Az 1980-as moszkvai olimpia története
Az 1980-as moszkvai olimpia a sporttörténelem egyik legvitatottabb eseménye, amelyet a világpolitikai események és a nagyszabású bojkott határozott meg. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 1974-ben, Bécsben döntött arról, hogy 1980-ban Moszkva rendezheti a nyári ötkarikás játékokat. A szovjet fővárosnak csupán egy ellenfele akadt Los Angeles személyében. A szovjetek szerették volna megadni a módját történelmük első olimpiarendezésének, éppen ezért megközelítőleg 9 milliárd dollárba kerültek a játékok előkészületei.
A bojkott árnyéka
Az előkészületek a tervek szerint haladtak egészen 1979 decemberéig, amikor a Szovjetunió megszállta Afganisztánt. A támadást elítélte a nyugati közvélemény, élén az Egyesült Államokkal, amelynek elnöke, Jimmy Carter felszólította a világot: ne induljanak el a moszkvai játékokon. Végül 30 ország az előzetes nevezés ellenére nem jött el, míg 33 ország már magát a meghívólevelet is válasz nélkül hagyta. Az amerikaiak mellett többek között Japán, Kanada, Kína és az NSZK is távol maradt. Az Európa-kontinens országainak többsége azonban élt a Brezsnyev által felkínált lehetőséggel: sportolóik az olimpiai zászló alatt szerepelhettek.
Láthatatlan olimpikonok: A történet az 1980-as olimpia bojkottja mögött
Sikerek a szőnyegen és a vízben
A távolmaradók ellenére számtalan kiváló eredmény született, a játékok egyik kiemelkedő jelenete volt Steven Ovett és Sebastian Coe, két angol középtávfutó párharca. Az olimpia legsikeresebb versenyzője a szovjet Alekszandr Gyityatyin, a kiváló tornász lett, aki három aranya mellé még négy ezüstöt és egy bronzot is nyert. A szovjetek fölényét jól mutatja, hogy az éremtáblázaton az első helyen végeztek (80 arany, 69 ezüst, 46 bronz).
A magyar küldöttség eredményei
Magyarország minden idők legnagyobb küldöttségével, 263 versenyzővel vett részt a moszkvai olimpián, és 7 arany-, 10 ezüst-, valamint 15 bronzéremmel a 6. helyen végzett az éremtáblázaton. A magyar sportolók kiemelkedően szerepeltek a küzdősportokban és az úszásban.
A magyar aranyérmesek listája:
- Varga Károly (sportlövészet, kisöblű puska)
- Növényi Norbert (birkózás, 90 kg)
- Kocsis Ferenc (birkózás, 74 kg)
- Magyar Zoltán (torna, lólengés)
- Wladár Sándor (úszás, 200 m hát)
- Baczakó Péter (súlyemelés, 90 kg)
- Foltán László - Vaskuti István (kenu páros, 500 m)
Kitekintés: Milánó és a jelenkor
A sport és a politika összefonódása napjainkban is aktuális kérdés. A 2026-os milánói-cortinai téli olimpiával kapcsolatban komoly viták zajlanak az orosz és belarusz sportolók részvételéről. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság és a sportági szövetségek továbbra is szigorú álláspontot képviselnek a biztonságos és tisztességes verseny fenntartása érdekében, így sok jóra nem számíthatnak a háborút viselő országok képviselői.
tags: #cszka #moszkva #olimpia #milano
