A Döntő Befolyás Szerzése és Joghatásai Magyarországon
A gazdasági társaságokban történő befolyásszerzés komplex jogi és gazdasági jelenség, amely nem csupán többletjogosultságot jelent az irányítást és a döntési kompetenciákat illetően a tulajdonos számára, de számos többletkötelezettséggel is jár. Különösen igaz ez a minősített többségi befolyás esetében, amelynek megszerzése és gyakorlása alapvetően meghatározza egy cég működését és jogi környezetét.
Mi is Pontosan a Befolyás?
A befolyás egy hatalmi pozíció, amelyből a befolyással rendelkező érdemi döntések meghozatalát tudja elrendelni, kikényszeríteni egy gazdasági társaságban. A jogszabályok százalékos arányban állapítják meg a befolyást.
A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 8:2. §-a definiálja a befolyást. Többségi befolyás az olyan kapcsolat, amelynek révén természetes személy vagy jogi személy (befolyással rendelkező) egy jogi személyben a szavazatok több mint felével vagy meghatározó befolyással rendelkezik.
A befolyással rendelkező akkor rendelkezik egy jogi személyben meghatározó befolyással, ha annak tagja vagy részvényese, és jogosult e jogi személy vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására; vagy a jogi személy más tagjai, illetve részvényesei a befolyással rendelkezővel kötött megállapodás alapján a befolyással rendelkezővel azonos tartalommal szavaznak, vagy a befolyással rendelkezőn keresztül gyakorolják szavazati jogukat, feltéve, hogy együtt a szavazatok több mint felével rendelkeznek.
Ha a befolyás többségi (50% feletti), már ebben az esetben sem lehet semmit eldönteni a befolyást gyakorló nélkül. Ha a befolyás minősített többséget biztosít (75% feletti), akkor szinte mindenben a befolyással rendelkező hoz döntést.
Fontos hangsúlyozni, hogy a befolyás nem olyan mértékű, amilyen mértékű a tagsági/részvényesi részesedés, hiszen a Ptk. 8:2.§ kimondja, hogy a befolyás közvetetten is megvalósulhat. A Ptk. értelmében a többségi befolyás akkor is fennáll, ha a befolyással rendelkező a fenti jogosultságokkal nem közvetlenül, hanem közvetett módon rendelkezik.
A közvetett befolyás mértéke a köztes jogi személy befolyásának olyan hányada, amilyen mértékű befolyással a befolyással rendelkező a köztes jogi személyben rendelkezik. Ha a befolyással rendelkező a szavazatok felét meghaladó mértékű befolyással rendelkezik a köztes jogi személyben, akkor a köztes jogi személynek a jogi személyben fennálló befolyását teljes egészében a befolyással rendelkező közvetett befolyásaként kell figyelembe venni.
A többségi befolyás vizsgálatakor a közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett tulajdoni részesedését vagy szavazati jogát egybe kell számítani. A Ptk. közeli hozzátartozónak tekinti a házastársat, az egyeneságbeli rokont, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermeket, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülőt és a testvért.
A Befolyás Számítása: Közvetlen, Közvetett és Vegyes Befolyás
A befolyás ténykérdés, nem pedig jogkérdés. Éppen olyan ténykérdés, minthogy az édesapám vajon a közeli hozzátartozóm-e. Az, hogy ténykérdés, azt is jelenti, hogy nem kell külön hatósági (bírósági) eljárást lefolytatni, hogy megállapítható legyen, hanem mindegyik hatóságnak, bíróságnak ezt fel kell tudni felismerni, és levonni a szükséges konzekvenciákat.
Nézzünk példákat a befolyás különböző típusaira:
1./ Ábra: Közvetlen befolyás
Itt Kovács Béla X. Kft. tagja, 80%-os részesedéssel. Ebből következően könnyen megállapítható, hogy befolyása megegyezik részesedésének mértékével, azaz 80%.
