A megszállott mosodás és az álmodozó csapat: Sándor Pál Régi idők focija című kultfilmjének örök érvénye

Sándor Pál remeke, a Régi idők focija a magyar filmtörténet fontos darabja, mely 45 éve, 1978-ban került bemutatásra. Ez a film a magyar film és a foci találkozásának talán legismertebb és legnépszerűbb alkotása. A húszas évek mozi- és focivilágát burleszk-pantomim stílusban megidéző történet Budapesten játszódik, és egy gyógyíthatatlan megszállottság - már-már szent őrület - tragikomikus tükre.

A film egyik szállóigéje mindennapjaink vezérfonala lett: „Kell egy csapat!”. Ez a mondat pedig a mostani fiatal generáció számára, hosszú idő után szerencsére újra értelmet nyer, hiszen a mai labdarúgó válogatott pontosan ezt a mondatot testesíti meg, igazi egységes csapatot alkotva.

Minarik Ede, a Csabagyöngye SC és az álom az élvonalról

A történet középpontjában Minarik Ede (Garas Dezső) mosodás áll, akinek egyetlen szenvedélye a foci. Élete célja, hogy a másodosztályban vegetáló Csabagyöngye SC bejusson az első ligába. Ezért képes feláldozni mindent: a mosodáját, a házasságát, mindent, amije csak van, illetve volt. A megszállott önjelölt focimenedzser minden szabadidejét és pénzét csapatának szenteli. Ahhoz, hogy elérje célját, megannyi akadállyal kell szembenéznie.

Játékosai elégedetlenkednek a mostoha viszonyok miatt, az egyetlen klasszis Vallay (Vogt Károly), a kapus, aki körül keselyűként köröznek a riválisok ügynökei. A pénzhiány miatt időről-időre áruba kell bocsátania a csapat egyik tagját, és a végén még meg is verik. Mielőtt klubtulajdonos lett, Minarik maga is aktívan rúgta a bőrt, sőt egészen a címeres mezig jutott - már ha hihetünk a legendáknak. A mosodás életének legfelemelőbb pillanata, a válogatottban szerzett gólja, egy szürreális flashbackben meg is jelenik.

A történet eredete és Mándy Iván hatása

Sándor Pált és állandó forgatókönyvíróját, Tóth Zsuzsát Mándy Iván prózája ihlette meg, aki a magyar írók közül elsőként emelte irodalmi témává a futballt. A film kiváló író, Mándy Iván novellája alapján készült. Érdekesség, hogy a készítők kérték fel a novella megírására, ő pedig örömmel vállalkozott rá. A fociért ő is rajongott, büszkén mesélte, hogy gyerekként még látta védeni Zsák Károlyt, a Budai 33 legendás kapusát, meg a Ferencváros nagymenőit is.

Mándy Iván A pálya szélén című kisregényének főszereplője Csempe-Pempe, a fanatikus játékosmegfigyelő, belőle lett Minarik Ede a filmváltozatban. Mándy Iván művészetében a futball különleges helyet foglal el. A cselek, gólok, arcok, mozdulatok kaleidoszkópjában mindig kirajzolódik a kor képe is: a társadalomé, mely fölemeli és porba tiporja a bálványokat, segíti és akadályozza a csapatok szárnyalását.

Budapest az 1920-as években és a foci aranykora

A cselekmény az 1920-as évekbe repíti vissza a nézőt, a magyar futball azon hőskorába, amikor még nem igazán készültek a meccsekről felvételek. A film kiváló korrajznak bizonyult, 1924-ben játszódott, abban az évben, amikor a focibajnokságban az MTK volt az egyeduralkodó és Orth György a nagy sztár (a válogatott viszont 3:0-ra kikapott Egyiptomtól). Amikor Bethlen István volt a miniszterelnök, az Esterházy herceg pedig 222 ezer hold földet tudhatott magáénak. Amikor tombolt a mélyszegénység és az infláció, Róbert bácsi konyhája előtt pedig kígyózó sorban álltak az emberek egy tál ingyen ételért.

