A Cseh Válogatott Focimez Története és a Futballmez Evolúciója

A focimez története már a 19. században elkezdődött, amikor Angliában a modern foci formája kibontakozott. Aki vett már részt igazi futballmeccsen, az pontosan tudja, hogy nagyon nem mindegy, a csapata milyen mezben lép pályára. Egy szép, tiszta mez önbizalmat adhat a viselőjének, egy agyonmosott, fakó mez pedig kisebbségérzést válthat ki, különösen, ha a másik csapat új és elegáns összeállításban játszik. A cseh, illetve a csehszlovák válogatott története igazán veretes, hiszen a prágai futballnak mély gyökerei vannak.

A Focimez Korai Évei: Öltönyöktől a Csapatjelzésekig

Az első említés a focira külön készített ruházatról 1526-ból származik. Henrik VIII. szekrényében találtak egy pár focicipőt. A 19. század közepén a labdarúgás egyet jelentett a brit futballal, hiszen a világ többi táján csak 15-20 éves lemaradással kezdték el űzni ezt az Angliában kialakuló sportot. A szigetországban az 1860-as években még inkább öltönyre hajazott a labdarúgók ruhája, mintsem egy mai futballmezre. Ekkoriban ugyanis még az úriemberek játéka volt a foci, így a jólöltözöttség nem volt meglepő a pályán sem. A focijáték körülbelül a 19. század 60-as éveiben kezdett szervezett formát ölteni, de az iskolán kívüli játékosok a rendelkezésükre álló ruházatot viselték.

Ezidőtájt az egyensapka jelentette a különbséget a csapatok között, és csak hosszú évtizedekkel később kopott ki a stadionok szertáraiból az egységes fejfedő. A Sheffield FC első, 1857-es szabályai megkövetelték, hogy a tagok egy piros és egy sötétkék sapkát szerezzenek be a csapatok megkülönböztetésére a mérkőzéseken. Az 1870-es évek környékén kezdtek megjelenni az egységes mezek, mivel a sapkáról való megkülönböztetés egyre problémásabbá vált mind a játékosok, mind az egyre népesebb nézőközönség számára is. A sapkákkal és sálakkal való megkülönböztetés végül nem bizonyult túl hatékonynak, és az 1867-es játékszabályzat azt javasolta, hogy az egyik csapat egyszínű csíkos mezt, a másik csapat pedig más színű mezt viseljen.

Természetesen a csapatmezek színei az alapító klubok és iskolák címereit követték, így a mai focikedvelők számára meghökkentő szín- és mintakombinációkkal is találkozhattak az akkori szurkolók: lazacrózsaszín, bíbor és babakék színű, valamint harlekinmintás és felemás felsőket is láthattak a nézők. Charles Alcock focirovatai között még visszajelző űrlapokat is találtak, amelyekben a klubtitkároktól kérték a klub színeinek részleteit.

Az Egyszerűsödés és a Professzionalizálódás Kora

Nemsokkal ezután ezek a sokszor egzotikus kombinációk elkezdtek kikopni a futballból, egyre inkább az egyszerűség és a jól láthatóság szempontja került előtérbe, melynek több oka is volt. 1863-ban elfogadásra került az egységes szabályrendszer, és megalakult az Angol labdarúgó-szövetség (The Football Association, a továbbiakban F.A.), ezzel pedig a labdarúgás és a rögbi útjai szétváltak, és a fociban megengedett lett az előrejáték is. Fontossá vált, hogy minden oldalról jól felismerhetőek legyenek a mezek még sárosan is.

A másik lényeges folyamat pedig a munkásosztály egyre erőteljesebb megjelenése volt a futballban, ami nemcsak külsőségekben, hanem összetételben is megkívánta a mezek egyszerűsödését, hisz mindenki maga vásárolta meg a saját öltözékét. Az első bajnokságot 1888-ban írták ki Angliában, ami a futball gyors professzionalizálását vonta maga után, és ami tovább egyszerűsítette a csapatruházat kérdését is, hiszen így már a klubok vásárolták meg a mezgarnitúrákat a játékosaiknak, és természetesen számukra a költséghatékonyság jelentette a legfőbb szempontot. A Fotball Akadémia megalakulásával fokozatosan elkezdett a foci profesionalizálódni, és megjelentek az első standard mezek, amelyek konkrét színekkel képviselték az egyes klubokat. A foci profesionalizálásával a felszerelés is változott.

