A DVTK labdarúgócsapat licencproblémái: A Siófok FC Kft. kizárása és a diósgyőri út

A magyar labdarúgás történetében számos alkalommal váltak kiélezetté a klubok működéséhez szükséges licenc megszerzésével kapcsolatos kérdések. Az egyik legemlékezetesebb és legnagyobb visszhangot kiváltó eset 2004-ben történt, amikor egy formális licencprobléma miatt a Siófok FC Kft. - amely akkor Diósgyőr BFC néven működtette csapatát - kizárásra került az élvonalbeli bajnokságból. Ez az esemény mélyen érintette a diósgyőri labdarúgást, rávilágítva a pénzügyi stabilitás és a szigorú licencszabályok betartásának fontosságára, egyúttal a klub hosszú, küzdelmekkel teli történetének egyik meghatározó állomásává vált.

A 2004-es licencvisszavonás: Végjáték a Siófok FC Kft. számára

Az európai labdarúgó-szövetség (UEFA) magyarországi licencadó bizottságának döntése alapján a székhelyét Diósgyőrbe áttett Siófok FC Kft. mától nem vehet részt az élvonalbeli labdarúgó-bajnokságban. Az UEFA hazai licencmenedzsere, Sélley Zoltán közleményt juttatott el az érintett felekhez, melyben visszavonja a Siófok FC Kft. részére 2004. június 1-jén megadott UEFA-klublicencet.

Mint ismert, a gazdasági társaság tavalyelőtt Siófok FC, tavaly Balaton FC néven indította siófoki székhelyű csapatát a magyar elsőosztályú labdarúgó-bajnokságban, az idén pedig a cég Miskolcra költözött, ahol a licencet, és így indulási jogot nem kapott DVTK helyén, Diósgyőr BFC néven állt rajthoz hossza huzavona után az NB I-ben. Sélley Zoltán az indoklásban leírja, a kft. tartósan nem felelt meg az UEFA klublicencre vonatkozó előírásainak, és hiányosságait az augusztus 3-án megadott mai napi határidőig sem tudta pótolni. Hogy pontosan mik ezek a hiányosságok, azt a közlemény nem részletezi.

A kizárás azonnali következményei és a tabella változása

Információink szerint a holnapra kisorsolt Diósgyőr-Zalaegerszeg mérkőzésre már útnak indult egerszegiek a hír hallatán már vissza is fordultak - az tehát biztos, hogy a találkozót holnap nem játsszák le.

A Liga versenybizottsága rendkívüli ülést tartott, s határozata szerint törlik a csapat összes eddigi eredményét, beleértve az e találkozókon esett gólokat is. Mint emlékezetes, ugyanez történt az 1999-2000-es bajnokságban kizárt Szeged LC találkozóival is, így például Tököli Attila 25 helyett csak 22 találattal lett gólkirály, mert a szegediek ellen szerzett három gólját törölték. A szabályok értelmében a kizárt együttes jövőre nem indulhat az élvonalban.

A bajnokság állása a Diósgyőr kizárása után a következőképpen változott: a Zalaegerszeg lett a listavezető, a Videoton a sereghajtó, Waltner egyedül a góllövőlista élén. Egy biztos: holnap a Zalaegerszeg futballistái pihenhetnek, s ezután minden egyes fordulóban lesz egy szabadnapos csapat, egy kieső pedig máris megvan, igaz ugyan, hogy a miskolciak amúgy is utolsó helyen álltak a tabellán nulla ponttal.

Helyi reakciók és a döntés háttere

Orosz Lajos, Miskolc sportért felelős alpolgármestere értetlenül áll a döntés előtt. Mint mondta, a Siófok FC Kft. megkapta az UEFA-licencet, lejárt tartozása nem volt, a megyei jogú város önkormányzata pedig biztosította volna a korábban vállalat támogatást, vagyis a diógyőri stadion ingyenes használatát, valamint az idei évre 25 millió, jövőre 60 millió forintot. Információink szerint éppen a mai napon ülésezett volna a város közgyűlése, és tárgyalta volna a labdarúgócsapat ügyét, ezt azonban az ülés helyszínének, a helyi színháznak a rekonstrukciója miatt elnapolták.

