A Dán Férfi Kézilabda-válogatott Egyeduralma: Taktikai Érettség és Generációs Tehetség

A dán férfi kézilabda-válogatott az elmúlt években példátlan sikersorozatot produkált, amelynek eredményeként a sportág történetében egyedülálló módon sorozatban a harmadik világbajnokságot nyerte meg. Ez az egyeduralom nem csupán a világbajnoki címekre korlátozódik, hanem az olimpiai és Európa-bajnoki trófeák birtoklásával is kiegészül, így a dán csapat a sportág történetében másodikként az összes nagy címet egyszerre birtokolja.

A Világbajnoki Trón Háromszoros Megvédése

Amikor visszatekintünk az elmúlt évek világbajnokságaira, akkor az északi csapat dominanciáját láthatjuk. Dánia 3 egymást követő világversenyen is az első helyen végzett. A sportág történetében, bár vannak már többszörös világbajnokok, de ilyen még nem fordult elő, hogy egy nemzeti válogatott egymást követően háromszor is a magasba emelje a világbajnoki trófeát.

• 2019-ben hazai pályán - Németországgal társrendezőként - Norvégiát győzték le magabiztosan a döntőben. Ez a torna méltó lezárása volt a részükről a döntő. Rákényszerítették a norvég válogatottra a saját akaratukat, az első félidőben már elléptek az ellenfelüktől és végig dominálva nyerték meg első világbajnokságukat (31-22). Lényegében szorosabb mérkőzés nélkül, vagy legalábbis a végjátékban nem játszottak egyszer sem egy gólos mérkőzést, nyerték meg a VB-t.
• 2 évvel később Egyiptom volt a házigazda, akik majdnem megakadályozták a menetelésüket. A negyeddöntőben a kétszeri hosszabbítást követően, csak büntetődobások után tudták legyőzni az afrikai csapatot. Ezt követően a döntőben egy szoros mérkőzésen 2 góllal múlták fel a svédeket a címvédésért.
• 2023-ban, a franciákat végig dominálva az aranyéremért zajló összecsapáson, begyűjtötték az egymást követő harmadik világbajnoki címüket a svéd-lengyel közös rendezésű világeseményen.

A Siker Kovácsa: Nikolaj Jacobsen Szövetségi Kapitány

Az északi csapat dominanciájának egyik kulcsszereplője egyértelműen a válogatott szövetségi kapitánya: Nikolaj Jacobsen. 2017-ben vette át a válogatottat Gudmundsontól még úgy, hogy a Bundesligában szereplő Rhein-Neckar-Löwen csapatának is a vezetőedzője maradt. Elmondása szerint 2019-ig bírta ezt a fajta kettős terhelést, akkor azonban úgy döntött, hogy klubnál végzett munkáját befejezi és nyártól csak a válogatottnak a feladataira koncentrál.

Hogy Jacobsen micsoda „nyerőgéppé” változtatta a dán csapatot, jól bizonyítja, hogy elég volt neki kilenc év ugyanannyi trófeához, amennyihez Bengt Johanssonnak 16 esztendő kellett a svéd válogatottnál. Nikolaj Jacobsen 1971-es születésűként az 1990-es évek második felének és az új évezred első éveinek klasszis balszélsője volt. Pályafutása utolsó szakaszában már másodedzőként is tevékenykedett, mindig is érdekelte a játék taktikai része. 2012-es visszavonulása után Aalborgban és a német Löwennel is szép sikereket ért el, 2017 óta, vagyis majdnem egy évtizede irányítja hazája válogatottját.

A Stabilitás és a Friss Vér: A Dán Keret

A három világbajnokságon 34 játékos kapott szerepet Jacobsen csapatában. Közülük összesen 7 olyan játékos volt, akik mindhárom világversenyen a csapat tagjai voltak: Niklas Landin, Magnus Landin, Mads Mensah, Mikkel Hansen, Simon Hald, Johan Hansen, Henrik Mollgaard. A kapuban egyértelműen Niklas Landin volt a stabil pont, játékidejével és teljesítményével egyaránt. A védelem tengelyében Mollgaard helyezkedett el és köré építették fel a védekezést. A támadás pedig jól láthatóan Mikkel Hansen kezében futott össze, főként a létszám előnyös (6:5, 7:6 elleni) helyzetekben került ő döntéshelyzetbe. Mensah amolyan jolly joker szerepben volt.

