Dénes Andrea és a Magyar Vízilabda Legendái: A Női Válogatott Diadalai és Az Aranykor Titkai

A magyar vízilabda gazdag történelemmel büszkélkedhet, amely során mind a férfi, mind a női csapatok számos emlékezetes sikert arattak. Ezen sikerek alapjait már a kezdetekkor lerakták olyan sportolók, mint Dénes Andrea, akik hozzájárultak a sportág hazai fejlődéséhez és elismertetéséhez.

A Magyar Női Vízilabda Válogatott Megalakulása és Korai Sikerei

A női vízilabda természetesen nem tekinthet vissza olyan veretes múltra, mint a férfiak vetélkedése, viszont bár csak a nyolcvanas években alakult meg a magyar női válogatott (1984. november 10-én volt az első edzés), az azóta eltelt harminc évben igencsak megizmosodott. Korábban gyakran lehetett olyan hangokat hallani, hogy a lányok csak bohóckodnak a vízben, ám ma már ilyen megjegyzésre senki nem merészkedne.

Az első Európa-bajnokságot Oslóban rendezték, mindjárt 1985-ben, és frissen alakult válogatottunk az akkoriban egyeduralkodó hollandok mögött a második helyet szerezte meg. Érdemes megemlíteni az akkori keret névsorát, amelyben olyan nevek szerepeltek, mint: Dancsa Katalin, Dénes Andrea, Eke Andrea, Ernst Ágnes, Gallov Gabriella, Huff Zsuzsanna, Justin Viktória, Kertész Zsuzsa, Kókai Ildikó, Miklósfalvi Éva, Rafael Irén, Schäffer Zsuzsa, Szedlmayer Ildikó, Várkonyi Gabriella. Ez a kiváló csapat vetette meg az alapokat a későbbi győzelmekhez.

Az Első Európa-bajnoki Cím és a Folyamatos Dobogós Helyezések

A korai sikerek után Négy évvel később Franciaországban, majd 1989-ben Bonnban is kibérelte magának a dobogó felső fokát Hollandia, a másodikat pedig a mieink. 1991-ben, Athénban tört meg a sorozat, hiszen Magyarország Európa-bajnok lett.

A csoportmeccseken legyőztük a Szovjetuniót és Görögországot, döntetlent értünk el Olaszország ellen, és már bent is voltunk a négy között, ahol Franciaországot 10-3-ra lépték le a lányok, hogy aztán a döntőben újra Hollandiával küzdjenek meg. Kiválóan sikerült az erőpróba, hiszen a Dancsa Katalin, Gruber Laura, Huff Zsuzsanna, Kertész Zsuzsa, Kókai Ildikó, Nagy Katalin, Rafael Irén, Rónaszéki Ildikó, Stieber Mercédesz, Szalkay Orsolya, Szamosi Csilla, Takács Ildikó, Tóth Noémi, Vincze Edit összetételű csapat lett a befutó. Annál is inkább fontos volt mindez, mert a férfiak éppen gyengélkedtek, csupán az ötödik helyen végeztek.

A szenzációs eredmény után 1993-ban „csak" a bronzérem jött össze, majd 1995-ben, Bécsben újra ezüst jutott. Ezen az Európa-bajnokságon kezdődött az olaszok remek szériája, zsinórban háromszor ülhettek a kontinens trónjára. 1997-ben történt meg először, hogy a lányok nem tudtak dobogóra állni (5. hely), sőt két év múlva sem jutott érem (4. hely).

2001-ben Faragó Tamás került a csapat élére (az előtte a lányokat tíz éven át irányító Tóth Gyulát váltotta), és a világbajnoki második helyezés után a budapesti Európa-bajnokságon kitűnő teljesítménnyel nyert a válogatott. Ez volt az eddigi utolsó győzelme a csapatnak. 2003-ban még jutott egy ezüst Olaszország ellen, valamint három bronzérem (2006, 2008, 2012).

Magyarországnál több érmet (11) egyetlen más ország sem tudott szerezni eddig a női Eb-k történetében, és jó eséllyel az idei viadal után sem csökken majd a különbség.

