy valaki több sportágat is űzött egyszerre, így Wharton kerékpározott és krikettezett is.
Arthur Wharton később már futballistaként is megjelent kártyán, a Rotherham Town játékosaként. Wharton - amíg aktívan sportolt - folyamatosan ingázott a futás és a foci között, hol egyikkel hagyott fel a másikért, hol fordítva. A képeken talán nem látszik, de színesbőrű volt. Tizenhét év alatt nyolc focicsapatban fordult meg. A Preston North End amatőr játékosaként FA Cup elődöntőt is játszott 1897-ben. Alkoholizmusa miatt 1902-ben felhagyott a sportolással és szénbányásznak állt.
Topps: Az amerikai kártyagyártás úttörője
A dohányhiányra majd a válságra adott válaszként az 1890-ben alapított American Leaf Tobacco tulajdonosai is léptek egy merészet: a bostoni vállalat új nevet kapott 1938-ban - ez lett a Topps -, majd kihasználva a meglévő kereskedelmi partneri hálózatukat, a rágógumi gyártásába és értékesítésébe kezdtek. A terv működött, az ötletgazda Shorin testvérek az akkor még viszonylag újdonságnak számító rágót (ez volt az azóta is forgalmazott Bazooka) kezdték forgalmazni, majd ahogy nőttek az eladások és bejöttek új szereplők a piacra, kiegészítették őket a csomagolásba rejtett képregényekkel.
Az egyik ilyen volt Sy Berger, aki 1947 és 1997 között volt a Topps munkatársa, és akit a “modern baseball kártyák atyjának” neveznek. Gyerekként nagy rajongója volt a baseball kártyáknak, az ő javaslatára lett a műfaj valamivel informatívabb: a játékos neve, csapata és persze a fényképe mellett megjelentek olyan információk is, mint a magassága, az ütői, a dobásai, a születési adatai és egy rövid életrajz is a kártya hátulján.
1951-ben jött ki a Topps első két sorozata, amelyekben 52 darab kártya volt, és ugyanúgy lehetett velük játszani, mint mondjuk egy pakli francia kártyával. Egy évre rá már egy 407 darabos sorozat került forgalomba, aminek a méretei már jobban hasonlítottak a mai kártyákra, és amiken a már említett, és azóta általánossá vált statisztikai és életrajzi adatok is helyet kaptak.
Természetesen a gazdasági szereplők egymással való versengése a baseball kártyák piacán is megjelent, a játékosokkal kizárólagos szerződéseket kötöttek, hogy milyen termékeken szerepelhet a fotójuk. A nagy rivalizálásnak köszönhetően gyorsan fejlődött a piac, egyre pontosabb és bővebb statisztikák, egyre jobb minőségű és kreatívabb képi megjelenítés volt jellemző a kártyákra, ami a többi sportágban is ugyanígy megjelent.
Panini: Az európai matrica-nagyhatalom és a foci
Míg az Egyesült Államokban a baseball, a kosárlabda, jégkorong és amerikaifutball kártyák, illetve nyilván az ezeket forgalmazó cégek (a már említett Topps mellett a Fleer, az Upper Deck, stb.) alakították a piacot, addig Európában a labdarúgáshoz köthető kártyák és matricák kezdtek elterjedni. 1960-ban, Modenában, egy újságokat forgalmazó testvérpár, Benito és Giuseppe Panini felvásárolt majd eladott pár millió olyan matricát, amitől egy milánói kiadó már nem tudott megszabadulni (ezeken döntően színészek arcképei voltak, amik kártya formában a háború utáni Olaszországban rendkívül népszerűek voltak).
Gyorsan jött a siker, a kis csomagokba szétosztott matricákat szinte azonnal elkapkodták, így egy évvel később Giuseppe már saját céget tudott alapítani a befolyó pénzből, ez lett a Panini.
Néhány éven belül saját matricákat dobtak a piacra, az egész család beszállt az üzletbe, az olasz gyerekek pedig megőrültek a focis matricákért, amik először még fekete-fehérben készültek, és csak a nyomdában lettek utólag kiszínezve, de 1971-ig még az öntapadó megoldás sem úgy nézett ki, ahogy most - a kis kartonlapokat a gyűjtőknek kellett kétoldalas ragasztóval behelyezni a megfelelő oldalakra. A modenai gyárban saját fejlesztésű gépsorokat állítottak munkába, ezeket a technikákat azóta is használják.
Az első igazi Panini matricán szereplő futballista, Bruno Bolchi idén töltötte a 80. születésnapját, 1961-ben egy Inter-Atalanta meccs előtt fotózták le kísérletképpen, de annyira tetszett Giuseppének a kész matrica, hogy meg sem állt az ötleteléssel és a Bolchi-matricát azonnal le is gyártotta több száz példányban.