1891-ben az F.A. bevezette azt a szabályt, hogy a következő szezonra regisztrálni kellett a csapatok színeit, és két külön klub nem regisztrálhatott ugyanazt a színösszeállítást. Az ezt követő évben lazított a szövetség az előírásokon, de kötelezővé tették mindenki számára egy fehér garnitúra beszerzését, amit egyezés esetén a hazaiaknak kellett felvenni (az alapból fehér színű csapatoknak más színű volt a váltómeze).

Nadrágok, Zoknik és Sífcsontvédők

A századfordulóig a nadrágokra vonatkozó rendelkezés az volt, hogy térd alatt kellett végződniük, és fekete, fehér vagy esetleg tengerészkék színűek lehettek. Érdekesség, hogy azt már nem szabályozták, hogy egy csapat egységes gatyában lépjen pályára, így akár több szín is előfordulhatott egy gárdán belül. 1904-től már játszhattak rövidebb nadrágban is a játékosok. A zoknikra még ennyi megkötést sem alkalmaztak ekkoriban, így a sportszárak elég vegyes képet mutattak. A századforduló környékén kezdték el regisztrálni a zoknik színét, és eleinte egyszínűek voltak, de hamar megjelentek a különböző dizájnelemek, mint például a körbefutó csíkok a visszahajtáson. A sötét színek domináltak: a fekete, a sötétkék és ritkább esetben a vörös, a világosabb tónusok megjelenésére még körülbelül 50 évvel később került sor.

Kezdetben szinte semmilyen más felszerelést nem használtak a ruházaton és a lábbelin kívül. 1874-ig, amikor először jelent meg a Nottingham Forest játékosa, Sam Weller Widdowson sípcsontvédőkkel. Ezeket a krikettvédőkből készítette, amelyeket levágott, és a zoknik fölé helyezett. A századfordulón a sípcsontvédők jelentősen átalakultak.

A Mezek Modernizálódása és a Számok Megjelenése

A mezek tekintetében az 1900-as évek elején közkedvelt minta volt a széles, hosszanti csíkozás, majd az 1909-es FA-kupa döntőjében a Manchester United egy két vállon végződő vörös V mintával a (fehér) mezén lépett pályára, ami a szintén újdonságnak számító fűzős nyakrésszel együtt ezután divatba jött más kluboknál is. Pár évvel később a zsinórokat a nyaknál felváltották a gombok. A mezek ekkor elsősorban erős és természetes anyagokból: sűrű gyapjúszövetből, majd az olcsóbbnak és praktikusabbnak bizonyuló pamutból készültek. A világ többi részén pedig a futball hazája, Anglia volt a követendő példa minden szempontból, így a mezek tekintetében is.

Az 1930-as évektől kezdett elterjedni a galléros mez, valamint a nyakrésznél egyre inkább a gomb lett a megszokott a fűző helyett. Ennél is sokkal jelentősebb vívmány volt, hogy az 1933-as FA-kupa döntőjében, a Manchester City-Everton összecsapáson jelentek meg először számok a játékosok mezén: az Everton-játékosokat 1-től 11-ig, míg a City-játékosokat 12-től 22-ig számozták meg. Az első nagy mérkőzés, ahol a játékosokon számok jelentek meg, 1933-ban zajlott az FA Kupa döntőjében az Everton és a Manchester City között. Csak a második világháború környékén kezdtek el gyakorlatilag alkalmazni egy íratlan szabályt, amely a számok konkrét játékosokhoz való hozzárendelését írta elő.

Szintetikus Anyagok és Szponzoráció

A II. világháború után már általánosan elfogadottá vált, hogy mindkét csapatot 11-ig jelölték, és a számok meghatározták a pozíciókat is, például a középcsatár mindig a 9-es mezben rúgta a gólokat. A 20. század második felének elején a szintetikus gyártás fejlődése miatt a mezek módosítására került sor. A német és brazil fociklubok a történelem során másolták a brit klubokat, de most a technológiai fejlődéshez alkalmazkodtak, még mielőtt az angol úttörők. A fazonjuk is elkezdett eltérni. Ugyanígy Kelet-Európa is inkább a hagyományos focipólók felé hajlott, mintsem az új szintetikus anyagok felé.

