Az európai és amerikai futball: Eredet, szabályok és pénzügyi különbségek
Sokan összekeverik az amerikai és az európai futballt, pedig nagyban különböznek egymástól. A zavar abból adódik, hogy az emberek ugyanazt a nevet használják különböző sportágak megnevezésére. Valójában, ha néztél már amerikai futball- és európai futballmeccseket, valószínűleg elgondolkodtál azon, hogy bárki hogyan keverheti össze a kettőt.
Az amerikai futballt főként kézzel játsszák, míg az európai futballban a lábakra helyezik a hangsúlyt. Amit világszerte futballnak hívnak, az amerikaiak fociként ismerik. Mindkét sportágnak elkötelezett rajongói vannak, akik órákat töltenek kedvenc sportáguk követésével, és az amerikai és az európai fantasy futball is népszerű a körükben.
A "futball" szó eredete és a sportágak kialakulása
A futball szó eredetének megállapításához nem kell nyelvészprofesszornak lenni: a focit az angolok találták ki, foot = láb, ball = labda, készen is vagyunk. A szót szinte egy az egyben vette át a többi nyelv, szinte kivétel nélkül, lásd például a spanyol fútbolt, vagy a német fussballt. Egy látványos kivétel van, ráadásul az angol nyelven belül: az amerikai angol nem azt a játékot hívja futballnak, mint mindenki más, a hagyományos focira azt mondják, soccer.
Az angolok párhuzamosan használták a soccert és a futballt egészen a 70-es évekig, amikorra előbbi kikopott a nyelvből, illetve csak amerikai kontextusban maradt fenn, például az amerikai európaifoci-liga, az MLS meccsei kapcsán. A világ többi része pedig jellemzően alapban a futballt vette át, és kimaradt az egész socceresdiből - kivételnek az amerikaiak mellett tipikusan azok az országok számítanak, ahol saját verzió született a fociból és a rögbiből, mint például Kanada vagy Ausztrália.
A futball gyökerei: A mezoamerikai kultúráktól Cambridge-ig
Érdekes módon, a mezoamerikai kultúrák több mint 3000 évvel ezelőtt fejlesztették ki a mai futballnak nevezett csapatjáték előfutárát, amely egy labdával játszódó csapatjáték. Az aztékok Tchatali-nak nevezték a játékot, és kőből készült labdával játszották. Amikor a játékot rituális alkalmakkor játszották, a labda a napot jelképezte, és a győztes csapat feláldozta a vesztes csapatot az isteneknek. E történet egy alternatív változatában a győztes csapat kapitányát áldozták fel, sokan pedig a megtiszteltetésért küzdöttek, mert vallásuk ezt követelte. A mezoamerikaiak a játék olyan változatait is kifejlesztették, amelyeket gumiból készült pattogó labdával játszottak.
Az első szabálykönyvet 1848-ban fabrikálták cambridge-i diákok, és elég fura szabályok voltak benne, például meg lehetett fogni a labdát kézzel is, de egyből el is kellett rúgni, mozogni tilos volt vele. Ezzel párhuzamosan a foci eljutott Amerikába is, az első hivatalos meccset 1869-ben játszották a Princeton és a Rutgers egyetem csapatai, a rögbi és a foci szabályainak saját fejlesztésű keveréke alapján.
Később ez a szabályrendszer alakult tovább azzá, amit ma is játszanak az NFL-ben, és mivel nagyjából egyeduralkodó volt Amerikában, simán csak futballnak nevezték el. Annak ellenére, hogy a mai formájának vajmi kevés köze van a lábhoz, és a labda sem kerek, ahol a „ball” szó utalna rá. Ezzel aztán a két (sőt, a rögbivel együtt három) sport azonosítása meg is volt oldva jó időre.
Alapvető különbségek a játékmenetben és a szabályokban
Mint ahogy a bevezetőben említettük, az európai focit lábbal játsszák. Az egyetlen játékos, aki használhatja a kezét egy európai labdarúgó-mérkőzésen, a kapus. Az amerikai foci egy teljesen más történet. Talán kíváncsi vagy, hogyan kapta a nevét futballnak, tekintve, hogy a játék nagy része kézzel történik.
