Budapest a Vizes Világközpont: A 2027-es Világbajnokság helyszínei és a Duna Aréna jövője
A 2027-es budapesti vizes világbajnokságot június 26. és július 18. között rendezik meg. A 23 napon át tartó vizes vb számos érdekességgel szolgál majd. A Magyar Úszószövetség (MÚSZ) hétfői sajtótájékoztatóján bejelentették: a 2028-as Los Angeles-i olimpiára kvalifikáló vb-t június 26. és július 18. között tartják majd. Magyarország tíz éven belül harmadszor rendezi majd meg az eseményt, és most először nem mint beugró. A magyar főváros 2017-ben a mexikói Guadalajarát, öt évvel később pedig a japán Fukuokát helyettesítette. Óriási megtiszteltetés, hogy harmadik alkalommal is vendégül láthatjuk a legnagyobb vizes sporteseményt, ezúton is köszönjük a World Aquatics bizalmát.
„Azért is különösen nagy siker ez, hiszen az olimpia előtti évben leszünk, sok sportágban a kvalifikáció szempontjából ez lesz a legfontosabb verseny, vagyis óriási érdeklődés várható” - mondta el dr. Schmidt Ádám, a világbajnokság kormánybiztosa, az esemény szervezőbizottságának társelnöke. „Ez a harmadik világbajnokság Budapesten, de az első, amelyik olimpiai kvalifikációs esemény, ezért az előkészítése még nagyobb felelősséget jelent - mondta a Magyar Úszó Szövetség elnöke, Wladár Sándor. - Az elmúlt évtizedben mind a vizes sportok, mind más nagyszabású sportesemények rendezése során felhalmozott magyar szervezői tapasztalat erős biztosítékot jelent arra, hogy a 2027-es vizes vb-t is kimagasló színvonalon, a kiváló teljesítmények és maradandó szurkolói élmények szolgálatában szervezzük meg.”
Az MVM Dome lesz az úszó- és vízilabdaversenyek fő helyszíne
Eldőlt, hogy nem a Duna Arénában, hanem a jóval nagyobb befogadóképességű MVM Dome-ban tartják meg a 2027-es budapesti vizes világbajnokság úszóversenyeit és vízilabdatornáját - ahogyan azt még a nyáron Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár valószínűsítette. A média képviselői előtt immár hivatalosan is elhangzott, hogy a vizes vb világszerte legnagyobb figyelemmel követett eseményeit, azaz az úszóversenyeket nem a 2017-es budapesti eseményre felhúzott Duna Arénában fogják megrendezni. Rendhagyó módon ugyanis nem egy uszoda, hanem egy multifunkciós sportcsarnok, a jóval nagyobb befogadóképességű MVM Dome ad otthont Kós Hubert és társai vetélkedésének.
A vb első felében a pólósok játszanak majd a Népligetben álló multifunkcionális sportcsarnokban, az úszók július 10-étől veszik birtokba a helyszínt. Az MVM Dome 2022-es átadása óta több nagy nemzetközi eseményen bizonyított: a női kézilabda Bajnokok Ligája Final4 mellett májusban egy válogatott jégkorong-mérkőzésen több mint 16 ezer nézővel született hazai rekord. Ugyan a 2022. januári férfi kézilabda-Európa-bajnoksággal felavatott csarnok - amelynek a felépítésére közel 80 milliárd forint ment el - jelentősen nagyobb, mint a Duna Aréna jelenlegi állapotában, voltak, akik aggódtak, milyen reakciókat vált majd ki a döntés a közvéleményből.
„Új lehetőségek nyíltak meg azzal, hogy immár több világszínvonalú sportlétesítményünk is van, így sokkal szélesebb létesítmény-portfólióval tervezhetünk. A vízilabdát és az úszást tehát egymást követően, ugyanott, a régió legnagyobb multifunkcionális csarnokában rendezik meg, két ideiglenes medence felállításával.” - mondta dr. Schmidt Ádám. A kormány sportért felelős államtitkára a hazai pálya erejével érvelt. „Ha nekik [a sportolóknak] tudunk olyan hátteret biztosítani, hogy 18 ezer szurkoló a helyszínen fogja őket buzdítani, az meggyőződésem, hogy nagy hozzáadott értékkel bírhat” - mondta az InfoRádiónak.
