A Crvena zvezda győzelmeinek krónikája: A legendás BEK-sikertől a mai napig
A Crvena zvezda sportklub neve egyet jelent a szenvedéllyel, a küzdelemmel és a győzelmekkel, amelyek mélyen beíródtak a klub és a szurkolók emlékezetébe. A belgrádi csapat sikerei nem csupán a futballpályán, hanem a kosárlabda- és más sportágakban is megmutatkoznak, felejthetetlen pillanatokat szerezve híveinek.
A kosárlabda Eurokupa-szezon rajtja
Győzelemmel kezdte az európai szezont a Crvena zvezda csapata, amely az Eurokupa A csoportjának első fordulójában tizenöt pontos, 88:73 arányú győzelmet aratott a német Ulm csapata felett.
A piros-fehérek, akik a 2013/2014-es idény óta először játszanak az európai második vonalban, 2014-ben a sorozat elődöntőjéig jutottak, ahol az orosz Unics ellen estek ki.
Kicsit lassan lendült játékba Dušan Alimpijević csapata, az Ulm az első percekben előnybe került, ám már az első negyed végére kézbe vette a vezetést a belgrádi csapat (28:21).
A szünet előtt a németek nem engedték jobban eltávolodni a Zvezdát, a csapatok fej fej mellett haladtak (46:43 a félidőben).
A harmadik negyed sem hozott döntést, igaz, a piros-fehéreknek egy pillanatban 13 pontos is volt az előnyük (61:48), ám az utolsó játékrészre ismét nyíltan fordultak a felek (62:59).
Felejthetetlen futballélmények Belgrádban
Már napok teltek el a meccs óta, de még mindig a telefonommal felvett videókat és képeket nézegetem, mint egy kisgyerek. Ha az embert arra kérnék, mondja el, melyik futballmeccs alkalmával érezte a teljes katarzist, a legtöbben gondban lennénk - főleg, mert jó magyar focit a mi generációnk már nem látott (a tavalyi Eb-t azért sosem feledjük).
Topolyánál gondolták úgy a szerb rend őrei, hogy felszállnak a Keleti-pályaudvar és Belgrád között közlekedő Ivo Andric nemzetközi gyorsvonatra.
Nem én számoltam meg őket, hanem a megállóként egymást váltó rendőrök, akik nyomban leszervezték (tényleg profin), hogy a végállomáson busz várja majd a drukkereket, és egyből elvigye őket a Crvena zvezda stadionjába.
Ennek a nem várt fejleménynek ők kifejezetten örültek, igaz, addigra sok mindennek, merthogy angol barátaink megismerték a Dreher márka jótékony hatásait. Semmi baj nem volt egyébként a drukkerekkel, nem a Kazinczy utcából szalajtották őket.
Zenét hallgattak (egyáltalán nem hangosan), iszogattak, de nem kötekedtek, szépen elvoltak a maguk várakozással teli hangulatában.
Furcsa volt egyébként, hogy semmi sem emlékeztette őket arra, hogy Arsenal-drukkerek, a piros színt abszolút nélkülözte az öltözékük, és sálak, egyéb kiegészítők sem jelentek meg - ez korrekt a részükről, megadni sem akarták az esélyt arra, hogy beléjük kössenek.
Mondjuk, azt el tudom képzelni, hogy azért volt csak ily csekély a gesztus, mert a szerb fickó következetesen Adebayornak szólította az egyik színes bőrű drukkert, erre a poénra pedig nem volt túl fogékony a közösség.
Szóval nyolc és fél óra a Budapest-Belgrád vonal vasúton, fel is merül a kérdés, vajon az angolok miért ezt a módját választották a kirándulásnak - elvégre ennyi idő alatt elrepülhettek volna újra Londonba, meg vissza is jöhettek volna még egyszer.
A megoldás a pénztárca vastagságában keresendő, a WizzAir és a Ryanair Budapestre repül… Hogy a következő Zvezda-Arsenal meccsre már a kínai hitelből megépülő új vonalon száguldunk le?
Mint később kiderült, jól átvert a belgrádi vasútállomás előtt kiválasztott taxis, 2000 dínárért vitt el a stadiontól 15 perc sétára található alkalmi szállásomhoz.