Aztán az 1953-as FA-kupa döntőjében a Bolton Wanderers egy fényes, műszálas felsőben lépett pályára, amit persze más klubok is átvettek, és ekkor kezdett egyre inkább teret nyerni a rövid ujjú mez is. Az 1953-as angol-magyar hatásai a felszerelések terén is kimutathatóak: Angliában egyre több V-nyakú, könnyű, rövid ujjú mezt, és térd fölött végződő pamutnadrágot fedezhettek fel a korabeli nézők. Csak az 1954-es Európa-kupa és más nemzetközi versenyek megjelenésével terjedt el az új stílus a kontinens többi részén is. A szintetikus anyagokra való áttérést a textilipar technológiájának fejlődése és a modern foci igényei is támogatták.

Az 1970-es évektől a dizájn egyre egyedibbé vált, és megjelentek az első mezszponzorok is. 1973-ban az Eintracht Braunschweig szerelésén kapott helyet a Jägermeister felirat, majd az 1974-es vb-n már több csapat Adidas-logóval a mezén lépett pályára. A hetvenes évektől kezdve megkezdődött a szponzorált mezek és a szurkolói mezek első gyártása. Az ötlet először a Leeds United klubtól származott, amely szurkolói mezek replikáit javasolta. Míg Angliában már 1879-ben létrejött az első sportszergyártó cég, a Bukta, mely 1920-ban kapott versenytársat a Humphrey Brothers Clothing által, ami 1924-ben Umbróra változtatta a nevét. A mezeladás szempontjából fontos mérföldkő volt a Leeds United leszerződése az Admiral céggel, mivel 1975-től ez a gyártó dobta piacra az első mezreplikákat a csapat szurkolóinak.

Angliában 1976-ban jelentek meg az első logók a mezeken a Bukta és az Umbro jóvoltából, míg Európában az Adidas és a Le Coq Sportif volt egyeduralkodó, majd a dánok 1986-os szereplésének köszönhetően a Hummel is betört a piacra. A szigetországban 1977-ben jelent meg az Adidas, amely az Ipswich Townnak és a Middlesboroughnak szállított mezt először. Ezzel szemben a spanyol FC Barcelona és az Athletic Bilbao elutasította a szponzori logók megjelenítését. A Barcelona 2011-ig a pólóin a UNICEF logóját viselte, és évente 1,5 millió eurót adományozott jótékonysági célokra. A 70-es években elkezdtek megjelenni a játékosok nevei a mezeken. Tíz évvel később a mezek színvilága egyre rikítóbbá vált, és sok tervezés a történelem legrosszabbjai közé tartozik.

A '60-as évektől a V nyakkivágás helyett egyre inkább a kerek nyak terjedt el, amit 1969-ben Tommy Docherty, az Aston Villa menedzsere variált meg azzal, hogy kitalálta a teli V-mintát a kereknyakú mezre, amit később többen is átvettek tőlük. A szintetikus anyagú mezek már az 1960-as években megjelentek, és a '80-as évekre teljesen kiszorították a pamutmezeket. Az 1982-es brazil válogatott nejlon felsőjét például direkt azzal a szándékkal tervezték, hogy a magas páratartalom és a nagy hőség miatt jobban szellőzzön. 1992-ben újabb mérföldkőhöz ért a meztörténelem is a Premier League elindulásával, ugyanis itt szerepeltek először a játékosok nevei a felsőkön.

A gyártók ekkor elsősorban úgy gondolkodtak, hogy a mez gyenge minőségű replikáit miként lehet majd farmerhoz hordani, így jöhetett létre a Manchester United 1996-os szürke meze, amit az egyik mérkőzésen Sir Alex Ferguson a szünetben levetetett a játékosokkal, mert szerinte azok a környezetbe olvadó felszerelés miatt nem vették egymást észre a pályán, és ezért álltak vesztésre. Aztán a '90-es évek végén a praktikusság szempontja is egyre erősebb lett, így a játékosok kényelmének érdekében megjelent a fordított varrás, és olyan high-tech anyagokból is készültek mezek, melyek a hidegben melegítették, míg a hőségben hűtötték a játékosokat.