Értetlenül áll a Magyar Labdarúgó Liga Diósgyőrt kizáró döntése előtt Kuti Mariann, az érintett labdarúgócsapat ügyvezetője, a klubtulajdonos Kuti István felesége. Az ügyvezető szerint hivatalosan semmiféle indoklást nem kaptak, de valószínűnek tartja, hogy az a támogatói és üzemeltetési szerződést hiányzott, amelyet a városi önkormányzattal éppen ma délután aláírtak és az illetékes helyre, némi formasági hiányosságokat követően, végül is kompletten eljuttattak.

Szieben László ligaelnök a nyáron azt mondta, csak akkor indulhat a Diósgyőr az Arany Ászok Liga küzdelmeiben, ha angyalok érkeznek az Avas aljára. A rajtra úgy tűnt, megjöttek, egyenesen a Balaton partjáról, legalábbis nagy volt az öröm akkor, amikor a siófoki futballcég költözésével megoldódni látszottak a problémák. Tudtuk már akkor is, hogy az "angyaloknak" nem lesz könnyű dolguk, s a mai döntés szerint nem is tudták teljesíteni a szükséges feltételeket. Tovább folytatódik tehát (vagy talán most ér végérvényesen véget) a 16 csapatosra duzzasztott magyar labdarúgó-bajnokság tragikomikuma, a Diósgyőr-ügy.

A Diósgyőr labdarúgásának viharos története: A kezdetektől a kihívásokig

Az alapítás és az első sikerek

A történet ott kezdődött, hogy 1907-ben a Vasgyárba került egy bizonyos Bende Antal vasesztergályos, akit a Schulek családnál szállásoltak el. A vele egykorú Schulek fiúkkal egyetértésben rendelt egy labdát Budapestről. 1908 elejére Bende már egy csapatot gyűjtött maga köré, akik a Ládi erdő tisztásán vagy a Kerekdomb alján - valahol a mai vasgyári kórház mellett - rúgták a bőrt. A csapatnak nevet is adtak, ők lettek a Diósgyőri Ifjúsági Kör.

Ezen felbuzdulva egy másik közösség is éledezett, Ihring Antal vezetésével. Ő alapította a Diósgyőr-Vasgyári Labdarúgó Ifjúság nevű csapatot. Ők már tagdíjat is szedtek, ami 10 fillért tett ki (összehasonlításul: egy kiló kenyér akkoriban 28 fillérbe került). De ez is kevés lett volna egy igazi labdára - nekik még csak gumilabdájuk volt -, ha a szüleik nem segítenek. A kapott segítségnek hála, a labda 1908 húsvétjára meg is érkezett. A fiúk örömükben még a locsolkodást is hanyagolták, inkább rohantak játszani.

1909-re összejött annyi pénz a tagdíjakból, hogy egyforma szerelést tudtak maguknak vásárolni. 1909 őszén a Miskolci SE erős, és már egyesületi formában működő csapatát győzték le, ráadásul Miskolcon. Ekkor gondolkodtak el a fiatalok azon, hogy mi lenne, ha ők is alapítanának egy egyesületet. Az ötletgazda Pavlánszky Károly azért is szorgalmazta a dolgot, mert a legelőkről folyton elzavarták őket, és bíztak abban, hogy egy Vasgyár által támogatott egyesület megoldaná ezen problémájukat.

Azonban jórészt fiatal, 14-17 év közötti fiúkból állt a csapat - a nevéből adódóan ifjúsági volt -, ők nem szervezhettek, nem vezethettek egyesületet. Arra gondoltak, hogy kedvenc tanárukat, Vanger Vilmost kérik fel az egyesület vezetésére, aki amúgy is szorgalmasan látogatta edzéseiket, mérkőzéseiket. Vanger Vilmos nagy lelkesedéssel és örömmel fogadta az ötletet és a megtisztelő feladatot.