Ami a mérkőzések során szerzett pontokat illeti, az amerikai futball az európai változathoz hasonlóan működik, de a pontszámok jelentősen eltérnek. A csapatok nagy számokat érhetnek el, akár harminc vagy negyven pontot is szerezhetnek egyetlen mérkőzés alatt. Egy magas gólú európai futballmérkőzés ezzel szemben 4 vagy 5 gól lenne.
Az amerikai futball szabályai Európában és az NFL-ben
Azok kedvéért, akik még csak ismerkednek sportágunkkal, összeállítottuk az amerikai foci alapjainak és szabályainak rövid leírását. Európában alapvetően az egyetemi futball szabályai (NCAA) szerint folyik a játék, ami néhány részletben különbözik az NFL szabályoktól.
- Ha a labdás játékosnak érinti a talajt a kézfején és talpán kívül egyéb testrésze is, a hazai rendszerben véget ér a játék. Az NFL-ben viszont csak akkor, ha azt megelőzte az ellenfél játékosával való érintkezés.
- Az elkapó játékosokat az NFL-ben 5 yardon túl már nem lökhetik/üthetik meg a védők, míg nálunk egészen addig megtehetik ezt, míg az irányító nem dobta el a labdát.
- A magyar mérkőzések negyedei 12 percesek, szemben az NFL 15 perces játékrészeivel. Ebben az NCAA szabályoktól is különbözik az európai és egyéb nemzetközi összecsapások játékideje.
SPORT 101 // Amerikai futball kalauz
Ligastruktúra és versenyrendszer: Zárt rendszerek vs. kieséses bajnokságok
Az európai labdarúgás mindig eltért az Egyesült Államokban megszokott sportágaktól, különösen a ligák felépítését és a verseny kiegyenlítésére tett erőfeszítéseket illetően. Belefáradtál már abba, hogy ugyanazokat a csapatokat újra és újra látod játszani? Az európai futball megoldása erre a problémára a kiesés.
Sok ligában évente három új csapat kerül be az osztályba, felváltva a három legrosszabb mérleggel rendelkező csapatot. A kiesés megakadályozza, hogy ugyanazok a csapatok végezzenek minden évben a liga alján, és új csapatoknak ad esélyt. Az amerikai futballban nincs ennek megfelelője, így gyakran látni, hogy ugyanazok a csapatok évről évre kimaradnak a rájátszásból, mégis az NFL-ben maradnak. Az amerikai ligák a klasszikus értelemben véve zártak. Születnek, költöznek vagy tűnnek el olykor csapatok, de végső soron egy 30-32 franchise-ból álló mezőnyről beszélhetünk. Ezzel szemben Európában ki lehet esni és fel lehet jutni, vagyis folyamatos mozgásban van a rendszer.
Az amerikai major sportokban működő draftrendszer célja, hogy a nagy ligákba belépő, egyetemi ifjoncok legjobbjait az előző szezonban legrosszabbul szereplők vihessék el, így is kiegyenlítve a csapatok erőviszonyait. Az európai focira ez soha nem volt jellemző. Például a portugál bajnokság több mint 90 éves története során mindössze kettő olyan esztendő akadt, ahol nem a Sporting, Porto vagy a Benfica lett a bajnok.
Az amerikaiak figyelme megosztódik a profi futball (NFL), a baseball (MLB) és a kosárlabda (NBA) között. Ezzel szemben a futball Európa összes többi profi sportága fölé magasodik. Bár vannak más profi sportok is, népszerűségük nem éri el a futballét. Anglia Premier League-je, amely az ország 20 legjobb klubját tömöríti, rendkívül sikeres.
Az öt amerikai bajnokságban (amelyek közül négyet Kanadában is játszanak) átlagosan tízzel több klub (29,4) van, mint azoknál Európában (19,6). Az UEFA (Európai Labdarúgó-szövetség) is törekszik a változásra. A 2024-25-ös szezontól megújította a Bajnokok Ligája, az Európa-liga és a Konferencia-liga lebonyolítási rendjét, és bővítette a résztvevő csapatok számát.
