A magyar futball felemelkedése: Csányi Sándor víziója és a válogatott jövője
Az európai futball térképén az elmúlt években ismét láthatóvá vált a magyar válogatott, ezt már külföldön is észreveszik.
Az MLSZ elnöke, Csányi Sándor szerint a magyar válogatott eredményei nemcsak számok, hanem egy hosszú folyamat eredményei. A sikerek mögött szerinte nem pillanatnyi fellángolás áll, hanem tudatos építkezés.
Felidézte, hogy 2010 óta megduplázódott a játékosok száma, miközben országszerte pályák épültek és újultak meg, elsősorban a fiatalok és az amatőr futball számára. A kormány invesztíciója nélkül, amit az elmúlt tizenöt évben megcsináltunk, nem tartanánk itt. Megújult a magyar futball teljes infrastruktúrája, mert nemcsak az NB I-es, NB II-es stadionok lettek megújítva, hanem országszerte sok kis- és nagyméretű pálya épült meg.
A magyar futball egyik régi hiánya azonban továbbra is megmaradt. Az egyik célunkat, a világbajnoki részvételt még nem értük el a legutóbbi, 1986-os szereplés óta. Csányi Sándor biztos benne, hogy a magyar labdarúgó-válogatott négy év múlva ott lesz a világbajnokságon. A Bajnokok Ligája-döntő budapesti rendezése mellett a legizgalmasabb kérdés a szurkolók számára nyilván a vb-selejtezőkön való jó szereplés. Nincs egyszerű helyzetben a válogatott, de nagy sikernek tartanám, ha 1986 után sikerülne a három Eb-kijutást megkoronázni egy világbajnoki részvétellel. És már most készülni kell a Nemzetek Ligájában az A-ligába való visszatérésre, és utána a sorozatban negyedik Eb-döntőre való kijutásra. Ezek a feladatok még részei a 2010-ben megfogalmazott céloknak.
A magyar játékosok nemzetközi jelenléte erőt ad ehhez a célhoz. Van néhány játékosunk, aki a legmagasabb szinten játszik. Nemcsak Szoboszlai Dominik vagy Kerkez Milos ilyen, hanem a Bundesligában és az elitligákban is vannak fiatal labdarúgóink. Egyre több magyar futballista jut el magas nemzetközi szintre, Szoboszlai Dominik angol bajnok lett, Kerkez Milos mára a csapattársának mondhatja magát, a fiatal Tóth Alex a Ferencváros után a nemzeti csapatba is berobbant, Nagy Zsolt évek óta kiemelkedően teljesít az NB I-ben és azt várom, hogy a válogatott címeres mezében mindenki a legjobb teljesítményét nyújtsa. Remélem, hogy ez a tendencia folytatódik. Jó lenne, ha a magyar válogatottban legalább hét-nyolc olyan játékos játszana, aki topligában futballozik.
Az akadémiai rendszert a kormány felügyeli, miközben a nemzeti szövetség a fiatalok versenyképes futballjáért felelős. Csányi szerint a jövő egyik kulcsa az a szabályozás, amely a magyar fiatalok szerepeltetésére ösztönzi a klubokat. Olyan rendszerünk van, amely arra ösztönzi a klubokat, hogy fiatal magyar játékosokat küldjenek a pályára. Szögezzük le, hogy nem egy váratlan irányváltásról, hirtelen ötletről van szó. A magyar és fiatal játékosok szereplésének ösztönzése 2013 óta hangsúlyos része a felnőtt bajnokságok kiírásának. Az 5/1-es szabály bevezetésének szándékát pedig még tavaly tavasszal bemutattuk a csapatoknak. Számomra évek óta ez az egyik legfontosabb kérdés. A májusi közgyűlésen bejelentett irányelvek mentén megújítottuk az ösztönzési rendszert, melynek célja egyszerű: a magyar játékosok és sportszakemberek foglalkoztatásának növelését akarjuk elérni, ezen keresztül a magyar labdarúgás és a különböző magyar labdarúgó-válogatottak eredményességének erősítését.
