A „Válogatott” fogalma és a csapategység jelentősége a magyar labdarúgásban
A „válogatott” szó a magyar nyelvben számos jelentéssel bír, ám a sport, azon belül is a labdarúgás kontextusában különösen nagy súllyal bír. Az alábbiakban részletesen bemutatjuk a fogalom értelmezéseit, valamint azt, hogy miként igyekszik a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) és annak vezetése, élén Csányi Sándor elnökkel, egy egységes és sikeres válogatottat építeni, mely valóban „csak együtt” érhet el kiemelkedő eredményeket.
A „Válogatott” szó különböző értelmezései
A magyar nyelvben a „válogatott” szó többféleképpen is értelmezhető, az eredeti anyagban található definíciók alapján:
Egynemű termékből, terményből, áruból olyan halmaz, amelyet úgy válogattak össze, hogy hibás, romlott, kevéssé sikerült, értéktelen darabok ne legyenek benne. Például: válogatott étkezési burgonya; válogatott és nemesített vetőmag; válogatott árucikkek.
(Rendsz. többes számú főnév előtt) Olyan ételek, italok, amelyeket a legfinomabbakból válogattak össze. Voltak ott pástétomok, vadak, csemegék és válogatott jó borok.
(Irodalmi nyelvben, zene) A legsikerültebb, a legszebb vagy valamilyen más szempont szerint kiszemelt alkotások egy vagy több szerző műveiből.
Alkalmasság, érték, megjelenés szempontjából a legjobbak közé tartozó vagy a legjobbakból álló. Például: Válogatott pompás legények; válogatott legénység; a népi együttes válogatott énekesei és táncosai; válogatott közönség, társaság.
(Sport) Valamely országnak, ritkán valamely városnak, vidéknek vagy közületnek, sportegyesületnek a legjobb sportolói közé tartozó; közülük valamely fontos mérkőzésre vagy versenyre kiválasztott. Például: Válogatott játékos, versenyző; válogatott mellúszó, ökölvívó; válogatott csapat, együttes; magyar válogatott tornászcsapat. A magyar válogatott csapat bekerült a döntőbe. Válogatott keret: valamely sportág legjobb erőiből álló csoport, amelyből a válogatott csapat kiválasztása történik.
(Tréfás vagy rosszalló) Valamely - gyakran elítélendő - tulajdonságát tekintve nem közönséges, közismert, hírhedt csoport, társaság. Például: Estélyt - kevés, de válogatott társasággal…
Választékos, finom. Például: Válogatott kifejezések, szavak; válogatott élvezetek, örömök, szórakozások.
(Tréfás, gúnyos) Keresetten, szemenszedetten durva. Például: Válogatott disznóságok, szidalmak; válogatott sértések özönét zúdították rá.
(Rosszalló) Körmönfontan, ravaszul kieszelt bántalmak. Például: Válogatott gyötrelmek. A kommunistákat válogatott kínzásokkal igyekeztek vallomásra bírni.
Válogatott csapat. Például: Magyar (labdarúgó, vízilabda stb.) válogatott. Hogy szerepelt a válogatott?
Ennek valamely tagja. Például: Többszörös válogatott. Nem való válogatottnak.
A labdarúgásban tehát a „válogatott” a legjobb sportolók csoportját jelöli, akik az országot képviselik. Ezen felül azonban a fogalom mélyebb tartalommal is bír, utalva a közös célokért való küzdelemre és az egységre.
Az MLSZ elnökének víziója a magyar válogatottról
Csányi Sándort májusban újabb öt évre, immár negyedik ciklusára választották meg a Magyar Labdarúgó-szövetség elnökének. Mint az MLSZ jövőre 125 éves történetének immár leghosszabb ideje regnáló elnöke, kiemelte a magyar labdarúgás átfogó fejlesztésének irányítását mint motiváló tényezőt. Bőven van még végrehajtandó feladat és kihívás az előttünk álló öt esztendőben. Kifejtette, hogy a kezdetektől legalább ilyen fontos számára, hogy a labdarúgás hátországa, feltételrendszere adva legyen, és ennek eredményeként többen sportoljanak.
