Kínai Foci és Csoportjátékok Szabályai

Kína gazdag kulturális örökséggel rendelkezik a csoportjátékok terén, amelyek a hagyományos asztali játékoktól a modern sportokig és digitális szórakozásig terjednek. Ez a cikk átfogó képet nyújt a kínai csoportjátékok, különösen a labdarúgás és a digitális szórakoztatás szabályrendszeréről és fejlődéséről.

Dinamikus Csoportjáték Gyermekeknek: A Japán Foci

Ha dinamikus, vidám, mozgásos játékot szeretnénk a gyerekekkel játszani, a japán foci jó választás lehet. Fejleszti a kezdeményezőkészséget és a vállalkozói kompetenciát, 6 éven felüli gyermekekkel már könnyedén játszható. Ezt a különleges focit kint a szabadban, nagy területen lehet a legjobban megvalósítani, nem kell hozzá más csupán játékvezető, minimum 5 játékos és egy puhább gumilabda.

A kezdéshez a játékosok terpeszállásban, lábfejüket egymáshoz érintve, körben helyezkednek el. Az így felvett pozícióban minden gyermek lába a saját „kapuja” lesz. A cél, hogy a kapukon átgurítsák a labdát, így gólt lőve egymásnak. Védekezni és gólt lőni is csak kézzel lehet, a lábak nem mozdulhatnak el és a labda csak a talajon mozoghat.

A játék egy érdekes variációja a Párbaj: a két „győztes” egymásnak háttal áll, majd mindketten lépnek három óriáslépést, ezután szembe fordulnak egymással és terpeszben megállnak. A labdát felváltva guríthatják és megpróbálnak egymásnak gólt lőni, viszont ekkor már nem lehet kézzel védekezni.

A Kínai Labdarúgás Szerkezete és Szabályai

A kínai labdarúgás az elmúlt években jelentős fejlődésen ment keresztül, ambiciózus célokkal és hatalmas befektetésekkel.

Bajnokságok és Kupák Kínában

A kínai futballszövetség számos bajnokságot és kupát szervez a profi és utánpótlás csapatok számára:

• Kínai Bajnokság (Chinese Super League - CSL)
• Kínai FA Kupa
• Kínai Szuperkupa
• Kínai Másodosztály (League One)

Kínai Válogatott Csapatok és Játékosok

Kína jelentős hangsúlyt fektet az utánpótlás-nevelésre, számos korosztályos válogatottal rendelkezik:

• Kína U17
• Kína U19
• Kína U20
• Kína U21
• Kína U22
• Kína U23

Az ország labdarúgásának első számú kirakata természetesen a férfi felnőtt válogatott szereplése, mely a világ élvonalába tartozó női csapattal ellentétben jó ideje gyengélkedik. A 2002-es VB-kvalifikáció és a 2004-es Ázsia-kupa ezüstérem óta ugyanis kifejezetten halovány a Team Dragon teljesítménye, mely a bajnoki háttér korábbi irásunkban említett viszontagságaival is magyarázható. A 2006-os, '10-es és '14-es VB selejtezőin még a döntő csoportkörig sem sikerült eljutni, a 2007-es és '11-es Ázsia-kupán pedig már a csoportkörben elvérzett a gárda.

A profi háttér megteremtésének első lépcsőfokaival - melyet akár Xi Jinping 2012-ben kezdődő elnökléséhez is köthetünk - az eredmények már az utóbbi években is fejlődtek valamicskét. A 2015-ös Ázsia-kupán már a negyeddöntőig jutott a kínai válogatott a francia Alain Perrin irányításával. Később, amikor a 2018-as VB-selejtezők első körében igencsak botladozott tanítványaival, a helyére a kispadra érkező Gao Hongbóval és egy nagy hajrával 16 év után ismét bejutott a döntő csoportkörbe a nemzeti csapat, a világranglistán így a 100. helyről a 84-re sikerült felkúszni.

Talán az egyetlen erre alkalmas ember ebben a helyzetben az a Marcello Lippi lehetett, aki nem csak a 2006-os olasz világbajnoki cím sikerkovácsa, de Kína első ázsiai BL-győzelmét is szállította a Guangzhou Evergrande élén 2013-ban, így igencsak nagy tiszteletnek örvend az országban, nem véletlen tehát, hogy mélyen a zsebébe is nyúlt érte a szövetség. Lippi már a bemutatkozó mérkőzése előtt hangsúlyozta, hogy ha mindent meg is tesz csapatával a 2018-as kvalifikáció kivívásáért, erre már nagyon kicsi az esély, így a közép- és hosszú távú fejlődés az elsődleges cél.

