A Dunamenti Iskola: A Futballfilozófiától a Gyermek Ligáig
A magyar labdarúgás történetében kiemelkedő szerepet játszott az úgynevezett Dunamenti Iskola, amely egyedülálló futballfelfogást és játékstílust honosított meg Kelet-Közép-Európában. Ez a megközelítés gyökeresen eltért az angol futball hagyományaitól, és olyan alapelveket fektetett le, amelyek a mai napig relevánsak maradtak az utánpótlás-nevelésben, mint például a Dunamenti Iskola Gyermek Ligában.
A Dunamenti Iskola történelmi gyökerei: Jimmy Hogan öröksége
A Dunamenti Iskola történetét érdemes azzal kezdeni, hogy tisztázzuk, mit is jelent a kifejezés. Ez olyan futballfelfogás, futballstílus, amit az MTK-nál az 1910-es évek második felében dolgozó ír származású angol edző, Jimmy Hogan honosított meg elsősorban Magyarországon és Ausztriában. Hogan a labdatartásra építő futball prófétája volt, akit a saját hazájában a labdarúgás árulójának tekintettek, mert szembement az angol futball hagyományaival, az előre ívelt labdákra és a fizikai erőre építő stílussal.
Jonathan Wilson a "Futball forradalmak" című könyvében részleteiben is kifejtette Hogan futballfelfogását. Szerinte „A skót passzjáték magasabb szintre emelt változata olyannyira elkülönült a sportág szigetországi gyökereitől, hogy önálló iskolaként ismerték el. Így született meg a Dunamenti iskola.” A technika tort ült a fizikalitás felett, de a játékosok egyéni képességeit egy csapatstruktúra szolgálatába állították. Hogan hitt abban, hogy a labdajáratásnak döntő szerepe van a futballban, az összjátékot hangsúlyozta a cselek helyett. A játékosok egyéni, technikai képzettségét perdöntőnek vélte, de nem azért, hogy a futballista képes legyen látványos cselsorozatokra, hanem azért, mert a technikát a könnyed labdaátvételekre és gyors passzokra kell használni a felfogása szerint.
A két világháború közötti időszakban Magyarország nemcsak futballnagyhatalom volt, de a magyar szakembereknek meghatározó szerepe volt a játék fejlődésében is. A fénykorát élő magyar foci az úgynevezett Duna-menti iskolából nőtt ki, mely az egykori Osztrák-Magyar Monarchiában gyökerezett, de a Monarchia felbomlása után éreztette igazán a hatását, amikor az utódállamok közül Ausztria, Csehszlovákia és Magyarország lettek a kontinens vezető futballhatalmai. A Duna-menti iskola kialakulásában kulcsszerepe volt Jimmy Hogannek, aki Ausztriában és Magyarországon is sikerrel dolgozott, és ő tanította meg az erőre és gyorsaságra épülő angol stílustól gyökeresen különböző skót passzjátékot, mely a technikát és az összjátékot részesítette előnyben. Fontos volt azonban az is, hogy a kor futballközege tükrözte a Monarchia nemzetiségi-kulturális sokszínűségét, és nálunk ugyanúgy kivették a részüket belőle a svábok, a zsidók és egyéb nemzetiségek is. Sőt, mivel a labdarúgás ezekben az országokban először a városokban honosodott meg, az akkori budapesti polgárság is fontos szerepet játszott benne.
A Dunamenti Iskola Gyermek Liga: Utánpótlás-nevelés a modern korban
A múlt héten befejeződött a Dunamenti Iskola Gyermek Liga elnevezésű versenysorozat, melyet az U8-U11 közötti korosztályok minőségi versenyeztetése céljából hoztak létre a szervezők, akik a hazai utánpótlásban dolgozó edzők. A Dunamenti Iskola Gyermek Liga tornasorozatot a fenti alapelvek mentén négy utánpótlásban dolgozó edző hozta létre.
„Elsődleges célunk az volt, hogy a legkisebb korosztályoktól kezdődően minőségi versenyeztetést hozzunk létre” - beszélt az indulásról Kővári. A szervezők egy olyan tornasorozatot képzeltek el, melyben a résztvevő csapatok hasonló stílust és játékerőt képviselő együttesek ellen mérethetik meg magukat újra és újra a tornák során, négy különböző korcsoportban, mert az szolgálja a gyerekek fejlődését, ha folyamatosan a korosztály legjobbjai ellen léphetnek pályára.
