Eger labdarúgó legendák története és a klubok fejlődése

Az egri labdarúgás gazdag és szövevényes története számos nevet és fordulatot őriz. A korai kezdetektől a mai sikerekig vezető úton legendás játékosok és edzők hagyták ott kézjegyüket, hozzájárulva a város sportéletének alakulásához. Szabó László, az Eger SE kapusedzője, akinek pályafutása mélyen összefonódik a magyar labdarúgás kiemelkedő évtizedeivel, az egyik ilyen ikonikus alak.

Szabó László, a kapuslegenda pályafutása Egerben és Diósgyőrben

Szabó László egyik idei kívánsága már megvalósult: feljutott a DVTK az NB I.-be. A másik óhaj még nyitott az Eger SE kapusedzője számára, aki április 27-én tölti be 70. életévét. - A kort úgy veszem, hogy az egy szám - válaszolta Szabó László. - Annyi évesnek érzem magam, amennyit gondolok. Nagyon biztató, hogy még ebben a korban is jóval fiatalabbak között tudok dolgozni, mint amilyen jómagam vagyok. Mondom ezt az edzőkre és a játékosokra. Addig csinálom, amíg jól érzem magam, és tudok segíteni a csapatnak. Ha ez nem így lesz, akkor befejezem.

Az edzőség emésztő erejét is elismeri, de a kihívás nem jelent számára nagy nehézséget. - Nagy nehézséget nem érzek benne. Ha megkapsz egy kapust, és ő elvégzi azt a feladatot, amit kérek tőle, végrehajtja az edzésmunkát, amit megbeszélünk, és a mérkőzéseken úgy teljesít, ahogy elvárom, akkor ezzel különösebb problémám nincs. Hál’ Istennek azokkal, akikkel az elmúlt két évben Egerben foglalkoztam és foglalkozok, ilyen gondom nem volt. Előre tisztáztam velük, mit szeretnék, mi az elvárásom, ők ezt tudják és ehhez tartják magukat. A fő motivációm számukra, hogy ne kapjanak gólt. Ha nem kapnak, az nagy pozitívum.

A játékosok tisztában vannak vele, kivel dolgoznak együtt. - Soha nem vertem nagydobra, mi történt velem az elmúlt évtizedekben. Egy-egy beszélgetésből, megnyilvánulásból azért érzem, hogy a játékosok tudják, hol védtem korábban, hol játszottam. Ezt tiszteletben is tartják, és magam is tiszteletben tartom azt, amit elvárnak velem szemben.

Fényes diósgyőri évek

Diósgyőrben fényes időszakban szerepelt, lehet mire visszapillantani. - A DVTK-ban 14 évesen kezdtem el futballozni. A felnőtt karrierem 1971-ben kezdődött. Az az esztendő azért nagyon emlékezetes, mert 18 évesen bemutatkozhattam az NB I.-ben. A Ferencvárossal szemben 2-2 lett a végeredmény, és olyan futballisták alkották az FTC-t, mint Géczi, Novák, Bálint, Juhász, Branikovics, Albert, Szőke és Rákosi. Az a meccs nagyon-nagy élmény jelentett, hiszen a magyar labdarúgás legnagyobb alakjai ellen védhettem, köztük Albert Flóriánnal. Csak apró kitérőként mondom, hogy amikor nemrég a BKV Előre itt járt nálunk, ahol a „Császár” fia az edző, felidéztem neki az édesapjával szembeni párharcot.

A nemzetközi színtér nyilván különlegességgel bírt. - Az Újpest ellen például Gyöngyösön is játszottunk, és megvertük 4-1-re a lila-fehéreket, pedig náluk Fazekas, Bene, Dunai II., Zámbó és Nagy László alkotta a csatársort. Egerben futballoztuk a Fradival, a Vasassal pedig Hatvanban döntőztünk. A Celtic Glasgow elleni mérkőzés mélyen a fejemben van. A kinti eredményről nem mondok semmit, az itthoni 2-1-re győzelemre viszont annál szívesebben emlékszek. Óriási élmény volt 1978/79-es idény, amikor a Diósgyőr történelmének legnagyobb sikerét értük el az NB I.-es bronzéremmel. Abban a csapatban 34 mérkőzésből 32 alkalommal védtem. A sok élmény közül kiemelkedik a Ferencvárossal szembeni, 25 ezer néző előtt megnyert meccs. A dobogóig tartó menetelés során különösen otthon szerepeltünk jól, kevés kapott góllal. Sajnos az 1981-es kupadöntőben a Vasassal szemben kikaptunk 1-0-ra. Diósgyőri színekben az utolsó mérkőzést 1982-ben a Honvéd ellen játszottam.

