A debreceni Nagyerdei Stadion építése: múlt és jelen
A Nagyerdei Stadion, mint Debrecen egyik legfontosabb jelképe, egy komplex és látványos építkezési folyamat eredményeként született újjá. A modern létesítmény megtervezése és kivitelezése során a cél az volt, hogy egy olyan aréna jöjjön létre, amely harmonikusan illeszkedik a természeti környezetbe, miközben a legmodernebb technológiai és építészeti megoldásokat alkalmazza, tisztelegve a stadion gazdag múltja előtt.
A modern Nagyerdei Stadion születése (2013-2014)
Kezdetek: bontás és alapkövetés
A beruházás pontosan egy éve, 2013. január 29-én kezdődött a régi Nagyerdei Stadion bontásával. A munkát a közbeszerzés nyertese, a Hunép Zrt. és az Épker Service Zrt. "Hajrá, Debrecen!" elnevezésű konzorciuma végezte. Az ünnepségen Szűcs Gyula, a Hunép elnök-vezérigazgatója megígérte, a szűkös határidő ellenére időben elkészül a stadion. A régi Nagyerdei Stadion bontása rendkívül gyorsan, mindössze három nap alatt lezajlott, alig maradt valami a lelátókból és a tribünből.
Az új aréna helyszínén a DVSC vezetői és a Loki focistája, Dombi Tibor is kaptak egy darabot a régi pálya gyepszőnyegéből, hogy gondozzák, amíg felépül a stadion. Február közepén már az alapozásnál tartottak, ekkor már százötven munkás volt a területen, az irodákban pedig száz mérnök dolgozott. Időközben Hódmezővásárhelyen már készültek a stadion tartópillérei, melyek közül az első kettőt március 25-én állították fel. 2013. április 11-én, a város napján lerakták az új aréna alapkövét. Kósa Lajos polgármester az ünnepségen hangoztatta: „Ez a stadion egy magyar stadion lesz, amelyet magyar mérnökök, magyar beszállítók és magyar munkások építenek.”
Az építkezés mérföldkövei
Április végén a Debreceni Labdarúgó Akadémia átadására a városba érkezett Orbán Viktor miniszterelnök, aki megnézte az épülő Nagyerdei Stadiont is. A miniszterelnök azt mondta, a kormány régi adósságát törleszti a stadionépítésekkel, és nagy büszkeségre ad okot, hogy magyar cégek képesek ilyen létesítményre. Május elejére már stadion formája lett a nagyerdei arénának, elkészült a nyugati oldali lelátó váza, ekkor már látszott a lelátó görbülete is déli irányba. Júniusban változatlanul jó tempóban haladt az építkezés, ekkor érkezett meg az első, a Nagyerdei Stadion tetőszerkezetét tartó 38 méteres elem. Július elejétől bárki élőben nézhette a stadionépítést, a nagyerdeistadion.hu hétfőtől szombatig 14 és 16 óra között élőben közvetítette a munkálatokat. Ebben a hónapban a Loki játékosai és edzői is megnézték, hogy halad a kivitelezés. A focistáknak leesett az álla, és tapsban törtek ki.
Pár nappal később újabb jelentős mozzanatához érkezett a stadionrekonstrukció: elkezdték a stadion fedését. Még ebben a hónapban a vezetékek szerelése is megkezdődött; annyi csövet építettek be az arénába, hogy ha egymás után tennék őket, akkor Debrecentől majdnem Karcagig érnének. Augusztusban elérte legmagasabb pontját a stadion: helyére tették a legnagyobb tetőelemet. Ezt a mozzanatot bokrétaavatóval ünnepelték meg. Szeptember végén már a játéktér kialakításán munkálkodtak, októberben pedig a feléhez ért a Nagyerdei Stadion építése. A több rétegű alapozással elkészült 108 x 68 méteres küzdőtérre munkások terítették a 15 méteres gurigákban érkező gyepszőnyeget.
Környezetrendezés és multifunkcionalitás
Ekkor derült ki az is, hogy a stadion mellett egy szabadtéri műjégpálya is lesz. Októberben a Csónakázó-tó bontásával megkezdődött a stadion környezetének, a parkerdőnek a megújítása is. A kétmilliárd forintos beruházás révén megújítják a Békás-tó környékét, újra régi fényében tündökölhet a szabadtéri színpad, a Csónakázó-tó helyén mélygarázs épül, felette pedig vízi attrakció. A 20 000 férőhelyes, UEFA 4. kategóriájú és LEED Gold minősítésű debreceni Nagyerdei Stadion multifunkciós épülete jelentősen hozzájárult a város parkjának megújulásához.
