A rögbi világa: Történet, szabályok és magyarországi fejlődés

A rögbi (eredetileg rugby) egy labdajáték, amelynek több fajtája van. Magyarországon az „uniós”, azaz a 15 fős változat terjedt el, amelytől az amerikai futball a 19. század második felében vált le. További változatai a 12, a 10 és a 7 fős rögbi. A 20. század elején elindult a ligarögbi változat is, amelyet 13 fő játszik. Mára hazánkban a létező szocializmus alatt még tiltottból támogatott sportággá fejlődött.

A rögbi eredete a középkori angliai játékokig nyúlik vissza, ahol a futball és a birkózás elemei keveredtek. A legenda szerint az angliai Rugby nevű városban egy futball mérkőzés alatt William Webb Ellis felkapta a labdát és berohant a kapuba, majd ott letette a labdát, felkiáltva: Gól!!! Ez az esemény 1823-ra tehető, bár akkoriban a labda kézzel való fogása még tiltott volt. Az első formatizált szabályok az 1840-es években kezdtek kialakulni a Rugby Schoolban. 1863. október 23-án megalakult a Football Association, és december 8-án volt az utolsó egyeztető tárgyalás a rögbis játékformát támogatókkal, ami a labdarúgás és a rögbi szétválásához vezetett.

A játékteret kőzúzalékból rakott vonal választja ketté, és két, a középvonallal párhuzamos gólvonal keresztezi. A pálya mérete 100×50 méter, és ehhez adódik hozzá a célterület. Szerelni csak a labdás játékost lehet, annak földre vitelével, a mélyfogással. Ha a csapat az ellenfél alapvonala mögött (a célterületen) leteszi a földre a labdát, 5 pontot kap. Ezután 2 pontért megkísérelheti az állított jutalomrúgást, azaz a H alakú kapu felső részébe juttatni a labdát. A labda vonala a mindenkori lesvonal, a lesen lévő játékos nem avatkozhat a játékba (súlyos szabálytalanság). Csak labdát birtokló játékost szabad megtámadni (megfogni, ütközni, földre vinni). A támadás megállítása szabályosan az ún. mélyfogással történhet, ez azt jelenti, hogy az álló helyzetben levő labdavivőt egyidejűleg egy vagy több ellenfél megfogja, és földre viszi. A fogás kizárólag a mellvonal alatt történhet, úgy, hogy a védekező játékos mindkét kezével átkarolja, és egyensúlyából kibillentve testi erejével földre viszi.

Látványos eleme a játéknak a nyílt tolongás, amely a játék egy olyan szakasza, ahol egy vagy több lábon lévő játékos mindkét csapatból, fizikai kontaktusban, a földön lévő labda fölött összezár. Ilyenkor speciális lesszabályok lépnek életbe. Ha a labdát vivő játékos nem esik el, akkor ún. csomag alakul ki. Nem szándékos szabálytalanság esetén a játékvezető ún. zárt tolongást ítélhet. Ekkor 8-8 játékos meghatározott rendben összekapaszkodik, középen „alagutat” képezve.

A rögbi játékát már a 19. században is ismerték Magyarországon. Molnár Lajos 1879-ben megjelent "Atlétikai gyakorlatok" című könyvében kitér az „association-játékra”, azaz a labdarúgásra és a rugby-játékra is. A korabeli leírások szerint az angliai iskolák két főcsoportra oszlottak: az egyik a "Rugby" vezetése alatt, a labda utáni szaladást és kapkodást megengedte, míg a másik csoport, az "Association" elveit magáévá téve, a labda kézzel való érintését és a labdával való szaladást tiltotta. Így Angliában kétféle rendszer szerint űzték a játékot: a "Rugby" és az "Association" szabályai szerint.

Magyarországon a sportág meghonosítása dr. Ottó József fővárosi tanár nevéhez fűződik, aki a középiskola igényeihez mért rögbiváltozatot játszatott tanítványaival az 1900-as évek elején. A sportág azonban csak a második világháború után kezdett igazán fejlődni, amikor a foci a munkásvárosokban, a rögbi pedig a diákvárosokban terjedt tovább. Azonban az angol vaskalaposság hosszú időre megakasztotta a sportágat: a szabályok szerint nem lehetett cserélni (csak sérülés esetén), csak öt perc volt a szünet, nem rendeztek Világbajnokságot és teljesen tiltva volt a hivatásos rögbi sport.

A rögbi nemzetközi versenyrendszere nagyon lassan alakult ki. A legpatinásabb sorozat a jelenlegi Hat Nemzet (Six Nations): Anglia, Skócia, Wales, Írország, Franciaország és Olaszország. A jelenlegi alakjában 2000 óta létezik, de a bajnokság 1882-ben alakult ki. Eredetileg a 3 brit nemzet (Anglia, Skócia és Wales) és Írország játszott a Home Nations Championship-ben, mielőtt 1910-ben Franciaország, majd 2000-ben Olaszország csatlakozott a bajnoksághoz. A Rögbi Világbajnokságot 1987 óta négyévente rendezik. A déli félteke legrangosabb tornája a Rugby Championship, amelyet 1996-tól rendeznek meg.

