Csernus Imre szerepe a női vízilabda-válogatott mentális felkészítésében
A sportpszichológia ma már elengedhetetlen része az élsportnak, különösen olyan kiélezett helyzetekben, mint egy olimpiai selejtező vagy egy világbajnokság. Csernus Imre pszichiáter munkája a női vízilabda-válogatottnál éppen ezt a mentális stabilitást hivatott megalapozni. A szakember szerint a fizikai felkészültség mellett a versenyek kimenetele elsősorban fejben dől el.

A tudatos jelenlét és a kohézió ereje
A felkészülés során Csernus Imre egyik kulcsfontosságú módszere a játékosok tudatosságának fejlesztése volt. A sportolókat gyakran a vágyvezérelt gondolkodás irányítja, ami elvonja a figyelmet a jelen pillanatról. A pszichiáter arra törekedett, hogy a játékosok tisztában legyenek saját erényeikkel és hiányosságaikkal, és rengeteget gyakorolták a csapaterősítést, a kohézió kialakítását. A csapat kohéziójának a megteremtése volt a kulcskérdés, amit az egymás előtti nyílt kommunikációval értek el.
A fogadalmak és a szavahihetőség
A csapatkapitány, Keszthelyi Rita és a többi játékos kézzel írt fogadalmakat tett, amelyeket Csernus Imre javaslatára egymás előtt olvastak fel. A pszichiáter szerint a szavahihetőség és a hitelesség kiindulópontja az, hogy a játékosok betartják ezeket a vállalásokat. Fontos, hogy összezárjon a csapat, amit úgy lehet a legjobban elérni, hogy a többiek előtt megfogalmazódnak ezek a gondolatok.
A kudarc és a fejlődés viszonya
Csernus Imre szerint a sportban kritikus különbséget tenni a kudarc és a „nem sikerült” fogalma között. A „nem sikerült” azt jelenti, hogy a sportoló mindent beleadott, de az ellenfél jobb volt, míg a kudarc azt jelenti, hogy nem tett meg minden tőlem telhetőt. A pszichológus úgy látja, hogy legjobban ezekből a kudarcokból lehet tanulni, mert ezeket a helyzeteket nem lehet előre modellezni.
A mentális munka eredményei és kihívásai
A válogatottal végzett munka során a szakember két csoportot különített el magában: a „katonákat” és a „harcosokat”. A katonák kiszámíthatók, félnek és bepánikolnak, míg a harcosok képesek a szívvel-lélekkel való játékra. A cél az, hogy a versenyzők ne a megfelelési kényszerből („kell”), hanem a saját döntéseikből fakadóan cselekedjenek.
| Szempont | Leírás |
|---|---|
| Fő cél | Csapatkohézió és érzelmi intelligencia fejlesztése |
| Módszer | Tudatos jelenlét, írásos fogadalmak, krízisintervenció |
| Fókusz | Felelősségvállalás és a „itt és most” elv |
A pszichológus munkája során nem kezeli a játékosokat csecsemőként, hanem hagyja, hogy saját erőből oldják meg a feladatokat. Csernus Imre vallja, hogy a trauma feldolgozásában az a legfontosabb, hogy a segítő akkor legyen ott, amikor az illető azt szeretné, így a felelősségvállalás teljes mértékben a sportolókra hárul.
tags: #csernus #noi #vizilabda