Az árat (valamivel több mint 5000 forint) a helyzet súlyosságával magyarázta, mondván mindenki a meccsre igyekszik, nagy a dugó stb. - szólt a válasz a kérdésre, merre induljak el a Zvezda-stadionhoz.
A Hyde Park étterem (tényleg!) után valóban eljött a kereszteződés, és nem kellett csalódnom, két órával a meccs előtt már ezrek vonultak a Maracanának is nevezett aréna felé - már nagyon is pirosban, a Crvena zvezda, a Red Star, a Vörös csillag drukkerei voltak ők.
Történelmi összecsapások: Crvena zvezda - Arsenal
A Crvena zvezda az 1978-79-es idényben döntőt játszott az UEFA-kupában, a menetelés során a nyolcaddöntőben az Arsenalt verték ki a belgrádiak.
Belgrádban 1-0-ra sikerült nyerni 1978. november 21-én (a gólt a 14. percben Cvijetin Blagojevic szerezte), Londonban 1-1-et harcoltak ki az akkor még jugoszláv csapat játékosai, Dusan Savic a 87.
„Nyolcéves voltam, amikor legyőzte a Zvezda az Arsenalt.” - mondta Vladan Milojevic, a Crvena zvezda edzője még a meccs előtt.
Crvena Zvezda - Arsenal 1:0 (1978.)
Egy ilyen nagyságrendű és súlyú mérkőzésre nem könnyű újságírói akkreditációhoz jutni, de „lesz, ami lesz” alapon bepróbálkoztam pár hete.
Egészen október 14-éig nem kaptam választ, majd akkor jelezték, küldjem el a nevem és tüntessem fel a médiumot is a levélben.
Így történt, semmi másra nem voltak kíváncsiak a Zvezda munkatársai, még egy igazolványképre sem.
Mennyei érzés, főleg, ha félig lemondott már az ember róla, és csak bízott a csodában, egyszersmind hirtelen jött probléma - hogyan jutok el Belgrádba? Aztán csoda történt, jött egy rendező, aki egy másik kapuhoz kísért minket, bement rajta, és kihozott két borítékot.
A gyakorlatilag 90 percen keresztüli ámulat mellett figyeltem azért arra is, és magam is megtapsoltam volna parádés gólját, amit még parádésabb passzjáték előzött meg.
Igen, talán a szenvedély az, ami ezt a meccset leginkább meghatározta. Ez az, amit valószínű mi sosem értünk meg.
A Crvena zvezda 1991-es BEK-győzelme: Egy korszakos diadal
Az idei Bajnokok Ligája negyeddöntői idején már felelevenítettük a jogelődsorozat, a Bajnokcsapatok Európa-kupája 30 évvel ezelőtti két párharcát az elődöntőbe jutásért.
Ez a bizonyos két csata nem a futballpályán dőlt el, hanem az UEFA fegyelmi bizottságának üléstermében.
Ám abban a sorozatban ezen kívül is rengeteg érdekesség volt.
Elsősorban a győztes csapat. Ugyanis 1991-ben a Jugoszláviát képviselő Crvena Zvezda játékosai ünnepelhettek a serleggel.
Ami nem csak azért volt különleges, mert Nyugat-Európában ki sem tudták ejteni a csapat nevét.
Red Star Belgrade. Rote Stern Belgrad. Így emlegették a keleti gárdát az akkor már nálunk is fogható külföldi műholdas csatornákon.
Az egyszerűbb kiejtés miatt lefordították a csapat nevét a saját nyelvükre. Elsőre egy focit ismerő hazánkfia el is csodálkozott, melyik társulatot is emlegetik.
Persze a külföldi kommentátorok is reménykedtek, hogy túl sokat nem kell beszélniük a balkáni ország gárdájáról.Bár éppen azokban az években szembesült a világ azzal, hogy alig ismert csapatok is megnyerhetik a Bajnokcsapatok Európa-kupáját.
Mert az 1955-ös indulástól a '70-es évek végéig csak korszakos nagy klubok hódították el a trófeát.