A legtöbb élvonalbeli klub eddigi gyakorlatából indultunk ki, a pluszforrás olyan cél megvalósításáért jár, amely reális: legalább öt magyar, köztük egy fő U21-es korú játékost kell szerepeltetni az egész mérkőzésen. Ne feledjük, a legtöbb klubtulajdonos nagy részben központi forrásokból teremti meg a csapat működéséhez szükséges pénzügyi alapokat. Éppen ezért a szövetség részéről hiba lenne, ha a források egy részét nem kötnénk a magyar futball jövője szempontjából kedvező stratégiai feltételekhez. Egyébként a nagypályás férfi és női NB I, a futsal férfi és női NB I mellett a férfi NB II-t is érinti a szabályozás, éppen azért, mert a sportkormányzattal közösen rendszerben, stratégiában gondolkodunk.
Meggyőződésem és a nemzetközi tapasztalatok is azt mutatják, hogy a fiatalok beépítése szakmai és pénzügyi szempontból is a leghatékonyabb eszköze napjaink labdarúgásának. Különösen igaz ez egy olyan országban, mint a miénk, ahol egyrészt több évtizedes szakmai stagnálást kellett fejlődéssé alakítani, másrészt az utánpótlásképzés szinte teljes finanszírozását az állam vállalta magára a forrással nem rendelkező klubok helyett.
A magyar válogatott többször bizonyította, hogy igazán nehéz helyzetekben is eredményesen tud futballozni. A szurkolók sem remélték, hogy nyerünk az angolok, a németek ellen tétmérkőzéseken, vagy hogy egymás után tizennégy mérkőzésen nem találunk legyőzőre, és idegenben is verjük Szerbiát. A nehézségeket, a keret átalakulásának folyamatát természetesen én is látom, az elmúlt másfél év gyengébb lett, mint az azt megelőző kiemelkedő időszak. Árnyalja a képet, ha az eredményeket egyesével nézzük végig, hogy a korábbiakhoz képest elsősorban a meglepetést jelentő sikerek maradtak el, többnyire nálunk erősebb csapatoktól kaptunk ki, azaz a megemelkedett elvárásoknak nem tudtunk megfelelni. A következő két évre előre tekintve bizakodó vagyok.
Marco Rossi kapitányi munkájával elégedett az MLSZ elnöke, aki hisz a hosszú távú együttműködésben. Vezetőként hiszek a hosszú távú munkában, a tapasztalatban és a nyugodt munkakörülmények kedvező hatásaiban. Ha valaki bizonyított a nemzetközi eredményeket korábban ritkán szállító magyar labdarúgásban, az Marco Rossi. Már akkor is nagyot alkotott, amikor 2017-ben meglepetésre megnyerte a magyar bajnokságot a rendre több saját nevelésű akadémistával felálló Honvéddal. Azóta két Eb-re juttatta ki a nemzeti együttest, és a C-ből két idényre egészen az A-ligába vezette a Nemzetek Ligájában. Azért is állok ki mellette, mert az eredményesség mellett mindvégig fontos szempontnak tekintette a fiatal játékosok beépítését, bátran nyúl NB I-es labdarúgókhoz, és ezzel példát is mutat.
Minél népszerűbb a nemzeti csapat, annál több híresztelés, következtetés és pletyka lát napvilágot. Ez azt üzeni, hogy az emberek számára újra fontos beszédtéma a magyar válogatott. A keretet és a csapatot a szövetségi kapitány állította és állítja össze, legjobb tudása szerint, abba senki nem szólhat bele. Annak nagyon örülök, hogy például legutóbb is meghívott tehetséges magyar fiatalt az NB I-ből, Vitális Milán személyében, de ilyen kérdésekben nem az MLSZ vezetése, hanem egy személyben az olasz-magyar szakember dönt. Ahogy már említettem, az elmúlt három évben a keret folyamatos átalakuláson ment és megy keresztül. A korábbi fantasztikus csapategység megtartása a változó összetételben, a hosszú ideig tartó sérülések, a meghatározó játékosok kiöregedése, a tehetséges fiatal, de még nem elég tapasztalt játékosok beépítése, a keret hierarchiájának újrarajzolása sohasem egyszerű feladat, de Marco eddig mindig megoldotta.
