DVTK Stadion: Az Év Stadionja és A Modern Sportlétesítmények Új Arca
Márciusban kilencedik alkalommal osztja ki a StadiumDB.com az "Év Stadionja" díjat, amelynek jelöltjei minden esztendőben a frissen elkészült - jelen esetben a 2018-ban átadott - arénák. A DVTK arénája lett a legszebb 2018-ban átadott stadionok közül, mely top 10-es listájára a Videoton stadionja is bejutott. Első alkalommal nyert magyar stadion.

Az "Év Stadionja" Díj és A Magyar Sikerek
A versenyt a Stadium Database nevű lengyel weboldal hirdette meg. Az "Év Stadionja" címet korábban egy magyar stadion sem hódította még el, legközelebb a Nagyerdei Stadion került hozzá, amely 2014-ben a 4. helyen végzett a zsűri általi szavazáson. Bár magyar győztes még nem volt, a 2014-es versenyben jelöltek már két magyar létesítményt: a Groupama Arénát és a Nagyerdei Stadiont.
A székesfehérvári MOL Vidi Aréna és a miskolci DVTK stadionja is ott van a 27 jelölt között, melyek a 2018-as Év Stadionja címért versenyeznek - derült ki a StadiumDB.com közleményéből. A most kilencedik alkalommal meghirdetett díjat az elmúlt évben átadott legizgalmasabb stadionok kaphatják meg, így került a versenybe a két sportlétesítmény, melyet a STRABAG vezette konzorcium, illetve a Market Építő Zrt. épített. Mint minden jelölt, a MOL Vidi FC és a DVTK stadionja is két külön díjra esélyes.
A Szavazási Folyamat és A Bírálati Szempontok
A világ legnagyobb internetes szavazásán egészen március 3-án éjfélig voksolhatnak a stadionok és a futball szerelmesei. Fontos, hogy a szavazás során öt stadiont kell kiválasztani! A legjobbnak 5 csillagot, a másodiknak négy csillagot, a harmadiknak 3 csillagot, a negyediknek 2 csillagot, az ötödiknek 1 csillagot adjanak. Az online szavazófelületen az öt legjobb stadiont kell kiválasztani és sorrendbe állítani.
A másik díjat egy építészekből álló nívós, háromtagú döntőbizottság ítéli oda. Mindannyian szakértői a stadiontervezésnek, és maguk is részt vettek legalább egy stadion megnyitásában az elmúlt évek során. A döntős létesítményeket további vizsgálatnak vetik alá, ahol három kritériumra összpontosítanak: az építészeti értékre, a funkcionalitásra és az innovációra. A zsűri a végleges ítéletét március 7-én, csütörtökön teszi majd közzé, ahogy a március 3-án záruló közönségszavazás eredményét is. A stadiumdb.com oldal minden év elején szavazást indít azzal kapcsolatban, a nagyvilágban melyik az előző esztendőben átadott stadionok közül a legszebb. Nos, a szavazást lezárták, a szakmai zsűri is végeredményt hirdetett.

Nemzetközi Összehasonlítás és Magyar Stadionprogram
A legjobb tízbe a két magyar arénán kívül négy orosz, két kínai, egy török és egy ausztrál stadion került be. A jelöltek idén 11 országot képviselnek, a legtöbb Oroszországban és Törökországban található, ahol 7, illetve 6 modern stadiont is megnyitottak 2018-ban. Oroszországban az infrastruktúra ilyen mértékű fejlesztésének oka egyértelmű: a FIFA világbajnokság. Az évek óta zajló magyar stadionprogram Törökország után a második legnagyobb Európában, azonban ahhoz, hogy egy stadion bekerüljön a versenybe, minimum tízezer férőhelyesnek kell lennie. Ez az oka annak, hogy az utóbbi években Budapesten (MTK), Kisvárdán és Felcsúton átadott modern stadionok kimaradtak belőle, azonban a miskolci és a székesfehérvári stadionnak nagyon is reális esélye van a győzelemre.