Az első meglepetésgyőztes a Nottingham Forest volt, de ő legalább egy focinagyhatalmat, Angliát képviselte. Az Aston Villa is 1982-ben.
1986-ban aztán egy olyan csapat nyert, melynek győzelmét máig is emésztgeti a focitársadalom. A román Steaua diadaláról van szó. Ezzel egy olyan tendencia vette kezdetét, mely a BEK átalakításához vezetett.
Mert a bukaresti csillagok után nyert még a Porto, a PSV Eindhoven, majd jött ez a bizonyos 1990-91-es kiírás.
A '91-es BEK-szezon sajátosságai
Ez volt az utolsó év, amikor 32-nél kevesebb csapat nevezett. És az utolsó, amikor végig egyenes kieséses rendszerben zajlottak a küzdelmek, vagyis csoportok nélkül.
Akkor 35 tagállama volt az UEFA-nak, de ezek közül San Marinónak, Walesnek és a Feröer-szigeteknek nem volt bajnoksága.
Az angol aranyérmes, a Liverpool az 1985-ös BEK-döntő előtti tragikus események miatt még eltiltását töltötte. A holland Ajax pedig azért nem indulhatott, mert az előző évben az UEFA Kupában az Austria Wien elleni mérkőzésen az osztrák kapust egy vasrúddal megütötték Amszterdamban.
30 bajnok nevezett, plusz a címvédő Milan. Olyan, ma már nem létező országok bajnokai is indultak, mint Csehszlovákia, Szovjetunió, Jugoszlávia és az NDK.
Ám az Ajax és a Liverpool hiánya miatt már a startnál is hiányérzete lehetett a szurkolóknak, még ha mindkét klub drukkerei tettek is azért, hogy kizárják kedvenceiket.
Így az első körben csak 15 párharcot vívtak, a címvédő Milan csak a második fordulóban csatlakozott.
Vagyis a legnagyobb esélyes gárda elvileg hét mérkőzéssel is megvédhette volna a kupát. Ő számított az első számú esélyesnek, bár országa bajnoka, a Maradonával felálló Napoli szintén reménykedett a végső győzelemben.
E két olasz csapaton kívül talán a Real Madridot és a Bayern Münchent lehetett még reálisan elképzelni a kupa elhódítójaként. Bár egyik csapat sem akkor élte fénykorát.
A Crvena Zvezdát még legvérmesebb szurkolói sem gondolták győzelemre esélyesnek. Bár a jugoszláv foci nem volt rossz akkoriban.
A válogatott az 1990-es vb-n a nyolcaddöntőben Spanyolországot búcsúztatta, és a negyeddöntőben csak 11-es párbaj után esett ki Argentínával szemben, majd az 1992-es Eb nyolcas döntőjébe is kvalifikálta magát.
Ám a svédországi Eb-n már nem indulhatott el, mert az UEFA néhány nappal az esemény kezdete előtt a délszláv háború miatt kizárta őket a tornáról.
1991-ben a legjobb jugoszláv csapattól senki nem várt BEK-győzelmet.
A Crvena zvezda útja a diadalig
Ráadásul már az első meccsen komoly gondjai voltak. Az Ottmar Hitzfeld által edzett svájci Grasshoppers hamar vezetett Belgrádban, végül a Zvezda előny nélkül, 1-1-gyel utazott a zürichi visszavágóra.
Ott aztán a 90 perc során három 11-est is hozó mérkőzésen 4-1-re nyert.
Ebben a körben az esélyesek mind továbbjutottak, a Napoli pl. 5-0-s összesítéssel (Maradona kétszer is eredményes volt) ütötte ki az Újpesti Dózsát.
Aztán a következő kanyarban a délolasz csapat gólt nem hozó 210 perc után kiesett a Szpartak Moszkvával szemben.
A Real két meccsen 11, a Bayern 7 gólt szerezve masírozott a tavaszi folytatásba. A Milannak ugyanehhez egy gól is elégnek bizonyult.
A Crvena Zvezda a Rangers ellen is egy győzelem, egy döntetlen mutatóval ment tovább.
Nem mondhatni, hogy bombaerős mezőny gyűlt össze a legjobb nyolc között, de azért a benevezett igazán erős gárdák közül csak a Napoli hiányzott. Ott volt viszont három kelet-európai csapat, ami a mai világban már elképzelhetetlen lenne.