Az 1909-es év végén kezdődtek meg Miskolcon a vasgyári sportegyesület megalakításának előkészületei, ugyanis Vanger Vilmos elemi iskolai tanító és egy öttagú bizottság arra kérte fel a gyár igazgatóját, hogy járuljon hozzá egy, a futballal foglalkozó egyesület létrehozásához. Vanger a gyár igazgatójával ismertette a leendő egyesületet és annak alapszabályát, majd a Vasgyáron keresztül a Belügyminisztérium elé került az alapítás, és 1910. február 6-ára tűzték ki az alakuló közgyűlést. A munkásétteremben került sor a közgyűlésre, ahol megalakult a Diósgyőr-Vasgyári Testgyakorlók Köre. Az egyesület alaptőkéje 37 korona és 88 fillér volt induláskor. A megalapításig nem sokat kellett várni, ugyanis 1910. Az egyesület alapszabályát 1910-ben jóváhagyta a Belügyminisztérium és 1912-ben már bajnoki meccsen is részt vett a DVTK. 1916-ban és 1918-ban megnyerték az Észak-magyarországi kerületi bajnokságot.

Az élvonalban és a csúcsévek

A diósgyőri labdarúgók DiMÁVAG néven az 1940/41-es bajnokságban szerepeltek először a magyar labdarúgás legmagasabb osztályában, és újoncként a 6. helyet szerezték meg. Az eddigi csúcsot az 1978/79-es bajnoki idény bronzérme és a két magyar kupagyőzelem (1977, 1980) jelenti a diósgyőri labdarúgás számára. A bronzérmes csapat a legtöbbször ebben az összeállításban lépett pályára: Szabó L., Szmilovics, Kutasi, Salamon, Teodoru, Veréb, Váradi, Oláh, Kerekes, Fekete, Tatár.

Küzdelmek és újjászületések

Mint emlékezetes, korábban a Bőcs, a Borsod Volán, illetve a Monor áttelepülése mentette meg az újra és újra csődbe jutott diósgyőri futballt. Ekkor egyedülálló módon a klub szurkolói vették a kezükbe a dolgok irányítását. Újra megalapították a DVTK-t és benevezték a bajnokságba. Az első szezont a klub a hetedosztályban kezdte, de a Borsod Volán SE-vel történő egyesülés után a harmadosztályban folytatták az idényt (2000/2001). Bár a feljutás nem sikerült, az igény továbbra is meg volt a minőségi labdarúgásra. Az anyagi problémák azonban újra jelentkeztek és a gazdasági társaság csődbe ment. A Diósgyőri labdarúgás azonban tovább élt, mert egy új befektető révén megalakult a DVTK1910 Kft, ami a Monor jogán elindult a másodosztályban, sőt 2003/2004-ben kiharcolta a feljutást is. Az NB I-ben azonban már csak úgy tudott elindulni a csapat, hogy a Siófok FC Kft. Diósgyőrbe költözött.

Modern kori sikerek és kihívások

Az élet azonban a másodosztályban sem állt meg. Új befektető, a Borsidsport Invest Kft.-n keresztül az Arago Zrt. szerzett közvetetten többségi tulajdonrészt a Diósgyőr FC Kft.-ben. Bár az őszi 3. hely és a 7 pontos lemaradás az ősi rivális Nyíregyházával szemben nem sok jóval kecsegtetett, a csapat tavaszra megtáltosodott és a klub történelmének második leghosszabb győzelmi sorozatát produkálta. A lendület a másodosztály megnyerésével sem tört meg. A 2011/2012-es élvonalbeli bajnokság első felét a DVTK a 3. helyen zárta, a bajnokság végén pedig az előkelő 7. helyet szerezte meg. A 2012/2013-as viszontagságos, több edzőváltással tarkított idényt a 10. helyen zárta a csapat. A 2013/2014-es idényben története során először nyerte meg a Ligakupát a Diósgyőr és Magyar Kupa döntőt is játszhatott, ahol csak 11-esekkel maradt alul. Az OTP Bank Ligában pedig 5. helyével beállította a csapat minden idők második legjobb helyezését. A DVTK nyerte a Ligakupa utolsó előtti kiírását.