„Fontos kiemelni, hogy a Dunamenti Iskola Gyermek Liga a legkisebb korosztályok számára kiírt, az MLSZ szervezésében zajló úgynevezett Bozsik-tornákkal párhuzamosan zajlik, a versenynaptárt szándékosan úgy állították össze, hogy ne ütközzön a két sorozat” - folytatta a szervező. A szabályrendszer is megegyezik, így a kettő jól kiegészítheti egymást. A Bozsik-tornák a grassroots szellemiséget szolgálják, a tömegsport terepét jelentik, jó alapot adnak. Mivel a fejlesztés a cél, az eredményeknek nem tulajdonítanak nagy jelentőséget, de érmet azért kapnak a győztesek, mert a gyerekeknek a kézzel fogható siker jelenti a motivációt. Szakmai szempontból azonban nem fontos, hogy mikor ki nyer (a tornák eredményeit persze számon tartják egy összesített tabellán).
A Liga működési alapelvei és elvárásai
A Dunamenti Iskola Gyermek Liga fenntartása érdekében bizonyos alapelveket fektettek le, amelyeket szeretnének viszontlátni. Ezt folyamatosan figyelik, és éppen ezért vannak is olyan csapatok, amelyek jövő évtől már nem szerepelnek a sorozatban, mert nem feleltek meg az elvárásoknak.
Az alapelvek közé tartozik a kezdeményező szellem, az, hogy a csapatok az eredmény őrzése céljából nem rendezkedhetnek be védekezésre. Követelmény, hogy ne rúgják előre a labdákat, hanem egészen hátulról indulva, lapos passzokkal törekedjenek a tudatos támadásépítésre.
Elvárások az edzőkkel és a szülőkkel szemben:
- Az edzők ne meccseljenek a hagyományos értelemben véve, hanem inkább megfigyelőként vegyenek részt a mérkőzéseken, hogy a megszerzett tapasztalatokat fel tudják használni a gyerekek fejlesztése érdekében, ne a győzelem, az eredményesség legyen a céljuk.
- A szülőkkel szemben - akikért szintén az edző felelős - feltétel, hogy ne utasítgassák a játékosokat meccs közben, ne vitatkozzanak az edzővel. Támogató légkört szeretnének, visszafogott szülőkkel.
Részvételi kritériumok és elvárt játékstílus:
- Játékban való gondolkodás.
- Kezdeményező futball.
- Az eredmény centrikusság nem mehet a játék minőségének, és a kezdeményező magatartásnak a rovására.
- A résztvevő csapatokban játszó gyerekek minden körülmények között a labda megjátszására törekedjenek, az edzőik őket erre ösztönözzék.
- A résztvevő csapatok a pályán törekedjenek az alábbi stílusjegyek legtöbbjének a megjelenítésére:
- bátor, lendületes, gólra törő játék
- gyakori helyváltoztatás, helycsere a gólszerzés, illetve a támadás segítése érdekében
- gyors, sokmozgásos, változatos, helycserés, döntően rövid passzos támadójáték
- magas szintű labdakontroll
- lapos, földön tartott labdák
- gyors játék, folyamatos mozgás, ritmusváltások, háromszögjáték, kényszerítő
- lehetőség és ösztönzés a játékosoknak, hogy egyéni, váratlan, ötletes megoldásokat keressenek és alkalmazzanak
- hátulról történő játék felépítés, a kapus bevonásával
- labdavesztésnél mindenáron a labda azonnali visszaszerzésére való törekvés, lehetőleg még az ellenfél térfelén visszatámadás
- Támogatják, a kisebb korosztályokban kifejezetten ajánlják, hogy a "lőtávon kívüli" szabadrúgásokat ne lehessen kapura lőni közvetlenül, hanem kötelező legyen lejátszani.
- A tornát szervező szakmai bizottság fenntartja magának a jogot a sorozat egésze alatt, hogy amennyiben a torna szellemiségével ellentétes viselkedést, játékfelfogást tapasztal egy résztvevő egyesület bármelyik korosztályánál, azt azonnali hatállyal kizárja a sorozatból.
- Minden csapat saját felelőssége a kulturált, támogató szülői magatartás betartatása.
- Támogatják az akcelerált, a fejlődésben és a játéktudásban korosztályuk előtt járó játékosok felfelé játszatását.
- Támogatják, hogy a retardált, biológiai fejlődésben visszamaradott, de tehetséges játékosok a biológiai koruknak leginkább megfelelő, de maximum 1 évvel fiatalabb korosztályban játszanak.