Tizenegy év piros-fehérben nem kevés, és a szülővároshoz való kötődés még erősebb. - Ahol az ember születik és nevelkedik, azt soha nem felejti el. Ráadásul Szabó Géza edző vezetésével úgy tudtunk kiváló eredményeket elérni, hogy nem 28-30 fős kerettel dolgoztunk, hanem 22-essel, és abból 18 játékos diósgyőri vagy Borsod megyei volt.

Az egri évek és az utánpótlás-nevelés

Diósgyőr után Szeged, majd Békéscsaba következett a pályafutásában, és azt követően jött Eger. - Kiss Tibi barátom révén kerültem Egerbe, amikor az ESE felkerült NB I.-be. Úgy voltam vele, hogy valahogy közelebb legyek Miskolchoz, és mindig vonzott ez a környék. Szegeden is jól éreztem magam, nem volt ezzel semmi probléma, de a távolság nagy volt.

Egerben NB I.-es csapatban védett. A bajnokság elején Szombathelyen játszottak, ahol azonban megsérült. Hál’ Istennek előtte nem nagyon voltak komolyabb sérülései, de ott bokaszalag-szakadást szenvedett és megműtötték. Amikorra rendbe jött, az már a szezon végére esett és látszott, hogy búcsúznak az élvonaltól. Még pár meccsen állt a kapuban, majd az NB II.-ben ott volt a csapat mellett, de már akkor úgy döntött, hogy nem szeretne a megyei I. osztályban vagy NB III.-ban védeni. Így aztán éppen kapóra jött az Eger SE ügyvezetőjének, Boros Zoltánnak az ajánlata. Azt kérdezte, hogy a klub által a tízes iskolában indítandó fociosztályt elvállalja-e? Sokat nem kellett gondolkodnia rajta, mert nem akart az egészségét tovább rombolni. Arra nem vágyott, hogy ellébecoljon egy alacsonyabb osztályú csapatnál. Igent mondott a lehetőségre és testnevelés óra keretében edzést tartott a gyerekeknek, arra alapozva a munkát, hogy az utánpótlás-képzésnek elsősorban arról kellene szólnia, hogy minél több fiatalt kineveljen a felnőtt futball számára. Abból a korosztályból Bukrán Gábor a válogatottságig vitte, majd külföldön futott be, míg Sipeki István több NB I.-es csapatban megfordulva szerepelt magas szinten. Ezért is nagyon örül, hogy most az Eger SE és a Balassi iskola indít fociosztályt. Sok időt eltelt azóta, amióta ez nem működik, pedig szerinte így kellene lennie. Csak akkor eredményes az utánpótlás, ha látjuk a fejlődést, és előre tudnak lépni fiatalok.

- Tizennégy éves koromtól kezdve kilencven százalékban a futballban zajlott az életem. A fociosztály négy évig működött, ám a család megélhetését biztosítani kellett, és akkor az akkori fizetés utánpótlásedzői szinten nem voltak elegendő arra, hogy ezt főállásban vállalja. Ezek után több klubhoz eljutott edzőként, mielőtt visszatért Egerbe.

Ezen klubok közé tartozott Bélapátfalva, Hevesaranyos, Egri FC és Domoszló, majd pedig következett ismét a nem túl régi visszatérés kapusedzőként az Eger SE-be. - Nem vagyok az a típusú ember, aki ajánlgatja magát. Így csak vártam, hogy előbb-utóbb megkeresnek, hátha tudok segíteni. Két éve, Labancz Robinak volt kérése és az igénye, hogy legyen kapusedzője a csapatnak.