A nagy Panini áttörés 1970-ben jött el, amikor a FIFA megegyezett a céggel, hogy a soron következő labdarúgó-világbajnokság hivatalos matricagyűjtő albumát készítsék el. A 288 matricát egy 50 oldalas puhakötésű füzetbe lehetett gyűjteni, vagyis még most is lehet, az Ebayen már másfél millió forint alatt meg lehet szerezni a teljes mexikói vb-s albumot. A FIFA-együttműködéssel gyorsan nemzetközivé váló Panini meghódította Európát és a foci vb-kkel együtt az egész világot. Egyre több nyelven jelentek meg a matricaalbumok, és innentől kezdve nem is volt megállás, az Eb-k és a vb-k sokak szemében elmaradhatatlan kísérő programja lett a gyűjtögetés, de már a BL és nemzeti bajnokságok is rendelkeznek saját matricasorozattal.
Ha azt hinnénk, ezzel csak a gyerekeknek lehet boldog pillanatokat szerezni, tévedünk, felnőttek, ismert emberek, sőt, maguk a matricákon szereplő sportolók is rá tudnak kattanni a Paninire; Gianluigi Buffon például gyerekkora óta nagy rajongó volt, majd 2016-ban még a Panini reklámarca is lett, de Mario Balotelli is szeret ragasztgatni. A Panini cég azóta is létezik, bár a tulajdonosi kör sokat változott, a székhelye továbbra is Modenában van. 12 leányvállalattal, 1 milliárd eurós forgalommal (2018) piacvezető a gyűjtemények és a kereskedelmi kártyák forgalmazása terén, 1965 óta ugyanis nem csak sport témájú sorozatokkal foglalkoznak, létezik állatos, rajzfilmes, videójátékos és sokféle más kollekció is, de ezeket biztos látta már mindenki az újságosnál vagy a boltok pénztáránál.
Ahogy a kártyákat is, a 2009-es év óta ugyanis a Panini is megkezdte a sportkártyák forgalmazását.
Got, Got, Need! The Story of Panini Stickers | Documentary
Cristiano Ronaldo kártyák: Érték és Ritkaság
Nem fogunk beszállni a "Messi vagy Ronaldo a jobb" vallásháborúba, ezért mondjuk úgy, hogy a világ holtversenyben legnépszerűbb játékosáról beszélünk. Az Ebayen elképesztő különlegességeket lehet találni, van például gyűjtemény nagyjából 10 millió forintért, vagy egy ilyen Cristiano Ronaldo matrica, ami a miénk lehetett volna négy és félmillió forint körüli összegért.
2016 december 30-án, szilveszter előestéjén jelent meg a Select Soccer 2016-17 sorozat. Egyik különlegessége az volt, hogy a 300 darabos base-sort három, egyenként 100-100 darabos részre osztották, ezek típusonként eltérő dizájnnal jelentek meg, és persze a lapjaik is különböző gyakorisággal jöttek a csomagokból. Természetesen a legnépszerűbbeket beletették mindháromba, ilyen volt Luis Suarez, Wayne Rooney, Cristiano Ronaldo, vagy éppen Gareth Bale.
Ennek elsősorban az az értelme, hogy egyrészt pont háromszor annyi számozott parallel (azaz színváltozat) lesz belőlük, mintha normál alapsort jelentettek volna meg, és így a rájuk hajtó gyűjtőknek is több ritka lap jut, gyakoribb az öröm, többeknek is adatik. Másrészt némileg trükközni is lehet velük. Ezek szakszóval a "chase card"-ok, azaz amiket kersenek (üldöznek) a gyűjtők, és vásárolják a dobozokat, kartonokat, bontásokban a spotokat, hátha kijön életük NAGY lapja.
A Panininek pedig pont az az érdeke, hogy ezek minél később bújjanak elő, minél hosszabb ideig tartson ez a fajta hajsza, hiszen addig is jobban fogy az adott termék.
A gyűjtők által különösen keresett, úgynevezett "chase card"-ok kategóriájába esik az a két Cristiano Ronaldo 1/1 kártya is, amelyek hosszú idő után, de kis különbséggel bukkantak fel. A második, a "magyar" CR7 1/1 kártya 2019-ben került elő idehaza, Magyarországon, a Best Sportcards Corner bontásában, azóta is egy (hihetetlenül) szerencsés magyar gyűjteményének legféltettebb kincse. A "harmadik" pedig a GotBaseballCards amerikai bontásában bukkant fel szintén 2019-ben.
