Magyar futball bérek: Mennyit keresnek valójában az NB I-es labdarúgók?
Az európai szövetség által a 2021/2022-es pénzügyi évre vonatkozóan kiadott üzleti jelentéséből kiderül, hogy a magyar bajnokság a koronavírus-járvány után is folytatta fejlődését a játékosok fizetése szempontjából. Az NB I-ben játszó labdarúgók átlagosan 3,8 millió forintot keresnek havonta - számolta ki az mfor.hu az UEFA friss jelentésére támaszkodva.
Az NB I pedig töretlenül fejlődik - bár nem feltétlenül a játék színvonalában, a fizetésekben mindenképp. A bajnokságban összesen 93 millió eurót fordítottak bérekre a csapatok, ezzel a magyar első osztály a 18. helyen áll a legtöbbet fizetésekre költő bajnokságok között Európában.
Európai összehasonlítás és rangsor
Az UEFA 2021/22-es pénzügyi jelentése szerint az NB I a 18. legtöbb pénzt bérekre költő bajnokság Európában 93 millió euróval, az egy játékosra jutó átlagfizetés pedig 3,8 millió forint. Az előző évhez képest 14 százalékkal nőttek a bér jellegű kiadások az NB I-ben.
Az mfor.hu hozzáteszi, hogy az egy évvel ezelőtti jelentés szerint a magyar bajnokság azon kevesek közé tartozott, ahol emelkedni tudott a bérköltség. Idén pedig újabb egy helyet lépett előre az NB I. annak eredményeként, hogy 82 millióról 93 millió euróra emelkedett a bajnokságban szereplő klubok bérekre fordított kiadása. Ez 14 százalékos növekedés, az összeggel már a norvég mellett az ukrán bajnokságot is maga mögé utasította a hazai élvonal.
Az alábbi táblázat összefoglalja az NB I pénzügyi mutatóit az elérhető adatok alapján:
| Megnevezés | Érték / Adat |
|---|---|
| Átlagos havi bruttó bér (NB I) | 3,8 millió Ft |
| Összes bérköltség (NB I szinten) | 93 millió EUR |
| Bérköltség növekedés | 14% |
| Európai rangsor (bérek alapján) | 18. hely |
| Leigazolt játékosok száma (tavaly) | 473 fő |
Klubszintű különbségek: Puskás Akadémia és a nagyok
Az mfor.hu hangsúlyozza, hogy a 3,8 millió forintos fizetés egy átlagösszeg, tehát a csapatok költségvetéseinek különbségéből fakadóan a bérekre fordított összegek is különböznek. Ismerve a csapatok költségvetését, melyek a 12 csapat vonatkozásában 1,5 milliárd és 10-12 milliárd forint között mozog, jó eséllyel feltételezhető, hogy a kiemelkedő büdzséjű csapatoknál jellemző fizetések húzzák fel az átlagot.
Vagyis a Ferencvárosé, a Fehérváré és a Puskás Akadémiáé, melyek anyagi lehetőségeik alapján bőven kiemelkednek a mezőnyből. Ők ugyanis jóval magasabb bérszinttel tudnak játékosokat igazolni, a csapatokra jellemző átlagfizetésről nincsenek nyilvános információk, ám sejthető, hogy itt egy-egy játékos fizetése akár a havi 8-10 millió forintot is elérheti.
A hazai első osztályban szereplő csapat mögött álló Puskás FC Kft.-nek 2025-ben 6,5 milliárd forintnyi bevétele lett, ami közel 1,3 milliárddal több a 2024-esnél. Tavaly átlagosan 90-en dolgoztak a kft.-nek, ami azt jelenti, hogy az átlagos havi bruttó bér Felcsúton 3,7 millió forint volt. A cég a 7,7 milliárdos bevételből mindössze 86 millió forintos nyereséget tudott összehozni.
Az alapítványi háttér és a bevételek alakulása
A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványnál (FUNA) sem panaszkodhattak túlzottan a bevételeket illetően. Ugyan az előző évhez képest tavaly némiképp csökkent a befolyt összeg, 8,9 milliárdról 8,2 milliárdra, az összeg a hazai foci szintjén szintén kimagasló. A kft. 2011 óta a Puskás FC Kft.-hez és az alapítványhoz összesen 158,9 milliárd forint áramlott.
MLSZ szabályozás: A 70 százalékos bérplafon
A Magyar Labdarúgó Szövetség több új szabályozást is bevezet, ami érezhetően átalakítja az eddigi metódusokat. Az úgynevezett sportágon kívüli bevételek - jegy-, merchandising- és marketingbevétel, szponzorációs bevétel, tévés közvetítésből és szerencsejátékból származó bevétel - 70 százalékát fordíthatják a klubok bérköltségre.
A teljes NB I-et vizsgálva az látható, hogy mintegy 3,6 milliárd forintos megtakarítást kellene összesen eszközölnie a kluboknak a szabálynak való megfelelés érdekében. Ám nemcsak a kiadások megnyirbálásával lehet megfelelni az MLSZ új szabályának: a bérköltségek szinten tartása mellett meg lehet növelni olyan mértékben a bevételeket, hogy teljesüljön a 70 százalékos kritérium. Ugyan az NB I bevételeinek piaci lába nagyon gyenge, a háttérben rejtőző NER-kötődésű tulajdonosok és támogatók a klubok segítségére lehetnek.
Az UEFA üzleti jelentése alapján a magyar NB I-ben a bevételek 32 százaléka megy el fizetésekre, ami a top20-as mezőnyben az utolsó előtti helyre sorolja a hazai sorozatot. Az NB I-es klubok rangsorának másik végén a 2018-as adatok alapján a Paks és a Honvéd áll. A paksi csapatnál a bevételeknél 52 százalékkal nagyobb tételt jelent a bérköltség, a kispesti klubnál pedig 36 százalékkal haladja meg a bér a bevételek szintjét.
tags: #mfor #magyar #futball #ber