Diósgyőr a szívügye, nem tudja elfelejteni azt az időszakot, amikor ott játszott. Tartja a kapcsolatot a DVTK-val, sőt nagyon nagy megtiszteltetés is érte az egykori bronzérmes csapat 40 éves találkozóján. Az új stadion VIP-páholyában ugyanis névre szóló széket kaptak. Rendkívül örül a gesztusnak, szerinte így kellene működnie mindenütt a régiek megbecsülésének. Ez Diósgyőrben így van.

A Diósgyőr már az NB I.-re készülhet, miközben Eger az NB III.-as bentmaradásért küzd. - Az elmúlt két év tapasztalatai alapján az utánpótlást és a felnőttcsapatot egybevéve mondom, hogy itt sajnos nem mindenki húz egyfelé. Amennyiben ez így történne, akkor ez a csapat már sokkal, de sokkal jobb helyen lenne. A játékosok nagy része fiatal és egyéb tényezőket is figyelembe kell venni. Ha egy picivel több szerencsénk van és picivel jobb a hozzáállás, akkor ennek a gárdának hat-nyolc ponttal többnek kell lennie. - A DVTK NB I.-be jutásával az egyik vágyam teljesült. Egri vonatkozásban az lenne az óhajom, hogy sikerüljön legyőzni a már bajnok, és még veretlen BVSC-Zugló csapatát. Ettől már csak az fontosabb, hogy az emberek lássák: jelenleg Egerben nem létezne labdarúgás a DVTK szerepvállalása nélkül.

Szabó László sikerei

• Magyar bajnokság: 3. hely: 1978-79
• Magyar Kupa-győztes: 1977, 1980
• Magyar Kupa-döntős: 1981

Az egri labdarúgás hőskora és alakulása

Ezen felbuzdulva, az ekkor már egyébként működő Egri Testgyakorlók Köre 1900.06.21-re az Érsekkertbe hívta a fiatalokat, akik szép számmal megjelentek és itt Dr. Philippy Ödön elnök vezetésével létrehozták az ETK labdarúgó szakosztályát - egyúttal hivatalosan is megtette első lépését az egri foci. Bár a visszavágót még Egri Ifjusági Torna Club néven vívták a játékosok, egy évvel később azonban, Ridárcsik Imre elnökletével és Szmrecsányi Lajos díszelnökletével 1908.03.15-én megalakult az Egri Torna Egyesület, ahová szépen lassan beolvadtak az EITC játékosai.

A már eddig is több megpróbáltatáson és névváltoztatáson áteső klub, mindeközben a negyedik mérkőzésére készült, amelyen az ellenfél ismét a Hatvan volt, melyet 1909. augusztus 20-án rendeztek és idegenben léptünk pályára, amit 1909. szeptember 19-én hazai környezetben a Diósgyőr-Ramblerek elleni találkozó követett, ahol piros-fekete mezben játszottunk. Még ebben az évben további mérkőzést is játszottunk, hiszen 1909. A sűrű 1909-es évet követő esztendőben is több mérkőzésen lépett pályára csapatunk. 1910. július 31-én újfent a Hatvan volt az ellenfél, míg 1910. augusztus 20-án Miskolcon jártunk, ahol a Miskolczi Sportegyesület ellen játszottunk.

Talán egy picit a városra jellemzően a kezdeti lelkesedést követően, újabb labdarúgó csapat jött létre, hiszen 1913.06.29-én Dr. A kaotikus időszakot remekül jelzi, hogy 1914. A rengeteg változás egyik eredménye, hogy 1917-ben arról tudósítottak, hogy az Egri Torna Egylet (Egyesület) feloszlott és abból 1917-ben ismét megalakult, létrejött az Egri Testgyakorlók Köre, amely az alkalmat megragadva 1917.08.20-án a Miskolczi Vasutasok csapatát fogadta és szenvedett 4:1-es vereséget. Érdekesség és a korra jellemző, hogy a tudósításban ettől függetlenül mindkét nevet használták. Ahogy cikkünk elején írtuk az Egri Testgyakorlók Köre labdarúgó szakosztálya már 1900-ban megalakult - így egyfajta jogfolytonosságnak tekinthető, hogy újra ide került az egri foci egyik szárnya. Mindezek ellenére 1919-ben az Egri Torna Egyesület ismét mérkőzést játszott, amely még ebben az évben toborzót hirdetett a munkások számára és 1919.06.29-én már Egri Munkás Torna Egyesület (egy másik cikkben egy és ugyanazon klubnak említve) néven lépett pályára miskolci riválisa ellen.