Az alábbi táblázatban áttekinthető a női vízilabda Európa-bajnokságok történetének legsikeresebb országai és a magyar válogatott helyezései:

A 2014-es Budapesti Európa-bajnokság: Női Válogatottunk Reményei

Július 14-én, hétfőn kezdődik a vízilabdázók Európa-bajnoksága, amelynek 1926, 1958 és 2001 után immár negyedik alkalommal lesz Budapest a házigazdája. Felvezető cikkeinkben az általános információk mellett igyekszünk áttekinteni a kontinensviadalok rövid történetét, a magyar csapatot és a résztvevőket is - a férfiak után most következzenek a nők! Tartson velünk és a csapattal, a cél: 2001 után újra meghódítani Európát!

A Magyar Csapat

Merész András vezetésével legutóbb, a 2012-es Eb-n, Eindhovenben harmadik lett a csapat, tehát idén jó esély van akár még jobb eredmény elérésére is. A kapuban Bolonyai Flóra és Gangl Edina fogja útját állni az ellenfelek lövéseinek. Kapásoldalon Keszthelyi Rita és Antal Dóra szórja a gólokat, őket egészíti ki Csabai Dóra. Keszthelyi legutóbb az Eb gólkirálya lett, sokszor mondják rá, hogy „a női póló Kásása”. Antal Dóra Amerikában sorra döntötte meg gólerősségével az egyetemi rekordokat.

A védők között Takács Orsolyára és Illés Annára számít a szövetségi kapitány. Kettejük közül Takács a rutinosabb, már a 2005-ös világbajnok csapatban is ott volt, egyben ő a csapatkapitány is. Illés Anna Amerikában edződik, és bár még erősödnie kell, már most nagy a testi ereje. A centereknél a központi figura természetesen Bujka Barbara. A hihetetlen erejű pólós Görögországban játszik, és nagyon nehéz lefogni. Őt egészíti ki Tóth Ildikó, aki inkább gyorsabb, fineszesebb, ugyanakkor az utóbbi időben újabb 3 kiló izmot gyúrt magára. A két különböző típusú centerre nagy feladatok várnak. A rosszkéz-oldalon igen erős a magyar csapat. Ott vannak a Kisteleki testvérek, Dóra és Hanna, valamint Czigány Dóra és Szücs Gabriella. Jogosan várhatjuk tőlük a gólokat.

A Magyar Keret az Európa-bajnokságra

Kapusok: Bolonyai Flóra, Gangl Edina.
Mezőnyjátékosok: Antal Dóra, Bujka Barbara, Csabai Dóra, Czigány Dóra, Illés Anna, Keszthelyi Rita, Kisteleki Dóra, Kisteleki Hanna, Szücs Gabriella, Takács Orsolya, Tóth Ildikó.
Szövetségi kapitány: Merész András.

Az Ellenfelek és a Csoportkör

A csoportmeccseken július 16-án mindjárt Hollandiával indul a parti, amelynek a keretében ott van Yasemin Smit, aki kiválóan védekezik, és Pekingben olimpiai bajnok lett. Bár a legutóbbi találkozón biztosan nyertünk Hollandia ellen, nehéznek ígérkezik a nyitó meccs. A pihenőnap után, július 18-án emelkedik a tét, hiszen Görögország lesz az ellenfél. A végső győzelemre is esélyes hellének legutóbb ezüstösek voltak az Eb- n, szóval nagyon oda kell rájuk figyelni.

Újabb pihenőnap után jöhet július 20-án a csoport talán legkönnyebb csapata, Nagy-Britannia. A britek közül ketten is (Clayton és Etiebet) a magyar bajnokságban játszanak, de így is kicsi az esély arra, hogy megszoríthassák Merész András együttesét. A másik négyes csoportban Spanyolország, Oroszország és Olaszország fog harcolni a három továbbjutó helyért, Franciaországnak kevés az esélye. A két kvartett győztese automatikusan bejut az elődöntőbe, a második és harmadik helyezettek pedig a negyeddöntőben keresztbe játszanak egymással a legjobb négy közé kerülésért. A csoportutolsók a 7. helyért küzdenek majd. A döntő július 26-án, 18.00-kor lesz - nem lenne rossz magyar részvétellel...