Budapest a Régi idők focija vásznán nem tündérváros, hanem olyan színtér, ahol a nyomor is álmodik. A húszas években vagyunk, túl bizonyos traumákon, de még innen a nagy földindulásokon. A fiúk lelkesek, önfeledt amatőrként igyekeznek bizonyítani, szívük egy ütemre dobban (az összjátékba olykor hibák csúsznak), de nem valósul meg az álom.

A film stílusa, képi világa és forgatási nehézségei

A Régi idők focija egy nagyon különleges film, melyben egy igazán különleges és nem mindennapi stílus ötvöződik a sajátos humorral és képi világgal. Az alkotók az 1920-as évekre jellemző némafilmek világát hozták vissza és ötvözték azt burleszk szerű elemekkel. Ragályi Elemér operatőr célja az volt, hogy egyetlen hétköznapi snitt se legyen a filmben, de közben valóban a huszas éveket idézzék a kosztümök, a frizurák és a képi megoldások. Sándor Pál és Ragályi Elemér operatőr elhatározták, hogy az egész film képi világát a borult, sötét időjárás köré építik, és teljesen kizárják a napfényes, derűs időt. Mikor azonban a forgatás elkezdődött volna, napokig verőfényes napsütésben fürdött minden.

A tökéletességre való törekvés sem könnyítette meg a stáb dolgát. A filmet több helyszínen forgatták. Részben Óbudán, ahol találtak néhány omladozó házat a korszakból. A legtöbb jelenetet a kőbányai szeméttelepen vették fel, azért ott, mert olyan futballpályát nem találtak, ahová ne lógott volna be egy-egy oda nem illő villanyvezeték, oszlop vagy modern ház a háttérben. Minarik legendás öltözője csak díszlet volt, másképp nem tudták megoldani. A korhű berendezés kedvéért a VIII. kerületi szeméttelep szolgált helyszínül, ahogy az egész csapat számára is. Minarik hosszú, barna, kaftánszerű kabátja, amelyet pontosan úgy készítettek el, ahogy Mándy megírta, Garas Dezső szerint azonban nem állt el elég jól.

Az egyik mosodai jelenetben meztelenül látható Garas Dezső és partnere, Molnár István. Sándor Pál rendező másfél órán át kapacitálta Garast, aki szemérmes ember volt, és egyáltalán nem akart levetkőzni. A Minariknál megrendezett lakoma tortacsatába torkollik. Ezt a jelenetet sem volt könnyű feladat leforgatni, mert a torták folyton elolvadtak, hiába próbálták cérnával összekötni őket. Sándor egyetlen beállítással akarta felvenni a tortacsatát, de a torták legkésőbb a beállítás háromnegyedénél elolvadtak. Ekkor találta ki, hogy Tóth Zsuzsa írjon Minariknak egy mondatot, amelyet a tükörbe nézve elmond, miközben az asszisztensek kicserélik a tortákat.

Az alkotók és a felejthetetlen színészek

A filmet a legendás Sándor Pál rendezte, neki köszönhetjük többek között a Bohóc a falont, a Herkulesfürdői emléket, a Szerencsés Dánielt és a Ripacsokat is. Sándor Pál már a pályanyitó Bohóc a falonban (1967) is bátran kísérletezett, de az a virtuóz műfajjáték, amellyel átültette Mándy világát a vászonra, a magyar filmben szinte előzmény nélküli. A film operatőre a legendás, Oscar-díjas Ragályi Elemér volt, aki csodálatos képi világot álmodott meg a hangos némafilmhez… Ragályi Elemér 2023-ban hunyt el 84 éves korában.

Remek alkotók, kiváló színészek teszik felejthetetlenné a képernyő előtt töltött időt. Minarik Ede, Csabagyöngye, tűpontos korrajz és egy ma már legendás alkotás.