Az, hogy a Panini ezt a két "chase card"-ot ilyen hosszú idő után, de ilyen kis különbséggel "adta oda" vélhetően azt jelenti, hogy a sorozat már a vége felé járhat, kifutóban van, nem lehet már belőle túl sok karton. Ám ez egyáltalán nem rossz hír a gyűjtőknek! Ronaldo csak egy játékos a sorozatból, jómagam is számos bontást láttam mostanság, és igen gazdag volt szinte mind, feltűnően több a fekete, zöld és arany színváltozat (1/1, #/5-ös, #/10-es) a korábbiakhoz képest. Röpködnek az eddig visszatartott ritka és értékes lapok, számos sztárjátékos eddig komoly ritkaságnak számító aláírt kártyája is most kezdett el csak igazán hullani.
A modern kártyagyűjtés kihívásai és érdekességei
A Panininél évente nagyjából egymilliárd csomagot gyártanak, úgyhogy 6 milliárd matrica kerül a rajongók kezei közé. Az Eminence - jelenleg - minden idők legdrágább fociskártya-sorozata. Legritkább aláírt kártyái a "kivágottak", azaz hivatalosan "cut-out" lapok. Ilyeneket akkor tesz a gyártó a kártyákba, ha nem tud megállapodni az aláíróval és a másodlagos piacról szerez be egy aláírt fotót, meccsjegyet, csekket, meccsprogramot... lényegében bármit, ami kártyába tehető és hitelesnek tekinthető. Az Eminence sorozatba bekerült néhány David Beckham aláírt cut-out is. Az egyik ilyen nemrég kelt el az eBayen 1500 dollárért, azaz közel félmillió forintért. Más nem igazolhat ilyen magas árat, minthogy egyrészt ez egy igen drága sorozat, másrészt a Panini garantálja az aláírás eredetiségét is.
Kisebb sorozatot indítunk, melyben néhány focis kártyasorozat pontos előfordulási arányainak kiszámítására teszünk kísérletet, azaz körülbelül hány dobozzal/kartonnal jelenhetett meg, illetve a számozatlan base és inzert lapok milyen mennyiségben jelenhettek meg. A sorozatban 162-féle base lap jelent meg. Ha a 210-es számot megszorozzuk ezzel, megkapjuk, hogy összesen 162x210 = 34.020 számozatlan base lap található a sorozat összes csomagjában.
E számok ismeretében számoljuk ki az inzertek előfordulását is: melyekből csomagonként fixen 1 db található. A sorozatban két inzertsor jelent meg, 40, illetve 41 lappal, a számozatlan base mellett csak /50-es és /1-es variánsaik léteznek. Dobozonként összesen 2 inzert jön (lehet számozott vagy számozatlan), azaz összesen 34.020. A fennmaradó összes számozatlan inzert lap száma 34.020 - 4131 = 29.889 db. Amit ha visszaosztunk a 81-féle lappal, megkapjuk, hogy számozatlan inzertekből átlagosan 369 db van fajtánként. Azaz az egyes számozatlan inzertekből közel kétszer (pontosan 1,76-szor) annyi van, mint számozatlan base-lapból. Hiába szebbek, vagy tetszetősebbek, vagy hiába gondoljuk más sorozatok alapján, hogy ezek ritkábbak a base-lapoknál, bizony a számozatlan inzertek gyakoribbak a hasonló base lapoknál.
Magyar vonatkozású focikártyák
Mivel a sorozatban magyar lapok is megjelentek, a kartonszám ismeretében kiszámolhatjuk azt is, mekkora az esélyünk ezekre egy bontás esetén. 162-féle base lap található a sorozatban, ebből 3 magyar. Azaz egyenletes eloszlás esetén egyetlen lap esetén az esélyünk egy magyarra 3/162, egy csomag esetén (amelyben 2 base található: egy számozott és egy számozatlan) ennek a duplája, azaz 6/162.
Magyar aláírtból egyféle van, Dzsudzsák Balázsé, melyből 3 variáns létezik, /175-ös, /25-ös és az 1/1, azaz összesen 201db. A sorozat csapatai - így a magyar is - 9 alapkártyát kaptak, ehhez jön még három magyar csillogós és négy limitált kártya.
Magyar Team Mate lapok:
- 100. Gulácsi Péter
- 101. Lang Ádám
- 102. Willi Orbán
- 103. Kádár Tamás
- 104. Fiola Attila
- 105. Lovrencsics Gergő
- 106. Nagy Ádám
- 107. Kleinheisler László
- 108. Szalai Ádám
Magyar Fans' Favourite
- 254. Dzsudzsák Balázs
Magyar Rising Star
- 283. Sallai Roland
Magyar Game Changer
- 343.
