Boldog Jerzy Popiełuszko emléke és a csepeli sportcsarnok-templom vita
A csepeli önkormányzat csendes megemlékezést tartott Boldog Jerzy Popiełuszko halálának évfordulóján. Jerzy Popiełuszko Lengyelországban a Szolidaritás szakszervezet lelkipásztoraként volt ismert. Hazafias szentbeszédeiért a kommunista párt titkosszolgálatának emberei 1984-ben elrabolták és meggyilkolták.
Tegnap reggel tisztelettel adózott az önkormányzat a Csepeli Lengyel Önkormányzattal közösen Boldog Jerzy Popiełuszko emlékének a Popiełuszko és a Vágóhíd utcák kereszteződésénél található emlékhelynél. A munkások lelkipásztora napra pontosan 77 évvel ezelőtt született. A Szolidaritás ismert személyiségét 1984-ben, brutális merénylet áldozataként veszítette el a világ, amikor az akkori Lengyel Belügyminisztérium IV. Osztályának emberei meggyilkolták.
Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata, alig fél évvel ezelőtt 2012. március 22-én emléktáblát avatott a Lengyel-Magyar Barátság Napja alkalmából Bronisław Komorowski és Schmitt Pál elnök urak részvételével. Ugyanezen a napon került sor Jerzy Popiełuszko plébánosnak emléket állító harangláb ünnepélyes alapkőletételére.
A csepeli önkormányzat elhatározta, hogy 2012-ben emléket állít Boldog Jerzy Popiełuszko emlékének. Az ünnepségen köszöntötték Németh Szilárd országgyűlési képviselőt, Csepel polgármesterét, Borbély Lénárd országgyűlési képviselő, alpolgármestert, Ábel Attilát és Morovik Attilát, alpolgármestereket. Dr. Németh Szilárd beszédében a két nép barátságára emlékezett, mely közös történelmi viszontagságokban gyökerezik.
„Magyarországnak és Lengyelországnak is meggyűlt a baja a keleti és nyugati hatalmakkal: a Habsburgokkal, az oroszokkal, a németekkel, a szovjet kommunistákkal” - hangoztatta beszédében. A polgármester a továbbiakban arra a rendkívüli emberre emlékeztetett, aki ma lenne 65 éves. Jerzy Popiełuszko többször felemelte szavát a hatalom ellen, viszont példamutatóan képviselte egyháza erkölcsi és társadalmi tanításait. Megbecsülése nemcsak egyházában, hanem az egyszerű munkásemberek körében is népszerű volt.
Kielce polgármestere emlékező beszédében olyan pillanatról szólt, amikor az államhatárok nem jelentenek túl sokat az emberek életében. Wolomin polgármestere beszédében szintén megköszönte Németh Szilárdnak, hogy fellendítette a két nemzet barátságának emlékét. Ryszard Madziar emlékezésében utalt arra, hogy Jerzy Popiełuszko nemcsak Lengyelország szabadságáért harcolt, hanem egész Kelet-Európa szabadságáért.
A barátság a közös történelmi viszontagságokban gyökerezik. Már a magyar Árpád-ház és lengyelországi Piast-ház története is szinte párhuzamos. Az első, nemcsak legendákban létező uralkodóként számon tartott I. Mieszko - ő volt a lengyelek Szent Istvánja. A történelem későbbi időszakaiban számos közös pont, történelmi személyiség fonja át a két nép történetét: Árpád-házi Szent Kinga, akit 1999-ben II. János Pál avatott szentté, aki magyar királylányból lett Lengyelország és a sóbányászok védőszentje. 1370-ben Nagy Lajos magyar király vezetésével létrejött a közös lengyel-magyar királyság.
Szabadságszerető népként tiszteli egymást a magyar és a lengyel. Ez a jelző II. Rákóczi Ferenc személyében kapcsolódik először össze a két ország történelmében. Ezt a nevet vette föl a lengyel származású Jozef Bem, a mi Bem apónk, amikor Törökországban bujdosott. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban Bem, mint az erdélyi hadsereg főparancsnoka vett részt.