A MOVE időszaka és a rivalizáló klubok

A MOVE megalakulásától picit rendezettebb és átláthatóbb lett az egri labdarúgás. Bár még ekkor is több kis klub, több labdarúgó szakosztály és egy csapat működött Egerben. Az első mérkőzést az Egri Ifjúsági TC játszotta, azonban a csapat nagy része megjelenik az ETE csapatában és a második mérkőzés után köszönetet is mondanak az ETE-nek, így feltételezhető, hogy átment az ETE-be a csapat. Ezt alátámasztja, hogy az MLSZ nyilvántartásában Egri TE, Egri TC neveken van említve a klub, de minden esetben az a Sümeghy Béla a „vezető”, akit az ETE alakulásakor neveztek ki. Fentiek miatt a kor szellemének megfelelő “jogfolytonosság”, vagyis az egri foci működése, egymásra épülése megállapítható. Sorra játszottuk a mérkőzéseket. 1920.06.20-án az Egri MOVE a hivatalos bemutatkozó mérkőzését játszotta a Miskolci MOVE ellen hazai pályán. Ebben az évben július 25-én a Hevesi MOVE otthonában is pályára léptünk. Augusztusban dupla mérkőzést játszottunk a Gyöngyös ellen, ahol egyszer 3:1-re nyertünk, majd 2:1-es vereséget szenvedtünk, a Salgóbányát pedig 4:1 arányban vertük meg. A MOVE bajnokságokban folyamatosan szerepeltünk és egyre markánsabb eredményeket értünk el, amelynek eredményeként az Újpestet is Egerbe vártuk.

A MOVE mellett az Egri Torna Egylet (Egyesület - ami korábban Egri Munkás Torna Egylet/Egyesület néven is szerepelt) is pályára lépett néha. Nem is lehetett elkerülni az egymás elleni mérkőzést, amelyet 1921.04.04-én játszottak le az Érsekkertben és 0:0-s döntetlent hozott. Ez jelezte, hogy bár a MOVE sikeresen építi magát, van labdarúgó élet rajta kívül is Egerben, bár az csak amatőr szinten. Az ETE kevés mérkőzést játszott, 1923-ban újra megmérkőztek a felek, ami a MOVE sikerét hozta, a visszavágó pedig ismét döntetlennel zárult. Ezen fellelkesedve 1924. nyarán az Egri Torna Egylet felvételét kérte az MLSZ-be, amelyet jóváhagytak és három bemutatkozó mérkőzést engedtek részükre, amelynek első állomása egy füzesabonyi vereség volt. Az MESE (MOVE) közben folyamatosan játszotta mérkőzéseit és több ízben is dupla csapattal szerepelt.

Az 1928-as év mozgalmas volt klubunk szempontjából, hiszen 1928.02.02-án megalakult az Egri Dobó István SE, bár ez nem teljesen pontos leírás. 1924-ben a Dobó István Testgyakorló Köre arról tudósított, hogy a Kör még 1908-ban alakult és 1914-1920 között szüneteltette tevékenységét. Ezt követően éledt újra. A május 01-i ünnepségen a munkásokat megsértették, kiváltak amelynek eredményeként 1928.09.19-én megalakult az Egri Vasas Sport Club. Így ekkor visszatért a tizenöt évvel korábbi állapot, hiszen több labdarúgó csapata is volt Egernek. Egy 1930-as összesítésben az Egri Dobó István SE (vezetője Kiss Béla), az Egri MOVE (vezetője Poppé Aladár) és az Egri Vasas (vezetője Ferenci Sándor) kerülnek bejegyzésre. Ettől kezdve egészen 1936-ig a MOVE mellett, a szervezett bajnokságokban szerepelt a Vasas és a Dobó István SE is.

