Degré Alajos Válogatott Jogtörténeti Tanulmányai és Életműve
Degré Alajos a 20. század jogtörténeti kutatóinak meghatározó egyénisége.
Illés József tanítványa, majd Eckhart Ferenc és Bónis György munkatársa volt, egyetemi oktató, később politikai kényszerből levéltáros, kutató.
1937-től haláláig, 1984-ig írt tanulmányai ma is fontos elemei a jogtörténetírásnak.

1956-ban megtört pályája sajátos útra térítette szakírói munkásságát: monográfiák és tankönyvek helyett kis folyóiratok, eldugott levéltári évkönyvek lapjain publikálta értekezéseit.
E kötet a ma jogászainak és joghallgatóinak kívánja összefoglalva átnyújtani Degré életművének külön kutatások nélkül ma már szinte elérhetetlen darabjait.
A "Zalai Jogtörténet" kötet bemutatása
A kiemelkedő gyűjtemény a Zalai Jogtörténet : [Válogatott jogtörténeti tanulmányok / Degré Alajos; szerk. Mezey Barna. -Budapest : Osiris, 2004. -487 p. -ISBN 963-389-120-5 címmel jelent meg.
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott.

Degré Alajos válogatott jogtörténeti tanulmányai számos témakört ölelnek fel, melyek a magyar jogtörténet különböző aspektusait világítják meg.
A kötet tartalma a következő főbb részekre tagolódik, melyek áttekintik a jogtörténetírás, az alkotmánytörténet, a törvénykezés és a helyi önkormányzatok fejlődését:
- Magyar jogtörténetírás
- A magyar alkotmány történetéhez
- A törvénykezés történetéhez
- A helyi önkormányzatok történetéhez
A Magyar Jogtörténetírás Fejlődése
A magyar jogtörténetírás keletkezése és fejlődése a dualizmus korában, valamint a magyar jogtörténetírás a Horthy-korban is külön tanulmányok tárgyát képezte Degré Alajos munkásságában.
Ide tartozik továbbá "Degré A.: Die Einführung der Advokatebprüfung und deren Einfluss auf die Juristenbildung in Ungarn. Acta Facultatis Juridicae Universitatis Comenianae." című munkája, mely az ügyvédi vizsga bevezetésének hatását vizsgálta a jogászképzésre Magyarországon.

A Magyar Alkotmánytörténet Kérdései
A magyar alkotmány történetéhez kapcsolódóan az ellenállási jog története Magyarországon, valamint Zala megye 1791. évi alkotmánytervezete részletesen bemutatásra került a tanulmányokban.
Zala megye 1833. ápr. 15-i közgyűlésén 52-en, 1848. márc. 15-én, Somogy megye 1824. máj. 30. adatai is felmerülhetnek a helyi alkotmányozás kontextusában.

A Törvénykezés és Büntetőjog Históriája
A törvénykezés történetéhez számos tanulmány kapcsolódik, melyek adatokkal szolgálnak a magyar bírói függetlenség múltjához, a boszorkányperekhez Zala megyében, az úriszéki peres eljárásokhoz a Dél-Dunántúlon a XVIII-XIX. században.
Ezek mellett egy XVIII. századi falusi népítélet hagyománya, a kínvallatás bevezetése a magyar büntetőperbe és az erdélyi büntetőjog történetéhez tartozó értekezések is a jogszolgáltatás fejlődését vizsgálják.
A kutatások során olyan történelmi tényekre is fény derült, mint hogy Somssich már 1792-ben helytartótanácsi tanácsos lett, de grófi címet csak utódai kaptak a XIX. század közepén (Nagy Iván: Magyarország családjai. Pest, 1863, X. köt.).
Csekey István és Degré Alajos közösen írták Babocsay József, Hévíz első ismertetője című tanulmányt.

Helyi Önkormányzatok és Közigazgatás
A helyi önkormányzatok történetéhez kapcsolódóan Degré Alajos tanulmányozta a megyei közgyűléseket a XVI-XVII. századi török háborúk korában.
Vizsgálta továbbá a szavazási rendet a megyegyűléseken 1848 előtt, a magyar nemesi (kurialista) községek szervezetét és gazdálkodását 1848 előtt.
Elemzésre került a megyei közigazgatás átalakulása a XVII. század elején, Zala megye reformkori követutasításai, Székesfehérvár városi joga a középkorban és Nagykanizsa önkormányzata a XVIII. században.
Ezen a területen a kutatás Völgyesi Levente "Önkormányzatok : [Autonómiák Magyarországon 1848-1998." című munkájával is párhuzamba állítható.

Degré Alajos Munkásságának Méltatása és Öröksége
Zlinszky János "Degré Alajos, a tudós" című tanulmánya A XII táblától a 12 ponton át a magánjog új törvénykönyvéig: válogatott tanulmányok kötetben jelent meg.
Kállay István és Máthé Gábor is nekrológot írtak Degré Alajosról, Máthé Gábor és Zlinszky János pedig Degré Alajos emlékkönyvet szerkesztettek.
Molnár András szervezésében "Degré Alajos emlékezete : tudományos emlékülés : Zalaegerszeg, 2009. május 14." címmel rendeztek konferenciát.
Tala Péterné és Davidovics Krisztina "Degré Alajos jogtörténeti munkássága" címmel írtak művet az Eötvös Loránd Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Karán.
Az utasítást készítő bizottságot már aug. 30-án megválasztották, a királyi meghívó levelet csak szept. 40-én érkezett meg, melyek mind a jogtörténeti kutatások széles spektrumát mutatják.
tags: #degre #alajos #valogatott #jogtorteneti #tanulmanyok