A Kapusmezek Különleges Utja

Az 1900-as évek elejéig a kapusok ugyanolyan mezt viseltek, mint a mezőnyjátékosok, csak egy sapka különböztette meg őket a társaiktól. A 20. század elején azonban a mezszínben is különbözni kezdtek a hálóőrök, főként kék, piros és zöld felsőben repkedtek a labda után. 1909-től megváltoztak a kapusok öltözködésére vonatkozó szabályok, akik elkezdtek olyan színeket viselni, amelyek eltértek a csapat többi játékosától. Eredetileg a kapusok színei kék és piros voltak, 1912-ben pedig zöld is hozzájuk került. Angliában később a zöld kapusmez terjedt el leginkább, de Skóciában például a mélysárga lett a divat ilyen téren. Kelet-Európában az előbb felsorolt színek mellett a fekete is komoly divatot teremtett, mivel az 1950-es és az 1960-as évek nagy kapuslegendái, Grosics Gyula és Lev Jasin is tiszta feketében védtek.

Az 1990-es évek elején már nemcsak az anyag volt teljesen más, mint néhány évtizeddel korábban, hanem a színösszetétel is. Megjelentek a rikító, sokszínű kapusmezek, melyek közül talán Peter Schmeichel 1992-es dán válogatott felsőjére, vagy a mexikói Jorge Campos 1994-es vb-mezére emlékezhetnek leginkább az idősebb futballkedvelők. A sapka fokozatosan kikopott a kapusok életéből azzal az újítással, hogy más lett a mezük, mint a mezőnyjátékosoknak.

A Cseh/Csehszlovák Válogatott Dicsőséges Története

Az elmúlt század első évtizedében Közép-Európában Prágában játszották a legjobb futballt. Az első világháború előtt a mai Csehország Ausztria-Magyarország része volt. 1903 és 1908 közt csapata hét nemzetközi mérkőzést játszott, hetet Magyarország és egyet Anglia ellen. Első meccsükön 2-1-re kikaptak Magyarországtól Budapesten 1903. április 5-én. Miután Csehszlovákia két részre bomlott fel, felállt a cseh nemzeti csapat. Első mérkőzést Törökország ellen vívta 1994-ben.

1934-ben és 1962-ben világbajnoki ezüstérmet nyertek a csehszlovákok, akik 1976-ban Európa-bajnoki címet, 1996-ban kontinensbajnoki ezüstérmet nyertek. Az 1996-os Európa Bajnokságot másodikként végezték, 2004-ben pedig elődöntőbe jutottak. 1960-ban, 1980-ban és 2004-ben elődöntősök voltak az Eb-n, 1960-ban győztek a közép-európai válogatottak Európa Kupáján. 1980-ban olimpiai arany-, 1964-ben olimpiai ezüstérem került a dicsőséglistájukra. A FIFA ranglistái szerint Csehország ma a világ egyik legerősebb csapata.

Egy ilyen gazdag történelmű futballnemzet gazdag ragyogó játékosokban. Az elmúlt hét évben beérett játékosok szinten kivétel nélkül Karel Brückner utánpótlás-válogatottjában szereztek először nemzetközi tapasztalato(ka)t. A csehek kerete tele van fiatal, tehetséges játékosokkal akik 2000-ben, vagy 2002-ben játszottak a junior Eb döntőjében. A védelem első ránézésre tehetségesnek tűnik, de a nemzetközi résztvétben tapasztalatlan játékosokból áll. A szövetségi kapitány, Michal Bílek, aki 1965. április 13-án született Prágában, egy sikeres játékoskarrier után lett edző, és tagja volt az 1990-es vb-n a negyeddöntőig eljutó csehszlovák együttesnek is.

Legendás Cseh/Csehszlovák Játékosok és Mezeik

A csehek álomcsapatában aligha lehet vitás az első cseh aranylabdás, Josef Masopust helye. Az IFFHS, a labdarúgás statisztikáival és történetével foglalkozó szervezet František Plánička-t választotta a XX. század kilencedik legjobb kapusának, a csehek között pedig a legjobbnak. Panenka pedig egy tizenegyessel írta be a nevét a labdarúgás aranykönyvébe, 1976-ban, Belgrádban, az NSZK ellen hanyagul alárúgott a labdának, s miközben Sepp Maier elugrott oldalra, kínos lassúsággal landolt a gólvonal mögött. Ezt a rúgásfajtát azóta is mindenki Panenka-tizenegyesnek nevezi.