2./ Ábra: Közvetett befolyás
Kovács Béla egy személyben tulajdonos Y Kft.-ben, befolyása itt 100%, rajta kívül ebben a cégben nincsen más tag. Y Kft. viszont 80%-ban tagja X Kft.-nek. Ilyenkor a Ptk. 8:2.§ (4) harmadik mondatát kell alkalmazni: „Ha a befolyással rendelkező a szavazatok felét meghaladó mértékű befolyással rendelkezik a köztes jogi személyben, akkor a köztes jogi személynek a jogi személyben fennálló befolyását teljes egészében a befolyással rendelkező közvetett befolyásaként kell figyelembe venni.” eszerint Kovács Béla közvetett befolyása X. Kft.-ben 80%, hiszen befolyása Y. Kft-ben meghaladja az 50%-ot, tehát Y Kft. teljes befolyását Kovács Béla befolyásaként kell számításba venni.
3./ Ábra: Vegyes befolyás (közvetlen és közvetett)
Kovács Béla X Kft.-ben három másik társaság közbeiktatásával gyakorol minősített többséget biztosító befolyást. Megállapítható, hogy Kovács Bélának személyesen X Kft.-ben csupán 10%-os részesedése van. C Kft.-ben 100% a részesedése, ezért C Kft. befolyását teljes egészében Kovács Béla befolyásának kell tekinteni a továbbiakban. C Kft. 51%-kal rendelkezik Z Kft.-ben, ezért Z Kft. befolyását, amit X Kft.-re gyakorol, teljes egészében C Kft. -vagyis az előbbiekben kifejtettek szerint Kovács Béla- befolyásaként kell figyelembe venni. Mindeddig Kovács Béla befolyása X Kft.-ben 70%. Kovács Béla Y Kft.-ben 40%-os részesedéssel bír. Itt az alábbi jogszabályhely alkalmazása szükséges: Ptk. 8:2.§ (4) „A közvetett befolyás mértéke a köztes jogi személy befolyásának olyan hányada, amilyen mértékű befolyással a befolyással rendelkező a köztes jogi személyben rendelkezik.” Ebből kifolyólag Kovács Béla Y Kft.-n keresztül megvalósuló közvetett befolyása X Kft.-ben a (40%-nak a 20%-a) következők szerint számítható ki: 20×0,4=8%. Megállapítható, hogy Kovács Béla mindösszesen 78%-os befolyással rendelkezik X Kft.-ben.
A befolyás mindegy, hogy a három mód közül hogyan jön létre, ha már egyszer létrejön, akkor a végeredményben nincs minőségi különbség - ugyanolyan jogosultságokat biztosít.
| Befolyás Típusa | Leírás | Ptk. Rendelkezés |
|---|---|---|
| Közvetlen befolyás | A befolyással rendelkező közvetlenül rendelkezik a szavazatok több mint felével, vagy meghatározó befolyással. | Ptk. 8:2.§ (1)-(2) |
| Közvetett befolyás | A befolyással rendelkező más jogi személyen (köztes jogi személyen) keresztül bír befolyással. | Ptk. 8:2.§ (3)-(4) |
| Vegyes befolyás | A befolyás közvetlenül és közvetetten, vagy többszörösen közvetve jön létre. | Ptk. 8:2.§ (3)-(4) |
| Közeli hozzátartozók | Közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett tulajdoni részesedését vagy szavazati jogát egybe kell számítani. | Ptk. 8:2.§ (5) |
A Minősített Befolyás és Bejelentési Kötelezettségei
A minősített többséget biztosító befolyás akkor állapítható meg, ha a korlátolt felelősségű társaság tagja vagy a zártkörűen működő részvénytársaság részvényese - közvetlenül vagy közvetve - a szavazatok legalább háromnegyedével rendelkezik. A minősített befolyás megszerzésekor a tag elsődleges teendője, hogy annak megszerzésétől számított tizenöt napon belül ezt bejegyzés és közzététel végett a cégbíróságnak bejelentse.
Ugyan a gyakorlatban a változást az érintett társaság szokta bejelenteni a cégbíróságnak, a Ptk. valójában ezt a kötelezettséget elsődlegesen a minősített befolyást szerző tagra telepíti. A korábbi társasági törvényekhez képest a Ptk. e tekintetben változást hozott, hiszen míg a 2006. évi IV. törvény (Gt.) a tag kötelezettségeként a befolyás megszerzése tényének a cégbíróság részére történő bejelentését írta elő, addig a Ptk. szerint a tag bejegyzés és közzététel végett köteles a minősített többség megszerzésére vonatkozó bejelentést megtenni, azaz az a kivételes helyzet áll elő, hogy a változásbejegyzési eljárás megindítására nem a társaság, hanem személyesen a tag köteles.
