Cseh II László: A magyar labdarúgás „ördöngös” csatára
Cseh II László (Budapest, 1910. április 4. - Budapest, 1950. január 8.) a magyar labdarúgás kivételes képességű, színes, hihetetlen tehetséggel felruházott, ugyanakkor sokat vitatott egyénisége volt. A sportsajtóban „Matyi” néven ismert játékos a bőrlabdának valóságos művésze volt, akinek játékát a tökéletes technika, nagy játékintelligencia, irányítókészség és szellemes, ötletekben gazdag húzások jellemezték.
Pályafutása és klub sikerei
A III. Ker. TVE-ben figyeltek fel játékára, majd a BSE-t követően 1931-ben a Hungária FC-hez került, ahol 1939-ig játszott. Klubjával két bajnoki címet (1935-36, 1936-37), két gólkirályi címet (1934-35, 1936-37) és egy Magyar Kupa győzelmet (1931-32) szerzett. Az 1935-36-os bajnoki idényben az "Év játékosa" címet nyerte el. A Hungária FC színeiben 184 bajnoki összecsapáson lépett pályára, és lenyűgöző módon 201 alkalommal talált az ellenfelek kapujába.
Az 1932 és 1939 közötti időszakban 34-szer volt válogatott, amely mérkőzéseken 15 gólt szerzett. A válogatottban a Cseh II. - Sárosi - Zsengellér alkotta hármast a korszak szakértői egyszerűen csak "agytrösztnek" nevezték.
| Siker | Dátum |
|---|---|
| Bajnoki cím (Hungária FC) | 1935-36, 1936-37 |
| Gólkirályi cím | 1934-35, 1936-37 |
| Magyar Kupa győzelem | 1931-32 |
Az „ördöngös” játékstílus
Vele kapcsolatban a korabeli tudósításokban leggyakrabban használt, szinte már állandó jelző az „ördöngös” volt. Igazi művészként élvezni szerette a játékot és az életet, számára a labdarúgás soha nem jelentett küzdést, harcot, munkát vagy kötelességet.
Legendás történetek keringtek róla: volt, hogy kicselezve öt játékost és végül a kapust is, megállította a labdát a gólvonalon, kezét a szeméhez emelte, mintha keresne valamit vagy valakit. Azután megfordult, a kezdőkör felé indult, majd hanyagul, sarokkal juttatta a hálóba a labdát.
2026/162-1 MATE-GEAC Kupa összefoglaló
Személyisége és korai búcsúja
„Matyi”, mint oly sok művész, a gyorsan változó, pillanatnyi hangulatok bohém szemléletű embere volt. Nemcsak a labdarúgást, hanem az életet is csupán játéknak tekintette. Ennek eredményeként a sportpályán és a magánéletben is gyakran bizonyult kiegyensúlyozatlannak. Nagyszerű képességeivel nem párosult kellő megbízhatóság és küzdőszellem, talán ezért nem ölthette magára még sokkal többször a címeres mezt.
Egészségi állapota miatt aránylag korán, harmincadik életéve táján visszavonulásra kényszerült. Az 1938-as világbajnokság 22-es keretébe nevezték, de mégsem utazhatott Párizsba. A hibái ellenére is nagyon rokonszenves játékos számára kivételes képességei labdarúgósportunk legnagyobb alakjai között biztosítanak méltó helyet. Ahogy mondani szokták, két végén égette a gyertyát, így korán kellett búcsúznia játékos pályafutásától és az élettől is.
tags: #cseh #laszlo #valogatott #labdarugo