Emlékezetes és Furcsa Meztörténetek a Futball Világából

Nincs még egy sport, ahol ekkora teret kapott a kísérletezés, mint a focimezek világában. Azért írtam, hogy kísérletezés, mert néha azért kiengedték a féket az esztétika lejtőjén, és a vizuális rémálom stíluskarambolba és ízlésficamban végződött. Aztán egészen vicces és fura történetek is kerekedtek ki, ami már sport-, de divattörténet is.

A Brazil "Canarinho" Születése

Nemrég, November 15-én hunyt el Aldyr Garcia Schlee író, újságíró, tudós, tanár és illusztrátor, aki megalkotta a brazil válogatott máig használatos mezét. Az ikonikussá váló „canarinho” (kis kanári), vagy más néven „amarelinha” (kis sárga) összeállítás zölddel szegélyezett kanárisárga felsőből, kék nadrágból és fehér zokniból áll, és egy 1953-as versenypályázat győzteseként született meg. A pályázatot azért írta ki a brazil szövetség, mert az 1950-es, balul elsült hazai világbajnokság után olyan mezt szerettek volna, amely jobban egyesíti a nemzeti zászló színeit. A fehér brazilok, akik zöld sárgák voltak, hogy végül kékek legyenek: Brazília fehér mezben? Mai szemmel talán már furcsa ezt elképzelni, de hosszú évtizedekig fehér volt a válogatott színe és előtte is csak rövid ideig volt függőleges csíkozású zöld-sárga. Az 1950-es vb idején változott meg minden. Az addig mindig fehérben játszó brazilok a hazai pályán csúnyán elbukott vb után döntöttek a váltás mellett. Ezért őrült rohangálás folyt Mexico Citybe, hogy találjanak sárga mezt.

A Szponzoráció Elferdítései és Kínos Mezek

Ha van egy jó dolog a klasszikus amerikai sportligákban (NFL, NHL, NBA, MLB) az az, hogy a mezeikre egyáltalán nem, vagy nagyon pici reklámot lehet rárakni. Na, ez a labdarúgásban nem hogy nincs így, pont az ellenkezője az igaz, bizonyos márkák, szinte összefonódnak a csapattal. Noha Rafa Benítez már a döntő előtt, 'születésnapi ajándékként' közölte vele, hogy nem kap új szerződést, a sérült Harry Kewell helyére beálló cseh játékos élete egyik meccsét játszotta.

A legtöbb elborult mez mind a spanyol ligából jött. A 2013-2014-es szezon fura meglepetése volt mindenkinek, hogy a La Hoya Lorca harmadik készlete egy borsóterepszínmez. A La Hoya Lorca mezével kapcsolatban a mai napig folyik a vita, hogy borsó vagy brokkoli. A válasz borsó és brokkoli is. Ugyanis hiába röhögte őket körbe mindenki, miután feljutottak a magasabb ligába továbbra is hordták a fagyasztott borsós, brokkolis szponzor különböző mezverziót.

Egy északnyugat-spanyolországi kisváros, Guijuelo a foci és a pácolt sonka iránti szeretetéről is jól ismert, ezért a spanyol futballcsapat úgy döntött, hogy összehozza a kettőt. Igazából erre nincsenek szavak. Az Atletico Madrid 2004-es Spiderman 2 meze csak szimplán szörnyű. A Getafe (2009-10) Burger King flip meze egy klasszikus túltolt, túlagyalt mez. Másfelől nincs többé az a Getafe-játékos, aki gólörömnél így a fejére fogja húzni a mezt.

Az igazán szörnyű, hogy a La Hoya esetében ez a szponzor pénzről szólt, de se a Guijuelo, se a Kappa mezek nem kényszer, hanem saját szándék alapján ilyenek. Ez a veszélye annak, ha Európa kokainelosztó központja vagy, nagy a spanyol vizuális önbizalom. A Hull City 1992-es tigrismintás és az Athletic Bilbao 2004-es mezei igazi megosztó darabok. A Bilbao mezét Dario Urzay baszk művész tervezte a klub 2004-es századik évfordulója alkalmából.