Vízilabda Eb, Női Torna, Július 16-26. Csoportbeosztás

• A-csoport: Görögország, Hollandia, MAGYARORSZÁG, Nagy-Britannia
• B-csoport: Franciaország, Olaszország, Oroszország, Spanyolország

A Magyar Csapat Programja

• Július 16., 17.30: Hollandia-MAGYARORSZÁG (Tv: M1)
• Július 18., 17.30: MAGYARORSZÁG-Görögország (Tv: M1)
• Július 20., 17.30: Nagy-Britannia-MAGYARORSZÁG (Tv: M1)

A Nemzet Aranyai: A Férfi Válogatott Történelmi Sikerei

Elkapott, megpörgetett, és huszonhárom évvel ezelőtt egy szeptemberi napon, egy gimnáziumi magyarórán tett le Zákonyi S. Tamás filmje, A nemzet aranyai már az első perceiben. Megint ott ültem a fényárban úszó tanterem második padsorában, hárommal mögöttem, az utolsóban pedig a srácok, akik stikában kisrádión hallgatták a magyar férfi vízilabda-válogatott valamelyik meccsét a sydney-i olimpián, ha pedig gól esett, rögtön megindult előre egy cetli, rajta az aktuális állással. Persze nem bírták ki, hogy ne kommentálják a történéseket, így a tanár is hamar rájött, hogy mi zajlik, de úgy emlékszem, végül ki tudtuk dumálni magunkat a dologból. Akkoriban valahogy mindenki a játékok lázában égett, még az iskolarádió is a magyar érdekeltségű események közvetítését harsogta a szünetekben.

Jólesett 149 percre visszautazni az időben, és ismét megbizonyosodni arról, amit amúgy minden magyar sportszerető tud: a kétezres évek olyan aranykorszaka volt az egyébként is nagy múltú magyar vízilabdázásnak, amilyen szinte biztosan nem lesz még egyszer. Amikor minden összeállt. Amikor az ideális edző az ideális csapatot tudta összeválogatni. Amikor minden egyes játékos képes és hajlandó volt félretenni az egóját és alárendelni magát a közösség érdekeinek. Amikor a nagyszerű pólósokból legendák váltak.

Ha akkoriban bárki csak távolról is figyelte a Kemény Dénes szövetségi kapitány vezette csapatot - benne többek között a háromszoros olimpiai bajnokokkal, Benedek Tiborral, Molnár Tamással, Kiss Gergellyel, Kásás Tamással, Biros Péterrel és Szécsi Zoltánnal -, biztosan szerette volna tudni, hogy mitől más ez a gárda, mint a korábbiak, amelyeknek az előző közel negyed évszázadban nem sikerült kivívniuk a létező legnagyobb sikert, az olimpiai győzelmet. Ha évtizedeket is kellett várni erre, a filmben sok titokra fény derül.

A mozi alapötletét és szakmai hátterét Csurka Gergely könyvei adták, amelyekben megírta a csapat krónikáját. Zákonyi ezzel párhuzamosan, a sydney-i győzelem után határozta el, hogy „meg kell örökíteni, amit a fiúk művelnek”. Évekig kísérte a csapatot, mégis csak 2021-ben tudta elkezdeni összeállítani a történetet. Merthogy történetet akart elmesélni, karaktereket bemutatni, nem csupán dokumentálni az eseményeket. A filmet összesen több mint 200 órányi anyagból vágták össze, amelyből 110 óra csak beszélgetés volt. Ehhez jöttek még az archív felvételek és a meccsrészletek, amelyeket sikerült úgy prezentálni, hogy izgalmasak maradjanak, még akkor is, ha közben a néző jól tudja, mit tartogatnak és hogyan végződtek.

Aztán ott vannak azok a bizonyos titkok. Az apró és nagy dolgok, amelyekről a nagyközönség nem tudhatott, de jelentősen hozzájárultak a csapat sikereihez. Hogy a Kósz Zoltán által csak „kölyökkutyákként” jellemzett fiatal, a csapatba először akkoriban, a kilencvenes évek végén behívott játékosok hogyan oldották az addig feszült hangulatot. Hogy Vári Attila és Székely Bulcsú a sevillai Eb előtt police feliratú szalagokkal zárta le a gárda szállodájának egy részét, a játékosoknak meg „helyszínelést” végrehajtva kellett kideríteniük, hogy ki gyilkolta meg a ketchuppal lelocsolt, fürdőköpennyel letakart „hullát”. Hogy hogyan vuduzták meg a vacsoraasztalukon hagyott „megskalpolt” körtékkel az ellenfeleiket. Hogy mit jelentett a kézilabdás hátterű, mindkét fülében hatalmas fülbevalót viselő Biros Péter feltűnése az együttesben, amit az egyikük úgy írt le: „mint egy atombomba becsapódása”. Vagy hogy a húszas évei elején járó Kásás hogyan utánozta, parodizálta a háta mögött a szövetségi kapitányt, aki éppen beszédet tartott az oroszok ellen végül 13-6-ra megnyert sydney-i finálé előtt.

