Dávid és Saul története: A királyság, a féltékenység és a megbocsátás
Izráel első királya, Saul pályája szépen indult. Sem akaratos, sem vakmerő, sem nagyravágyó nem volt. Izráel legkisebb törzséből, a benjaminitáktól származva el tudta viselni a lenézést, a megvetést, holott Sámuel, az ország utolsó prófétája Isten utasítására őt kente királlyá. A nép követelte, hogy legyen királyuk, mint más nemzeteknek. Samuel megkérdezte az Úr tanácsát. Saul, a hadsereg élén Istentől vezetve, legyőzte a filiszteusokat az első csatában. Ezután a legyőzöttek sorába került Moab, Ammon, Edom, a királyok Zobah, és Amálek.
Saul hanyatlása és a "megszállottság"
Azonban Saul nem engedelmeskedett az Úrnak, és megtartott néhány zsákmányt miután legyőzte az Amáleket. Ekkor Isten elvetette Sault, mint Izrael királya. Saul sokat gyötrődött, mert az Úr Lelke elhagyta őt, mióta vétkezett. Ahelyett, hogy az ország vezetéséről gondoskodott és tanácskozott volna Isten Lelkének segítségével, a megszállottság hálójába került. Ez Isten tudtával történt: „rossz szellem kezdte gyötörni, amelyet az ÚR küldött”. Ennek a magyarázata az lehet, hogy Isten Sault átadta a sátán gonosz hatalmának. A sátán nem cselekedhet mindenben önállóan. Fölötte is uralkodik Isten. Káin és a kivonulás egyiptomi fáraója után Saul a harmadik depresszióban sínylődő ember a Bibliában. Élete fokozatosan eltorzult, görcsösen a maga meglátásaihoz ragaszkodó, szinte kihívó és féktelen nagyzási tébolyban szenvedő emberré vált.
A "megszállottság" szó a „megszállni” igéből ered. Egy ember lelkét kínozza a sátán. Saul gyötörtetését nem így nevezik itt, de minden arra utal, hogy Saul sátáni megszállottság támadásától szenvedett. Ismerhette a depresszió mélységeit. A modern ember lelke legmélyén éppen olyan magányos, mint Saul. Korunkban egyre gyakrabban fordul elő, hogy Istentől és parancsaitól távol élő embereken a megszállottság jelei fedezhetők fel. A lelki betegség, elmebetegség nem megszállottság, bár lehetnek nagyon hasonló jelek, a gyengeelméjűség sem az. Istentől küldött gonosz lélek: nagyobb gyerekeknek tudniuk kell, hogy vannak emberek, akiket gonosz lélek űz furcsa viselkedésre. Nem jó, hogyha megfélemlítjük őket velük. Mondjuk el, hogy senkinek sem lehetnek ártalmára, aki valóban szereti az Urat. Még valami: olyan emberek is, akik igazán szeretik az Urat, bűnösök maradnak.
Dávid felemelkedése és Saul udvarába kerülése
Sámuel az Úrtól kapta azt a feladatot, hogy az Isten által kiválasztott leendő királyt fölszentelje. Dávid volt az, Isai legkisebb fia, Ruth és Boáz unokája, Betlehemből. Az Úr azt parancsolta Sámuelnek: kend fel a fiatal Dávidot, mint a következő királyt.