Kontraverzális Tervezések és Szabálytalanságok

Fiorentina, évjárat: 1992, nem 1942. Első pillantásra azt gondolhatjuk „Mi a baj ezzel a mezzel?” Lila? És akkor, ha egy kicsit közelebbről megnézed, azonnal leesik, hogy ez védhetetlen geometria. Finoman fogalmazva is meglehetősen „vitatott” politikai szimbólum került be a tervezésbe. A hiba észlelése után sietve ki kellett vonni a forgalomból. Ma egy ilyen mez használtan is fél millióért (Ft) megy.

Ivan Zamorano eredetileg 1996-ban a 9-es helyére szerződött az Inter Milanhoz, aztán háttérbe szorult, hogy helyet csináljon Ronaldónak. Mivel Roberto Baggio a 10-es számot követelte, nem maradt más lehetősége, mint egy másik számot választani. Furcsa módon Zamorano úgy döntött, hogy nem elégszik meg a 18-assal, hanem egy pluszjelet rakatott a közepére, hogy legalább így kilences legyen.

Kamerun két „divatbűncselekményt” is követett el a futball ellen. Az egyik 2002-ben volt, amikor úgy döntöttek, hogy előveszik a kosaras énjüket, és ujjatlan mezt viselnek. Sajnos ezt a mezkialakítást a 2002-es világbajnokságra Sepp Blatter betiltotta. Aztán két évvel később a Puma egy all-in-one, belebújós, fura overáll egyenruhával állt elő - ami ugyanolyan zavarba ejtő volt, és ismét betiltották.

Az új-zélandi csapat sajátossága, hogy a válogatott meze teljesen fekete. A nevük is All Blacks (Minden fekete). A 2010-es dél-afrikai tornán mégis az új-zélandi csapat tiszta fehérben lépett pályára, pedig a kiwik inkább a sötét színekre esküsznek. Az 1986-os mexikói világbajnokságon a marokkói válogatott egy olimpiai ötkarikával ellátott (más tornára készült) mezben lépett pályára. Ennek ellenére a mai napig nem derült ki, hogy miért az olimpiai válogatottmezben léptek fel az egész tornán.

Cruyff és a Két Csík

Az 1974-es világbajnoki döntő Hollandia és Nyugat-Németország között nem csupán egymással merőben ellentétes futballfilozófiák ütközése volt. Ez egyben két, az Adidas által szponzorált mezbe öltözött csapat találkozója is volt. Két csapat, vagyis mínusz egy makacs holland. Johan Cruyff szerződésben volt a Pumával, és az elvileg megtiltotta számára, hogy más sportmárkákat reklámozzon. A torna közeledtével Cruyff határozottan megtagadta, hogy az Adidas védjegyének számító három fekete csíkot viselje a 14-es holland válogatott mezén. A holland labdarúgó-szövetségnek hosszú huzavona után nem volt más választása, mint teljesíteni az akkori világ egyik legjobb játékosának a kívánságát. A holland illetékesek végül rávették az Adidast, hogy tervezzen egy külön mezt csak Cruyff számára, ahol csupán csak két csík fut végig az ujjakon, nem három. Az évtizedes vita egyébként újabb hullámokat vetett 2014 májusában.

Észak-Korea Egyedi Megoldásai

Észak-Korea 1966-os vb-n használt mezét bármelyik kínai piacon meg lehetne vásárolni, ugyanis semmi márkajelzés nem volt rajta, csak egy zászló a mez közepén. Eleve minden meznek ilyennek kéne lennie vagy minden ország a saját márkájában játsszon. Másodszor nem hagyták, hogy legyen a csapatnak szponzora. Harmadszor az észak-koreai mez nagyon is szép, visszafogott, stílusos mez volt. Egyébként a teljesen esélytelen koreaiak óriási meglepetésre megverték egy-nullára az olaszokat. Hazai fehér és idegenbeli piros mezükön kívül egy nagyon szép gesztust is tettek. Amikor Chile ellen játszottak egy fekete sáv is felkerült a mezükre a néhány évvel korábban Chilében történt szörnyű földrengés áldozatainak tiszteletére.