Nemzeti színekbe öltözött a DVTK Stadion | werkfilm | 2021. június 24.
A DVTK Stadion Tervezése és Építészete
A szakmai zsűri a DVTK-stadiont tartotta a legszebbnek. Érvelésük szerint furcsa, hogy a tavalyi első, a Luzsnyiki-stadion után egy ilyen kis - 14680 fős - stadion nyert, de kiemelik, egy ilyen stadion felépítése külön kihívás, ahogy az is, hogy a tervezők álma alapján a kivitelezők egy 20 000 m2-es helyben gyártott alumíniumhálóval vonták körül a stadiont. A diósgyőri stadiont Pottyondy Péter és munkatársai (KÖZTI Zrt.) tervezték. A versenyen a DVTK Stadion 91,7 százalékot ért el: építészeti szempontból megkapta a maximális (40%) pontszámot, de innovációban (18,3%/20%) és funkcionalitásban (33,3%/40%) is kiemelkedően teljesített. Mindezt úgy, hogy a kisebb méretei miatt hátrányból indult.
Designfilozófia és Esztétika
A Diósgyőri Stadion az egyszerűségre, racionalitásra és szerkezeti nyitottságára törekszik. A Bükk erdőkoszorújának és a nehézipar romjainak előterében őszintén kitárulkozó, struktúrájában és színvilágában visszafogottan elegáns sportlétesítmény, amely mellőzi a monumentalitás rideg és nyomasztó érzetét. A jó építészet ugyanis remény pillanata. Maga jövőre vonatkozó optimista kinyilatkoztatás. régi, elbontott stadion helyén felépült új arénához. Van ebben futópályát, vagyis ovális kontúrt elhagyó, éles, hegyes, izgalmas sarkokból, elegáns, karcsú, magas pilonokból, lebegő, de fegyelmezetten feszes tetősíkból, illetve karakteres horizontális vonalakból szerkesztett stadionban valami japános, metabolisztikus, noha pagodatradíciót felülíró karakter.
Pottyondy Péter és munkatársai szakítottak a hazai stadionokban bevált szappantartóformával - ahol a játékteret kifelé egy minden irányban buborékszerűen kiképzett íves burok veszi körbe, zárja be, s rejti el annak szerkezetét - és egy nyitott épületet kívántak létrehozni. A lelátó kifelé dőlő formáját a város felé nyitva hagyja, magát a szerkezetet pedig kidomborítja, nem bújtatja íves burok mögé. Ahogy a tervezők maguknak megfogalmazták, a stadion kívülről egy ezüst kupa formáját rajzolja ki. A szerkezet egyszerűsége és nyitottsága végül önmaga adta meg a megépülő stadion jellegzetes arculatát. A szépen, következetesen végigvitt, teljesen azonos, nagykonzolos elemekből álló pilon rendszer a maga műszaki nyersességével olyan rajzolatot alkot, amely messziről ad karaktert a stadionnak. A hazai társaival szemben, mintha egy kifordított épületet, egyfajta csontvázat látnánk, de maga a szerkezet, annak jó arányú oszloprendje könnyeddé és látványossá teszi azt.