A II. világháborúban Lengyelország szenvedte el a legnagyobb veszteséget az ország lakosságszámához viszonyítva: Hatmillió állampolgár (ebből hárommillió zsidó) lelte halálát a harcokban, a bombázásokban vagy gázkamrákban. Ma a Holokauszt Emlékközpontban - velünk egy időben - éppen Henryk Sławik Emlékkonferenciát tartanak. Henryk Slawik volt az a lengyel politikus, aki a Lengyel Polgári Bizottság vezetőjeként már 1939-től folyamatosan együttműködött a magyar menekültügyi kormánybiztossal, id. Antall Józseffel.
A második világháború után mind a két országban a kommunista forgatókönyv szerint zajlottak az események. A lengyelek is elszenvedték a választási csalásokat, a padlássöpréseket, a sztálini terrort. A lengyel nép történelmének egyik legsötétebb napja 1981. december 13-a. Egy magyar költő által csak „rosszarcú temetőőrként” jellemzett Jaruzelski ekkor jelentette be a rendkívüli- és hadi állapot bevezetését, a katonai puccsot. Az állampárt által csődbe vitt országban tízmilliók álltak össze az állampárttól független szabad szakszervezetekbe. Ezekben a vészterhes időkben a lengyel nép legnagyobb támasza és ereje hite, a katolikus hite volt.
Miután tavaly már egy csepeli utcát elneveztek róla, Lengyelországon kívül egyedüliként, ma egy rendkívüli ember, egy karizmatikus pap emlékére állítanak haranglábat itt, Csepelen. Az 1947. szeptember 14-én született Jerzy Popiełuszko ma lenne 65 éves. Életében prédikációi és népszerűsége miatt veszélyessé vált a rendszerre. Popiełuszko többször felemelte szavát a hatalom ellen és példamutatóan képviselte egyháza erkölcsi és társadalmi tanításait, a Szolidaritás elkötelezett híve volt. Ma már bizonyos, hogy a kommunista politikai rendőrség parancsára ölették meg 1984-ben. Popiełuszko a rendszer elleni megmozdulás jelképévé vált. Varsóban 2010. június 6-án avatták Boldoggá.
Gránit, fa és vas… Három ősi anyag, amellyel építkeztek elődeink is, és építkezünk napjainkban. És „amellyel” emlékezünk és emlékeztetünk! Csepel önkormányzatának falán egy aranybetűkkel ékesített tábla „tolmácsolja” a lengyel nép köszönetét a Weiss Manfréd gyár dolgozóinak a lőszerszállítmányért, amelynek segítségével vehették fel a harcot a szovjet agresszorok ellen. A varsói tábla pontos mását itt, Csepelen Schmitt Pál és Bronisław Komorowski köztársasági elnökök avatták fel. És most a fenyőből és tölgyből, Sárossy Tibor sárospataki szobrász által készített harangláb avatásán állunk itt, kedves lengyel vendégeink jelenlétében. A mű alapkövét 2012-ben tették le.
A kormány egy tavaly októberi, illetve egy azt megerősítő idén júniusi határozatában 5 milliárd forintot irányzott elő egy „multifunkcionális sportcsarnok” megépítésére, kedvezményezettként az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyét jelölve meg. A katolikusok azonban - a HVG információi szerint - nem kérnek a „stadiontemplomból”, és tárgyalást kezdeményeztek a kormánnyal, hogy az előirányzott támogatást vagy annak egy részét más, például műemléki védettségű egyházi ingatlanok rendbetételére csoportosítsák át.
Ahogy arról a HVG beszámolt, már a sportcsarnok építésének az igénye sem egyházi körökben fogalmazódott meg. A kormány az olimpiához, majd a pályázat visszavonása után a 2023-as atlétikai vébéhez kapcsolódó stadionépítés költségét próbálta ily módon hitéleti célú beruházásként feltüntetni. Ehhez kapóra jött, hogy 2020-ban Budapest ad otthont a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusnak.
A csepeli önkormányzat 2015. október 19-én reggel csendes megemlékezést tartott Boldog Jerzy Popiełuszko halálának harmincegyedik évfordulóján. A megemlékezésen tisztelettel adóztak az emlékének, melyet a Csepeli Lengyel Önkormányzattal közösen a Popiełuszko és a Vágóhíd utcák kereszteződésénél található emlékhelynél tartottak.
tags: #csepel #templom #stadion #popieluszko