„Bár a Duna Aréna a szívünk közepe, az MVM Dome az a létesítmény, amely méreteivel és hangulatában igazán felkészítheti versenyzőinket a 2028-as olimpiára, hiszen ott az úszóviadalt a Los Angeles-i NFL-stadionban rendezik.” - fogalmazott Wladár Sándor. „Vízilabdában egyre komolyabb kihívást jelent az olimpiai kvóta megszerzése, azaz komoly előnyt jelenthet számunkra, hogy első ízben vívhatjuk ki az ötkarikás részvételt a hazai szurkolók támogatásával - közölte Madaras Norbert, a Magyar Vízilabda Szövetség elnöke. - 2017-ben a férfiak, 2022-ben a nők játszhattak döntőt a budapesti világbajnokságon, remélem, most, a szurkolók által zsúfolásig megtöltött MVM Dome-ban ez egyszerre sikerül majd mindkét együttesnek. Tulajdonképpen csak azt kell megismételni minimumként, amit az idén Szingapúrban már elért a férfi és a női válogatott - nyáron a két ezüst után azt mondtuk vigasztalásként: ha most megnyertük volna mindkét aranyat, mi maradt volna Budapestre? Ezzel el is árultam, mi a kitűzött célunk 2027-ben.”
Ideiglenes megoldások és a nemzetközi példák
A technikai megvalósítás a legfrissebb nemzetközi gyakorlatot követné: a küzdőtérre ideiglenes, 50 méteres verseny- és bemelegítőmedencéket telepítenének. Hasonló megoldást alkalmaztak a 2024-es párizsi olimpián is, ahol a La Défense Arénában két 50 méteres medencét építettek fel 36 nap alatt. Ez a módszer ugyanakkor szakmai kompromisszumokkal járhat, mivel az ideiglenes medencék gyakran sekélyebbek a hagyományos úszókomplexumoknál, ami több szakértő szerint csökkentheti a rekorddöntések esélyét. Az utóbbi időben egyre gyakrabban fordul elő, hogy a vizes sportok világeseményeit ideiglenes helyszíneken tartják meg. Ennek oka részben az lehet, hogy a rendezők felismerték: ha kifejezetten e célból építenek fel nagy méretű uszodákat, később nem tudják megfelelően kihasználni azokat. Így a tíz évvel ezelőtti, kazanyi vb-n az úszószámokat a Rubin Kazany futballstadionjában felépített medencében bonyolították le, és a tavalyelőtti fukuokai, valamint a tavalyi dohai megmérettetésnek is multifunkciós csarnokok adtak otthont. Ezt a példát követik majd a következő olimpia szervezői is: az úszóversenyek a két Los Angeles-i amerikaifutball-csapat, a Rams és a Chargers által is használt SoFi Stadiumban lesznek.
A Duna Aréna: múlt, jelen és a jövőbeni szerep
A Duna Aréna a 2017. évi FINA Vizes Világbajnokságra készült el, lehetőséget teremtve az úszó- és műugró sportág versenyszámainak megrendezésére. Az azóta eltelt időben megrendezésre került a létesítményben egy újabb vizes Világbajnokság 2022-ben. 2020-ban Vízilabda Európa-bajnokság, míg 2021-ben úszó-, hosszútávúszó-, szinkronúszó-, műugró Európa-bajnokságot rendeztek a létesítményben. A FINA junior úszó- és szinkronúszó Világbajnokságot, úszó-, szinkronúszó Világ Kupát is szervezett a Duna Arénában. A létesítmény adott otthont vízilabda LEN Kupa több fordulójának is, valamint 6 héten keresztül adott otthont az ISL úszóviadalnak. A Duna Aréna a 2017-es nyári vizes világbajnokság helyszínbejárásakor épült.
Duna Arena Film
A Duna Aréna a 2017-es, első magyarországi vizes vb-re épült, de mintegy 12 ezer nézőt befogadó lelátót visszabontották, így most nagyjából ötezren ülhetnek le a versenymedence körül. Mivel a 2017-es vb után hónapokig tartó munkával átalakították és lebontották az ideiglenes lelátóit, most összesen csak nagyjából 6 ezren férnek be. És ha a médiának, a hivatalos személyeknek és a csapatoknak kötelezően fenntartott üléseket levonjuk, csupán 3-4 ezer fizetőnézőt tud befogadni. Ezzel szemben az MVM Dome-ban nagyjából 18 ezren szurkolhatnak majd a kedvenceiknek. Emellett a Duna Aréna környékét az elmúlt nyolc évben szinte teljesen beépítették. A szervezők már a 2022-es vb előtt is arra hívták fel az akkreditált újságírók figyelmét, hogy nem tudnak számukra parkolóhelyet biztosítani, mert a korábbiakhoz képest kiesett egy jelentős terület, a megmaradó helyek pedig a közvetlen közreműködők teljes körű kiszolgálását sem teszik lehetővé. A szervezőknek nyilván azt is mérlegelniük kellett, hogy az uszoda esetleges átépítése, újbóli kibővítése mennyibe került és mennyi ideig tartott volna, illetve hogy ezalatt hol készülhettek volna az úszóválogatott tagjai. A mellette üzemelő Dagály fürdő ismételt lezárásáról nem is beszélve.
