A Dunaújvárosi Kézilabda Csarnok Üzemeltetésének Kihívásai és Fejlesztései

Dunaújváros sportélete hosszú múltra tekint vissza, ahol a kézilabda mindig is kiemelkedő szerepet játszott. Az egyesület, amely ma Dunaújvárosi Központi Sportegyesület néven működik, 1951-ben alakult Dunapentelei Vasas néven, majd Dunaújvárosi Kohász SE, később Dunaferr Sportegyesület néven tevékenykedett egészen 2020. november 17-ig. Csapatsportágakban többszörös magyar bajnok és magyar kupagyőztes, valamint BEK győztes női kézilabda csapatunk volt, és férfi kézilabda csapatunk 1999-2000-ben nyert magyar bajnokságot, többször szerepelt nemzetközi kupákban. A Dunaújvárosi Központi Sportegyesület elsődleges célja a helyi sportélet meghatározó sportegyesületeként lehetőséget teremteni az itt élők számára a rendszeres szabadidős és versenyszerű sportolásra és ezáltal preventív módon hozzájárulni a lakosság egészségének fejlesztéséhez.

Azonban az elmúlt években a Dunaújvárosi Kézilabda Csarnok üzemeltetésével és a helyi kézilabda finanszírozásával kapcsolatban számos kihívás merült fel, amelyek rávilágítottak a sportszervezetek és az önkormányzat közötti bonyolult viszonyra.

A Szervezeti Hátterek és a Pénzügyi Helyzet

A dunaújvárosi kézilabdázás fenntartásában két fő entitás játszik szerepet: a Dunaújvárosi Kohász Kézilabda Akadémia Nonprofit Kft. (DKKA Nkft.) és a Dunaújvárosi Központi Kézilabda Akadémia Sportegyesület (DKKA SE).

A 2011-ben létrehozott Dunaújvárosi Kohász Kézilabda Akadémia Nonprofit Kft. 100 százalékban a dunaújvárosi önkormányzat tulajdona. Miután a 2019-es választásokat követően lemondott a kft. akkori ügyvezetője, az önkormányzat Mátyás Gábort, a Dunaújvárosi Központi Sportegyesület elnökét bízta meg a klub vezetésével. Később 2020 márciusában sajtótájékoztató keretében bejelentették, hogy Gurics Attila lesz a klub menedzsere, és szponzori keretmegállapodást is kötöttek egy meg nem nevezett céggel. 2021 januárjában érkezett a klubhoz Vertig Csaba, majd 2022 júliusától Horváth Tibor lett az ügyvezető, Csaba pedig operatív vezető.

A DKKA Nkft. már ekkor is hatalmas mínusszal küzdött. Bár a kft. 2020 márciusában 335 millió forint tagi kölcsönt görgetett maga előtt, újságírói kérdésre, miszerint az ide érkező játékosok biztonságban érezhetik-e a jövőjüket, azt válaszolták, hogy igen. A pontos adatok azután rajzolódtak ki, hogy nem volt tényleges átadás-átvétel. Érdemi önkormányzati támogatás nem érkezett, sem a mínuszok tologatása-könyvelési átrakosgatása, sem a kölcsön nem megoldás az anyagi problémákra, hiszen azt előbb-utóbb vissza is kell fizetni. A pénzügyi gondok tornyosultak, amiről a kft. felügyelő bizottságát is folyamatosan tájékoztatták.

Az Üzemeltetési Modell Átalakulása és a TAO-támogatás

Hazánkban gyakori, hogy egy klub különválasztva működteti a felnőtt élvonalbeli csapatot és az utánpótlást. Előbbi jellemzően egy kft., utóbbi pedig szervezet vagy alapítvány. Ennek elsősorban pénzügyi és jogi okai vannak: a profi sportnak magas a pénzügyi kockázata, és ha csődbe kerül, veszélybe sodorja az utánpótlást. A kormány kiemelten kezeli az utánpótlás-nevelés kérdését, ezért 2011-ben bevezette a látványcsapatsportoknál az úgynevezett TAO-támogatási rendszert. Ez óriási segítség, hiszen ezt a forrást az utánpótlás-nevelésre, az infrastruktúra fejlesztésére, működési költségre tudják fordítani.

