A magyar cselgáncs sport jelene: sikerek, ranglisták és szakmai háttér
A cselgáncs vagy dzsúdó (japánul 柔道, nyugaton jūdō vagy jiu-do) a 19. század végén kialakult japán küzdősport. 1882-ben egy 22 éves fiatalember, Kanó Dzsigoró (1860-1938), többdanos dzsúdzsucu mester, az addigi harcművészeti ismeretei alapján alkotta meg a ma dzsúdóként ismert küzdősportot. A dó (道) viszont egy „tökéletesített módszert”, „szellemi utat” jelent; szemben a dzsucuval (術), amely csupán „fizikai művészetet” jelöl.
A sportág hazai fejlődését jól mutatja a legfrissebb nemzetközi ranglista. A judoinfo szaklap szerdai tájékoztatása szerint a BHSE sportolója mellett még két magyar, az egyaránt 52 kilogrammos Pupp Réka ötödikként és Gyertyás Róza nyolcadikként szerepel a legjobb tíz között a súlycsoportjában, ami azért is előrelépés a tavalyi évhez képest, mert egy esztendővel ezelőtt csak Pupp volt a közvetlen élmezőny tagja. A legelőkelőbb helyen rangsorolt magyar férfi versenyző a 100 kilogrammos Vég Zsombor a 12. helyével. Az első harminc közé még öt magyar dzsúdós fért be: a 90 kilós Sáfrány Péter 23., a 73 kilós Szegedi Dániel 26., a 66 kilós Pongrácz Bence és a 60 kilós Feczkó Csanád 27., míg a 60 kilogrammos Andrási Márton 30.
Szakmai kihívások és az Európa-bajnokságok
A válogatott programjáról a szövetségi kapitány, Bor Barna elmondta, hogy a felkészülés során a nemzetközi edzőtáborok elengedhetetlenek a fejlődéshez. „A nőknél most erősebbek vagyunk, Özbas Szofi címvédőként lép majd tatamira, Pupp Réka és Gyertyás Róza is ragyogó sikerekkel a háta mögött a legjobbak közé tartozik, de azért a férfiaknál is vannak olyan versenyzőink, akik képesek felvenni a versenyt a legerősebbekkel is” - nyilatkozta a szakvezető. A kapitány kiemelte, hogy a sportágban a folyamatos „finomhangolás” a klubműhelyekben és a keretedzéseken történik.
A magyar cselgáncs történetében a sikerek száma kiemelkedő. Jelenleg 18 aranyból, 30 ezüstből és 56 bronzból áll az eddigi 73 cselgáncs Európa-bajnokság magyar éremtermése. A sportág hazai népszerűségét és szakmai elismertségét jól mutatja, hogy Budapesten több ízben is rendeztek világbajnokságot, 2025-ben pedig ismét a magyar főváros ad otthont a rangos eseménynek.
| Éremtípus | Összesen |
|---|---|
| Arany | 18 |
| Ezüst | 30 |
| Bronz | 56 |
A cselgáncs felszerelése és a küzdőtér kialakítása szigorú szabályokhoz kötött. A küzdelem helyszíne a minimum 14 × 14, maximum 16 × 16 méteres tatami, melynél a küzdőtértől eltérő színnel kell jelölni a biztonsági zónát. A tatami régen nádból, illetve gyékényből készült, ma már szivacsból, illetve egyéb szintetikus anyagokból készül. Az öltözék, a dzsudógi, erős pamutból vagy hasonló anyagból kell készüljön, és pontosan meghatározott méretekkel rendelkezik, hogy biztosítsa a fair küzdelmet. Kanó 1907-ben létrehozta a maihoz hasonló dzsudógit és az övrendszert, amely a harcművészetben való jártasság szintjét fejezi ki.
tags: #cselgancs #magyar #valogatott