Különleges Megoldások
A kidőlő síkok „kelyhével” kapcsolatban a műleírás így fogalmaz: A stadion markáns tetővel fedett tömege egy ezüst kehely formáját idézi. A stadion karakterét a lelátó aljára, és nagy kiülésű tető alsó síkjára rögzített, terpesztett fémlemez burkolat adja. Ezzel a megoldással két karakteres elemre (lelátó kehely, tető) bomlik a tömeg. A nagy tömegalkotó elemek és köztük lévő »árnyék fugák« könnyed, lebegő stadionképet eredményezik. A lelátóhoz csatlakozó város- és vendégoldali, földszintes épület és négy szintes főépület kifelé döntött oldalfalaiból induló keretezés szálcement burkolatú felülete erősíti a lelátó szétnyíló, kehelyszerű tömeghatását. Az erősen kinyúló tető látványát a lelátó felső széléből konzolosan kinyúló ferde világító karok tagolják. A világítás egyenes folytatása a lelátó alatti körüljáró világításának, így esti fényben fénnyel íródik ki a stadion szétnyíló struktúrája. A lelátó tetején körbefutó mellvédről nagy teljesítményű lámpák világítják meg az enyhén csillogó, alumínium burkolatot, amitől a tető hatalmas fényvetőként viselkedik. Pottyondy Péter és tervezőtársai tehát rátaláltak egy mérnöki eleganciát, identitásképző tradíciót képviselő építészeti nyelvre, ami képes kezelni a hatalmas lépték monumentalitását. A negatív irányú, kidőlő, fém borítású tribünszerkezet és tetőelem kapcsolata szép arányban bontja fel a külső megjelenés nagyságát. A sarkok nyitottsága, az oszlopok egymástól elnyíló formája pedig megismétli az építészek által elképzelt kupa motívumot. A lelátókat kívülről tartó pilonsor tetejére nagy felületű, szintén az egyszerűségével operáló pillangótető került, az egyik oldalon napelemekkel. Az ötödik homlokzat, a tető teljesen tiszta, üres maradhatott, hiszen arra semmilyen gépészet nem került. A szerkezet semleges terpesztett lemezborítást kapott, amely kiemeli annak formáját. A fémes összhatás, szellemiségében is jól kapcsolódik a ma már ipari múltként romos háttért nyújtó Acélművekhez.
A Stadion Funkcionalitása és A Szurkolói Élmény
A nyitottság nem csak a szerkezetre, hanem a tényleges átláthatóságra is vonatkozik. A négy sarokban elhelyezett beléptető kapuk mögött a maratoni kapukkal kinyílik a stadion, a bejutásra várakozók már félig-meddig a pálya mellett érezhetik magukat. A stadion nem magába zárja az eseményeket, hanem nyitott a külvilág felé. Az északi főhomlokzatban elhelyezett jegyárusító-, ajándékbolt- és söröző pavilon és annak a főúthoz és a villamosmegállóhoz közvetlenül kapcsolódó előtere egyfajta agoraként nyílik meg mindkét irányban. A déli oldalon ennek szerényebb párja épült a vendégszurkolók fogadására. A nyugati oldalon elhelyezett, a stadion másik főhomlokzataként működő főépület, amelybe a mai sportlétesítményekben elvárható funkciókat helyezték el - sajtó, VIP részleg, skyboxok, illetve maguk a játékos öltözők és a szükséges kiszolgáló helyiségek -, szintén a nyitottságra törekszik. Hatalmas üvegfelületeivel jól belátható a tér, sőt a VIP terasz irányában teljes a transzparencia. A tágas, igény szerint osztható terekben megjelenik néhány, a stadiont folyamatosan körbeölelő ferde pilonokból is, így a szerkezet itt sem marad rejtve.
A 2023/2024-es bajnoki évtől kezdődően az egyszer használatos poharak helyett környezetbarát repohár rendszerre vált át a DVTK Stadion.

A DVTK Stadion Történelme és Megújulása
Miskolcon még ma is sokan ismerik a leszakadt focikapu történetét, pedig igazán nem ma esett meg. Történt ugyanis, hogy az 1946/47-es szezonban az akkor még különálló, majd pár évvel később Miskolchoz kapcsolt, intenzív sportéletet élő bányászfalu, Pereces focicsapata egy idényre feljutott az NB I-es bajnokságba. Egy alkalommal a Ferencvárost fogadta egyszerű focipályáján, ahol hatalmas intenzitással támadta a vendégkaput, amikor háromgólos hazai vezetésnél egy óriási lövés eredményeként a focikapu leszakadt, a mérkőzést félbe kellett szakítani. Pereces aktív sportélete nem volt példa nélküli, hiszen a szomszédos Diósgyőrben, már a 20. század első évtizedeiben egymás ellen küzdött a város két fő csapata, az 1911-ben megépült, majd alig másfél évtized alatt már kétszer bővített stadionban. Mire Diósgyőrt 1945-ben Miskolchoz csatolták, már NB I-es csapata és a maga korában igen korszerűnek számító stadionja volt a Diósgyőri Vasgyár jóvoltából.