Pénzügyi különbségek és a bevételek elosztása
A nemzetközi sportban megnyilvánuló versengés mellett pénzügyi vetélkedés és ezzel párhuzamosan a nézők meghódításáért folyó versenyfutás is megfigyelhető a különböző országok bajnokságai között. A legnagyobb bevételeket generáló ligák és klubok - a nemzetközi sportban tapasztalható ázsiai felzárkózás ellenére - továbbra is az Egyesült Államok és Nyugat-Európa élvonalában találhatóak. Az észak-amerikai és az európai bajnokságok lebonyolítási szerkezete között jelentős különbség mutatkozik, amely a bevételek alakulását is meghatározza.
További lényeges különbség, hogy az észak-amerikai ligákban szereplő csapatok bevételei kiegyenlítettebbek az európai foci bajnokságoknál. Az NFL-ben a közvetítési díjakból származó pénzeket egységesen osztják el a 32 szereplő között. Továbbá az értékesített belépők bevételeinek több mint 30%-a egy közös kalapba kerül. Így az NFL-ben lévő bevételek több mint 60%-a ebből származik. Más amerikai sportágakban már felfedezhetők jelentős különbségek, de az NBA-ben hasonló tendenciákról beszélhetünk.
A különböző költési sapkák és korlátozások most már mind az amerikai, mind az európai sportágakat meghatározzák. De amíg az Egyesült Államokban ennek szintén hagyománya van, addig Európában ez egy viszonylagosan újonnan behozott elképzelés a működésrendbe. Az európai ligák viszont nem egy azon formában próbálják megfékezni a különböző költéseket. A Premier League ugyanakkor mindenki mással ellentétben messze igazságosabban osztja el a televíziós közvetítési pénzeket, mint más ligák, ráadásul kimagaslóan a legtöbb pénzt tudja előosztani a csapatok közt. Ebből fakadóan ma már a top 30 bevételt szerző klubok nagyjából fele Angliából kerül ki.
Alapvető különbséget jelent a piacok mérete és szerkezete. Európa vezeti a nézőszámot és a közvetítésekből származó bevételeket mérkőzésenként. Ezt mégsem sikerült az eddigiekben olyan busás bevételekre váltani, mint ahogyan az amerikai ligák esetében történik. Így például - 2019-es kutatás alapján - meccsenként átlagosan 30,8 ezren látogatták az európai labdarúgást, ami 30%-kal magasabb volt, mint az észak-amerikai sportok 23,7 ezres átlaga. Ugyanakkor az NFL mérkőzései kivételt jelentettek, és meghaladták az európai stadionok nézőszámát is: minden mérkőzésen átlagosan 64,3 ezer szurkoló volt a stadionban.
A Forbes összeállítása szerint a 25 legnagyobb bevétellel rendelkező klub közül 19 amerikai és csupán 6 európai az elmúlt három évben termelt működési bevétel (adózás előtti eredmények) alapján. E kategóriába kizárólag három sportág képviselői kerültek be: amerikai foci, kosárlabda és labdarúgás. A közvetítések vonatkozásában a legnagyobb 5 európai labdarúgó liga a közvetítési jogból származó bevételek 10%-kal magasabbak voltak, mint az észak-amerikai sportok esetében. Ez alól azonban szintén kivételt jelentett az NFL közvetítésből származó bevételeinek összege, miközben az összes többi amerikai sportliga jelentősen lemarad az európai futball mögött.
Érdemes látni azt is, hogy az Egyesült Államokban népszerű, különböző sportágak bajnokságai igen eltérő módon termelik meg bevételeiket. Így például az NFL generálja a legnagyobb bevételeket az országos szintű médiából. A kisebb amerikai ligák pedig jobban támaszkodnak a belépőjegyekből származó bevételekre. A Tifosy, olasz befektetési tanácsadó elemzése alapján az amerikai ligák esetében központi szervek nagyobb mértékben ellenőrzik a bevételek alakulását, a kollektív szerződéseket és a klubok közötti elosztást. Ennek eredménye a tagklubok közötti nagyobb fokú egyenlőség.