Saul lelki szenvedéseit látva szolgái tanakodni kezdtek, hogyan segíthetnének rajta. Eszükbe jutott, hogy talán a szép zene könnyítene állapotán. Az Úrról szóló énekek hallatán megnyugodna egy kicsit. Egyikük így szólt: „Én láttam a betlehemi Isai egyik fiát, aki tud lantot pengetni, derék férfi, harcra termett, okos beszédű, daliás ember, és vele van az ÚR.” Mi már értjük, hogy Isai legkisebb fiáról, Dávidról beszélt. Saul követeket küldött Isaihoz üzenettel, királyi paranccsal. Isai engedelmeskedett Saul parancsának. Ajándékot készített a királynak: egy szamárra kenyeret, tömlő bort és egy kecskegidát pakolt. Amikor Dávid Saulnál jelentkezett, megtetszett neki a fiatalember: megkedvelte őt. Saul újra hírt küldött Isainak, azzal a kéréssel, hogy hadd maradjon Dávid az ő szolgálatában, mivel készségességét megkedvelte. Saul itt nem despotaként viselkedett, hanem miután látta Dávidot, Isai beleegyezését kérte. Dávid elnyeri Saul tetszését. Dávid nagyon szépen tud hárfázni. Valahányszor Saul újra rosszul lett - gonosz lélek gyötörte -, Dávid fogta a lantot, és zenélt a királynak. Ez a zene megkönnyebbülést szerzett Saulnak, a gonosz lélek eltávozott tőle. Isten Lelke, aki Dávidban lakott, a zenén át kényszerítette a gonosz lelket, hogy hagyja el Sault.
A zene ereje és a bibliai hangszerek
A zenének nagy befolyása lehet az emberre. Gyakran jó, máskor rossz. Gordon Shaw írja: „Mozart zenéje megkönnyíti a komplex gondolkodást, mint matematika, sakk. Még az epilepsziás betegségek tüneteit is enyhítheti. Nyugtalanság, félelem, és ezek leküzdése. Lelki betegségek.”
A „lant/hárfa” - A héber kinnór szót fordítják hárfának (Károli) és lantnak (protestáns új fordítás) is. Valójában mind a mai hárfától, mind a mai lanttól különbözött, fából készült fakeretre 3-12 húrt feszítettek. A Zsolt 33,2; 92,4 és 144,9 tízhúrú hangszernek nevezi. A Biblia sokszor említi, de csak az Ószövetség. Ismert a 150. zsoltár 3. verse is: „Dicsérjétek kürtzengéssel, dicsérjétek lanttal és hárfával!” Kézbe vehető, pengetős hangszer, alkalmas volt arra, hogy a pásztor magával vigye, amikor a bárányokat őrizte. E hangszer Dávid és Salamon által mindennapi hangszerből templomi hangszerré lépett elő.
| Hangszer megnevezés | Eredeti héber szó | Leírás | Bibliai hivatkozás (példa) |
|---|---|---|---|
| Lant/Hárfa | Kinnór | Fából készült fakeretre feszített 3-12 húrú pengetős hangszer, melyet pásztorok is használtak. Később templomi hangszerré vált. | Zsolt 33,2; 150,3 |
Góliát legyőzése és Saul féltékenysége
MIUTÁN Dávid megöli Góliátot, Izrael hadvezére, Ábner Saulhoz vezeti őt. Dávid sorra megnyeri a csatákat, és nagyon népszerű lesz. Dávidnak is nagy oka lehetett volna a hatalom megragadására, hiszen Saul eltorzulása után Sámuel próféta őt kente fel királlyá. Saul azonban hallani sem akart a trón átadásáról, sőt eszeveszett dühvel üldözni kezdte Dávidot.
Saulban féltékenység ébred amiatt, hogy Dávidnak nagyobb tiszteletet adnak, mint neki. Egyszer, miközben Saulnak hárfázik, a király Dávid felé hajítja a lándzsáját. Dávid félreugrik, és a lándzsa a falba fúródik. Saul ezután többször is megpróbálja őt megölni. Emlékszel még, mit ígért Saul? Azt, hogy ahhoz a férfihoz adja feleségül a lányát, aki megöli Góliátot. Saul most azt mondja Dávidnak, hogy feleségül veheti Mikál nevű lányát, de előbb meg kell ölnie száz ellenséges filiszteust. Még ilyet! A valóságban Saul azt reméli, hogy a filiszteusok majd végeznek Dáviddal.