Az előrelépéshez azonban mindenképpen a tehetségek fejlesztése az első lépés, ahogy azt Tom Byer, az ázsiai utánpótlásképzésben elismert amerikai szakember is megállapította. Márpedig az U20-as válogatott a 2005-ös reménykeltő VB-szereplése óta semmiféle értékelhető eredményt nem tud felmutatni. Az ott felbukkanó tehetségek közül sokan alapemberek lettek a felnőtt válogatottban is, de számukra az elmúlt zűrzavaros évtizedben még nem voltak adottak a profi hazai körülmények a további fejlődéshez.

Kínai Klubcsapatok és a Légiósok Szabályai

Az állami támogatást kihasználva már nem csak a Shanghai SIPG alapítójának, Xu Genbaónak évek óta sikeresen működő akadémiáját vagy a világ legnagyobb labdarúgóképző intézményét nemrég megnyitó Guangzhou Evergrande-ét érdemes megemlíteni, de számos más vállalkozás is belevágott a tehetségek nevelésébe.

Az akadémiákról kikerülő legügyesebb labdarúgók aztán jó eséllyel pályázhatnak további fejlődési lehetőségre a bajnokságban is, hiszen a légiósok száma a többi ázsiai ligához hasonlóan erősen korlátozott: a CSL-ben egy klub legfeljebb négy légióst és egy további ázsiai légióst tudhat a keretében, akik közül ráadásul egyszerre csak 3 nem-ázsiai lehet a pályán. Vagyis egyszerre hét kínai játékos szerepel a csapatokban a mérkőzéseken, az érzékeny kapusposzton pedig egyébként csak kínai hálóőrök nevezhetők, mely természetesen a hazai játékosok árát is erősen befolyásolja.

A szezon elején a széles körben nagy visszhangot keltő átigazolások alaposan megváltoztatták az egész liga szerkezetét. A bajnokság csapatai a kirívóan nagy transzferösszegeket összesen négy légiósra költhetik. Hogy mennyire nem új keletű jelenség a CSL fejlődése, azt talán jól mutatja, hogy az ázsiai ligák közül mind az átlagnézőszámot, mind a keretek értékét tekintve már tavaly, a nagyobb nemzetközi visszhangot keltő igazolások előtt is az első számú bajnokságnak számított. Az előrelépés a kínai klubok BL-szereplésén is érezhető, hiszen a Guangzhou Evergrande két győzelmet is szállított 2013-ban és 2015-ben.

Kiemelkedő Kínai Klubcsapatok

Kínában számos nagy múlttal rendelkező és újonnan feltörekvő klub található. Íme néhány a legismertebbek közül (globális rangsorukkal):

A tehetős új szponzorok megérkeztek, ami elhozta a bajnokság erőviszonyainak megváltozását. Az eredetileg magát egy akadémiából kinővő, tavaly meglepetésre már a bajnoki címért küzdő Shanghai SIPG keretértékét az SIPG immár a liga legerősebb csapata mellé duzzasztotta fel, és a liga egyik legtehetősebb tényezője lett, miközben a városi vetélytárs, az ország egyik legrégebbi futballklubja, a Shanghai Shenhua a négy évvel ezelőtti Drogba-Anelka projekt kudarca után erősen visszaesett.

A nancsingi Jiangsu viszont tavalyi meglepetésszerű kupagyőzelmével felkeltette a Suning érdeklődését, mely támogatásával szintén anyagiakban is a CSL élvonalába emelte az alakulatot. Ezek az új fellegvárak komoly kihívást jelentettek a hagyományos nagy csapatoknak. A szezon végére azért Kuangcsou első számú alakulata magabiztosan húzta be zsinórban hatodik bajnoki címét is. Az ország lakosságának 90%-a a terület nyugati harmadában él, így természetesen a futballcsapatok is erre a területre koncentrálódnak, ebben a szezonban csak a már említett Kuangcsou és Shanghaj adott két klubot az élvonalnak. Utóbbiak összecsapása az ország legnagyobb rangadója.

A kínai másodosztályt (League One) a Tianjin Quanjian nyerte. A klub különlegessége egyébként, hogy amikor a Renhe elhagyta a várost, a Hengfeng nevű ingatlanfejlesztő cég beszállt a kínai léptékkel szerény méretű, 4,3 millió lakosú Guiyangban így egyedül megmaradt kiscsapat támogatásába, a cég tulajdonosa pedig a mindössze 26 esztendős lányát, Wen Xiaotinget állította a klub élére.

