Léteznek-e az MTK-szurkolók? – Tények és mítoszok egy régi közhely mögött
Az „MTK-szurkolók nem léteznek” kifejezés egy széles körben elterjedt közhely, egy elcsépelt frázis, amely a magyar futballkultúra részévé vált. De honnan ered ez a mondás, és van-e valóságalapja? A kérdésre a válasz egyszerű és tényszerű: MTK-szurkolók bizony léteznek.
Ha pillantást vetünk a statisztikákra, a tények magukért beszélnek. A magyarfutball.hu adatai alapján a 2021-2022-es NB I-es szezonban a 12 élvonalbeli csapat közül az MTK az átlagnézőszám tekintetében a hetedik helyen állt, 2466 fős átlaggal. A klub történelme során azonban ennél jóval magasabb számokat is produkált: az 1960-as évek közepéig a Hungária körúti stadion mérkőzéseire több ezren, majd tízezren jártak.
Ragadós címkék és a múlt árnyai
Az 1888-ban alapított Magyar Testgyakorlók Körére korán ráragadt a „zsidó” címke. Szegedi Péter, Az első aranykor című könyvében rámutat: bár a klub sosem hangoztatta zsidó kötődését, a szurkolók és a közvélemény mindig is a pesti zsidósághoz kapcsolta az egyesületet. Ez a jelentéstartalom bonyolult folyamatok eredménye, amelyben szerepet játszott az alapítók köre, a kék-fehér színvilág, valamint a sikeres szereplés, amely lehetővé tette az azonosulást a századforduló budapesti zsidóságával.
A történelmi események - a holokauszt, a zsidóüldözés és az 1956-os forradalom - azonban érzékenyebben érintették az MTK-t, mint bármely más magyar klubot. A II. világháború során a Hungária csapatát feloszlatták, szurkolóinak jelentős részét pedig elhurcolták és meggyilkolták.
| Időszak | Esemény/Klubnév |
|---|---|
| 1950. február 26. | Budapesti Textiles SE |
| 1951. február 23. | Budapesti Bástya (ÁVH-s egyesület) |
| 1953. augusztus 25. | Budapesti Vörös Lobogó |
A nézőszámcsökkenés háttere
A nézőszám drasztikus visszaesésében a sikertelenebb időszakok is szerepet játszottak. Bodrogi Tamás, az MTK Baráti Kör elnökségi tagja szerint egy 23 éves, sikertelen időszak - amely során a csapat gyakran végzett a középmezőnyben vagy a kiesőzóna közelében - generációk lemorzsolódását okozta. Az adatok látványosak: amíg 1965-ben 21 692 volt az átlagnézőszám, addig 1970-re ez 9250-re esett vissza.
A szurkolótábor apadását tovább gyorsította a lokális kötődés hiánya, az antiszemitizmustól való félelem és a rendszerváltozás utáni társadalmi változások. Pandzarisz Sándor, az MTK Baráti Kör elnöke kiemelte, hogy a klub sikerei sokszor felerősítették az ellentáborok gyűlöletét, ami „performanszokban”, antiszemita rigmusokban és atrocitásokban nyilvánult meg, távol tartva ezzel a jóérzésű szurkolókat.
Honnan jön a „nem léteznek” frázis?
A közvélekedésben élő „MTK-szurkolók nem léteznek” frázis eredete egyértelműen a Trollfoci oldalhoz köthető. Bár a poén mára elcsépeltté vált, a több százezres követőbázis révén beépült a köztudatba. A valóság azonban az, hogy az MTK szurkolótábora él és működik, még ha a magyar labdarúgás egészét sújtó strukturális problémák - mint a színvonal, a körítés hiánya és a stadionbeli rendbontások - nehezítik is a tábor bővülését.
tags: #deutsch #tomi #mtk #szurkolok