És szó esik persze a komoly dolgokról is. Arról, milyen elképesztő edzésmunkát végeztek a játékosok, vagy hogy mekkora szerepe volt a csapat egységgé kovácsolásában előbb Varga Zsoltnak (aki a tavalyi, csalódást keltő budapesti világbajnoki szereplés után a válogatott szövetségi kapitánya lett), majd Benedek Tibornak. Utóbbi a társai szerint Kemény Dénes munkájának legalább negyedét maga végezte; visszaemlékezéseikben a láthatóan megrendült csapattársai közül többen is arról beszéltek, mekkora hatással volt rájuk a 2020 nyarán, 47 évesen elhunyt klasszis jelenléte.

„Ha évente csak egy mondatot mondott neked, az egész életedben veled maradt” - idézte fel egy közös emléküket Kiss Gergely.

Kemény Dénes pszichológiai módszereinek repertoárjából is bő ízelítőt nyújt a film, abból, hogyan tüzelte fel, vagy ha éppen arra volt szükség, csillapította le a csapatát. Ha valaki nem volt jó passzban, egy órát bolyongott vele az olimpiai faluban, hogy lelket öntsön belé. Időnként egyetlen mondat is elég volt tőle ahhoz, hogy „átkapcsoljon” valamit a játékosaiban. Például a meccset szinte végigjátszó Kásásban az athéni olimpia szerbek elleni döntőjében, amikor az utolsó szünetben a medence szélébe kapaszkodva pihegett: „Döntsd el: hét perc vagy négy év.” Néha persze ő is visszakapta ezt a tanítványaitól, volt, hogy éppen Kásástól, aki Sydney-ben a végigszenvedett csoportkör után azzal előzte meg egy dühös kifakadását és erősítette meg a hitét az együttesben: „Nyugi, még csak most kezdődik az egész.”

A film kronologikus sorrendben, a nagy riválisokat - szerb, olasz, amerikai pólósokat, szövetségi kapitányokat - is megszólaltatva idézi fel az eseményeket, a meghatározó sikereket, de a nehézségeket és a kudarcokat sem hallgatja el. Például azt, hogy 2002-ben - amikor már mögöttük volt egy olimpiai bajnoki cím, ám sem az előző, sem az azévi Eb és vb nem úgy sikerült, ahogy szerették volna - a játékosok bizalma megingott Keményben. Találtak azonban módot arra, hogy egy elvonulás alkalmával kibeszéljék magukból a problémáikat. Azt is tisztázták, hogy a kapitány, bár úgy sejtették, nem haragszik rájuk. 2003-ban Barcelonából pedig ismét a legfényesebb éremmel térhettek haza az olaszok elleni győzelem után.

A mozi csúcspontja kétségtelenül a 2004-es athéni olimpia fináléja, amit az egyik játékos csak úgy jellemzett: „Ha valaki még nem látott vízilabdát, én azt ajánlanám, hogy ezzel a mérkőzéssel kezdje, majd ezzel fejezze be. Majd utána nézze meg még ezerszer”. A meccs ugyanis rémálomszerűen kezdődött, a szerbek három góllal húztak el, s mintha csak Kiss Gergely tudta volna, hogy mi a tét: az első negyedben szerzett két találatával ő tartotta meccsben a csapatot. Nem ez volt az első alkalom, amikor komoly hátrányba került a magyar csapat, de az utolsó negyedet 3-0-ra megnyerve behúzta a 8-7-es győzelmet. Ehhez kellett Szécsi Zoltán kapus kocsisokat megszégyenítő káromkodáscunamija is, amit 19 év távlatából Kiss Gergely így fordított szalonképesre: „Zoltán azt mondja, hogy nem elégedett a védekezésünkkel, és egy nagyon kicsit koncentráljunk jobban.” Meg kellett Varga Tamás gólja, aki két évvel korábban az országos bajnoki döntőn egy verekedés során eltorzult arccal csépelte Kiss fejét, aki ennek ellenére kibékült a ténnyel, hogy a válogatottban továbbra is szükség van a játékosra és a döntőben kihagyhatatlan passzal ajándékozta meg. „Borzasztó hálás voltam neki, és vagyok most is” - mondta elcsukló hangon Varga Tamás.