Az összes mérkőzést figyelve (28) összesen 4 játékos volt mindig a keretben: Niklas és Magnus Landin, Mensah és Hald. Mollgaard egy mérkőzést, Mikkel Hansen pedig kettőt hagyott ki mindössze. A legtöbb játékperc a Landin testvérek neve mellett látható, mert mindketten több mint 1000 percet töltöttek el a pályán a három világbajnokság során. Az átlagpercek tekintetében Saugstrup az első, ha legalább 5 mérkőzést figyelembe veszünk. Nagy teherbírással rendelkező játékos, mert 46 percet töltött el átlagban a mérkőzésein. Támadásban és védekezésben egyaránt fontos szereplővé vált a válogatottban. Svan a jobbszélen 45 perccel szintén szorosan követi a beállót. A harmadik helyen Magnus Landin következik 42 perccel.

Új Tehetségek és Kulcsfontosságú Játékosok

Jacobsenre jellemző volt a világversenyeken, hogy a kulcsjátékosok sok játékperccel rendelkeznek - gyakori a mérkőzéseken a 45-55 perc közötti játékidő. Az egész torna során a pihentetésüket javarészt úgy oldotta meg, hogy a gyengébb csapatok ellen, a kulcsemberek nem mindig léptek pályára, hanem az addig kiegészítő játékosokat kaptak több lehetőséget a bizonyításra.

• A tízszeres válogatott Lasse Möller jól játszott a Flensburgban az elmúlt hónapban, ő távolabbról is képes lőni, mint a többiek.
• Simon Pytlick eddig nyolcszor volt válogatott, a legutóbbi összetartáson nagyon jól ment neki a játék. Gyorslábú kézilabdázó, aki nagyon jól lő. A GOG-nál tanulja a „szakmát” , ahol a kontrajáték elsődleges szempont. Simon Pytlick hasonló „előélettel” robbant be a válogatottba, 2023-ban úgy lett balátlövőben a csapat kulcsembere, hogy 8 válogatott mérkőzésen lépett előtte pályára.
• Mads Hoxer (Jobbátlövő - Aalborg) eddig kétszer szerepelt a csapatban, középső védőként is bevethető, képes távolról lőni és taktikailag nagyon érett.
• Egyetlen újoncuk Lukas Jörgensen (beállós), aki ebben a fél szezonban kiválóan teljesített a GOG-ban. Nagy lépést tett a jó irányba azzal, hogy feljavult a védőjátéka.

Jobb átlövő poszton Mathias Gidsel a 2021-es világbajnokságra úgy került a keretbe, hogy mindössze 1 válogatottsággal rendelkezett. Ettől függetlenül szinte rögtön alapjátékossá vált. Ez látható az átlagos játékpercein is, hiszen mérkőzésenként 40 percet szokott pályán tölteni. Mathias Gidsel a legutóbbi Európa-bajnokságon sorozatban ötödik világeseményén lett gólkirály és szintén ötödször választották meg MVP-nek. Utóbbi díjat bármikor oda lehet adni neki, viszont, ha az EHF megvárja a finálét a legfontosabb egyéni cím odaítélésével, akkor Simon Pytlick kapta volna meg, aki a döntőben ellenállhatatlan volt. És ők ketten tényleg csak a csúcsdíszei ennek az aranycsapatnak!

Taktikai Elemzés és Statisztikai Áttekintés

A világversenyekkel kapcsolatban fontos megemlíteni, hogy 2019-ben 10 mérkőzést kellett lejátszaniuk a verseny során. Ezt követően 2021-től egy új lebonyolítás miatt csökkent a játékosok terhelése, mert már csak 9 mérkőzést kellett játszaniuk.

Támadási Hatékonyság

A támadásszámok átlaga 2021-ben volt a legmagasabb a dán válogatott esetében. Átlagosan 50 vagy afölötti támadást vezettek a mérkőzéseiken. Mindegyik világbajnokságon 30 gól/mérkőzés feletti átlaggal zártak, ehhez pedig általában 47 lövésre volt szükségük. A támadási és lövési hatékonyságuk folyamatosan emelkedett, egyre hatékonyabbá váltak.

Gólok Eloszlása és Lövési Hatékonyság

A skandináv csapatokra jellemző a gyors játék és ez a dán válogatottra is igaz volt. Komoly átlövő sorral rendelkező csapattal szerepeltek szinte mindegyik versenyen. A mérkőzéseiken amellett, hogy nagy tempóban, gyorsan tudnak játszani, kevés labdavesztéssel építik fel a támadásaikat. A kiállítások száma folyamatosan csökkent világbajnokságról-világbajnokságra haladva.