Igaz a Dynamo Dresden akkor már csak a nevezési lista alapján volt keleti csapat, ugyanis a sorozat közben megszűnt az NDK, és annak öt tartománya csatlakozott a Német Szövetségi Köztársasághoz.
A drezdaiak viszont még keletnémet zászló alatt vívták a negyeddöntőt és hoztak szégyent új hazájukra.
A Crvena Zvezda ellen Belgrádban még csak a teljesítményükkel, otthon viszont már a szurkolóik viselkedésével is. A párharc gyakorlatilag az első mérkőzésen eldőlt, ugyanis a „jugók" 3-0-ra nyertek.
A visszavágó csak azért emlékezetes, mert a balkáni és a keletnémet huligánok csatatérré változtatták Drezda felújítás előtt álló gyönyörű belvárosát, a stadion biztonsági emberei számtalan késen kívül még pisztolyt is elkoboztak a szurkolóktól, és a találkozó csak 78 percig tartott, mert akkorra vált olyanná a nézőtéri hangulat, hogy már a pályán lévők élete is veszélyben forgott.
A találkozónak egy vízágyús rendőrségi autó attakja vetett véget, majd az UEFA fegyelmi bizottsága tett pontot a párharc végére.
A csata az akkor már nem létező keletnémet labdarúgó-szövetség szégyenfalán éktelenkedik, az egyesített Németország statisztikáiban nincs nyoma. A szerb statisztikák viszont büszkén vallják magukénak ezt a találkozót, és igazuk van, hisz' a drezdai mérkőzés félbeszakításakor összesítésben már 5-1-re vezetett csapatuk.
Így jutott a legjobb négy közé a Crvena Zvezda. Ahol rajta kívül a Szpartak Moszkva, a Marseille és a Bayern München volt. Vagyis elbúcsúzott két nagy esélyes.
A Milan hazai pályán csak 1-1-et ért el a Marseille ellen, míg a francia kikötővárosban 90 perc után 1-0-ra vezetett a hazai gárda.
Ekkor elromlott a világítás, és mivel annak megjavítása után az olasz csapat (érthetetlen módon) nem volt hajlandó lejátszani a hátralévő kis időt, az a párharc is a fegyelmi bizottságnál fejeződött be.
Szerencsére a negyeddöntők fele azért a pályán dőlt el. Nagy kár, hogy akkor az „egy tévé rendszerben" ezekből semmit nem láthattunk!
Ugyanis az egyik ágona Real Madrid gól nélküli találkozót vívott a moszkvai Lenin-stadionban a Szpartakkal, majd úgy tűnt, hogy otthon darabokra szedi a szovjet főváros csapatát.
Butragueno már a 10. percben betalált, ám utána a moszkvaiak gálaelőadást tartottak Madridban. A vége 3-1 lett a szovjeteknek, és sokat elárulnak a találkozóról a hazai edző, Alfredo di Stefano szavai, aki ezt mondta a lefújás után: „A játékosaim küzdöttek, akartak, most pedig sírnak az öltözőben. A Szpartak akár hat góllal is nyerhetett volna, ha a helyzetei felét kihasználja."
A barcelonai Sport című lap kárörvendően azt írta, hogy az utolsó szovjet szpartakiádot Madridban rendezték. A Real akkor már 25 éve nem nyerte meg a legrangosabb európai klubtrófeát, és döntőben is tíz évvel korábban szerepelt.
A Bayern viszont négy évvel azelőtt bukott el legutóbb BEK-döntőt. Akkor hihetetlen balszerencsés körülmények között a Porto ellen. Azóta várták a visszavágás lehetőségét a bajor klub vezetői, szurkolói és a még ott lévő két játékosa.
