A Zalaegerszegi Szakképzés és Labdarúgás Fejlődése: Deák Ferenc, Széchenyi István és a ZTE Öröksége
Zalaegerszeg, mint a „Nemzet Sportvárosa”, régóta elkötelezett a sport és a szakmai oktatás iránt. A városban működő intézmények, mint a Deák Ferenc Technikum és a Széchenyi István Technikum, kulcsszerepet játszanak a fiatal tehetségek gondozásában, különös tekintettel a labdarúgásra. A helyi sportklub, a ZTE Football Club szoros együttműködésben dolgozik az oktatási intézményekkel, biztosítva a magas színvonalú képzést és a sportinfrastruktúrát. Ez a cikk bemutatja ezen intézmények történetét, fejlődését és a zalaegerszegi labdarúgásban betöltött szerepét, valamint kitér egy olyan ikonikus alakra is, mint Puskás Ferenc, aki a magyar futball örök inspirációja.
A Deák Ferenc Technikum és a Sportágazati Képzés
Az iskola 1970. október 18-án vette fel Deák Ferenc nevét. Az intézmény a kezdetek óta fontos szerepet tölt be a zalaegerszegi oktatásban, és az évtizedek során folyamatosan alkalmazkodott a modern kor kihívásaihoz, különösen a sportoktatás területén.
Jelentős változást hozott Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének döntése, amelynek alapján a 2009-2010. tanévtől a ZTE Football Club, a Városi Középiskolai Kollégium és az iskola együttműködésével, valamint a MOB Utánpótlás-nevelési Programigazgatóságának jóváhagyásával indították el a közoktatási típusú sportiskolai képzést. A képzés egyfajta tehetséggondozás, amelyben a minőségi sporttevékenység és a tanulás együttes, szigorú napi és heti ritmusban, összehangoltan folyik. Ez a tevékenységrendszer kedvező hatással van a sportiskolai tanulók személyiségfejlődésére.
A diákok órarendjének összeállítása úgy történik, hogy a délelőtti edzések, valamint az ebédidő is jól illeszkedjen a tanórai foglalkozások rendjébe. A tanórák, edzések, mérkőzések és a tanulás rendszere komoly leterheltséget és erőpróbát jelent a fiatalok számára. Mindezek összehangolt működése csak úgy lehet eredményes, ha az iskola, a szülők, a klub és a kollégium hatékonyan együttműködnek.
A képzési forma folyamatosan fejlődött. A 2014-2015. tanévtől - az iskola szakképző jellegéhez igazítva - a köznevelési illetve közoktatási kereteket adó gimnáziumi osztályokat felmenő rendszerben felváltották a sport ágazati szakközépiskolai illetve 2016. szeptembertől a szakgimnáziumi osztályok. A 2020-2021. tanévtől technikumi képzési forma került bevezetésre. A speciális tehetséggondozás során a sport ágazati képzésben a minőségi sporttevékenység és a tanulás együttes, szigorú napi és heti ritmusban, összehangoltan folyik. A 2016-2017. tanévtől induló szakgimnáziumi képzésben résztvevő diákok számára - az érettségi vizsgát követően - 1 tanév alatt lehetőség van OKJ-s sportedző (labdarúgás) szakképesítés megszerzésére is. Az ágazatban elsajátított ismeretek kiváló alapot biztosítanak a felsőfokú tanulmányokhoz az testnevelő, edző, rekreáció szakok iránt érdeklődőknek.
A Széchenyi István Technikum Története és Sikerei
Zalaegerszegen 1960-ban kezdődött el a középfokú építőipari szakképzés a Zrínyi Miklós Gimnáziumban. A város és az építőipar fejlődése szükségessé tette egy új, önálló iskola indítását Építőipari Szakközépiskola néven. Az iskola felvette Széchenyi István nevét, így lett belőle a Széchenyi István Műszaki Szakközépiskola. Az iskolaépület 5 tanteremmel bővült emeletráépítéssel a főépületet és a tornatermet összekötő öltözők fölött, ezzel is javítva a képzés infrastrukturális feltételeit.
Kiemelkedő Eredmények a Széchenyi István Technikumban (válogatás)
| Verseny / Eredmény | Szak / Diák(ok) | Helyezés | Felkészítő Tanár(ok) |
|---|---|---|---|
| Országos épületgépész tanulmányi verseny | Balogh László, Wágenhoffer László, Polgár Krisztián, Salamon Péter | 1., 2., 4., 11. | Péter Imre |
| SZKTV | Horváth Patrik (vízvezeték- és készülékszerelő) | 2. | Gyarmati Attila, Radácsi Róbert, Szabó Csaba |
| Országos Szakmai Tanulmányi Verseny | Kerék Kristóf (műszaki informatikus) | 1. | Nincs adat |
| Országos Szakmai Tanulmányi Verseny | Marton Imre János (műszaki informatikus) | 3. | Nincs adat |
| Országos Szakmai Tanulmányi Verseny | Murányi Norbert (műszaki informatikus) | 5. | Nincs adat |
| Országos Szakmai Tanulmányi Verseny | Horváth Dávid (épületgépész technikus) | 2. | Nincs adat |
| Országos Szakmai Tanulmányi Verseny | Varga László (épületgépész technikus) | 3. | Nincs adat |
| Szakma Kiváló Tanulója Verseny | Szanyi László Tamás (központifűtés- és gázhálózatrendszer - szerelő) | 1. | Nincs adat |
| Ágazati Szakmai Érettségi Vizsgatárgyak versenye | Filó Dániel (épületgépész) | 1. | Jacsó Krisztián, Péter Imre |
| SkillsHungary nemzeti döntő (2022) | Offner Márton | 1. | Nincs adat |
| Ágazati Szakmai Érettségi Vizsgatárgyak versenye | Szakál Noel Benő (épületgépész) | 1. | Péter Imre |
Az iskola emellett aktívan részt vett nemzetközi projektekben is. A nyertes Határtalanul pályázat segítségével a diákok Erdélyt és Szlovákiát, Kassát látogathatták meg, tovább mélyítve kapcsolatainkat a testvériskolákkal.