• 2019-ben: A legtöbb góljukat átlövésből szerezték (82 gól, 151 lövés, 54% hatékonyság). A legkevesebbet gyorsindítások során hibáztak (88% - 44 gól, 50 lövés). A második legtöbb lövés és gól 6m-ről történt (96 lövés - 65 gól), majd a szélről történő befejezések következnek (79 lövés - 55 gól - 70%). Áttöréseket követően 45 gól szereztek. A büntetők elvégzése során 81%-os pontossággal céloztak.
• 2021-ben: Csökkent az átlövésből szerzett gólok száma és hatékonysága (43 %), de továbbra is a távoli zónából lőttek a legtöbbet kapura. Ezután a 6m-ről történő befejezések következnek, ahol a lövésszám majdnem megegyezik, de több gólt szereztek, ami jobb hatékonyságot jelent (77 gól - 79%). Bár szélről kevesebb kísérlet és gól volt, de a hatékonyság 9%-kal nőtt (79%). A gyorsindításból történő befejezések pontossága csökkent.
• 2023-ban: A 6m-ről történő befejezések száma volt a legmagasabb (119 lövés - 80 gól), megelőzve az átlövéseket (106 lövés - 71 gól). Azonban a hatékonyság mindkettő esetében ugyanaz lett (67%) - ami komoly átlövőerőre utal. Szélről hasonló számokat láthatunk, mint két évvel ezelőtt (57 lövés - 43 gól - 75%). A büntetővonalról most teljesítettek a legrosszabbul (68%). A gyors gólok száma és hatékonysága is nőtt a két évvel korábbihoz képest.

Xgoal vs. Tényleges Gólszám

Az Xgoal azt mutatja meg, hogy a dobás típusa, helye alapján mekkora valószínűséggel lesz gól a lövésből. Ezt összeadva kapjuk meg, hogy egy csapat tényleges góljaihoz viszonyítva, hogyan teljesített az adott mérkőzésen. Ez alapján látható, hogy a dán csapat mindhárom világversenyen sokkal eredményesebb volt a lövések során, mint az várható lett volna.

Kapus Teljesítmény

Egészen biztosan kijelenthető, hogy kapuban nagyon erős a dán válogatott. Landin egyszerűen kirobbanthatatlan volt, mellette szinte epizódszerepeket kaptak olyan kapusok, akik más válogatottban kezdők is lehettek volna (Green, Möller, Nielsen). Átlagosan 12,57 védést mutattak be mérkőzésenként a 36,82 kapura tartó lövésből.

A védési hatékonyságot tekintve a hazai rendezésű versenyen védtek a legjobban Landinék (2019 - 36%). 2021-ben teljesítettek a „leggyengébben”, ami még így 32%-ot jelentett.

A 2019-es Világbajnokság Útja a Győzelemig: Taktikai Fejlődés

A németekkel közösen megrendezett 2019-es világbajnokságon a csoportmérkőzések jó lehetőséget biztosítottak a dánoknak arra, hogy mindenki játéklehetőséget kapjon. Könnyed mérkőzésekkel kezdték a tornát. Chile ellen a sok gyors góllal (14 gól) megadták az alaphangot és a tempót, egy roppant magabiztos győzelemmel kezdtek (39-16). Hasonlóan hengereltek Tunézia ellen is. A mérkőzés kezdetén egy 7:0-s rohammal el is döntötték a meccset (36-22). Szaud-Arábia elleni összecsapásuk is a gyakorlás jegyében telt (34-22), továbbra is a különböző felállásokat gyakorolva (pl.: 5:1-es védekezés).

Ausztria ellen nehezebben indult számukra a mérkőzés, mert az ellenfelük vezetett az első félidőben. Azonban itt “elővették” a 7:6 elleni játékukat és a mérkőzés hátralevő részében erre építve “bedarálták” ellenfelüket (28-17). Az első igazi megmérettetésük a norvégok elleni csoportdöntő volt. Az első félidőben kialakítottak egy pár gólos különbséget, amit a második félidőben még továbbnöveltek. A végjátékra visszakapaszkodtak a norvégok. A dánok így újra a 7:6 elleni játékhoz nyúltak a végjátékban és eldöntötték az összecsapást (30-26).

Ezen a mérkőzésen már kezdett kirajzolódni, hogy Jacobsen kikre építi a játékot, azonban René Toft kiválásával újra kellett terveznie a védekezést. A középdöntőbe kerülve először a magyar válogatott várt a házigazdára. Végigvezetve nyerték meg a mérkőzést, elsősorban azoknak a játékosoknak a vezetésével, akik a torna utolsó szakaszában is játszottak (25-22). René Toft kiesésével Mollgaard mellett Hald kezdett a védelem tengelyében és Zachariassen volt, aki még itt feladatot kapott. Belső poszton pedig a Lauge-Hansen-Mensah trió szervezte a játékot. A magyar válogatott ellen is játszották a nyitott védekezésüket (5:1).

Egyiptom ellen egy küzdelmes mérkőzést játszottak, az afrikai csapat szívós ellenfélnek bizonyult. Csak az utolsó 10 percben érték el, hogy nagyobb legyen a különbség, mint amit a mérkőzés képe mutatott (26-20). Ebben a párharcban támadásban újra előkerült a 7:6 elleni játékuk. Az utolsó középdöntős összecsapásuk a svédek elleni “északi” derbi volt. A svédek számára az elődöntőbe jutás volt a tét, így is kezdték a mérkőzést. Azonban ez nem bizonytalanította el a dánokat, hanem fokozatosan felőrölték az ellenfelüket (30-26), így a francia válogatott várt rájuk az elődöntőben.