A Bejelentési Kötelezettség Elmulasztásának Következményei
A Gt. 52. § (1) bekezdése a minősített többségi befolyás bejelentésének elmaradása esetére biztosította a cégbíróság számára, hogy a minősített befolyásszerzővel vagy annak vezető tisztségviselőjével szemben a Ctv. szerinti törvényességi felügyeleti intézkedéseket alkalmazza. A Ptk. ehhez hasonló rendelkezést nem tartalmaz a mulasztóval szemben, azonban a rendelkezés így sem lex imperfecta.
A Kúria rögzítette, hogy ilyen esetben a társasággal szemben kell törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezni, ugyanis a jogszabálysértő állapot a befolyás alá került cég tekintetében állapítható meg. A cég törvényes működésének kikényszerítése érdekében - törvényességi felügyeleti eljárás keretében - a cégbíróságnak lehetősége van arra, hogy ne a kérelmezetti pozícióban lévő céggel szemben alkalmazzon intézkedést, hanem a Ctv. 81. § (5) bekezdése alkalmazásával a minősített többséget biztosító befolyás megszerzőjével szemben.
Kapcsolt Vállalkozások és a Döntő Befolyás
A kapcsolt vállalkozás fogalma és szabályozása kiemelt jelentőségű az adózás területén, különösképpen a transzferárazás szempontjából. A szokásos piaci ár elve értelmében a kapcsolt vállalkozásoknak egymás közötti ügyleteikben úgy szükséges eljárniuk, ahogy azt független felek az összehasonlítható körülmények között bonyolított ügyleteik során tennék.
A magyar jogszabályok között több is saját meghatározással rendelkezik a kapcsolt vállalkozások tekintetében. A transzferárazás szempontjából azonban a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) definíciója ad útmutatást. A fentiek értelmében tehát a tulajdoni részesedések vizsgálatakor - szemben sok más országgal - Magyarországon többségi befolyás megléte szükséges ahhoz, hogy kapcsoltság alakuljon ki a két fél között.
A szabályozás összetettségét mutatja, hogy egy társasági adóalany számára kapcsolt vállalkozási viszony jöhet létre akár egy nem társasági adóalany személlyel is. A 2015. január 1-jei hatállyal a Tao. tv. 4. § 23. pontja kiegészült egy új tényállással. Ennek megfelelően a jövőben kapcsolt vállalkozásnak minősül az adózó és más személy abban az esetben is, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel megvalósul a döntő befolyásgyakorlás az üzleti és pénzügyi politikára.
Az új minősítés esetén nem szükséges a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) szerinti többségi befolyás megvalósulása, lehet az ügyvezetőnek 50 százalékos, vagy annál alacsonyabb arányú szavazati joga is. Ha két vagy több társaságnak ugyanaz az ügyvezetője, úgy önmagában a személyében azonos ügyvezetés megalapozza az üzleti, pénzügyi politikára gyakorolt döntő befolyást, s ezáltal a kapcsolt vállalkozási viszony létrejöttét (ha egyéb szempontok alapján a társaságok nem minősülnek kapcsolt vállalkozásoknak).
Az ügyvezetés a jogi személy irányításával kapcsolatos olyan döntések meghozatala, amelyek nem tartoznak a tagok/alapítók hatáskörébe. A Ptk. 3:21. §-a definiálja valamennyi jogi személy tekintetében az ügyvezetőkre irányadó előírásokat. Ezzel megvalósul az üzleti és pénzügypolitikára a döntő befolyás.
Kapcsolt Vállalkozási Példák
Például: Egy belföldi magánszemély az “A” betéti társaságban kültag, a beltag a felesége (a feleség az üzletvezetésre jogosult tag is). Ez a magánszemély a “B” Kft.-ben tulajdonos 50 százalékkal, és egyben a “B” Kft. egyik ügyvezetője. Ebben az esetben az ügyvezetés ellátása alapján „A” bt. és „B” kft. kapcsolt vállalkozásnak minősül.