Garas Dezső mint Minarik Ede

A Minarikot alakító Garas Dezső kiskorában majdnem meghalt, a strúmája miatt műtötték, de a beavatkozás közben leállt a légzése. Gégemetszést alkalmaztak és így mentették meg az életét. Nem sok hiányzott hozzá, hogy Haumann Péter kapja Minarik Ede szerepét. Történt, hogy Sándor Pál Garas Dezsőt nézte ki magának, ám a sokat foglalkoztatott színész éppen egy sorozatra készült, így nemet mondott.

Minarik Edének és az őt megszemélyesítő Garas Dezsőnek mindenképp ott a helye a legnagyobbak között. Felejthetetlen, ahogy esetlen kalapjával, lógó nagykabátjában, ormótlan cipőjében és kis bajuszával feltűnik a vásznon, megváltva ezzel a jegyét mind a magyar futball arcképcsarnokában, mind a magyar filmművészet ikonikus alakjai között. Alakja szinte egy az egyben Chaplinre emlékeztet, a burleszk legnagyobb alakjához hasonlatosan újabb és újabb ravasz ötleteivel ő is legyőzhetetlennek tűnik. Garas Dezső a fáradhatatlan Minarik maszkjában emblematikus figurává nő: a színész a hitet, a tüzet, a fanatizmust, az akaratot, az elszántságot egyaránt érzékelteti.

További emlékezetes alakítások

• Major Tamás: Főszerepet alakított a filmben. Elkötelezett baloldaliként a II. világháború alatt az ellenállásban dolgozott, a háború után pedig Nemzeti Színház igazgatója lett, aztán 1956-ban, a forradalom alatt eltávolították a székéből. De csak ideiglenesen. Major remek színész volt, ám színházigazgatóként sok kollégája életét megnehezítette.
• Márkus László: Szerepelt a filmben, ő volt Turner Pipi. A kiváló színész szokás szerint remekelt - mint számtalan szerepében. A gyerekek a Kukori miatt imádták, meg Béni hangjaként a Frédi és Béniből, a felnőttek pedig azt is tudták, megdöbbentő színpadi jelenetekre képes. Csoda, hogy a II. világháború alatt életben maradt, a nyilasok ugyanis az édesanyjával együtt a Duna felé terelték, ám végül nem lőtték le.
• Vogt Károly: Ő volt Vallay, a csodakapus. A kiváló színész sajnos meglehetősen fiatalon, 45 évesen halt meg.
• Kern András: Ott volt a Régi idők focijában, ő volt Kövesi, a tartalék. Ki gondolta ekkor - talán Sándor Pál igen -, hogy néhány évvel később ismét Garassal játszik majd, méghozzá az 1981-ben bemutatott, kultikus Ripacsokban.

A film stábtagjai és szereplői

A Régi idők focija produkciójának kulcsszereplőit és a főbb színészeket az alábbi táblázat foglalja össze:

A Rákosi-féle személyi kultusz és a foci összefonódásának emléke, illetve a levert forradalom következtében külföldön maradt focisták miatt éveket kellett várni egy olyan filmre, ahol megint a futballt illette meg a központi szerep, egészen 1961-ig, Fábri Zoltán Két félidő a pokolban című alkotásáig. Története a második világháborúban játszódik, amikor egy büntetőszázad lerobbant katonái közül igyekeznek egy csapatnyi embert összeverbuválni a Hitler születésnapjára rendezendő ünnepi mérkőzésre. És ezzel el is érkeztünk mostani filmünkhöz, ahol a közös pontot Garas Dezső jelenti.

tags: #debreceni #norbert #regi #idok #focija #torocsk

Népszerű bejegyzések:

• Az FTC kispadjának dinamikája
• Puskás Akadémia új játékosai
• A BL-negyeddöntők kiemelkedő szereplői
• Zöld-foki-szigetek sporttörténete és a magyar kézilabda-mérkőzés
• BEAC Kézilabda: Örökkévaló Szeretet