A világbajnoki részvétel és a nemzetközi szereplés
A legizgalmasabb kérdés a szurkolók számára nyilván a vb-selejtezőkön való jó szereplés. Nincs egyszerű helyzetben a válogatott, de nagy sikernek tartanám, ha 1986 után sikerülne a három Eb-kijutást megkoronázni egy világbajnoki részvétellel. Már most készülni kell a Nemzetek Ligájában az A-ligába való visszatérésre, és utána a sorozatban negyedik Eb-döntőre való kijutásra. Ezek a feladatok még részei a 2010-ben megfogalmazott céloknak.
Csányi Sándor nemzetközi szerepvállalása
Évek óta, 2018, illetve 2019 óta alelnöki tisztségben számít rá az UEFA, illetve a FIFA is, és ez a jövőben sem változik, hiszen az UEFA kincstárnoki pozíció, mely nevezhető bizalmi tisztségnek, alelnöki jogkört biztosít. Ez az elismerés természetesen a magyar labdarúgás 2010 óta végbemenő fejlesztésének, elsősorban a pénzügyi stabilitásnak, az infrastruktúra és az utánpótlás tömegbázis megteremtésének is szól. Ahogy hangoztatta, mindez nem csak az MLSZ érdeme, hiszen a kormány támogató döntései nélkül nem jött volna létre a mai állapot, mint ahogy a klubok munkájára, fejlődésére is nagy szükség volt. A pénztárnoki felkérés mellett egyébként vezetője a pénzügyi bizottságnak, illetve őt bízta meg az UEFA a kompenzációs bizottság irányításával, amely a szervezet alkalmazottainak javadalmazását is felülvizsgálja. Tagja továbbá az UC3-nak, az UEFA és az Európai Klubok szövetsége (ECA) által közösen létrehozott, az európai labdarúgó klubversenyek (Bajnokok Ligája, Európa-liga és Konferencialiga) közvetítési és marketingjogait értékesítő új vegyesvállalatnak, mely véleményezi a rendezéssel és lebonyolítással kapcsolatos kérdéseket is.
Marco Rossi és a csapategység kérdése
A Marco Rossi vezette magyar válogatott többször bizonyította, hogy igazán nehéz helyzetekben is eredményesen tud futballozni. A szurkolók sem remélték, hogy nyerünk az angolok, a németek ellen tétmérkőzéseken, vagy hogy egymás után tizennégy mérkőzésen nem találunk legyőzőre, és idegenben is verjük Szerbiát. Vezetőként Csányi Sándor hisz a hosszú távú munkában, a tapasztalatban és a nyugodt munkakörülmények kedvező hatásaiban. Ha valaki bizonyított a nemzetközi eredményeket korábban ritkán szállító magyar labdarúgásban, az Marco Rossi. Már akkor is nagyot alkotott, amikor 2017-ben meglepetésre megnyerte a magyar bajnokságot a rendre több saját nevelésű akadémistával felálló Honvéddal. Azóta két Eb-re juttatta ki a nemzeti együttest, és a C-ből két idényre egészen az A-ligába vezette a Nemzetek Ligájában. Azért is áll ki mellette, mert az eredményesség mellett mindvégig fontos szempontnak tekintette a fiatal játékosok beépítését, bátran nyúl NB I-es labdarúgókhoz, és ezzel példát is mutat.