A rögbi 1900-ban volt utoljára olimpiai versenyszám. Az 1924-es döntő az Egyesült Államok és Franciaország között annyira erőszakos volt, hogy a rögbi azonnal lekerült az olimpiai játékok listájáról. 2009-ben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság a 7-es rögbi változatát ismét bevette programjába.

A magyar rögbi története

Magyarországon a 70-es évek óta működnek rögbi klubok. Az ország legrégebbi, folyamatosan működő egyesülete az 1979-ben indult kecskeméti rögbi klub. Budapesten hat egyesület működik. Érdekes színfoltja a magyar rögbinek a hazánkban dolgozó és élő külföldiekből álló Bp. Exiles.

1990. március 15-én Hardy László, Erdélyi Sándor és Körmöczi Béla vezetésével megalakult a Magyar Rögbi Szövetség. 1990. július 22-én került sor az első magyar hivatalos válogatott mérkőzésre. A magyar csapatot korábban igen sikeres, de hamarosan felbomló Érd két cseh edzője készítette fel. A helyszín is Érden volt. A keletnémet csapatnak (DDR) ez volt az utolsó mérkőzése, hiszen hamarosan eljött az egyesülés.

1991-ben az MRGSZ belépett az európai Szövetségbe (FIRA, később FIRA-AER). 1992-ben a magyar rögbi a nemzetközi szövetségnek (IRFB, később IRB) is tagjává vált. 1993-ban a Magyar Rögbi Szövetség Elnöksége stratégiai döntést hozott, mely szerint minden első osztályban szereplő csapatnak kötelező kadet csapatot neveznie a bajnokságba.

A magyar rögbi nemzetközi színtéren is megjelent. 1991-ben a Zöld Sólymok túráztak Angliában. 1993. december 2-10-ig három magyar játékvezető tanulmányúton volt az angol Oxfordshire Rögbi Játékvezetői Testület vendégeként, ahol mérkőzéseket vezettek és megtekintették az Oxford-Cambridge Varsity meccset a Twickenham Stadionban. 1994-ben zajlott az első nemzetközi utánpótlás túra. 1995-ben a Battai Bátor Bulldogok hazai pályán verték a Blue Boar rögbicsapatát. Május 1-jén rendezték az első magyarországi nemzetközi utánpótlás mérkőzést Székesfehérváron.

Utánpótlás és női rögbi

1996-ban a magyar utánpótlás válogatottban olyan nevek szerepeltek, mint Gutheil István, Teicthinger Zoltán, Stróbl Tamás, Fehér Attila (aki az első junior csapatkapitány lett). 1997-ben a junior válogatott részt vett a Zágráb Kupa tornán Horvátországban. Ugyanebben az évben, május 2-án Pécsett alakult meg az első kadet (ifjúsági) válogatott.

A magyar női rögbi 2000. szeptember 9-én ünnepelte születésnapját. A Margit-szigeten a Budapest Sevens torna előmérkőzésein először vett részt önálló leánycsapat, a fehérvári lányok meg is nyerték a tornát. 2003. október 1-jén volt az első nemzetközi mérkőzés, ahol a magyar válogatott Zágrábban 35-5-re vereséget szenvedett. 2005-ben a magyar női rögbi megnyerte az Oktofest Kupát Münchenben. 2006-ban a női válogatott a 8. helyen végzett a Limoges-ban rendezett Európa Bajnokságon.

A rögbi napjainkban Magyarországon

2005-ben megújult a szövetségi honlap, mely a www.mrgsz.hu és a www.rugby.hu címen is elérhetővé vált. Ugyanebben az évben magyar hanggal és helyi tudósításokkal jelent meg a Világszövetség Total Rögbi című híradója a Sport1TV-n. A bajnoki rendszer átalakult, kialakult az NB II és az Extraliga. 2006 júniusában az Extraliga első kecskeméti rájátszás döntőjén példátlan nézőszám és show szórakoztatta a megjelenteket.

A férfiak és nők nyolc korosztályban űzik a sportot. A klubok a két fő játékmód (rögbi XV, olimpiai rögbi) űzők mellett touch rögbit és kerekesszékes rögbit is játszó csapatokat versenyeztetnek.

tags: #csok #a #rogbi #meccsen

Népszerű bejegyzések:

• Siófok KC: Az EHF-Kupa története
• A Manchester United hivatalos oldala magyarul
• Röplabda Európa-bajnokság
• Atlético Madrid története és sikerei
• A magyar bajnokság történelmi tabellái