A Mezcserék Káosza: Amikor a Színek Összezavarnak

Ugye hogy olyan, mint egy dadaista vers? Pedig megtörtént. Egyszer a francia válogatott zöld-fehér „Fradi színekben” játszott, na és pont ki ellen? Az ominózus, örökre emlékezetes zöld-fehér mezt az 1978-as vb-n éppen a mieink ellen viselte a francia válogatott. 1978-ban még sok embernek nem volt színes televíziója, és ez számított. A fekete-fehér tévéképernyőkön a királykék (francia) és a meggypiros (magyar) mez hasonló, szürke árnyalatot adott ki, nehéz volt megkülönböztetni. Így amikor az argentin Mar del Platában a vb-meccsen a francia kékingesek találkoztak a magyar meggypirossal valakinek váltania kellett. Ez a valaki a sorsolás alapján Franciaország volt - de a csapatfelügyelő hibája miatt mindkét csapat fehér mezben érkezett.

A mérkőzés végül 40 percet késett, mielőtt megérkezett volna a franciáknak hozott cserekészlet, amelyet a helyi Kimberley klub biztosított, amely a Fradival teljesen megegyező zöld-fehér csíkosban játszik. Futballtörténeti érdekesség hogy sem előtte, sem pedig utána nem játszott francia nemzeti csapat ilyen színösszeállításban.

Hasonlóan furcsa dolog történt az argentinokkal az 1958-as svédországi világbajnokságon. Argentína (24 év után újra) első vébés meccsére Malmőben került sor, és ismét egy helyi klub segített. Argentína, ez is egészen elképesztő, de nem hozott váltókészletet, egy másik svéd városban felejtette. Ezért kölcsön kellett kérnie egy sárga mezt a házigazda klubtól, az IFK Malmőtől. A fekete-fehér tévéken az argentinok világossárgája és a németek fehér meze majdnem ugyanolyan szürkének nézett ki. 22 ember passzolgatott egymásnak.

1935. szeptember 22-én a Hungária körúti MTK-stadion vendége volt a világbajnoki ezüstérmes csehszlovák válogatott. „...a csehszlovákok kissé elkésve megérkeznek a pályára, kiderül, hogy pontosan ugyanolyan színű, piros inget öltöttek magukra. Nosza, nagy kapkodás kezdődik a magyar öltözőben, mert tartalékul is piros inget hoztak ki. A magyar szövetségi kapitány Dietz Károly dr. „Felkérte a csehszlovákokat, hogy cseréljenek mezt. Miután azonban a csehszlovákok kifejtették, hogy Prága oly messze van, hogy ennek a kérésnek nem tudnak eleget tenni, mégis arra az elhatározásra jutottak, hogy a magyar csapat fog mezt cserélni. Az MLSZ emberei két taxit fogtak, és az egyiket megindították az Üllői út felé, a másikat pedig a szövetségbe, az idegenbeli mezekét. „Kirohantak a csehszlovákok, hamarosan utánuk a magyarok zöld-fehér Fradi-mezben, s kezdetét vette a mérkőzés. Megtörtént az az enyhén szólva különös eset, hogy a magyar nemzeti válogatott Európa Kupa-meccsen klubmezben állt fel. - írják a két nappal későbbi visszapillantóban. „Két perc múlva erős taps és újabb meglepetés: a bejáratban feltűnik a zöldfehércsíkos dressz. A mez varázsa hamar lekopott, mert a beszámolók szerint a rendkívül gyenge játék miatt hamarosan forrongott a tömeg. Szerencsére filmfelvétel is fennmaradt a mérkőzésről, melyen jól látható az első félidőben a csíkos Fradi-mez a magyar válogatotton, míg a fordulás után Markos Imre már a hagyományos idegenbeli szerelésben szerzi a találkozó egyetlen gólját.

tags: #cseh #valogatott #foci #mez

Népszerű bejegyzések:

• Kézilabda VB-kvalifikáció: Magyarország az utolsó körben
• Felejthetetlen futball pillanatok GIF-eken
• a magyar futball históriája és Hajós Alfréd
• Részletes elemzés: Ajax és FC Twente a ligákban
• A CS:GO meccsközbeni kidobásról