A Nagyerdei Stadion külsőségei az első meccsen - vagy.hu
A nyitás pillanatai
Decemberben a Dehir.hu-n újabb látványtervek jelentek meg, melyeken már azt is láthattuk, milyen lesz majd este, teljes megvilágításban a Nagyerdei Stadion. A kivitelező is jól haladt, beüvegezték az arénát, így a belső munkálatokat a leghidegebb időben is tudták folytatni. Kósa Lajos polgármester elmondta, hamarosan érkeznek a székek is. A tervek szerint május elsején megnyitották a kapukat, s már az új stadionban játszotta a Loki az Újpest és a Honvéd elleni bajnokiját. Az új stadiont 2014. május 1-jén adták át, és 2014. május 10-én játszották itt az első hivatalos labdarúgó mérkőzést. A házigazda Debrecen az Újpest FC ellen aratott 3:1-es győzelmet.
A tervezési filozófia és építészeti megoldások
Természeti és városi környezetbe illesztés
A tervezés során az egyik fő kérdés az volt, hogyan fog kinézni a jövő stadionja, és hogyan illeszkedik majd a tájba és a városi környezetbe. A Nagyerdei Stadion helyszíne adott volt, a korábbi, elbontott stadion kontúrja határozta meg a felépítendő stadion helyét, mivel a debreceni Nagyerdő a Natura 2000 része, védett és védendő terület. Az egyik fő kritérium a Nagyerdő vadvilágának védelme volt, valamint egy új, élhető park létrehozása, amely alkalmas sportra és rekreációra. Az építész víziója szerint a stadion egy parki fieszta kelléke, egy világító lampion a fák között. Ennek két karakteres megtestesítője: a levitáció érzése és az épület puhasága.
Az épület formájának meghatározó eleme a szabályos parabola keresztmetszetű lelátó „tál”. Ezt a formát finoman megdöntötték, hogy a tető felett kilátás nyíljon a fák lomkoronájára. A pályától vizuálisan és funkcionálisan elemelkedő lelátó a sarkokon is ívesen fordul át. A nézőtér energikus formáját már építés alatt „a futball operaházának” nevezték. A légies épület, PTFE-vel bevont membránhéjjal borítva, a város egyik jelképévé vált. Az épület puhasága elsősorban esztétikai elemként került az épületre, a parkban megjelenő textil-szerű anyag, a membrán-burkolat, a fák lombjai között átszűrődő fénnyel komponáltnak hat, feszültségmentesen, illedelmesen bujtatja a mögötte található nem kis tömeget. Egyetlenegy helyen, a membrán felhasogatott oldalán, a réseken megjelenő architektúra látványa tudatosítja, hogy a viselet-illúzió mögött mégiscsak egy beton, acél világ él.
A lebegő sétány
A természeti környezet és az épület között átmeneti zónaként egy a fák lombkoronájának szintjén kanyargó, önmagába záruló, lebegő sétányt terveztek. A 10 méter széles és 1100 méter hosszú sétaút kanyargó szerkezete több helyen játékosan áttört, így izgalmas látványt nyújt a park használói számára az év minden napján. Sportesemények alkalmával a szurkolók is ezen az útvonalon érkeznek a lelátóhoz. Ez a levitáció-szerűség az épület lelke, a tervezői szándék korpusza. Az épületet körbevevő, körbehálózó lebegő járda (jelenleg az ország leghosszabb gyaloghídja) segítségével az épület megközelítése elszakad a föld színétől és gyakorlatilag egy közbenső szinten történik meg. Ezzel a megoldással több előnyt tud bezsebelni az épület: a meccsre érkező tömegek mozgatása és biztonságos beléptetése gördülékenyebbé válik, minimálisan jelennek meg a nagy burkolt felületek, és az erdő zöldje a lebegő járdák alatt egészen a stadion faláig beszivároghat. A járda része a parkot behálózó rekortánnal burkolt futópályának, és a fák koronája között sétálni vagy futni, a területre akadálytalanul rálátni szerethető dolog.
A közösségi tér megteremtése
Az épület légies, nyitott, dinamikus, tiszta és rugalmas közösségi térként, multifunkcionális központként jött létre. A Nagyerdei Stadion multifunkciós épületének park szintjére 7000 m² szolgáltatást terveztek: éttermet, kávézót, sportbárt és rendezvényterek létesítésére alkalmas külső és belső tereket. Ezek a funkciók új életet visznek a korábban elhanyagolt parkba, hozzájárulva egy rendezett, vonzó és élhető zöld környezet kialakításához, miközben az épület fenntartható üzemeltetését is elősegíthetik. Herzog & de Meuron szerint a futballarénák a modern kor zarándokhelyei. Jó esetben egy épület a közösség egzisztenciájának kifejezője, a közösség anyagi és szellemi koncentrációja. Ez egy stadion esetében érzékletesen tapintható: a közösség útmutatást vár, identitást, megerősítést, jelképet és büszkeséget.