Egy másik példa: Egy kft.-ben két tag van (A: 50, B: 50 százalékos tulajdonrésszel). Mindketten ügyvezetők, önállóan. Egy másik kft.-ben is tagok egy harmadik személlyel együtt (A: 33 %, B: 33%, C: 33 %). Itt mindhárman ügyvezetők, önállóan. A két cég között üzleti kapcsolat van évek óta. A kérdésben vázolt társaságoknál fennáll mind a két feltétel, így azok kapcsolt vállalkozásnak minősülnek 2015. január 1-jétől.
Bejelentési Kötelezettség Kapcsolt Vállalkozások Esetén
A kapcsolt vállalkozásai tekintetében az adózónak bejelentési kötelezettsége merülhet fel. Fontos megjegyezni, hogy önmagában a kapcsolt vállalkozási viszony meglétéből még nem következik, hogy ennek a kötelezettségnek eleget is kell tenni. A kapcsolt vállalkozási viszonyt az első szerződéskötést követő 15 napon belül, míg a kapcsolt vállalkozási viszony megszűnését a megszűnést követő 15 napon kell bejelenteni az adóhatóság felé.
A kapcsolt vállalkozás viszonyhoz köthető bejelentési kötelezettségek elmulasztása vagy késedelmes teljesítése szankciókat vonhat maga után. Az adóhatóság mulasztási bírságot szabhat ki, így az adózóknak kiemelt figyelemmel kell kezelniük az esetlegesen felmerülő kötelezettségüket.
A Szokásos Piaci Ár Meghatározása Kapcsolt Vállalkozások Esetén
A szokásos piaci ár meghatározásánál új szabályként kerül előírásra - első alkalommal a 2015. évben kezdődő adóévi adókötelezettség megállapítása során - a statisztikai módszerek kötelező alkalmazása az adatbázis szűrések esetleges torzító hatásainak csökkentése érdekében.
Az új szabály szerint, ha a Tao. tv. 18. § (2) bekezdésében meghatározott módszerek alkalmazása során az adózó egy „tól” - „ig” ártartományt határoz meg, úgy - indokolt esetben - azon középső tartomány alkalmazásával, amelybe a minta elemeinek fele esik (interkvartilis tartomány) további szűkítést kell végeznie, a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 22/2009. (X. 16.) PM rendelet előírásai szerint.
Ezen szűkítés szerinti piaci ártartományra csak indokolt esetben kell figyelemmel lenni; akkor azonban kötelező az alkalmazása. Az indokolt esetek minősítéséhez a szabályozás példálózó jellegű felsorolást ad, rögzíti, hogy különös tekintettel a funkcióelemzésre, a minta elemszámára, vagy a szélsőértékekre lehet indokolt e módszer. Az indokoltság megítélése - az ügylet körülményei alapján - az adózó feladata.
Az interkvartilis tartomány jelentése a következő: Egy statisztikai mutatószám, ami egy tartományt 4 egyenlő részre oszt: 0% a minimum, 25% az alsó kvartilis, 75% a felső kvartilis, 100% a maximum; ebből az interkvartilis tartomány a középső 50%, azaz a 25-75% közötti értékeket jelenti.
Például, ha az „A” és „B” kapcsolt vállalkozások közötti ügylet - bérbeadás - kapcsán a kimunkált szokásos piaci ártartomány 100 - 140 egység közötti, akkor, ha a bérleti szerződés szerint megállapodott ár „beleesik” ezen tartományba (lehet 100 egység, 140 egység és bármely más érték e kettő között), akkor szokásos piaci áron kötötték az ügyletet, kivéve akkor, ha az interkvartilis tartomány szerinti szűkítés indokolt. Ez esetben ugyanis csak a 110 - 130 egység közötti értékek minősülnek a szokásos piaci ártartománynak; az ezen kívül eső bármely értéken, például 105 egységen kötött ügylet során korrekciós tétel alkalmazása merül fel.
Kisebbségi Jogok Minősített Befolyás Esetén: Az Eladási Opció
A Ptk. 3:324. § [A minősített többséggel rendelkező tag többletkötelezettségei] értelmében, ha korlátolt felelősségű társaság vagy zártkörűen működő részvénytársaság tagja - közvetlenül vagy közvetve - a szavazatok legalább háromnegyedével rendelkezik, ezen minősített többség megszerzésétől számított tizenöt napon belül köteles ezt bejegyzés és közzététel végett a nyilvántartó bíróságnak bejelenteni. A minősített többség megszerzésének közzétételétől számított hatvannapos jogvesztő határidőn belül a társaság bármely tagja kérheti, hogy a minősített többséggel rendelkező tag társasági részesedését vegye meg. Vételi kötelezettségének a minősített többséggel rendelkező tag a kérelem benyújtásakor fennálló piaci értéken, de legalább a társaság saját tőkéjéből a felajánlott részesedésre jutó résznek megfelelő értéken köteles eleget tenni. A kisebbség fenti jogát a jogi közbeszédben eladási opciónak nevezik.