A Liga szerkezete és résztvevői
A Dunamenti Iskola Gyermek Liga tornasorozatát az U8, U9, U10, U11 korosztályokban, korosztályonként 12-12 csapat részvételével bonyolítják le. Az egyesületek a Bozsik-programmal összhangban páros korosztályokban (U8-U9, U10-U11) vesznek részt a tornákon. Az első évben összesen 13 egyesület indított csapatokat, többségében budapesti vagy a fővároshoz közeli klubokról van szó, mert a tornákat is Budapesten vagy Gödöllőn rendezik. A nagy hagyománnyal rendelkező fővárosi klubok - Honvéd, FTC, UTE, MTK, Vasas - kivétel nélkül ott vannak a mezőnyben, míg a vidékiek közül a Mol Vidi, a DVTK vagy például a gyulai Grosics Akadémia vesz részt.
Általános tudnivalók a Dunamenti Iskola Gyermek Ligáról:
A tornasorozat az alábbi korosztályokban és csapatlétszámmal kerül lebonyolításra:
| Korosztály | Csapatok száma |
|---|---|
| U7 | 12 |
| U8 | 16 |
| U9 | 16 |
| U10 | 16 |
| U11 | 16 |
- Az egyesületek a Bozsik-programmal összhangban páros korosztályokban (U7; U8-U9; U10-U11) vesznek részt a tornákon.
- A versenynaptár a Bozsik-programot nem érintő hétvégeken, tornarendszerben lesz elkészítve.
- A tornákon helyszínenként 3 vagy 4 csapat vesz részt, egy tornán minden csapat 2 vagy 3 mérkőzést játszik.
- A versenysorozat őszi-tavaszi rendszerű, mindenki játszik mindenki ellen.
- A tornák állandó helyszíneken lesznek lebonyolítva, a helyszíneken a rendező egyesületek kötelessége játékvezetőről gondoskodni.
- A tornasorozat részvételi díja: 100.000 Huf.
- Minden korosztályban a Bozsik-program előírásai érvényesek.
- A mérkőzések elején és végén a játékosok kézfogással köszöntik az ellenfelet.
- Súlyos szabálytalanság esetén 2 perces és végleges kiállítás is lehetséges.
- Minden edzőnek tudnia kell hitelesen igazolnia játékosai életkorát (útlevél, egyesületi játékengedély, diákigazolvány) amennyiben azt az ellenfél edzője a rendezőktől kéri. Szülői kérésre nincs igazoltatás!
- A csapatokban megengedett más egyesület játékosának a szerepeltetése (Bozsik Központi, Régiós Utánpótlás Központi szerepből adódóan).
Nemzetközi együttműködés: Smartfootball
A Dunamenti Iskola idéntől együttműködik a katalán központú Smartfootball oktatásmódszertani, edző- és játékosképző iskolával. A gyerekligában szereplő csapatok képviselői számára tavasszal a Smartfootball-lal közösen egy képzést már rendeztek is Gödöllőn. A katalán iskola ugyanazt a felfogást képviseli, mint amit a gyerekligában is elvárnak a csapatoktól, ezért az első, tavaszi kurzuson nagy volt az érdeklődés az elméleti előadások és a gyakorlati bemutatók iránt.
A magyar edzők nemzetközi sikerei és Erbstein Ernő története
Volt idő, amikor egy fillér állami támogatás nem volt ugyan a magyar futballban, mégis kapkodtak külföldön a magyar játékosok és különösen az edzők után. A két világháború közötti időszakban Magyarország nemcsak futballnagyhatalom volt, de a magyar szakembereknek meghatározó szerepe volt a játék fejlődésében is. Odakint az, hogy valaki magyar edző volt, gyakran önmagában elég volt egy jó álláshoz, és a legtöbb helyen az illető keresztlevelét sem kérték el. Magyarországon azonban a legutóbbi időkig mégis gyakorlatilag ismeretlenek voltak ezek a nevek, leszámítva a Benficát megátkozó Guttmann Béláét, miközben Weisz Árpádnak, Hirschl Imrének, Kürschner Izidornak, Hertzka Lipótnak a legnépszerűbb új futballkönyvek ma már külön fejezeteket szentelnek.
Erbstein (később Egri) Ernő ráadásul nemcsak sikeres edzőként és a labdarúgás egyik igazi úttörőjeként érdekes, de az életútja is annyira regényes, hogy tényleg külön könyv után kiált. Dominic Bliss nemcsak megírta ezt, könyvtárakat és archívumokat feltúrva, de szerencsére meg tudta szólaltatni hozzá Egri-Erbstein külföldön élő, 80 fölött lévő lányait, Susanna és Marta Egrit.