Ugyanis a Bayern annyira kicserélődött négy év alatt, hogy a bécsi BEK-döntőre nevezett játékosok közül csak Raimond Aumann kapus és Hans Pflügler játszott 1991 tavaszán a Porto ellen. Münchenben Augenthaler kiállítása miatt 75 percen keresztül 10 emberrel küzdött, így még elfogadható is volt számára az 1-1. A visszavágón pedig bizonyította azt, amit 1987-ben is 75 percen keresztül: jobb csapat, mint a Porto. 2-0-ra nyert, és a legjobb négy mezőnyének ismeretében alig volt sporthoz értő ember a világon, aki ne a Bayern győzelmére fogadott volna 1991 áprilisában.
A belgrádiak azonban megleptek mindenkit. Már rögtön az első találkozón, Münchenben. Ezt a párharcot egy német műholdas csatornának köszönhetően lehetett követni Magyarországon is, így hazánkban ekkor szembesült minden sportrajongó azzal, hogy mennyire kiegyenlítettek az erőviszonyok a világ legjobb klubjainak élmezőnyében.
A belgrádi Vörös Csillagok szépen ragyogtak a müncheni éjszakában, és 2-1-re nyertek. Az edzőjük, Ljubomir Petrovics ezt mondta a meccs után: „Álomszerű volt ez az este. A Bayern vezetőgólja után harcmodort váltottunk, egyenlítettünk, s ezt követően már nem engedtük ki a kezünkből a kezdeményezést. Döntőbe jutunk.”
Jupp Heynckes élete egyik legnagyobb csalódásaként élhette meg a Crvena Zvezda elleni párharcot.
Uli Hoeness azt nyilatkozta, hogy mindenki meggyőződhetett róla, hogy a CZ valóban világklasszis csapat.
A Bayern öt világbajnok játékosának egyike, Klaus Augenthaler pedig így értékelt: „Jobbak voltak a vendégek, nehéz feladat vár ránk a visszavágón, de a reményt nem adjuk fel!"
Mikor ezt mondta, az akkor hét bajnoki címével Bundesliga-rekorder védő nem sejtette, hogy miatta nem jut döntőbe a Bayern.
Mert a visszavágón remekül játszott, helyzetek sokaságát dolgozta ki, ám a potyagólok találkozóján csak 2-1-re tudott vezeti az utolsó percben.
A játék képe alapján kizárt, hogy a 30 perces hosszabbításban nem szerzett volna újabb gólokat. Ám nem lett ráadás, mert a hármas sípszó előtt Augenthaler és Aumann, a két világbajnok közös erővel összeszerencsétlenkedte minden idők legnagyobb Bayern-potyagólját.
Petrovics mester a döntőbe jutás utáni első pillanatban azt mondta, hogy az ilyen mérkőzéseken szoktak az edzők lefordulni a kispadról. Ő szerencsére túlélte a párharcot, de csapata „életben maradását" nagy szerencsének köszönhette, erről beszélt a bajorokat irányító, Jupp Heynckes is: „A második félidőben mutatott játékunk alapján győzelmet érdemeltünk volna. Kiesésünk életem legnagyobb csalódása.”
Erősítsük meg, hogy 1991-ben mondta ezt Heynckes, vagyis ekkor még 21 évvel volt a Münchenben 11-esekkel elveszített BL-döntő előtt. Ahogy senki, ő sem látott a jövőbe.
A focit szerető nézők sem. Akik kaptak egy Olympique Marseille-Crvena Zvezda finálét, miután a francia gárda véget vetett a „szovjet szpartakiádnak", és kettős győzelemmel jutott a döntőbe.
Erről előzetesen egy dolgot mindenképp el lehetett mondani: óriási csalódás volt a foci szerelmeseinek, hogy ezt a két csapatot kellett nézniük. Utólag pedig mindenki megállapíthatta: igaza volt annak, aki fanyalgott a párosítás miatt.
Nem könnyű kiosztani a „minden idők legrosszabb BEK/BL-döntője" címet, mert elég sok a jelentkező, de ez azért komolyan pályázik erre a nem éppen megtisztelő titulusra.
120 percen keresztül sírt a labda az olaszországi Bariban. És sírt minden semleges néző is.
Nyilván ez a Crvena Zvezda játékosait és szurkolóit kicsit sem érdekelte. A gól nélküli mérkőzés után a „jugók" mind az öt 11-esüket berúgták, míg a másik csapatból Amoros hibázott.