A Deák Ferenc és Széchenyi István Technikumok Integrációja
A fenntartó városi önkormányzat a demográfiai adatokra és a költségvetési mutatókra hivatkozva a Deák Ferenc Szakközépiskola és a Széchenyi István Szakközépiskola integrációja mellett döntött. Ez a lépés egy erősebb, összevont intézmény létrehozását célozta, amely még hatékonyabban szolgálhatja a térség szakmai és sportoktatási igényeit. Az integrációval a két patinás intézmény közös erővel folytatja a tehetséggondozást és a minőségi oktatást, különösen a sport és az épületgépészet területén.
Zalaegerszegi Szakképzési Centrum
Zalaegerszeg, a Sportváros és a ZTE Labdarúgás
Zalaegerszeg mindig is központi szerepet játszott a sport életében, amit méltán erősít meg a Zalaegerszegnek 1996-ban adományozott „A Nemzet Sportvárosa” cím. Ez az elismerés is bizonyítja a város kitartó munkáját a sport fejlesztésében és a sportolók nevelésében.
A város sportinfrastruktúrája kiváló lehetőségeket biztosít a különböző sportágak számára. Az Október 6. tér 16. szám alatt a ZTE (1972-ben épített, majd 2002-ben felújított) futballstadionját találjuk, melynek helyén a 20. század első felében már élénk sportélet zajlott, télen a korcsolyázók vették birtokukba a területét. Keleti irányba haladva, mindössze néhány percnyi sétára érjük el a Zalakerámia Sport- és Rendezvénycsarnok (Stadion u. 3.) és a Zalaegerszegi Jégcsarnok (Stadion u. 3/A) modern épületeit - előbbit 1980-ban, utóbbit 2004-ben avatták fel.
A ZTE Football Club, a Városi Középiskolai Kollégium és az oktatási intézmények, mint a Deák Ferenc Technikum, szoros együttműködésben működnek, hogy biztosítsák a minőségi labdarúgó utánpótlás-nevelést. Ez az összehangolt munka elengedhetetlen a fiatal sportolók fejlődéséhez és a város sportcéljainak eléréséhez, hozzájárulva a zalaegerszegi labdarúgás folyamatos sikereihez.
Puskás Ferenc: A Magyar Futball Ikonja
Bár Puskás Ferenc pályafutása nem kötődik közvetlenül Zalaegerszeghez, a magyar labdarúgás történetének egyik legnagyobb alakjaként a sportiskolai képzés és a labdarúgó utánpótlás számára örök példát és inspirációt jelent.
Puskás Ferenc 1927. április 2-án született Budapesten, a Józsefvárosban. Fiatalon a Kispesti AC (későbbi Honvéd) játékosa lett, ahol mindössze 16 évesen, 1943-ban mutatkozott be az első csapatban. A pályán alacsony termete ellenére is kiemelkedett. A Honvédnál olyan legendás játékosokkal játszott együtt, mint Bozsik József, Czibor Zoltán vagy Kocsis Sándor.
Puskás Ferenc a magyar válogatottban 1945-ben, mindössze 18 évesen mutatkozott be, és 85 válogatott mérkőzésen 84 gólt szerzett - ez a teljesítmény ma is lenyűgöző. A legendás Aranycsapat kapitányaként 1952-ben Helsinkiben olimpiai bajnok lett, 1953-ban pedig az egész világ megismerte a nevét, amikor a magyar válogatott 6-3-ra legyőzte Angliát a Wembley-stadionban. Puskás két gólt szerzett azon a mérkőzésen, amelyet a „század mérkőzésének” neveztek. Az 1954-es svájci világbajnokságon Puskás vezérletével a magyar csapat egészen a döntőig jutott, ám ott 3-2-re vereséget szenvedett az NSZK-tól.
Az 1956-os forradalom idején a Honvéd külföldön, Spanyolországban játszott nemzetközi mérkőzéseket. A forradalom leverése után Puskás és több társa nem tért vissza Magyarországra. Emiatt itthon hosszú évekre eltiltották, és csak 1958-ban kapott engedélyt arra, hogy újra futballozzon. A Real Madridban Puskás Ferenc elképesztő második karriert futott be. A klubbal többszörös spanyol bajnok, kupagyőztes és háromszoros BEK-győztes lett. A madridi szurkolók hamar megszerették „Pancho” néven, és legendás párost alkotott Alfredo Di Stéfanóval.
Visszavonulása után Puskás edzőként dolgozott világszerte: Spanyolországban, Görögországban, Chilében, Szaúd-Arábiában és Ausztráliában is. A rendszerváltás után Puskás 1991-ben tért haza Magyarországra, ahol hatalmas szeretettel fogadták. Élete végéig a magyar labdarúgás nagykövete maradt, és az egész világ tisztelettel tekintett rá. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság és a FIFA is több alkalommal tüntette ki életműdíjjal. Puskás Ferenc 2006. november 17-én hunyt el Budapesten, 79 éves korában. Puskás Ferenc nemcsak Magyarország, hanem az egész világ futballtörténetének egyik legnagyobb alakja volt.
tags: #deak #ferenc #szechenyi #istvan #zalaegerszeg #foci