A nehézségeket, a keret átalakulásának folyamatát természetesen az elnök is látja, az elmúlt másfél év gyengébb lett, mint az azt megelőző kiemelkedő időszak. Az öltöző összhangjának megteremtése a szövetségi kapitány feladata, amit Marco Rossi reményei szerint a jövőben is sikeresen fog megoldani. A keretet és a csapatot a szövetségi kapitány állította és állítja össze, legjobb tudása szerint, abba senki nem szólhat bele. Annak nagyon örülök, hogy például legutóbb is meghívott tehetséges magyar fiatalt az NB I-ből, Vitális Milán személyében, de ilyen kérdésekben nem az MLSZ vezetése, hanem egy személyben az olasz-magyar szakember dönt. Az elmúlt három évben a keret folyamatos átalakuláson ment és megy keresztül. A korábbi fantasztikus csapategység megtartása a változó összetételben, a hosszú ideig tartó sérülések, a meghatározó játékosok kiöregedése, a tehetséges fiatal, de még nem elég tapasztalt játékosok beépítése, a keret hierarchiájának újrarajzolása sohasem egyszerű feladat, de Marco eddig mindig megoldotta.
A magyar játékosok fejlesztése és a honosítási program
Korábban is kiemelt célja volt a Csányi Sándor vezette MLSZ-elnökségnek, hogy lehetőséget teremtsen a magyar fiataloknak az NB I-ben való kibontakozásra. Mára a feladat elsősorban az elért eredmények megtartása.
Az 5/1-es „magyarszabály” céljai és fogadtatása
Az 5/1-es szabály bevezetésének szándékát még tavaly tavasszal bemutatták a csapatoknak. A májusi közgyűlésen bejelentett irányelvek mentén megújították az ösztönzési rendszert, melynek célja egyszerű: a magyar játékosok és sportszakemberek foglalkoztatásának növelését akarják elérni, ezen keresztül a magyar labdarúgás és a különböző magyar labdarúgó-válogatottak eredményességének erősítését. A legtöbb élvonalbeli klub eddigi gyakorlatából indultak ki, a pluszforrás olyan cél megvalósításáért jár, amely reális: legalább öt magyar, köztük egy fő U21-es korú játékost kell szerepeltetni az egész mérkőzésen.
A legtöbb klubtulajdonos nagy részben központi forrásokból teremti meg a csapat működéséhez szükséges pénzügyi alapokat. Éppen ezért a szövetség részéről hiba lenne, ha a források egy részét nem kötnék a magyar futball jövője szempontjából kedvező stratégiai feltételekhez. A nagypályás férfi és női NB I, a futsal férfi és női NB I mellett a férfi NB II-t is érinti a szabályozás, éppen azért, mert a sportkormányzattal közösen rendszerben, stratégiában gondolkodnak. Ha az eddig tapasztalt fejlődés mellett lehetett hiányérzetünk, akkor főként azért lehetett, mert nem szerepelt elég magyar labdarúgó az élvonalbeli csapatokban. Abszurd módon sok magyar fiatal külföldön nagyobb eséllyel lépett át a felnőtt futballba, mint idehaza. A válogatott jó szereplése lehet a legnagyobb ösztönző a gyermekek számára, hogy kipróbálják ezt a sportágat, ezért nem lehet fontosabb semmi, mint a magyar válogatott érdeke.
Meggyőződése és a nemzetközi tapasztalatok is azt mutatják, hogy a fiatalok beépítése szakmai és pénzügyi szempontból is a leghatékonyabb eszköze napjaink labdarúgásának. Különösen igaz ez egy olyan országban, mint a miénk, ahol egyrészt több évtizedes szakmai stagnálást kellett fejlődéssé alakítani, másrészt az utánpótlásképzés szinte teljes finanszírozását az állam vállalta magára a forrással nem rendelkező klubok helyett. A zsarolásról pedig szó sincs, ösztönzésről inkább, hiszen az eddigi előírások betartásáért a következő idényben is jár az eddigi központi juttatás a csapatoknak, ha azonban megfelelnek ezeknek az új feltételeknek, akkor extra bevételekhez juthatnak. Egy pozitív hatást máris lát például, pedig még el sem kezdődött a bajnokság: a hazai klubok megpróbálnak megszerezni és remélhetőleg játszatni olyan magyar futballistákat, akik korábban a válogatott közelébe vagy keretébe kerültek, de külföldi csapatukban nem jutnak elég játéklehetőséghez: itt hirtelen Németh András hazaigazolását említhetné példának.