Mindkét hír igaz, továbbra is fontosnak tartjuk a hazai játékosok képzésének fejlesztése mellett a külföldön élő és játszó magyar, magyar származású, hátterű fiatalok feltérképezését és meghívását a korosztályos válogatottakba. Neveket és klubokat azért nem említek, mert ezen a terepen is versenyhelyzet van. Továbbra is elsődleges szempont, hogy a futballista maga is akarjon a magyar nemzeti válogatott tagja lenni. Ebben pozitív visszacsatolás, hogy az utóbbi időszakban már meghívott tíz-tizenöt fiatal játékos igen jónak ítélte meg a szakmai körülményeket, örömmel és büszkén húzta magára a címeres mezt. Ma már ott tartunk, hogy játékosmegfigyelő-rendszerünk az egész világra kiterjed, több mint harmincezer nevet vizsgáltunk korábban számítógépes algoritmus segítségével is, és senki ne lepődjön meg, ha a közeljövőben nemcsak a szomszédos és különféle európai országokban, hanem azokon kívül felnövő magyar játékosok tűnnek fel a csapatainkban, akár az USA-ból, Ausztráliából vagy éppen Argentínából érkezve.
Ők a magyar futball jövője, mi vagyunk értük a felelősek – Roberto Baggio
Az MLSZ elnöksége a szokásos napirendi pontok között tárgyalta a profi klubok gazdasági helyzetét a pénzügyimonitoring-rendszer keretrendszerével összhangban. Az általános trendek ismertetésén túl néhány egyesület esetében pénzügyi nehézség került azonosításra. Valami elromlott az MLSZ és a szurkolók között, amit helyre szeretnénk hozni. A drukkerek részéről korábban már történt megkeresés, hogy rendezzük a helyzetet.
Csányi Sándor az elmúlt időszakban felvetődött ligaalakítás kérdéséről is szólt. Amíg én elnök vagyok, semmilyen liga nem lesz. Megjegyezte, egy dologban változtatni szeretne, mégpedig abban, hogy nem minden meccsen kell ennek a szabálynak megfelelni, hanem egy időszak végén a percszámnak kell majd meglennie úgy, mintha egy játékos végig a pályán lett volna.
A nagy nemzetközi bajnokságokhoz képest még el vagyunk maradva, de nem lehet elvitatni, hogy emelkedett az NB I színvonala. Az MLSZ elnöke szerint nemcsak az NB I, hanem az NB II színvonala is emelkedett, több fiatal és jobb felkészültségű játékos kap lehetőséget, emiatt lehet, hogy egyre több magyar futballista jut el topbajnokságokba.
A magyar labdarúgással kapcsolatos további teendőkkel kapcsolatban elárulta, több a munka az NB I-ben, mint a válogatottal. Mivel megépült az infrastruktúra, jelentős beruházásokra már nincs szükség, de fenn kell tartani az elkészült pályákat, valamint tovább kell növelni a tömegbázist, „mert még van benne tartalék”. Elmondta, mivel rengeteg gyermek utazik a Bozsik-tornákra, biztosítani kell, hogy mindenki pályára lépjen.
A felnőtt férfi labdarúgással csak részben lehetünk elégedettek, mert még mindig kevés a magyar fiatal a pályán. A pályára lépő játékosok hatvan százaléka ugyan magyar, de ez azoknak a kluboknak köszönhető, ahol szinte csak magyarok játszanak. Itt mindenképpen tervezünk változást.
Az MLSZ azt gondolja, hogy hatóságként irányítja a magyar futballt, de ez ne így van, hiszen a szövetség van a klubokért, nem fordítva. Nekem hiányzik nagyon a közös gondolkodás. Fel kéne ismerni, hogy nem az MLSZ-nek vannak klubjai, hanem az egyesületeknek van labdarúgó-szövetségük. Ráadásul talán az egyetlen NB I-es klub vagyunk, amely ott volt az MLSZ alapításánál. Szerintem ez így nem jó: nincsenek szakmai beszélgetések, konferenciák, nem vagyunk bevonva mint tulajdonosok, mint klubirányítók a magyar labdarúgás jövőjét illető gondolkodásba. Ő azt gondolja, hogy mi ügyfelek vagyunk, mint egy bankban.
Portugáliával kétszer játszottunk, és helyt álltunk, így ha a portugálok megnyerik a trófeát, akkor az pozitívan tükrözné a teljesítményünket. Mindig van pár erős csapat, különösen Európában. Franciaország, Anglia, Spanyolország és Németország ilyen. Hozzátette, hogy a világbajnokság mezőnye nemcsak Európából érkezik majd erős nevekkel. Nem szabad megfeledkezni a többi kontinens legjobbjairól sem, ilyen Argentína és Brazília.
A Törökország elleni Nemzetek Ligája-osztályozó első felvonása lesz a magyar labdarúgó-válogatott 1000. mérkőzése.
tags: #csanyi #sandor #futball #szeretete