Saul fia, Jonatán azonban nem féltékeny Dávidra. Nagyon szereti Dávidot, és Dávid is szereti őt. Egy nap Saul megmondja Jonatánnak és az összes szolgájának, hogy meg akarja ölni Dávidot. Jonatán így szólt: „Ne bántsd Dávidot! Soha nem ártott neked. Sőt, inkább sokat segített neked mindazzal, amit tett.” Saul hallgat a fiára, és megígéri, hogy nem bántja Dávidot. Így visszahozzák Dávidot, és ő újra Saul házában szolgál, mint azelőtt. Egy nap azonban, amikor Dávid éppen hárfázik, Saul ismét feléje hajítja a lándzsáját. Dávid kitér előle, és a lándzsa a falba fúródik. Most már harmadszorra történik ugyanaz! Aznap éjjel hazamegy a saját házába. Saul odaküldi embereit, hogy megöljék. Azon az éjszakán Mikál segít neki, hogy az ablakon át elmenekülhessen.
Dávid menekülése és nagylelkűsége
Miközben a féltékeny Saul király elől bujkált, hírét vette, hogy barátja, Sámuel próféta meghalt. Dávid szomorú volt és úgy siratta, mintha a saját apja lett volna.
Saul egy 3000 fős sereggel üldözőbe veszi Dávidot. Amikor az út menti juhaklokhoz ért, volt ott egy barlang. Saul bement oda, hogy a szükségét elvégezze. Ugyanabba a barlangba tér be, ahol Dávid és az emberei rejtőzködnek. Akkor az emberei ezt mondták Dávidnak: „Nézd, ez az a nap, amelyről azt mondta neked az Úr, hogy kezedbe adja ellenségedet. Tégy vele, amit jónak látsz!” Dávidnak ezt suttogják a katonái: „Itt az alkalom, hogy megöld Sault.” Dávid odalopódzik Saulhoz, és levág egy darabot a ruhájából. Saul semmit nem vesz észre. Így fékezte meg Dávid az embereit, és nem engedte, hogy Saulra támadjanak. Később Dávid nagyon sajnálja, hogy nem bánt tisztelettel Jehova felkent királyával. És azt sem engedi, hogy a katonái bántsák Sault. Sőt, később magának Saulnak is elmondja, hogy megölhette volna, mert lehetősége volt rá.
Ezután Dávid is fölkelt, kiment a barlangból, és Saul után kiáltott: „Uram, királyom! Hiszen most a saját szemeddel láthattad, hogy kezembe adott az Úr a barlangban. Nézd csak, atyám, itt van a köpenyed sarka a kezemben. Amikor levágtam a köpenyed sarkát, nem gyilkoltalak meg. Ahogy az ősi példabeszéd mondja: Gonoszoktól ered a gonoszság. Ki ellen vonult ki Izráel királya? Kit üldözöl? Legyen azért az Úr a bíró, és tegyen igazságot közöttünk!” Miután Dávid mindezeket elmondta Saulnak, megkérdezte Saul: „A te hangod ez, Dávid fiam? Ha valaki rátalál ellenségére, sértetlenül bocsátja-e útjára?” Dávid megesküdött Saulnak. A bosszúvágy és a nagylelkűség drámaian megrendítő történetei töltik ki ennek az időszaknak keretét, különösen a Sámuel I. könyve 24. és 26. fejezeteiben megörökített elbeszélésekben.
De igen. Ezután is üldözi. Az egyik éjjel Dávid és az unokaöccse, Abisai belopódznak Saul táborába. Mindenki mélyen alszik, még Saul testőre, Ábner, fővezére is ott aludt mellette. Ekkor Abisainak támadt egy ötlete. Dávid és Abisai magukhoz vették Saul dárdáját és vizeskorsóját majd a hegytetőre siettek. Dávid onnan kiáltott le Abnérnak: „Miért nem őrizted uradat, a királyt?...” Dávid felmegy a szemközti hegy tetejére, és onnan kiáltja: „Ábner, miért nem vigyázol a királyodra? Hol van Saul vizeskorsója és lándzsája?” Saul király felismerte Dávid hangját. Saul megismeri Dávid hangját, és ezt mondja: „Megölhettél volna, de nem tetted. Most már tudom, hogy te leszel Izrael következő királya.” Ezután visszatér a palotájába.