Külföldön élő magyar tehetségek felkutatása
Továbbra is fontosnak tartják a hazai játékosok képzésének fejlesztése mellett a külföldön élő és játszó magyar, magyar származású, hátterű fiatalok feltérképezését és meghívását a korosztályos válogatottakba. Továbbra is elsődleges szempont, hogy a futballista maga is akarjon a magyar nemzeti válogatott tagja lenni. Ebben pozitív visszacsatolás, hogy az utóbbi időszakban már meghívott tíz-tizenöt fiatal játékos igen jónak ítélte meg a szakmai körülményeket, örömmel és büszkén húzta magára a címeres mezt. Ma már ott tartanak, hogy játékosmegfigyelő-rendszerük az egész világra kiterjed, több mint harmincezer nevet vizsgáltak korábban számítógépes algoritmus segítségével is, és senki ne lepődjön meg, ha a közeljövőben nemcsak a szomszédos és különféle európai országokban, hanem azokon kívül felnövő magyar játékosok tűnnek fel a csapatainkban, akár az USA-ból, Ausztráliából vagy éppen Argentínából érkezve.
A „Perspektív Válogatott” program
A Magyar Labdarúgó Szövetség két korosztályban létrehozta az úgynevezett perspektív válogatottat abból a célból, hogy lehetőséget adjon a kétségtelenül jó képességű, ám fizikálisan később érő fiataloknak. Az MLSZ január végén megtartotta az első edzőtábort a perspektív válogatottaknak, amelyekben az ígéretes, de fizikálisan később érő fiatalok kapnak lehetőséget. A programot két korosztálynak hozta létre a szövetség: a 2009-es születésű U15-ösöknek és az egy évvel idősebb U16-osoknak.
„Nagyon fontosnak tartom, hogy ne tévesszünk szem elől olyan tehetségeket, akik fizikailag még nem olyan fejlettek, mint akcelerált kortársaik. Egyelőre a klubok segítségét kértük abban, hogy javasoljanak a programba gyerekeket, akik még nem annyira erősek, de technikailag és taktikailag megütik a válogatott szintjét.” Nem magyar sajátosság, hiszen külföldön is ezt láthatjuk: már az utánpótlásban is az eredményt helyezik előtérbe. Éppen ezért a nagyobb, erősebb gyerekeket játszatják az edzők, aki pedig még nem tart ott, kiszorul a csapatból. Ezen is próbálunk segíteni, igyekszünk felhívni az akadémiák figyelmét a programban szereplő fiatalokra, hogy minél több játékpercet kapjanak. Fontos, hogy megadjuk a türelmet ezeknek a fiúknak.
Sok helyen látjuk az úgynevezett Future Team-programokat, amelyek a kisebb termetű és később érő játékosokat karolják föl. A jelenlegi nemzetközi élvonalból ki lehet emelni Thibaut Courtois-t, aki Belgiumban a nálunk most elindított perspektív válogatotthoz hasonló csapatban szerepelt. De említhetjük a Manchester City sztárját, Kevin De Bruynét vagy az angol csatárt, Harry Kane-t. „Ezeken a meccseken ugyanúgy eljátsszák a Himnuszt, és fel lehet venni a címeres mezt, ami biztos, hogy hatalmas élmény lesz ezeknek a fiúknak.”
„Nem az a célunk, hogy B- vagy C-válogatottat hozzunk létre, és onnan egyeseket átemeljünk az A-csapatba. A kezdeményezés ugyanis teljesen független ettől.”