Bár Egri-Erbstein játékoskarrierje nem volt mérhető a későbbi edzői pályafutásához, Bliss már ott is megpróbálja megtalálni a későbbi edzőzseni jeleit. A magyar labdarúgás az 1920-as években még annyival előbbre járt az olasznál, hogy az itthon a másodosztályból sem kiemelkedő Erbstein odakint a feljutásért játszó Fiume vezéregyénisége és sztárja lehetett, amikor az itthoni amatőrizmust a kinti profi karrierre cserélte. Akkor már a fasiszta Olaszországban megtiltották a külföldi játékosok szerződtetését, azt viszont belátták, hogy amíg nem nő ki egy tisztességes olasz edzőgeneráció, addig a szakvezetőkre ne vonatkozzon ez a tilalom. Mindezek ellenére Erbsteinre inkább amolyan csodabogárként tekintett az olasz közvélemény, egészen az első komoly eredményéig, amikor is egy kiscsapatot, a Lucchesét rövid idő alatt a harmadosztályból az elsőbe vitte fel.
A Grande Torino és a Superga tragédia
Miután az új zsidótörvények értelmében Olaszországban is meg kellett szabadulnia tőle, Erbstein amolyan titkos szaktanácsadóként továbbra kapcsolatban maradt a Torinóval. Amikor a háború idejére hazaköltözött családjával Budapestre, telefonon továbbra is rendszeresen beszélt Novóval új igazolásokról és egyéb ügyekről. Miután a háborút és a holokausztot családjával szerencsésen átvészelte, Erbstein immár legálisan is átvehette a Torino irányítását.
A nagy (Grande) Torino lett Erbstein jutalomjátéka: itt a korábbi ötleteit már tökéletesre csiszolhatta, és a korát megelőző taktikájával, a minden részletre odafigyelő klubvezetéssel a negyvenes évek Torinója a mai szuperklubok elődje volt. Erbstein például kiterjedt játékosmegfigyelői hálózatot tartott fenn, sőt, egyes klubokkal amolyan fiókcsapat-megállapodást is kötött.
Egy ilyen életrajzi dráma, mint Erbsteiné, nem lenne az igazi egy nemezis nélkül: ez leginkább az olasz válogatott szövetségi kapitányára, a legendás Vittorio Pozzóra illik, aki a harmincas években kétszer is világbajnokságot nyert csapatával, később azonban szembekerült az Erbstein képviselte modernitással. Pozzo még a klasszikus, 2-3-5-ös felállás (olaszul metodo) híve volt, mely azonban a háború után már a múltat jelentette, és az ő konzervatív felfogása került szembe a modern sistemával, amit a Torino is játszott. Pozzo volt az is, aki egy évvel később vállalta a holttestek azonosítását, amikor a Grande Torinót szállító repülőgép, Lisszabonból hazafelé a Superga dombnak csapódott, és a gép összes utasa (18 játékos és a vezetők) szörnyethalt. Egri-Erbstein Ernőt pár nappal az 51. születésnapja előtt érte a halál, pedig akkor már joggal gondolhatta azt, hogyha a világháborús éveket túlélte, nem érheti nagyobb baj.
Túlzás nélkül kalandregénybe illő fordulatok kísérték végig a családot a vészkorszakban, kezdve onnan, hogy 1939-ben, miután Olaszországból menniük kellett, nem engedték be őket Hollandiába, ahol Erbstein munkát kapott. A német megszállás viszont mindent megváltoztatott: Erbsteint munkaszolgálatra hívták be, a lányokat pedig ki kellett venni az iskolából, és az anyjukkal együtt egy katonai ruházatot gyártó üzembe kerültek, melyben egy katolikus pap (Klinda Pál) és egy Mallász Gitta nevű nővér számos zsidó nőt bújtatott titokban. A háború végére az egykor virágzó magyar, polgári-kávéházi futballközeg is elpusztult, ám az új edzőnemzedék még azokból került ki, akik ebben nevelkedtek. A magyar edzőket ma már a kutya sem hívja külföldre - a határon túli magyarokat nem számítva utoljára a nyolcvanas évek elején fordult elő, hogy valódi sztárcsapatnál dolgoztak: Csernai Pál a Bayernnél és a Benficánál, Baróti Lajos pedig ugyancsak a Benficánál. Dominic Bliss könyve, az "Erbstein Ernő", méltó emléket állít ennek a kivételes alaknak.
tags: #duna #menti #iskola #labdarugas