Dávid félt Saultól és tudta, hogy nem bízhat meg a féltékeny királyban. Így biztonságosabb helyre ment. Azon a helyen nagyon jók voltak egy Nábál nevű gazdag emberhez. Távol tartották a tolvajokat és a vadállatokat Nábál nyájaitól és pásztoraitól. Dávid elküldte tíz emberét Nábálhoz, hogy adjon nekik valami ennivalót. Dávid nagyon mérges lett a goromba, barátságtalan szavak hallatán. Azt mondta: „készítsék elő kardjaikat.” Abigail nem olyan volt, mint a férje, ő kedves, gyöngéd és nagyon bölcs asszony volt. Összeszedett jó sok ennivalót, és szamarakra málházta. Amikor Abigail megtalálta Dávidot, leszállt a szamárról és a lábai elé borult. Arra kérte Dávidot, hogy ne ölje meg Nábált, még ha annyira goromba is volt. Dávid elfogadta Abigail ajándékát és megfogadta tanácsát. Hazatérve aznap este Abigail ünnepelve és borozgatva találta férjét.
Ákhis, a filiszteus király beleegyezett, hogy Dávidnak adja a Ciklág nevű kisvárost. Ákhis király arra kérte Dávidot, hogy embereivel tartson a filiszteus katonákkal. Dávid azonban tudta, hogy soha sem fog az izraeliták ellen harcolni. Dávid az embereivel Ciklág felé menetelt, a filiszteusok már készen álltak az izraeliták elleni harcra. Dávid és emberei, amikor már majdnem hazaértek, látták, hogy a városukat felégették. Az emberek sírtak és sírtak, amíg csak el nem apadtak a könnyeik. Dávid megkérdezte Istent, hogy mit tegyenek, és Isten válaszolt neki. Az Úr segítségével utolérték az ellenséget, és Isten győzelmet adott nekik.
Saul tragikus vége
Saul Istenhez imádkozott, de Ő nem válaszolt neki. Saul ugyanis a saját elgondolásai után járt. Megölte Isten papjait. Saul azonban túl büszke volt a megbánáshoz. Saul valami nagyon gonosz dolgot művelt. Azt mondta a szolgáinak, hogy találjanak egy médiumot. Saul Sátánnak engedelmeskedik, és úgy tesz, mintha szóra tudná bírni a halottakat. Sátánnal és angyalaival beszélnek, akik időnként a már meghalt emberek alakját és hangját, beszédét utánozzák. Saul is tudta ezt, mégis úgy döntött, hogy Sátántól kér segítséget. Elgyalogoltak a távoli helyre, ahol a médium lakott.
A médium félt Saul látogatása alkalmával. Tudta, hogy Isten utasítása szerint az összes médiumot meg kellett ölni. Saul azonban azt ígérte neki, hogy nem bünteti meg. A médium segítségével megidézett "lény" szólt Saulhoz: „ellenségeddé lett, ...mivel nem hallgattál az Úrnak szavára ….” E szörnyű szavak hallatán Saul elterült a földön. A médium megijedt, amikor látta, hogy Saul elterült a földön. Könyörgött neki, hogy egyen. Saul először visszautasította, de aztán mégis beleegyezett. Saul vissza tért seregéhez, hogy semmi remény nem volt benne a csata megnyerésére. Saul története nagyon szomorú. Izrael népe királyt akart, de Saul nem követte az Úr akaratát, és ez vezetett a bukásához.
tags: #david #es #saul #tortenete #jatekosan