1939-ben sok szempontból a berlini olimpiai stadion mintájára, 6000 fő befogadására alkalmas új létesítményt építettek, de a nagy szurkolói lelkesedés miatt az 1950-es években ezt is bővíteni kellett. 1968-ban ismét új épületet avattak, a Dézsi János tervezte, a közeli várról is ihletet kapott, igen karakteres, bástyaszerű kialakítású, ekkor már miskolci DVTK stadiont, amely egy időben a legkorszerűbb vidéki sportlétesítmény volt.
A Megújulás Kihívásai
Ennek ellenére az Acélváros sokak által régóta vágyott új sportlétesítménye egy ideig úgy tűnt, hogy a stadionavatási hullám mostohagyermeke lesz. Míg másutt, érezhetően bőven rendelkezésre álltak az anyagi források, a várhatóan nagy kihasználtsággal kecsegtető DVTK létesítmény rekonstrukciójára első körben csak 4,5 milliárd forintot szánt a kormányzat, amely összeg az akkoriban épült hasonló beruházásoknak a felét sem érte el. Ekkor már országszerte kezdtek megjelenni az első újgenerációs, egyedi arcot mutató, közepes- és nagyméretű stadionok. Elkészült a debreceni Nagyerdei, a ferencvárosi Groupama, és a sorból erőteljesen kilógó, de építészetileg szintén jól azonosítható felcsúti Pancho Aréna, s építés alatt állt még néhány. Jogos volt tehát az igény, hogy Miskolc - ahol ráadásul a Ferencváros mellett a legnagyobb hazai tábor követi a focimeccseket - is valami egyedi, karakteres, friss épületet kapjon. A kiírt közbeszerzési pályázatot a KÖZTI Zrt. nyerte meg ajánlatával, s kezdett bele az eleinte szinte szélmalomharcnak tűnő feladatba, hogy az alacsony költségvetésből új arénát adjon a miskolci csapatnak. A cél egy 15.000 nézőt befogadni képes stadion megépítése, amelyre az első körben egy egyszerű, puritán tervet tettek le az asztalra. Mind a megbízói, mind - egy németországi tanulmányút nyomán - a tervezői oldalról is létezett olyan elképzelés, egyfajta minta, hogy miként lehet egy egyszerű, racionális, mégis kiemelkedő formájú épületet létrehozni. Az első költségvetésből adható fapados tervektől küzdelmes út vezetett a mostani, impozáns stadionig.
Tervezési és Kivitelezési Adatok
Az alábbi táblázatban a DVTK Stadion projektjének kulcsfontosságú résztvevői és adataik találhatók.
| Szerepkör | Név / Szervezet | Cég |
|---|---|---|
| Vezető tervező | Pottyondy Péter | KÖZTI Zrt. |
| Építész munkatársak | Pottyondy Bence, Kiss Ádám, Áts-Leskó Zsuzsanna, Tóth Balázs, Jebudenszki Kristóf | KÖZTI Zrt. |
| Statika | Hegedűs Péter | Hegedűs és Mizere Kft. |
| Környezet | Pottyondy Flóra, Liziczai Sándor | Park Terv Stúdió Kft. |
| Belsőépítészet | Barna Gyula, Döbröntei Nóra | Interioor One Kft. |
| Pályatechnológia | Siffel Gábor | E-Sports Kft. |
| Generál kivitelező | MARKET Építő Zrt. |
tags: #dvtk #vidi #stadion #hasonlo