Ezt a lehetőséget lépte meg a DKKA vezetése. Vertig Csaba elmondta, határozottan egy olyan sportegyesületet akartak, amely semmiben nem függ az önkormányzattól. Ennek célja egyrészt az volt, hogy még több kézilabdázó fiatalnak biztosíthassanak edzés- és versenylehetőséget, valamint egy olyan életpálya-modellt, amelyben az U8-as korosztálytól eljuthatnak a gyerekek a felnőtt csapatba. Másrészt azért, hogy tehermentesítsék a kft-t a kiadásokban. Ekkor jött a lehetőség a Virág Egyesületben, amelynek tagsága Vertig Csabát 2028-ig választotta meg vezetőnek. Ez az egyesület a névváltást követően lett a Dunaújvárosi Központi Kézilabda Akadémia Sportegyesület, amelyben az egyesületi vezető tájékoztatása alapján jelenleg mintegy 140 ifjú kézilabdás sportol.

A Kézilabda Csarnok Fejlesztései és a Pályázatok

Az önkormányzat korábban a sportcsarnok 6 milliárd forintos felújításának elmaradása miatt háborogott és mutogatott a kormányra, s az erre kapott pénzt vissza kellett fizetnie. Eközben Horváth Tiborék több pályázatot is benyújtottak a DKKA Nkft. képviseletében az Országos Tornaterem Felújítási Programra, amelyet a Magyar Kézilabda Szövetség hirdetett meg. A szakmai munkájuk alapján többszáz millió forint összértékű támogatást nyertek el 2023-ban és 2024-ben is, így sikerült felújítani például a sportcsarnok tetőszerkezetét vagy éppen a nagyterem parkettáját.

Mivel ezekre a DKKA Nkft. képviseletében pályáztak, a pályázaton való induláshoz szükség volt a tulajdonos, azaz az önkormányzat előzetes hozzájárulására. Az önkormányzat olyan „nagylelkű” jóváhagyását adta, hogy a közgyűlési határozatban még azt is rögzítették: az önkormányzat a megvalósításhoz forrást nem biztosít, az önkormányzattal szemben sem a DKKA Nonprofit Kft., sem a Magyar Kézilabda Szövetség megtérítési igénnyel nem élhet. Ennek ellenére a városvezetők úgy pózoltak az elkészült fejlesztéseknél, mintha az ő érdemük lett volna, továbbra is a kormányt bírálva az elmaradt 6 milliárdos csarnokberuházás miatt.

Sikerrel pályázott 2024-ben a DKKA Sportegyesület is: mintegy 40 millió forintból megújult a világítás, és 102 millió forintból teljeskörűen megújulhattak a csarnok öltözői is. Ezeket a felújításokat természetesen a DKKA Nkft. játékosai is ugyanúgy használhatták, nem volt különbség e tekintetben sem, és rögzítettek hozzá pályahasználati idősávokat is. Ez is azt mutatta, hogy a sportegyesület és a működtetés nem volt ismeretlen az önkormányzat számára sem.

További fejlesztések is várhatók, hiszen Horváth Tiborék egy korábbi pályázata is most érik be, amellyel a csarnok külső szigetelésére és nyílászárócseréire nyertek támogatást.

Az Állami Támogatás Körüli Vita és az Üzemeltetési Szerződés

A DKKA Nkft. gazdasági helyzete 2025-re súlyos válsághoz ért, ekkor már a bérek kifizetése is problémás volt. A sportvezetők elmondása szerint a sportegyesülettel többször is próbálták a kft. likviditási gondjait áthidalni, de ez nyilván nem oldotta meg hosszú távra a fő problémát, a pénzhiányt. A tulajdonos önkormányzat továbbra sem biztosított forrást a pénzügyi válság felszámolására. Tavaly novemberben született egy szerződés a városvezetés kérésére, miszerint egy másik önkormányzati cég, a DVG Zrt. 120 millió forint keretösszegű kölcsönt nyújt a DKKA Nkft-nek, amit idén június végéig vissza is kell fizetni - tehát ez sem jelentett hosszú távú megoldást.