Raymond Goethals, az OM edzője, aki az elődöntőket követően örült, hogy nem a Bayernnel játszik csapata a fináléban, ezt mondta a vereség után: „A CZ sokkal gyengébbnek bizonyult, mint amilyennek hittük, mégis győzni tudott, mert a szerencse mellé szegődött. A 11-es rúgás meg kész lutri."
Nem mondott neki ellent a CZ diadalittas mestere, Petrovics sem, bár a győztes bármit mondhat, úgyis igaza van: „Szemre mi játszottunk gyengébben, de a hosszabbításban és a tizenegyesek rúgásakor bebizonyítottuk, hogy a mienk a stabilabb csapat. Igaz, szerencsénk is volt."
Összefoglaló táblázat: A Crvena Zvezda útja az 1991-es BEK-győzelemig
| Forduló | Ellenfél | Hazai eredmény | Idegenbeli eredmény | Összesítés | Megjegyzés |
|---|---|---|---|---|---|
| 1. forduló | Grasshoppers | 1-1 | 4-1 | 5-2 | |
| 2. forduló | Rangers | 3-0 | 1-1 | 4-1 | |
| Negyeddöntő | Dynamo Dresden | 3-0 | (1-2 félbeszakadt) | 5-1 | A visszavágót a szurkolói rendbontások miatt félbeszakították. |
| Elődöntő | Bayern München | 2-2 | 2-1 | 3-3 (idegenben lőtt gólokkal) | A Bayern otthonában 2-1-re nyert a Zvezda, a visszavágón 2-2 lett. |
| Döntő | Olympique Marseille | 0-0 | 0-0 | 0-0 (5-3 tizenegyesekkel) | A meccs Bariban, Olaszországban zajlott. |
A Crvena zvezda a jelenben
A Crvena zvezda csapata továbbra is aktív szereplője a különböző sportágak európai és hazai küzdelmeinek, számos eredményt elérve a közelmúltban.
Labdarúgás
2008 óta mintha el lennének átkozva a norvég csapatok, azóta nem sikerül BL-főtáblára kerülni. Most a Bodö/Glimt próbálkozott meg ezzel a Bajnokok Ligája-selejtező playoffkörében, és az első hazai mérkőzésen 2-1-re nyert.
A szerdai visszavágó első félidejében viszont 0,04-es XG-mutatót tudott felmutatni, vagyis semmilyen szinten nem jelentett veszélyt a Crvena zvezda kapujára.
A szerb csapat a fanatikus szurkolótábora előtt nagy fölényben futballozott, a kapufát is eltalálta, és büntetőből a vezetést is megszerezte. Aztán a belgrádi születésű Szpajics találata már a továbbjutást jelentette.
Felkészülés: a Paks és a DVSC is három gólt kapva szenvedett vereséget. A Ludogorec és a Dejan Sztankovics által irányított Crvena zvezda is győzött magyar ellenfelével szemben.
Felkészülés: szerb, illetve szlovén együttesekkel csap össze a DVSC Törökországban. Többek között a Crvena zvezda és a Maribor is megmérkőzik Sergio Navarro csapatával.
Ismét Dejan Sztankovics a Crvena zvezda vezetőedzője. A Ferencváros korábbi trénere három év után tért vissza a belgrádi csapathoz.
Helytállt a Topolya, két év után újra elkerülte a vereséget a Crvena zvezdával szemben. Nem született gól a TSC Arénában, hiába mozgósított nagy erőket a címvédő belgrádi csapat.
El: a Stuttgart Svájcban a Baseltől, a Forest otthon a Midtjyllandtól kapott ki. A Dinamo Zagreb Topolyán győzte le a Maccabi Tel Avivot. A hajrában szerzett góllal nyert a Porto a Crvena zvezda ellen.
Kosárlabda
A Panathinaikosz bejutott a rájátszásba, míg a Monaco a Barcelona ellen kap még egy esélyt a férfi kosár Euroligában. A katalánok részéről Will Clyburn és Kevin Punter is 22 pontot szerzett a Crvena zvezda elleni győzelem során.