A labdarúgás stratégiai céljai és a versenyképesség
Részsikerek helyett garantálható fejlődés, nemzetközi szinten versenyképes labdarúgók képzése és piaci alapú gondolkodás a hosszú távú cél. A tízéves, 2020-ig tartó stratégiai terv célja elsősorban a tömegbázis növelése, az amatőr és utánpótlás-futball felpezsdítése, az infrastruktúra fejlesztése és a klubok anyagi stabilizálása volt. Ám ahogy arra a 2016-os és az idei Európa-bajnokságot követő törés is rámutatott: „a közelmúlt kiemelkedő eredményei nem egy rendszerszintű folyamatnak az eredményei, hanem egy-egy klub, csoport vagy ember kezdeményezése. Azt szeretnénk, hogy rendszerszinten, folyamatában tudjuk garantálni ezeket az eredményeket” - mondta a beszélgetés során dr. Barczi Róbert, a Magyar Labdarúgó Szövetség 2020 májusában kinevezett sportigazgatója.
Mi jelent a versenyképesség? A magyar válogatott jelenlegi keretében csupán öt labdarúgó szerepel európai topligában, és ebben a nyári Európa-bajnokság sem tudott változást hozni. „Az utánpótlás-nevelés hatékonysága elmarad a céloktól és várakozásoktól, a tehetségkutatás és menedzsment, valamint a fiatal játékosok professzionális futballba történő beépítése területén további erőfeszítéseket kell tenni.”
Az országban található mintegy 1400 amatőr/grassroots klubot megyénként 3-4 Körzetközpont fogja össze, egyfajta hídként szolgálva az elit utánpótlásképzés felé vezető úton. A felettük elhelyezkedő, összesen 28 Tehetségközpontban dolgozó főállású edzők feladata a 6 és 14 év közötti gyermekek megfelelő egyéni képzése, és a legtehetségesebbek felkészítése az akadémiai szint elérésére. Ezt egy olyan átigazolási szabály- és díjazási rendszer bevezetése is segíti, amely arra készteti és ösztönzi a klubokat, hogy a térségbeli tehetségeket a lehető legtovább a képzési rendszerükben tartsák: 15 éves korban csak 8 játékost igazolhat egy akadémia, így rá van kényszerítve, hogy 13-14 gyereket vagy saját alsóbb korosztályaiból neveljen ki, vagy a saját régiójából igazoljon, amit megyén belül korlátlanul meg lehet tenni. Az MLSZ a tehetséggondozókban végzett szakmai munka minőségét, így az alapelv megvalósulását is folyamatosan, szúrópróbaszerűen ellenőrzi. Emellett bevezetésre került Talent X informatikai és vállalatirányítási rendszer, amely segíti, összeköti és teljesen transzparensé teszi az utánpótlásban résztvevő klubok, a 28 Tehetségközpont és a 10 kiemelt Akadémia működését és szakmai munkáját. A rendszerbe feltöltésre kerülnek az egyes játékosok adatai, az alapvető adottságok és jellemvonások mellett a sérülések, az edzésen és mérkőzéseken nyújtott teljesítményük. Ezzel kapcsolatban Barczi Róbert megjegyezte: „tendenciákat akarunk látni.” „Kapnak egy tükröt, egy objektív adatot, ami eddig nem volt.”
Kulcsfontosságú labdarúgó szaknyelvi fogalmak a válogatott játékában
Egy sikeres válogatott építésében és működésében kulcsszerepet játszik a modern labdarúgás szaknyelvének megértése és alkalmazása. Az alábbiakban néhány olyan fogalmat emelünk ki, amelyek a csapatjáték, a stratégia és az egyéni képességek összekapcsolódását segítik a válogatott szintjén.
14-es zóna
A pályát felosztjuk függőlegesen hat, vízszintesen három egyenlő területre. Így kapunk egy - nagyjából az ötös szélességével megegyező oldalú - négyzetet a tizenhatos előterében. Ezt nevezzük a 14-es zónának, másképpen „lyuknak”. Ez a terület kulcsfontosságú a gólszerzés szempontjából. A 14-es zóna tehát a pálya közepén, rögtön az ellenfél tizenhatosának előterében van. Több tanulmány szerint a 14-es zónát úgy használhatják legeredményesebben, ha onnan a tizenhatoson belülre passzolnak.