A sportvezetők ekkor már dr. Mészáros Lajos országgyűlési képviselőhöz fordultak segítségért, akinek közbenjárásával sikerült is 169 millió forint kormányzati támogatást szerezni a dunaújvárosi kézilabda jövőjéért. Teljesen érthető és jogos is az a szempont, hogy az állam nem a már milliárdos összeget is ütő, adósságban úszó kft-nek biztosítja a forrást, hanem a sportegyesületnek, amely a pénzt csak a sportcsarnok üzemeltetése kapcsán felmerült költségekre fordíthatja. Ezáltal a gyerekek, fiatalok, felnőttek számára biztosíthatók a sportoláshoz szükséges feltételek a továbbiakban is.

A 24.hu által felgöngyölített ügy szerint az önkormányzatnál állt a bál, mert nem értették, hogyan kaphat egy olyan szervezet támogatást a csarnok üzemeltetésére, amellyel nincsenek is szerződésben. Azonban a sportcsarnok üzemeltetéséről már 2021 júniusában kötött szerződést az önkormányzat és a DKKA Nkft. 2035. szeptember 30-ig szólóan. Ebben szerepel az is, hogy a kft. fizet minden felmerülő költséget az operatív üzemeltetés kapcsán, de cserébe nem kell bérleti díjat fizetnie. Az is szerepel benne, hogy megbízhat alvállalkozókat is. Ez jelentette azt a lehetőséget, hogy ne az önkormányzat adósságban lévő kft-jébe menjen a kormányzati támogatás.

Február 1-től él az az operatív üzemeltetési megbízási szerződés, amelyben a DKKA sportegyesület vállalja többek közt a napi nyitás-zárást, a technikai működtetést, pálya- és öltöző előkészítést, koordinálja a pályahitelesítést, ellátja az állagmegóvási és karbantartási feladatokat, biztosítja a zavartalan sporttevékenységet. A sportvezetők ebben látták a megoldást, hogy biztosan oda menjen a támogatás, amire kapták, s nem veszi el senki más jogcímen.

Vezetőváltások és a Jövő Perspektívái

A sportvezetők és az önkormányzat közötti viszony 2025 végére már olyan szinten elmérgesedett, hogy Horváth Tibor lemondott ügyvezetői megbízatásáról, ahogy később Vertig Csaba is kiszállt a kft-ben betöltött vezetői tisztségéből. Mindketten hangsúlyozták, szó sincs arról, hogy elhagynák a süllyedő hajót: szívvel-lélekkel dolgoztak eddig is és ezután is a dunaújvárosi kézilabdáért, a sok ifjú sportolóért; szándékuk, hogy továbbra is használják a csarnokot a vállalásaiknak megfelelően a sportegyesület égisze alatt. Azt a lehetőséget, hogy a sportegyesület vigye tovább a csarnok üzemeltetését (a kft. tehermentesítése érdekében), az önkormányzatnak is felajánlották, de nem lett erről megállapodás. Tiborék az együttes munkára, megoldás-keresésre nyitottak, viszont a kft-ben az elmérgesedett helyzet miatt már nem akartak maradni.

Az önkormányzat februárban új ügyvezetőt választott a kft. élére, Mázló Imre személyében. Bár a kft. hatalmas mínuszban van, az új ügyvezetőnek havi 650 ezer forintos megbízási díjat állapítottak meg idén júniusig. Az ügy kirobbanása óta a DKKA Sportegyesület összes játékosa átigazolását kérte a felnőttcsapatot üzemeltető DKKA Kft.-be, míg az edzők többsége ugyanezen okból a munkaviszonya megszüntetését kérte az SE elnökétől. A DKKA SE egyelőre gátolja a gyerekek gyors átigazolását, így ez még folyamatban van.

A Főbb Pénzügyi Mozgások Összefoglalása

Ez még nem a teljes sztori, nincs vége a történetnek sem, ahogy a dunaújvárosi kézilabda jövője sem látható még tisztán.

tags: #dunaujvarosi #kezilabda #csarnok #uzemeltetoje

Népszerű bejegyzések:

• Minden, amit a Kids' Time Kiállításról tudni érdemes
• Innováció és kézilabda Magyarországon
• A szerelem szigete 2019
• Kulusevski és Bentancur érkezése a Spursbe
• Erdélyi Magyar Adatbank közintézményi és archívumi adatai