A Real Madrid Donciccsal és Djokoviccsal a nézőtéren verte a Crvena zvezdát a férfi kosárlabda Euroligában. Az alapszakasz utolsó fordulójában nyert a ligaelső Olympiakosz, míg a szerb csapat play-inre szorult.
A Crvena zvezda hosszabbítás után nyert Spanyolországban. A szerbek kilencedik helyen állnak, az már korábban eldőlt, hogy a Baskonia lemarad a rájátszásról.
A Fenerbahce legyőzte a listavezető Hapoel Tel-Avivot a kosárlabda Euroligában. A Paris 90 pontot szerzett a Valencia ellen, a Panathinaikosz tíz ponttal nyert a real Madrid vendégeként, míg a Maccabi Tel Aviv a Baskonia ellen törte meg négymeccses vereségsorozatát.
Ez egy ilyen hét: a Bayern München a kosár Euroliga keretében is győzött Párizsban. A bajorok sorozatban harmadszor nyertek; a Hapoel Tel-Aviv továbbra is a tabella élén, holtversenyben.
Belgrádban hasalt el a Real Madrid, Törökországban hengerelt a Panathinaikosz a férfi kosár Euroligában. Carsen Edwards 36 pontot szórt az Isztambulban diadalmaskodó Panathinaikoszban.
Kézilabda és Jégkorong
Az Esztergom elleni meccs előtt szerb-magyar edzőt nevezett ki a Crvena zvezda. A Metzcel ötszörös francia bajnok és EHF-kupa-győztes Rác Sándor korábban Békéscsabán is dolgozott.
Női kézilabda El: Katrine Lunde szerb csapata vár az Esztergomra. Az eszetrgomiak a Crvena zvezdával csapnak össze a 2. fordulóban.
Jégkorong Kontinentális Kupa: ukrán ellenféllel kezd a magyar bajnok. A Kremencsuk után a Gyergyói HK-val, majd a Crvena zvezdával mérkőznek meg a fővárosiak.
Szerb Bajnokság statisztikái
A két csapat az elmúlt 3 évben kilencszer találkozott. A lejátszott mérkőzések gólaránya a Crvena Zvezda csapatának kedvez (33:8).
Ebből a csapatok négyszer játszottak a Crvena Zvezda stadionjában, a gólarány pedig a hazaiaknak, a Crvena Zvezda csapatának kedvez (13:3).
Az elmúlt fél évben a Crvena Zvezda hétszer nyert hazai pályán és egyszer kapott ki. Az elmúlt fél év mérlege szerint a Novi Pazar kétszer nyert idegenben, egyszer játszott döntetlent és négyszer kapott ki. A statisztika alapján a Crvena Zvezda sikeresebb volt a közelmúltban.
Ha az elmúlt egy évben, a Szerb Bajnokság mérkőzésein nyújtott hazai teljesítményt nézzük, a Crvena Zvezda 9 győzelmet és 1 vereséget könyvelhetett el. A vendég csapat, a Novi Pazar pedig idegenben háromszor nyert, kétszer játszott döntetlent és hatszor kapott ki. Tehát a Crvena Zvezda jobban szerepelt.
Az elmúlt egy évben a Crvena Zvezda olyan csapatokat győzött le hazai pályán, mint pl. a Partizan, a Steaua Bukarest vagy a Debreceni VSC. A Novi Pazar pedig olyan csapatokat vert idegenben, mint pl. a Vojvodina, az Akhmat Grozny vagy a FK Mladost Lucani. A Crvena Zvezda erősebb ellenfeleket tudott legyőzni (akik előkelőbb helyen szerepelnek a Focikatalógus All-Time toplistán).
Az elmúlt egy évben a Crvena Zvezda olyan csapatoktól szenvedett vereséget hazai pályán, mint pl. a Vojvodina, a Lille vagy a Salzburg. A Novi Pazar gárdáját pedig olyan csapatok győzték le idegenben, mint pl. a Zeleznicar Pancevo, a Radnik Surdulica vagy a Partizan. A Crvena Zvezda csapatát erősebb ellenfelek voltak csak képesek legyőzni.
Crvena Zvezda 11., Novi Pazar 1022. a Focikatalógus All-Time toplistáján.
tags: #crvena #zvezda #bek #gyozelem