Alapos elemzés - a kiegészítő mellékletek, részvénykönyvek, tagjegyzékek tanulmányozása után sikerült feltárni a befolyást és megállapítani, hogy egy központi zrt.-nek abban az 5 társaságban, ahol az ügyfelünk kisebbségi tulajdonnal rendelkezik, 4 esetben 75%-ot meghaladó mértékű befolyása van.
A cégcsoportban semmiféle befolyás nincs bejegyezve az egyes társaságok cégadataihoz. (A Cégnyilvántartás nem csak a 75%-ot meghaladó minősített többséget biztosító befolyást nem tartalmazza, hanem az 50%-ot meghaladót sem, ami a Ctv. egyes cégformáknál írt, kötelező előírása.)
A cégcsoporthoz tartozó összes cég vonatkozásában beadtuk a cégbíróságra a törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmünket a központi Zrt., mint befolyásszerző ellen, kérve a cégbíróságot, hogy kötelezze a befolyásszerzőt, hogy tegyen eleget törvényi kötelezettségének, bejegyzés és közzététel végett jelentse be a befolyását. Párhuzamosan egy cég vonatkozásában polgári peres eljárást indítottunk, amiben azt kértük, hogy a bíróság állapítsa meg a befolyást, és pótolja a befolyás bejelentésére vonatkozó jognyilatkozatot, majd keresse meg a cégbíróságot a befolyás bejegyzése és közzététele céljából.
Levezetésünkben lépésről lépésre, okiratokkal bizonyítottuk, hogy az érintett cégek mindegyike olyan köztes jogi személy, melyben a központi Zrt. befolyása meghaladja az 50%-ot, ahol pedig az ügyfél tagsági jogviszonnyal rendelkezik, a 75%-ot.
Feltűnt, hogy itt a cégek méreténél fogva konszolidációs kötelezettség is fennállhat, ezért kértünk egy igazságügyi szakértői véleményt három évre visszamenőleg a befolyás megállapítása és az ennek kapcsán beálló esetleges konszolidációs kötelezettség létrejötte tekintetében. A szakvélemény megállapította a befolyást és a konszolidációs kötelezettséget mind a három vizsgált évben. A Nemzetgazdasági Minisztérium Számviteli Főosztálya mindenben megerősítette ezt a szakvéleményt. A szakvélemény kézhezvételét követően kiegészítettük a már beadott törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmeinket, azzal, hogy nemcsak a kötelezően nyilvántartandó befolyás nincs bejelentve, hanem a társaságokat konszolidálni is kéne.
A Befolyással Üzérkedés Büntetőjogi Aspektusai
A befolyással üzérkedés - és azon belül is kifejezetten a hivatali változata - a Btk. XXVII. Fejezetében szabályozott korrupciós bűncselekmények közül az a cselekmény, amelynek megállapításával kapcsolatosan a legtöbb jogalkalmazási probléma és elhatárolási kérdés fordul elő a mindennapi gyakorlatban. A Btk. 299. § (1) bekezdésének szövegébe az „előny” szó elé a „jogtalan” jelzőt a 2015. évi LXXVI. törvény illesztette be 2015. július 1. napjával kezdődően.
Nem része a jogtalan előny szerzésének a materiálisan nem jogellenes előny elfogadása, amely nem sérti, valamint nem is veszélyezteti még a hivatalos személy pártatlanságába vetett bizalmat sem. Ilyenek például a szokásos udvariassági gesztusok, azaz a kávéval, üdítővel, cigarettával való kínálás, vagy egy kisebb virágcsokor elfogadása. Nem tartozik azonban az udvariassági gesztusok körébe a magánjellegű ajándékozás, függetlenül az ajándéknak a jellegétől.