A mérkőzésen végig vezetve jó teljesítményt nyújtottak, egy pillanatig nem forgott veszélyben a döntőbe jutásuk. A második félidő közepén már 10 góllal is vezettek és végül 38-30-ra győztek. A döntőben folytatták lehengerlő játékukat.

A Dán Kézilabda "Grand Slam" Tagjai

A sportág történetében csupán három ország 22 játékosa nyert olimpiát, világbajnokságot, Európa-bajnokságot és Bajnokok Ligáját. Vasárnap este fél nyolc körül ennek az exkluzív társaságnak a legújabb tagja lett három dán klasszis, Magnus Landin, Emil Nielsen és Magnus Saugstrup. Közülük a beálló Saugstrup jelenleg mind a négy aranyat egyszerre birtokolja, mert a német Magdeburggal a BL-ben is címvédő.

A teljes névsor:

• Oleg Grebnyev, Oleg Kiszeljov (oroszok)
• Jérome Fernandez, Didier Dinart, Daniel Narcisse, Nikola Karabatic, Thierry Omeyer, Joel Abati, Luc Abalo, Michaël Guigou, Cédric Sorhaindo, Vincent Gerard, Valentin Porte, Dika Mem, Timothey N’Guessan, Ludovic Fabregas (franciák)
• Lasse Svan, Niklas Landin, Hans Lindberg, Magnus Landin, Emil Nielsen, Magnus Saugstrup (dánok)

„Nagyon-nagyon boldogok vagyunk, hatalmas nyomás alatt játszottunk. Amikor pályára lépünk, mindenki aranyat vár tőlünk. Most már mindhárom cím a miénk. Hihetetlen sorozatot zártunk, sok problémával kellett megküzdenünk, a többi tornához képest talán kissé bizonytalanabbak voltunk. De felállhattunk a dobogó tetejére, márpedig csak ez számít. Rendkívül büszke vagyok a válogatottra, a szurkolókra és a stábra is - ez igazi csapatmunka volt!” - Mathias Gidsel, a dán válogatott jobbátlövője.

„Ez a döntő igazán kemény csatát hozott. Ha azoktól a trófeáktól, amelyeket megnyersz, nem érzed magad kiválónak, akkor nem érdemled meg, hogy itt legyél. Nagyon nehéz volt az Eb, már a rajt előtt hatalmas elvárásokkal kellett szembenéznünk, amelyeknek nem volt könnyű megfelelni.”

Dánia az Európa-bajnokságon és a Jövő

Dánia az olimpia és a világbajnokság után az Európa-bajnokságot is megnyerte, így a sportág történetében második válogatottként az összes nagy címet egyszerre birtokolja. A dán válogatott üldözőinél látni a potenciált, hogy a közeljövőben néhány trófeát ellopjanak tőle.

A most véget érő Európa-bajnokságon a dánok elbírtak egy kisebb sérüléshullámot, amiből Thomas Arnoldsen a legjobbkor épült fel, viszont két beállója, Lukas Jörgensen és Simon Hald menet közben esett ki. Legkésőbb a Németországgal szemben 34-27-re megnyert döntőben az is kiderült, hogy Jacobsennek sokkal több taktikai fegyvere van, mint Mathias Gidsel egy az egyezései és szuperhősöket idéző berepülései.

A női Eurokupa B csoportjában, a Magyarország-Dánia mérkőzésen Anna Kristensen jól védte a dán kaput, tíz perc után 3-3 állt a tatabányai Multifunciós Csarnok eredményjelzőjén. Végül a vendégeknek nyolccal kevesebb kapura lövésük volt, mégis két találattal legyőzték a 31 kísérletet elhibázó házigazdákat (19-21). A túloldalon Kristensen 21 lövést védett, Mie Höjlund a mezőny legeredményesebbeként hatszor talált be. A Ferencváros jobbátlövője, Mette Tranborg kétszer volt eredményes, a Győr beállója, Ida-Marie Dahl nem talált be, klubtársa, a balátlövő Kristina Jörgensen viszont háromszor is. Ez volt a két együttes 55. mérkőzése, a mérleg magyar szempontból 26 győzelem, három döntetlen és immár 26 vereség.

tags: #dan #valogatott #beallo

Népszerű bejegyzések:

• Kemény Zsófi és a Népstadion története
• A Sóstói Stadion története
• a futballpályán elhunyt Balázs Dárdai
• Fradi Snack
• Női Vízilabda: Magyarország vs. Franciaország