A 2014/2015-ös szezon jól indult, az Európa Ligában három kört sikerült menni, 2014 végén pedig harmadik helyen állt a csapat. A tavasz eleji hullámvölgy miatt azonban nem sikerült megismételni az előző év sikereit, igaz a bajnokságban egy ponttal többet szerzett az előző évinél a csapat, mégis a 7. helyen végzett. A következő hat bajnokságban az elsőosztályú tagság megőrzése jelentette az elsődleges feladatot, ami ötször sikerült, 2021-ben viszont búcsúzni kényszerült a DVTK az élvonaltól. A visszajutáshoz ezúttal két év kellett, a második idényben a 7. helyet szerezte meg a másodosztályban. Időközben 2020. január 6-án a BORSODI SPORT Holding Kft. szerzett tulajdonrészt a Diósgyőr Futball Club Kft.-ben.

Folyamatos licenckihívások: A közelmúlt esetei

Az elmúlt napokban több alkalommal is foglalkoztunk azzal, hogy a labdarúgó NB I.-ben és NB II.-ben szereplő megyei csapatok nevei nem szerepeltek azon a listán, amelyet a Magyar Labdarúgó-szövetség licencadó bizottsága az első ülése után tett közzé, mint olyan klubokét, akik megkapták az adott osztályra kért ilyen jellegű „jogosítványukat”, ami feltétele a szereplésnek. Ezen a napon terjedt el egy internetes portál bejegyzése, cikkének címe alapján, hogy „megvan a licenc”, mert Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata különböző csatornákon keresztül ebben az évben 108 millió forint támogatást biztosít a Diósgyőr FC Kft. Mivel lapunk nem értesült ilyen döntésről, hétfőn ez ügyben az önkormányzathoz fordultunk, és ezt kérdeztük: Az elmúlt napokban - mondjuk a múlt hét elejétől kezdődően - Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata vagy az önkormányzat tulajdonában lévő, vagy vele szoros együttműködésben álló gazdasági társaság adott-e pénzbeli támogatást vagy tett-e ilyen jellegű szándéknyilatkozatot a DVTK NB I.-es labdarúgócsapatát működtető DFC Kft.-nek, hogy a sportszervezet a Magyar Labdarúgó-szövetség licenceljárásában foglaltaknak, a tőkehelyzet rendezésének eleget tudjon tenni, és legyen esély arra, hogy a 2019/20-as évadra a DVTK NB I.-es licencet kapjon? Választ kedden kaptunk a sajtóosztálytól, ami betűről betűre ezt tartalmazza: „A Miskolci Önkormányzat kötelességének tartja segíteni, hogy a DVTK férfi labdarúgócsapata megszerezze az NB I.-es licencet. A város a rá eső feladatát ennek érdekében teljesítette.”

Azon kluboknak, akiknek a licenckérelme az április 23-i ülésen nem került jóváhagyásra, van még lehetőségük arra, hogy licencet kapjanak, ugyanis a klublicenc-alapeljárásban meghatározottaknak megfelelően április 25-től május 3-ig pótolhatják a hiányzó dokumentumokat, és bizonyíthatják a Klublicenc Szabályzatnak való megfelelésüket. Az Elsőfokú Licencadó Bizottság következő ülésére 2024. május 10-én kerül sor, és azon klubok licenckérelmeiről születik döntés, amelyek az első ülésen még nem kapták meg az igényelt licencet. Az ülés végeztével az elsőfokú eljárás lezárul, a kluboknak nem lesz lehetőségük hiánypótlás keretében további dokumentumokat benyújtaniuk. Szerdán kiderülhet, hogy kap-e NB I.-es licencet a következő évadra a DVTK.

A mai nap folyamán ülésezett az Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) Elsőfokú Licencadó Bizottsága, amelyen elbírálták a 2024/25. évi licenckérelmeket. Az alábbi klubok licenckérelmét hagyta jóvá a Bizottság az adott bajnoki osztályra vonatkozóan:

tags: #dvtk #licenc #elodje

Népszerű bejegyzések:

• A Madár felemelkedése
• A Vas megyei El Clásico részletei
• Az Osztrák Labdarúgó-szövetség
• Kossuth Klub: Történelem és kultúra
• Futballisták tetoválásai és történeteik