Egy, a kétezres évek közepén nagy port felvert büntetőügy ítéletének indokolása szerint a hivatalos személynek a működése során, azzal összefüggésben elfogadott minden ajándék előny, és mivel a jogszabályok a hivatalos személy megajándékozását tiltják, az ilyen előnyök formálisan jogellenesek (jogtalanok), ebből következően tényállásszerűek is.
A Befolyás Érvényesítésének Módjai és Határai
Az állított befolyásolási képesség alapját képezheti egyrészt a döntéshozó és az elkövető közötti személyes kapcsolat, ami lehet barátság, rokonság, lekötelezettség, szerelem, tehát lényegében bármi. A befolyással üzérkedés bűntette akkor is megvalósul, ha az elkövető a bűncselekmény hátterében levő hivatalos eljárás befejezése után kéri vagy fogadja el az előnyt, arra hivatkozással, hogy hivatalos személyt vesztegetett meg [Btk. 256. § (2) bek.]. A hivatalos személy működésével összefüggésben áll az előny elfogadása akkor is, ha az a hivatalos személy eljárását megelőzi [Btk. 250. §].
A hivatali befolyással üzérkedés bűntette megvalósul abban az esetben is, ha az elkövető szóban nem közli ugyan a hivatalos személy irányában történő elintézés módját, de a kért ellenszolgáltatás fejében olyan ígéretet tesz, amelyet kizárólag a hivatalos személy befolyásolása útján lehet elérni [Btk. 256. § (1) bek.]. A befolyásolás lehet akár valóságos, akár színlelt is. Ha az elkövető csupán színleli, hogy hivatalos személyt befolyásol, a cselekmény kizárólag befolyással üzérkedésnek minősül, ilyen esetben tehát helyette a csalás megállapítása nem merülhet fel. Ennek indoka az, hogy a befolyással üzérkedés a csaláshoz képest speciális tényállásnak minősül.
Befolyással üzérkedőnek minősül így tehát az is, aki a hivatkozásnak megfelelően a befolyását ténylegesen érvényesíteni akarja, de az is, aki ezt csupán állítja. A hivatali befolyással üzérkedés súlyosabban minősülő esetét - és nem a csalás bűncselekményét - követi el, aki valótlanul azt állítja vagy azt a látszatot kelti, hogy hivatalos személyt megvesztegetéssel befolyásol, s ezért jogtalan vagyoni előnyt kér vagy fogad el, kivéve, ha a cselekményt csalásként minősítve az a befolyással üzérkedés minősített eseténél súlyosabb büntetéssel fenyegetett.
A bűncselekmény megvalósulásához nem szükséges az, hogy a befolyásolási képességét állító elkövető a befolyását ténylegesen érvényesítse, vagy legalább megkísérelje azt érvényesíteni. Létező befolyás esetén sem feltétele a passzív hivatali befolyással üzérkedés megállapításának az, hogy ezt a meglévő képességét az elkövető sikerrel érvényesítse, avagy megpróbálja azt. A befolyással üzérkedés elkövetési magatartása az előny kérésével befejeződik, s a tényállásszerűséghez, a kért összeg átvétele (az előny tényleges megszerzése) már nem szükséges.
Abban az esetben, ha valaki a tényleges (tevékenységi köréből adódóan érvényesíthető) befolyását törvényes, legális eszközök igénybevételével helyezi kilátásba, nem valósul meg a bűncselekmény. A befolyással üzérkedés bűntettének megállapításának releváns tényállási eleme, hogy az elkövető azt a látszatot keltse, hogy hivatalos személy befolyásolásával intézi el a kedvező döntést, és arra hivatkozással kéri vagy fogadja el az előnyt, hogy az ügyet intéző hivatalos személyre olyan ráhatással bír, amelynek a révén az ügy kedvező elintézését biztosítani tudja. Ha azonban az elkövető nem a befolyás érvényesítését, hanem pusztán az ügy állásáról történő érdeklődést ígéri, a befolyással üzérkedés megállapítása nem merülhet fel. A befolyással üzérkedést elkövető cselekménye a vesztegetést is megvalósítja, ha az általa kért vagy elfogadott anyagi előnyből az ügy intézőjét is részesíti [Btk. 256. § (3) bek., 254. § (1) bek., 12. § (1) bek.].
tags: #donto #befolyas #szerzes