A legkatasztrofálisabb csalódást azonban egyértelműen a Shandong Luneng szinte érthetetlen zuhanása jelenti. Az egykori ligaalapító, háromszoros bajnok egyesület ugyanis a tavalyi bronzérem után épp csak a kiesést jelentő piros vonal felett végzett a tizennegyedik helyen.

Kínai Szabályozás a Digitális Csoportjátékokban

Az elmúlt hónapokban Kína hatóságai a nagy technológiai cégek nyomába eredtek a monopólium hatalommal és az adatokkal való visszaélés miatt. Augusztus 30-án azonban új célpontot találtak: a Kínai Népköztársaság videojáték ágazata - amely a világ legnagyobbja évi 44 milliárd dolláros értékesítéssel - lett a legújabb célpont.

A szabályok a világon a legszigorúbbak, és emberek tízmillióit érintik, lévén, hogy a kínai gyerekek körülbelül kétharmada rendszeresen játszik online játékokat. Csakhogy a szabályozás ötlete nem új. A kínai vezetés több mint egy évtizede aggódik amiatt, hogy a videójátékok addiktívak és korruptságra, valamint nyugati értékek követésére sarkallják felhasználóikat. A korábbi szabályokban azonban voltak kiskapuk.

Kína „addikció ellenes rendszere” megköveteli a játékosoktól, hogy a valódi nevüket és a kormány által kibocsátott személyazonosító számot használják az online játékokhoz, és amennyiben letelt az idejük, ne folytathassák a játékot. Csakhogy a gyerekek szüleik hitelesítő adatait használták a bejelentkezéshez, vagy olyan internetkávézókban játszottak, amelyek szemet hunytak a játékidő korlátozása felett. Ezúttal azonban a hatóságok szembe szállnak majd az ilyen megoldásokkal.

Az új szabályozás bejelentése után a Tencent és a rivális cég, a NetEase részvényei csökkenéseknek indultak, bár nem olyan ütemben, mint azt a világ várta. Ennek valószínűleg az az oka, hogy bár úgy gondolják, Kínában körülbelül 110 millió gyermek játékos van, nekik kevés a pénzük az új karakterekre vagy virtuális tárgyakra. A Tencent legutóbbi negyedéves eredményeiből az látszik, hogy a bevételek mindössze 2,6 százaléka származott 16 év alatti játékosoktól. Ha a fellépés hatékony lesz, a kínai óriás játékcégek láthatják, hogy kiapad az új ügyfelek köre. A nyugati vállalatok is megsínylik ezt, hiszen játékosaik nagy százaléka kínai.

Más kérdés, hogy tényleg bekövetkezik-e mindez? Egyelőre ugyanis egy virágzó szürke piac köti össze a kínai játékosokat olyan külföldi cégekkel, amelyek nem képesek vagy nem akarnak hivatalos engedélyt kérni termékeik értékesítésére a kínai kormánytól. Az online lövöldözős „PlayerUnknown’s Battlegrounds” játék például hivatalos jóváhagyás nélkül is körülbelül 20 millió példányban kelt el Kínában. Vannak olyan vállalatok, amelyek együttműködnek a hatóságokkal. Februárban az Apple több tízezer engedély nélküli játékot távolított el az App Store kínai verziójából, és elindította a Steam lecsupaszított, cenzúrának megfelelő kínai verzióját. Ez utóbbi azonban kevés játékot kínál, és alig van felhasználója.

Egyéb Kínai Csoportjátékok

A labdarúgáson és a videójátékokon kívül Kínában számos hagyományos csoportjáték is népszerű. A Xiangqi, amelyet gyakran kínai sakknak neveznek, a világ egyik legnépszerűbb társasjátéka, Kínán kívül is elterjedt. Hasonlóan kedvelt a Go, melynek szabályait gyakran egyszerűnek mondják, bár a teljes elsajátítás kihívást jelent.

A kínai dáma is egy széles körben ismert játék, amely a Halma nevű modern társasjátékból származik.

tags: #csoportjatek #kinai #foci

Népszerű bejegyzések:

• Peru válogatottjának világbajnoki álmairól
• Innovatív Molten kosárlabdák
• Szurkolói kártya igénylése a Ferencvárosnál
• A belvárosi buszincidensek részletei
• A fogatlan spanyol és a magyar foci