A film a harmadik, történelmi olimpiai aranyig kíséri a csapatot. Pekingben, bár minden adott volt ahhoz, hogy a fináléban megismétlődjön az athéni párharc, a szerbek eltaktikázták magukat. Az elődöntőben nem vették komolyan az amerikaiakat, akik átgázoltak rajtuk, így a magyarok velük kerültek szembe. Az ellenfél - amerikai módra - szilárdan hitt abban, hogy meglehet a győzelem, de aztán szembe jött a valóság: Kemény tanítványai sima meccsen 14-10-re verték őket. „Biztosan nagyon sokat készültek erre a döntőre. Mi viszont sok esetben erre születtünk” - sommázta az eredményt Varga Dénes.

Varga Dénes az összekötő kapocs az akkori és a mai válogatott között: a játékos, aki Londonban és Rióban egyaránt ötödik helyen zárt, Tokióban pedig bronzérmet nyert, az idén nyári vb-n párizsi kvótához szeretné segíteni a csapatot. Ehhez az is kell, hogy meg tudjon állapodni a szerepéről Varga Zsolttal, aki huszonhárom évvel ezelőtt ezekkel a mondatokkal vezette sikerre csapatkapitányként a társait: „A győzelem istennőjének nem könyörögni kell. Nem kérni kell a győzelmet, hanem méltóvá kell válni rá.”

Biros Péter: A Vízilabda Ikonja és Pályafutása

Biros Péter 1976. április 5-én született Miskolcon. A sportolást úszással, majd kézilabdával kezdte, s szórakozásból pólózott a városi csapatban. Első világversenye az 1999-es Eb volt, ahol a döntőben újoncként öt góllal járult hozzá a győzelemhez, s ebben az évben a világkupa-győztes csapatnak tagja is volt. Egy évvel később már a Budapesti Honvéd színeiben pólózott, a válogatottal az Európa-bajnokságon bronzérmes lett.

A válogatott a 2004-es athéni olimpián a csoportkört veretlenül zárta, majd az elődöntőben az orosz csapat ellen mérkőzés után is győztesen szállt ki a medencéből. A nemzeti együttessel a 2005-ös és 2007-es világbajnokságon, valamint a 2006-os kontinensviadalon is ezüstérmes lett, 2007-ben visszatért az Egri Vízilabda Klubba. A következő években sorra lemaradt a dobogóról a válogatottal, amelynek 2009-től már csapatkapitánya volt, 2011-ben újra magyar bajnok lett. Klubcsapatával még két magyar bajnoki címet szerzett 2013-ban és 2014-ben. Játékát a kivételes intelligencia, a váratlan megoldások és a kézilabdás múltból eredeztethető hatalmas lövőerő jellemezte.

Visszavonulása után az Eger női vízilabdacsapatának edzője lett, 2019-ben kinevezték a leány utánpótlás-válogatottak szövetségi kapitányának. Sportolói karrierjét számos díjjal ismerték el. Öt alkalommal (2001, 2003, 2005, 2008, 2011) lett az év magyar vízilabdázója, 2008-ban az év európai és a világ legjobb férfi vízilabdázójának is megválasztották, 2009-ben megkapta az UNESCO Fair Play díjat. 2008-ban Eger és Budapest, 2011-ben Miskolc díszpolgára lett.

tags: #denes #andrea #vizilabda

Népszerű bejegyzések:

• Serie A fordulók részletei
• Az NBA új korszaka
• Az utánpótlás sikerekről és a válogatott kilátásairól
• A svájci jégkorongtól a DVTK-ig
• A Bajnokok Ligája döntője: Győr vs Vardar