Azonban 1936.08.02-án az Egri Vasas és az Egri Dobó István egyesült, egyúttal megalakult az Egri Testgyakorlók Köre, amely a piros-kék szín kombinációt vette fel. Egészen 1944-ig a MOVE mellett az ETK versenyzett, bár két szezonban is Dobó néven indult, hiszen az ETK hivatalos elfogadásáig a Dobó alapszabályát kellett figyelembe venni. Azonban 1943. A MOVE az 1944/1945 szezonban szerepelt utoljára, de az országos egyesületet 1945-ben betiltották, majd ezzel párhuzamban megalakult a Kommunista Párt által alapított Egri Munkás Sportegyesület. Ez a klub az első időszakban Egri SE és Egri MTK néven is játszott mérkőzéseket. Párhuzamosan az Egri Barátság Sportegyesület is vállalt szerepet a labdarúgásban.

Az egri egyesületek egyesülései és névváltozásai

Az egri egyesületeket végül 1948. áprilisában egy klubba terelték és megalakult az Egri Szakszervezeti Testgyakorlók Köre (ESZTK). Az alakulás során a Barátság és a Vasutas lett integrálva központilag az ESZTK-ba. Az ESZTK vezetője Turós József ekkor már nagyot álmodott és ez év végén úgy nyilatkozott, hogy a következő évre megépítik Észak legszebb stadionját. A váltás ezt a klubot is elérte a nagy tervek ellenére, hiszen 1951.01.14-én az Egri Építők vette át a klubot. Nem sokáig maradt az Építők név és birtoklás, hiszen a kornak megfelelően a Pedagógus Szakszervezet és a Művészeti Dolgozók Szakszervezetének új egyesülete a Fáklya, az egri labdarúgó csapatot is átvette és 1951. februárjától Egri Fáklya néven szerepeltünk. Az együttes az NB2-ben szerepelt, amely egy salgótarjáni 6:2-es vereséggel indította a szezont. Ekkoriban több kisebb egyesület is szerepelt a megyei bajnokságokba, de az akkor Fáklya néven szereplő klubunk számított az élcsapatnak.

1954-ben az NB2 tervezett szűkítése miatt nyílt levelet is írtak a vezetők, kiemelve, hogy az Ózd elleni mérkőzésen például tízezer ember volt a lelátókon, így a létszámcsökkentés az egrihez hasonló bázisok elvesztését eredményezhetik. Bár az ESC jól szerepelt, egyre inkább szerepet kapott újra az Egri Vasas is. Egy idő után a két klub arra a szintre jutott, hogy folyamatosan egymással harcolt, így egymást gyengítették, ezért lépések történtek. 1960.02.05-én Dr. A folyamatos versenyzés és fejlődés eredményeként bár az Egri Dózsa az ország egyik legsikeresebb klubja volt - egyre-másra szaporodtak a további egri klubok. Ezt a folyamatot volt hivatott lezárni az újabb egyesülés. 1976.12.20-án az Egri Dózsa, az Egri Vasas, az Egri Kinizsi és az Egri Volán vezetői egyesültek és megalapították az Egri Sportegyesületet, amely ismét az ESE becenevet viselte. A közgyűlés döntése alapján a hivatalos megszületés 1977.01.01.

Az egri női labdarúgás története: Úttörő évektől a sikerekig

Az egri női labdarúgás története is méltó a figyelemre. 1982. május 17-én a Népsport hasábjain a csapatkapitány, Ballagó Erzsébet nyilatkozott, aki elmondta, hogy már akkor majdnem tíz éves volt az egri női foci, ami azt jelenti, hogy a kezdetek 1970 környékére datálódnak. A nyilatkozat idejében a csapat edzője a kórház főkönyvelője Balázs József volt. A Magyar Labdarúgó Szövetség égisze alatt az 1983/1984-es idényben írták ki először a női országos első osztályú labdarúgó bajnokságot. Tekintettel arra, hogy az azt megelőző időszakban az egri hölgyek sorra nyerték a különböző tornákat, eseményeket, így az első bajnokságban is helyet kaptunk - azaz a honi NB I. A csapat 1983. szeptember 11-én játszotta történelmi, első NB I-es bajnoki mérkőzését. Az együttes meghívást kapott 1983. december 17-e és 18-a között a több, mint 700 néző előtt a Fáy utcában rendezett nemzetközi teremtornára, ami azért emlékezetes, mert az új nemzeti Színházért rendezte meg a Észak-Pesti ÁFÉSZ.