Ezek közül Gulácsi Péter limitált kártyája Németországban is megjelent Multipack kiszerelésben, Gulácsi, Sallai és Kádár limitáltjai pedig már magyar starterekben is feltűntek. A Panini amúgy kivételesen közzétette, hogy a Magyarországon forgalomba hozott (illetve hamarosan forgalomba kerülő) kiszerelésekben mely limitált kártyák fordulhatnak elő. Szalai 50.
BYNOK, a legkiválóbb magyar mezdarabos kártyakészítő csodái a gyűjtők legféltettebb kincsei közé tartoznak. A kézügyesség nem minden, Arnoldnak igazi, összetéveszthetetlen, saját stílusa van. Itthon már legendásak az alkotásai, talán nem kell sok hozzá, hogy a világban is azzá váljanak.
Piac és Verseny - A Topps és Panini rivalizálása
Korábban már beszámoltam róla, hogy a Topps elvesztette a Premier League kiadási jogait. Hivatalosan liciten nyerte el a Panini, de nyílt titok volt, hogy elsősorban a matricasorozatok eladásainak drasztikus visszaesése miatt a liga már nem a Toppst favorizálta. Így idén jelent meg a Premier League Match Attax sorozat utoljára, és a Topps az utolsó bőrt is lehúzta a gyűjtőkről.
A Topps nem adta olcsón a bőrét, Match Attax 101 néven a licence lejártát követően új sorozatot adott ki. Amivel valami nagyon nem stimmelt. Nincs egyetlen klubcímer, sem a mezen sem az egész kártyán, de még a válogatott szövetségek logói sem. Bizony, ebben az értelemben ez egy kalózsorozat, hiszen senkinek nem fizettek jogdíjat utána.
Ellenben a Paninit sem kell félteni. Az idei Premier League kártyasorozat ugyan vélhetően legalább szeptemberig várat magára - hiszen bolondok lennének nem megvárni az átigazolási szezon végét - de azért máris kijöttek valamivel. Igen, az angol liga által legjobban kifogásolt, a Topps által eléggé elhanyagolt matricapiacon. Természetesen ezen nemcsak a kártyák sarkában találhatók meg a klubcímerek, hanem a mezekről sincsenek leretusálva, mint szegény Topps "kalózsorozatán". Angol gyűjtő barátaim mind tapsikolnak örömükben, és nagyon várják, hogy mit virít majd a Panini, mert valljuk be, az utóbbi évek sötét dizájnú Topps-os Premier League sorozatai nem sikerültek se túl tetszetősre, se túl fantáziadúsra.
Így még nem tudni a Liverpool vagy a Tottenham csapatának szettjét fogja tartalmazni más csapatok sztárjátékosai mellett a Topps Crystal sorozat exkluzív 30 darabos szettje. Melybe aláírt kártyák is kerülnek, 25 dobozonként egybe. A kártyák mind lamináltak, azaz műanyaggal bevontak, és jelenlegi ismereteim szerint csak online rendelhetők. Egy szett 30 angol fontot kóstál, ami kártyánkénti egy fontos ár.
A Panini nagy titkolózásban volt, mit tervez az idei évre, a télen nem jelent meg a Select sorozat negyedik szériája, a Donruss volt az egyetlen biztos pont. Így a semmiből jött a hír, hogy június 26-án megjelenik az Immaculate sorozat második szériája (az első 2017-es volt). Kartononként 6 doboz, dobozonként csupán 6 kártya, melyek közül 5 aláírt és/vagy mezdarabos, plusz egyetlen base-lap. Újdonság viszont, hogy ezúttal bookletek, azaz kihajtható, kis könyvecske-szerű lapok is lesznek benne. Várható volt, hogy egyre másra hozzák majd ki a sorozatokat a megmaradt licenceikhez (BL, Bundesliga), miután elveszítették a Premier League kiadási jogait. Arról még nincs infó, hogy ezek csupán 24 órán át lesznek rendelhetők, vagy (akár csak a kezdeti időkben) hosszabb időablakkal. Viszont a Living Set alapvetésének ezek is meg fognak felelni: azaz minden játékos egy-egy adott csapat mezében csak egyszer fog megjelenni benne. Árról még sajnos nem tudok beszámolni, de vélhetően a postaköltség ugyanúgy 10 dollár lesz akár több darabra is, mint a Topps Now sorozat esetében.
tags: #cristiano #ronaldo #futball #kartyakban