Átmeneti fázis
A támadó- és védekező fázist összekötő átmeneti fázis. A kezdete az a pillanat, amikor egy csapat elveszíti vagy megszerzi a labdát. Ekkor néhány másodpercig a sorok rendezetlenek, amit - ha elég tudatos - az ellenfél kihasználhat. A támadások során a játékostársak egymáshoz viszonyított helyezkedése befolyással van egy esetleges labdavesztés utáni hatásos és azonnali visszatámadás minőségére és hatékonyságára.
Cadrage
Az a helyzet, ahol a labdás játékosnak nem marad passzlehetősége és előrébb sem tud lépni. A „cadrage” nem jelent letámadást, hanem egy pozíció-felvételt: gátolást abban, hogy a labdás játékos megtalálja az ellenfelét, mert előtte áll mindig egy játékos, a megfelelő szögben. A „cadrage” mindig egy darab játékos helyezkedését írja le, nem a teljes csapatét. Feltételezi, hogy a játékos alkotja a sáncot, a mögötte lévő területre tilos a belépés, kialakítja a „csapatblokk” tudatát, egyszerre figyeli a labdát és a mögötte lévő játékost.
Gegenpressing
Egy viszonylag új metódus, amely a támadó csapat megfékezésére, lendületének megtörésére irányul. A védekező csapat szándéka, hogy a szembetűnő, megindulásra alkalmas folyosókat és passzsávokat úgy határolják és fedjék le, hogy a támadócsapat ne legyen képes első szándékból megindulni, így a build-up play statikus maradjon. A gegenpressing alapja, hogy a labdát megszerző csapat támadásba való átálláskor még relatíve rendezetlen, így egy esetleges labdavesztéskor sebezhető állapotban találja magát. Ezt a sebezhető állapotot célozza a labdavesztés utáni visszatámadás, ami egyfajta gyors előremenekülés.
First touch
A labdarúgásban nem mindegy, hogy valaki csak egyszer érhet a labdához (egyérintő), egy labdát úgy rúg meg, hogy nem hagy időt a lepattanásra (kapáslövés), a labdát megszelídíti a játékos (leveszi), vagy magához rendeli úgy, hogy valójában nincs benne az orientáció (átveszi). A first touch a szemnek szinte láthatatlan, mert nem csak a labda átvételét írja le, hanem a testhelyzetet és a labda irányának váltását is. Ha a fogadás megfelelő, a játék folytonossága nem sérül, a támadás csobogó patakként folyhat tovább.
Jel
A mérkőzésen a játékosok közt, illetve a játékosok és az edző közt folyamatos információáramlás folyik. Ez akkor hatásos és gördülékeny, ha előre megbeszélt és begyakorolt jelek, vezérlő jelek is segítik a folyamatot. Ez a jel kötőanyag, ami a kooperációt, az egységes működést megteremti. A játékosok, akik a jel által kiváltott információáramlás révén összekapcsolódnak, együttes döntést kell hozzanak.
| Mutató | Leírás |
|---|---|
| xA (expected assists) | Az egyes játékosok passzai által kialakított helyzetek veszélyességének mérésére hivatott mutató. Megmutatja azt, hogy egy lövést megelőző passzt kiosztó játékos mekkora xG-értékkel bíró helyzetbe hozta a lövést leadó csapattársát. |
| xG (expected goals) | Olyan mérkőzés statisztikai mutató, amely a kapu előtti helyzeteknél nem a mennyiséget, hanem a minőséget helyezi előtérbe. A modell lényegében azt mutatja meg, egy átlagos csapat hány gólt szerzett volna az adott mennyiségű és minőségű helyzetből. |
| xG2 (expected goals for keepers) | A kapusok teljesítményének értékeléséhez használt hasonló statisztika. Csak azok a lövések számítanak bele, melyek el is találták a kaput, az érték pedig a már leadott lövés erősségétől is függ. |
| xGChain | Az xG-modellből levezetett érték, amely azt mutatja meg, hogy egy-egy játékos mennyire veszi ki a részét a támadásépítésből (build-up-play). |
tags: #csak #egyutt #valogatott