Jelenleg a műugró sportág egyetlen hazai uszodája, ahol sportág specifikus, világszínvonalú tornaterem is rendelkezésére áll a medencés edzések kiegészítésére. A Duna Arénában készül az úszóválogatott sok kiválósága, a szinkronúszó válogatott, az öttusa válogatott, számos alkalommal a női és férfi vízilabda válogatott, a téli időszakban a kajak-kenu sportág válogatott és egyesületi tagjai. Létesítményünkben a hagyományos vízi szakágak egyesületi edzései mellett a víz alatti rugby és hoki sportág is edzéslehetőséghez jut. A tanmedencében iskolai és egyesületi úszás oktatás folyik. Az országos és budapesti katasztrófavédelmi szakemberek, készenléti búvárok a hűvös időjárás beköszöntével heti több alkalommal merülési gyakorlatokat és vizsgákat végeznek az 5 méter mélységű műugró medencében. Könnyű megközelíthetősége Budapest lakossága részére teremt napközbeni sportolási lehetőséget, a két úszómedence kihasználtsága főleg hétvégén jelentős, szaunázási és jacuzzi lehetőséggel kiegészítve a feltöltődést. A Duna Arénát egészséges emberek, saját felelősségre használhatják!
A Duna Aréna részletes jellemzői
Az épület alapterülete közel 30.000 m2 (Fsz.: Gépészeti tér, I. em.: Medencetér, II. em.: Nézőtér). A Duna Aréna a 2027-es világbajnokságon a műugrás és a szinkronúszás otthona lesz.
| Kategória | Jellemző |
|---|---|
| Medencék | 2 db 10 pályás 50 méteres medence (mindkét medence átalakítható 2 x 25 méteres medencévé) |
| Tanmedence | |
| Wellness és egyéb szolgáltatások | Szauna-sziget (2 db finn szauna, 1 db gőzkabin) |
| 2 db kondi-tornaterem, 1 db műugró-tornaterem | |
| 3 db rekreációs célú terem | |
| Konferenciaterem (max. 200 fő befogadására) | |
| Büfé | |
| Arena-sportbolt |
A Vizes Világbajnokság további helyszínei és költségei
Ezúttal teljes egészében Budapesten zajlik majd a vb, a nyílt vízi úszóversenyeket a Lágymányosi-öbölben, a szupertoronyugrást pedig a belvárosban tartják majd - a pontos helyszínt egyelőre nem jelölték meg. Ez utóbbi sportág küzdelmeit 2017-ben a Batthyány téren rendezték meg. A „Duna-vb” koncepciója szerint a folyó kötné össze a helyszíneket. Az MVM Dome-ban zajló fő események mellett a Duna Aréna a műugrásnak adna otthont, a nyíltvízi számokat a Lágymányosi-öbölben, a magasugrást pedig egy belvárosi Duna-parti helyszínen tartanák.
A döntés politikai és pénzügyi hátteréhez tartozik, hogy a Duna Aréna éppen a 2017-es világbajnokságra épült, amelynek infrastrukturális beruházásai a kapcsolódó projektekkel együtt bőven 100 milliárd forint fölé kúsztak. Ezzel szemben a 2022-ben, beugróként megrendezett vb-t jóval szerényebb, 31,5 milliárd forintos keretből hozták tető alá. A 2027-es eseményre a kormány által a nemzetközi szövetségnek fizetendő díjak és a kapcsolódó tételek 2021 és 2027 között a jogszabályok alapján valamivel több mint 13,15 milliárd forintot tesznek ki. Schmidt Ádám szerint az MVM Dome-ra váltás „nem jár majd hatalmas költségvetési többletkiadással”.
A világbajnoki díjak alakulása
A Nemzeti Jogszabálytárban megtalálható kormányhatározatok értelmében a WA részére fizetendő világbajnoksági díj, valamint a producer szolgáltatásaival és a hazai közvetítővel kapcsolatos költségek így alakulnak:
- 2021-ben 2 millió dollár
- 2022-ben 3,5 millió dollár
- 2023-ban 3,5 millió dollár
- 2024-ben 3,5 millió dollár
- 2025-ben 4,572 millió dollár
- 2026-ban 11,557 millió dollár
- 2027-ben 8,953 millió 500 dollár
Ez jelenlegi árfolyamon összesen valamivel több mint 13,15 milliárd forint. Összehasonlításképpen: a 2022-es vb-t 31,5 milliárd forintos kerettel rendezték meg, ám az akkor bevallottan „egy minimálbüdzséből, a lehető leggyorsabban kivitelezett világesemény” volt. A nyolc évvel ezelőtti első budapesti verseny előkészítésére és megrendezésére nagyjából 130 milliárd forint ment el a központi költségvetésből.
tags: #duna #arena #vizilabda #augusztus