Történelmi visszatekintés: az 1934-es Stadion
Az első Nagyerdei Stadion története
A debreceni Nagyerdő története több száz évre tekint vissza, ma Natura2000 védettséget élvező közpark és Debrecen városának kulcsfontosságú zöldterülete. 1933-tól 1970-ig működött itt a jelenlegi stadion elődje, Magyarország első stadionja: egy földsáncokkal körbevett labdarúgó- és atlétikai pálya. Az új sportlétesítmény így egy 80 éves tradíciót visz tovább és emel át a 21. századba, új réteget létrehozva a nagy múltú helyszínen. Az 1934-es Stadion „Nem nagy, mindössze 20.000 ember befogadására alkalmas, de szívvel készült”. Utóbbi megállapítás arra utalhatott, hogy a nagy gazdasági világválságból való kilábalás jegyében közmunkával, a szó korabeli megfelelője szerint „ínségmunkával” készült, minthogy a munkanélküliek minél nagyobb tömegének foglalkoztatására legalkalmasabb a földmunka. Az első évben elkészült a körsánc, a másodikban a körlépcsők betonból és egy fedett tribünnek kiképzett öltözőépület. Az építési és felszerelési költség nem haladta meg a 280.000 pengőt.
Az átadás és korabeli jelentősége
„A hatalmas elipszis alakú gyepmezőt egy vörös és egy fekete pálya veszi körül, melyet a stadion lépcsőzetes építménye keretez, megszakítva két bástyaszerű kapu és a tribün által.” Ezzel a címmel adott tudósítást a 8 Órai Ujság 1934. június 5-én arról, hogy a Debreceni Hét (1934. június 2-10.) keretében június 5-én 9 órától számos szónoklat, köztük Vásáry István polgármester beszéde után - bár az első sporteseményekre már június 3-án sor került - a Nemzetközi Tornásznappal adták át a létesítményt a sportolóknak. Ripka Ferenc volt budapesti főpolgármester az újság szerint így nyilatkozott a Nagyerdőben épített új Stadionról: „Budapest is örülhetne, ha ilyen pompás sportteleppel dicsekedhetne, mint ez a debreceni stadion, amelyet ma adtak át rendeltetésének.” Vásáry szlogenje a „dolgozni és dolgoztatni” volt, vagyis a gazdasági nehézségek leküzdésének receptje a szorgalmas munkavégzés mellett a foglalkoztatás, a folyamatos megbízások, célok kitűzéséből áll. Ez az elv és a szlogen jól összecseng Franklin D. Roosevelt amerikai elnök New Deal politikájával. A stadiont a trianoni békeszerződés aláírásának 14. évfordulóját követő napon avatták fel. Talán ezért is visszatérő motívum az eseményről szóló tudósításokban az elszenvedett veszteségek ellenére a nemzet erejének hangsúlyozása. Több helyen olvashatjuk azt is, hogy a Stadion a Klebelsberg-féle „kultúrfölény” részeként értelmezhető „sportfölény” ékes bizonyítéka is.
Az első sportesemények
A Stadionban az első labdarúgó mérkőzést, 1934. június 24-én játszották, a hazai Bocskai FC az olasz AGC Bologna együttesét fogadta a Közép-európai Kupa keretében. Ma a Nagyerdei Stadionra elsősorban labdarúgó létesítményként, a DVSC otthonaként gondolunk.
Technológiai megoldások és fenntarthatóság
Építési anyagok és kivitelezés
Az épület szerkezete előregyártott vasbeton pillérek, gerendák sorából áll, aminek a választását a kivitelezésre szánt idő rövidsége indokolta. Erre a vasbeton vázra került koronaként a fák ágait megidéző acélszerkezet, ami a lelátókat fedi, a membránt feszíti. A beruházás bármely elemét nézve, tervezettnek, pontosnak hat, a megvalósítás során feltehetőleg ügyesen építették be az elengedhetetlen kompromisszumokat. A stadion bejárati szintjén, a be- és kiáramló közönség lábai alá 17.000 m² kopásálló besimított beton burkolat készült Mapetop N szárazon szórt felületkeményítő anyag (topping) felhasználásával. A hidegburkolás kivitelezéséhez teljes körűen a MAPEI anyagrendszereit alkalmazták, melyről a generálkivitelező és a szakkivitelező is pozitív tapasztalattal rendelkezett. Az állam kebelén szerveződő tervezőműhelyek valóságos versenyt jelenthetnének a magánpraxisok számára.
Minősítések és kapacitás
A 20 000 férőhelyes, UEFA 4. kategóriájú és LEED Gold minősítésű debreceni Nagyerdei Stadion multifunkciós épülete jelentősen hozzájárult a város parkjának megújulásához. A Nagyerdei Stadion ezzel a kritériumnak is megfelel, és még ennél is több. A debreceni a második átadott stadion a sorban, jelezve, hogy Magyarországon stadionkonjunktúra indult.
tags: #debreceni #stadion #epitese