A bajnokság elején csapatunkat ismét meghívták egy rangos nemzetközi tornára. Bár vereséggel kezdtünk, a második fordulóban hazai pályán 200 néző előtt 1-1-es döntetlent értünk el a Csőszerelő ellen, gólunkat Mata lőtte, az ötödik fordulóban pedig szintén Mata góljával az első győzelmünket is megszereztük a Volánbusz csapat ellen. A harmadik évét kezdte meg vezetőedzőként Benke Ferenc. A legendás Boldvai Gyula vette át a csapat irányítását, a keret nem változott jelentős mértékben. A bajnokság végén az Egri Lendület sportkör 35 éves jubileumára nemzetközi női labdarúgó tornát rendeztek Egerben, I. Boldvai Gyula második évében az előző bravúrt sikerült megismételni, hiszen ismételten a negyedik helyre ért be az Egri Lendület csapata. A csapat részt vett decemberben a Tipográfia nagy szabású rendezvényén és tornáján, ahol a harmadik helyet szerezte meg!

Nagy Frigyes vette át a csapat irányítását, de rossz hír volt, hogy Papp Annamária a Feminához igazolt, ellenben csatlakozott a csapathoz Kaszáné és Vámosiné. Nem maradhatott el a „szokásos” nemzetközi torna sem, ezúttal Ausztriába invitálták az egri hölgyeket, ahol a második helyet szereztük meg. Az első fordulóban 200 néző előtt idegenben sikerült felülmúlnunk 4-2-re a Tipográfia csapatát (góljainkat Nagyné, Nagy, Gál, Faragó szerezte). Azonban 1990. A szezont ismét a Szolnok ellen kezdtük, ezúttal idegenben és a : Kollár - Rónai (Vámosi). Soós. Vajmi. Szomolyainé - Haviár. Nagy. Lubai. Lói - Gál. Szabó (Benke). Edző: Nagy Frigyes. Érdekesség, hogy az ősz végén összeállították a szakemberek és újságírok az őszi szezon álomcsapatát, de balhátvéd és jobbszélső pozícióba senkit nem delegáltak, mert megítélésük szerint nem nyújtott senki kimagaslót. Középső középpályán Nagy D., míg balszélsőként Gál R.

Fodor Pál vette át a csapat irányítását és az első fordulóban Szolnokra látogattak, ahol Gál 2 és Nagyné góljaival három gólos győzelmet arattunk. A csapat az ötödik helyre érkezett be, a kapuban Fekete, a mezőnyben Kekecs is egyre nagyobb szerepet kapott. A bajnokság első híre az, hogy Szepesházy Krisztina Egerből a bajnok Renova együttesébe igazolt. A bajnokságot 400 néző előtt hazai pályán vereséggel nyitottuk. Érdekesség, hogy a szeptemberben esedékes egri bajnokira a Szeged nem jött el, így a két pontot a zöld asztalnál kapta meg a csapat. A téli szünetben az ötödik helyen teleltünk, karnyújtásnyira a dobogótól, míg a góllövőlista második helyén az egri Gál helyezkedett el. Fodor Pál együttese egy helyet javítva, ismét a negyedik helyet szerezte meg az NB I.-ben. Vinczepapné és Dudásné is egyre több játéklehetőséget kapott.

A szezon Loj Zsuzsanna és Török Ibolya eligazolásával kezdődött, akik Pécsre szerződtek, helyükre Debrecenből érkezett Nagy Erika, Nagy Éva, Póczos Edit és Lőrincz Mónika. Boldvai Gyulához került ismét a csapat, amely a 13 csapatos bajnokság ötödik helyére futott be. Érdekesség ebben a bajnokságban is volt, hiszen a Pepita Sárkányok elleni idegenbeli mérkőzésünk a pálya használhatatlansága miatt elmaradt. 1994. A Boldvai Gyula által vezetett csapat, a Harsányi Diána, Gál Rozália, Lubai Mónika, Fekete Judit, Németh Gréta, Szabó Ilona. Szabó Ilona 26 találattal az NB I. Benkő János második évében javított és az ötödik helyig lépett fel. FC Eger-Agria Volán: Tóth A. A bajnokság feléig még Gál Rozália vezette a csapatot, de külföldi munkavállalása miatt Boldvai Gyula került vissza a csapathoz. A Fekete Judit vezette együttes a csúcsot és a mélypontot is megélte, hiszen a csapat a hetedik helyen végzett, majd az alsóházi rájátszásban kiesett az NB I-ből!