Az NBA (észak-amerikai kosárlabda) esetében a legnagyobb és a legkisebb csapat bevétele között kétszeres különbség van, eközben az európai labdarúgásban 10-szeres eltérés általános, de az ennél nagyobb arány sem ritka. A nagy ligák közül a francia Ligue 1-ben akár 20-szoros különbség is előfordul, az angol első osztály, a Premier League ennél egyenletesebb, a maga 5-szörös különbségével. Az MLSZ 2021-re vonatkozó adatai alapján a magyar első osztályú labdarúgó-bajnokságban tapasztalható bevételi különbségek megfeleltek az európai átlagnak. Az UEFA 2023-as jelentése alapján az öt legnagyobb nemzeti bajnokság, angol Premier League klubjai, a La Liga és a Német Labdarúgóliga csapatai együttvéve majdnem annyi bevételt termelnek 2022-ben, mint Európa további 50 országának összes klubja együttvéve. Ráadásul az angol csapatok pénzügyi fölénye olyan jelentős, hogy a 20 angol élvonalbeli klub bevétele önmagában is majdnem akkora volt, mint az 50 európai ország mind a 642 klubjának együttes bevétele. A hazai vonatkozásokat vizsgálva az OTP Bank Liga a 18. helyen áll az UEFA 2023-as rangsorában.
| Liga Típus | Bevételi Különbség (legnagyobb vs. legkisebb csapat) | Példa |
|---|---|---|
| Észak-amerikai (NBA) | 2-szeres | NBA csapatok |
| Európai labdarúgás (általános) | 10-szeres (akár több is) | Francia Ligue 1 (akár 20-szoros) |
| Európai labdarúgás (Premier League) | 5-szörös | Angol Premier League csapatok |
A Szuperliga lehetősége és az európai futball jövője
Arra vágyik tehát a tisztelt közönség, hogy a futball egyenlőbb legyen? Azt úgy hívhatnák, hogy Szuperliga. A már említett széttagoltság miatt egyértelműen meg kellene egyezni a nagyobb ligáknak abban, hogy egységesen 18-ra csökkentik az élvonalbeli bajnokságban lévők számát. Továbbá kizárólag egy kupasorozatot tartanának fent a honi szintekről. Ám értelemszerű, hogy ez sem lenne önmagában elegendő, hiszen a közvetítési díjak mértéke komolyan eltérő országonként.
Ez egy máris nehéznek tűnő képlet, nem véletlen, hogy semmi nincs belőle, és az egész ötlet iszonyú távolinak látszik. Több nagy ország nemzetét kellene összeseperni valami közösbe, úgy, hogy közben otthon is játszanak. Az NFL-ben, az NBA-ben és társaiban nincs ilyen probléma. Viszont az UEFA a fentebbi fejlemények híján nem tud és nem is akar segíteni azokon, akik sem otthon, sem Európában nem tudnak elég pénzt felmarkolni ahhoz, hogy az elittel felvegyék a versenyt.
Egy akár zárt, akár nyílt Szuperliga esélyt kínálna arra, hogy főként az olasz együttesekbe áramoljon több pénz, de lehessen egy igazán erős második német vagy harmadik spanyol együttes. Igaz, az Atletico Madrid egyre komolyabb babérokra tör, de ha ők és egy Newcastle United típusú együttes minden évben 300-500 (!) millió euróval kevesebbet kapar össze, mint az elit tagja, akkor azok tartós utolérése nem lehetséges. A megemelkedett mérkőzésszámok, az egyébként kevesebb nézőt vonzó (pl. Kairat-Real Madrid) mérkőzések, az egyre szétszakadó európai ligák közötti különbségek mind indokolnák, hogy megszülessen a változás. Azonban sem a klubok, sem az európai futballt vezető szövetség nincs kész erre a párbeszédre, és ennek árnyai sem látszanak. Az UEFA-FIFA páros pedig biztosan rossz irányba indult el, és minden értelemben a realitásokkal megy szembe az úton a két szövetség.
tags: #europai #foci #vs #amerikai #foci #viideo