Újjáalakulás és újabb sikerek

EGER: Szvorda - Fekete - Dudásné, Kiss G., Németh G. - Mező (Nagypál), Szabó I., Kovács, Magda, - Kiss T„ Dalka. A csapatban Nagy D., Dudásné, Simon, Fekete J., Zimányi, Nagy B., Magda, Bögös, Bata, Janovicz, Sáfár, Kiss T. Az Eger FC-nek nincsen csapata. A városban Őri János vezetésével működik a Dobó Katica SE, ami termelte a tehetségeket. Az együttes leginkább tornákra, kupákra hivatalos. Vinczepap János az újjászerveződő csapat edzője, amely az NB II-ben startol, de dicstelenül zárja, hiszen a 18 mérkőzésen gólt sem szerez. Paranai Enikő próbálja rendezni a sorokat, de az együttes a Pest megyei bajnokság Keleti csoportjából az alsóházba jut, ahol az utolsó helyen végez.

2019/2020 - EGER SE, PEST MEGYE II. Kollár Péterhez kerül a csapat irányítása, amely a koronavírus félbeszakadása miatt az ötödik helyen végez. Tamási Viktória, Major Dóra, Ruzsinszki Anna is szerepet kap. Vitányi László veszi át az irányítást, a csapat több új játékossal bővül, markánsabban szerepel és az ötödik helyet szerzi meg. A folyamatos fejlődésnek köszönhetően a felnőtt csapat az NB II-ben indul, ahol továbbra is Vitányi László irányít. Az együttes a Keleti Csoport 12. helyén végez. Olyan ismert játékosokat sikerül a klubhoz csábítani mint Nagy Barbara, Kovács Alíz, Pozsgai Melinda, Malinovszky Cintia, Balogh Erika, Gyöngy Gréta. A fiatalok közül a csapatba épül Bukta Nikolett, Kovács Fanni, Varga Janka, Smuczer Mira. A bajnokságot Vitányi László vezetésével kezdi meg a gárda. A csapat többször is remek játékkal rukkolt elő. A bajnokságot Dr. Vitányi László vezetésével kezdi meg a gárda. Az együttes egyértelmű célja, hogy javítson az előző idény ötödik helyén. Az utánpótlásból felkerül Jakab Zsófia, Pócs Réka, Pifku Vivien.

Az együttes az elmúlt évtizedek legnagyobb sikerét elérve a harmadik helyen zárta a bajnokságot. Futsal csapatunk megnyerte az NB2-es bajnokságot, ezzel történelme során először szerepelhet az élvonalban. A csapatot továbbra is Dr. Vitányi László vezeti. A keret összetétele alapján a vezetőség szeretné ismét a dobogó közelébe juttatni a lányokat. Az együttes az elmúlt évtizedek legnagyobb sikerét elérve a második helyen zárta a bajnokságot. Idén először szerepelt a futsal NB1-ben a felnőtt csapat, ahol a bajnokságban negyedik helyen végeztünk, míg a Magyar Kupában bronzérmet szereztünk. A csapat Dr. Vitányi László vezetésével kezdi meg a bajnokságot. Új játékosként Bagó Dóra csatlakozik, az utánpótlásból több tehetség is végleg az első kerethez kerül.

tags: #eger #se #labdarugo #legendak

Népszerű bejegyzések:

• kapusok edzése és felkészítése
• Szórakoztató nyelvtani gyakorlatok
• A Sorsfordító Pillanatok Kapusa
• A magyar kézilabdázó Tóth Gabriella
• Magyar foci az olimpiákon